Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-31 / 126. szám
1961. MÁJUS 31, SZERDA Meere* v/flVíllD 3 iVem elég megtermelni,■ idejében kell értékesíteni az árut A mczögaidaságban központi feladat a termelés növelése. Az állam anyagi erőforrásaiból bőségesen támogatja ezt a célt. A korszerű gépek ezrei érkeznek a faivakba, a termelés növelését segíti a rengeteg műtrágya, növfny- védőszer. Se szeri, se száma annak a sokoldalú támogatásnak, amelyet a mezőgazdaság napjainkban kap. Mindezeket nem azért tesz- sziik szóvá, hogy a szövetkezeti parasztok önérzetét sértsük. Annál is inkább nem, mert azt is meg kell mondani. hogy a szövetkezeti parasztság zöme mindent megtesz annak érdekében, hogy ■minél nagyobb termést adjon a föld. Ez a törekvés párosulva az állami segítséggel, szép eredményekhez, a termelés nagyarányú növekedéséhez vezethet. Ha 'ma még a mező- gazdasági termelés egyes ágazataiban kisebbek is az eredmények a vártnál, a nagyüzemire átszervezett mezőgazdaság az áru összességét tekintve többet adott tavaly is, mint az előző években, amikor még kisparaszti gazdaságok voltak többségben. Az idén pedig még többet ad. örvendetes, hogy az anyagi és szellemi erőfeszítések legtöbb esetben eredménnyel is járnak. Az idejében földbe tett magok kikeltek, szépen fejlődnek, s bár korai a termés- becslés, annyit meg lehet mondani, hogy a növények mostani állapota szerint jó termésre lehet következtetni. Örül ennek a földeken dolgozó szövetkezeti paraszt, együtt érez vele az ipari munkás és az értelmiség is. Összegezve az eddigieket. manapság a párt- és az állami szervek figyelme szinte teljes egészében a mezőgazdasági termjelés növelésére irányul,. Mégis, amikor a termelés növeléséről esik szó. egy nagyon fontos munka nem kap elég hangsúlyt, s emiatt — csupán Pest megyét tekintve — milliók és milliók mennek napjainkban is veszendőbe. Arról, hogy többet teremjen a föld. mindenki igyekszik gondoskodni. arról azonban már kevésbé, hogy ezt a több termést idejében — értsük ezalatt, hogy amikor az a legnagyobb értéket képviseli — be is takarítsák a termelőszövetkezetek. A termés betakarítása évről évre szinte minden növénynél gondot jelent. Hihetetlennek tűnik ez hiszen csupán betakarítani kell azt a termést, amiért hosszú ideig aggódtak, ami pék megtermelésében rengeteg munkájuk, fáradságuk van a szövetkezeti parasztoknak. Talán korainak tűnik manapság e kérdésről beszélni. pedig nem az. Igaz ugyan, hogy elég távol van az aratás, még inkább a kapások betakarítása, de napjainkban is vannak betakarítási gondjaik a szövetkezeteknek. A kertészetekben — amelyből a megyében mintegy húszezer holdnyi van — a termeléshez hasonló fontos feladat a szedés és a szárítás zökkenőmentes lebonyolítása. Ennek pedig ugyancsak itt az ideje. A betakarítás elhúzódása minden növénynél termésveszteséggel jár. Még inkább érvényes ez a zöldségfélékre, ahol egy-egy nap késedelem 1000—10 000 forinttal csökkentheti a szövetkezet, jövedelmét. Többszö- ! ri megismétlődés esetén a veszteség százezer forintokra j is rúghat. A kertészeti' áru ] nem • megy ugyan tönkre az j alatt az egy-két nap alatt, j amiv.el későbben szedik le, i ] de a piaci értéke az áringa- j dozás miatt felére, negyedére \ csökkenhet. A kertészkedéssel foglalkozó termelőszövetkezeteknek tehát legalább olyan fontos a szedés és a szállítás | jó megszervezése, mint amilyen gondot a termelésre fordítanak. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy aránylag kevés termelőszövetkezetben szervezik eszerint a munkát. Bizonyítja ezt a piacokon jelentkező árumennyiség alakulása is. Pénteken és szombaton érkezik az áru zöme a piacokra. Erre az időpontra jelzik áruikat a termelőszövetkezeti vezetők, a felvásárló szerv a MÉK felé is. Természetes, hogy a növekedett kínálat következtében az ár csökken. Az exportigények sem mindig a hét végére jelentkeznek. Ugyanakkor, amikor a hét végén árubőség van, a hét első két-három napjában alig érkezik áru piacra, tehát mind a hazai, mind pedig az exportigényekben fennakadás mutatkozik. Ennek egyedüli oka: vasárnap és a hét első napjaiban nem gondolnak a szövetkezeti vezetők a szedésre, pedig akikor is van szállításra váró, érett áru. Néhány termelőszövetkezet példáján okulva, a termelő- szövetkezetek java részében a kertészetben is meghonosították az anyagi érdekeltség elvét. A tagnak is érdeke, hogy az általa művelt területről minél nagyobb értékű terményt takarítson be. Ezt nemcsak úgy érheti' el, hogy növeli az árumennyiséget, hanem úgy is, hogy primőrárut termel. Érdeke tehát a tagnak, hogy korán piacra vigye a szövetkezet a parcelláján termelt zöldségfélét, mert így többet kap a szövetkezet az áruért, tehát a tag részesedése- is nagyobb. Noha ez így., van. a szövetkezetek zömében azt mégsem valósítják meg: ha a MÉK vasárnapra vagy hétfőre kér árut a szövetkezet vezetőségétől — főleg külföldi vevők jelentkezése esetén — alig fordul elő, hogy munkába álljanak és leszedjék' a kívánt mennyiségű árut. Az abonyi termelőszövetkezetekben a tagok családtagjaikkal együtt minden késedelem nélkül megjelennek a vezetőség által megjelölt időben a szövetkezet kertészetében. Ugyanez már nem mondható el a ceglédi és a nagykőrösi szövetkezeti parasztokról, pedig ezekben a városokban is múltja van a kertészkedésnek. A termeltető vállalat úgy is igyekszik a vasárnapi szedést és szállítást meghonosítani a tsz-ökben, hogy a vasárnap szedett, illetve leszállított új burgonya és borsó kilójáért, valamint a karalábé csomójáért tíz fillérrel többet fizet a napi árnál. Az érdekeltség fokozásának ez is egyik eszköze. Legtöbbet azonban a termelőszövetkezetek vezetői tehetnek a zöldségfélék idejében való leszedése és piacra szállítása érdekében. A felvilágosító munka mellett alkalmazzák az anyagi érdekeltség növelésének náluk legjobban bevált módját. Mind a termelőszövetkezetnek, mind a népgazdaságnak érdeke, hogy a sok gonddal termelt áru ne menjen veszendőbe. A jó minőségű korai zöldségfélének jó piaca van külföldön is. A termelőszövetkezeti tagok a maguk hasznán kívül az államnak is jót tesznek, ha akkor szedik le a kertészeti árut, amikor az a legtöbbet ér. Mihók Sándor Kérjük vissza a védőnénit Ez év május elsején a Mike- budán dolgozó védőnőt Cegléd- berceire helyezték — szolgálati érdekből. (Nenj értjük, miért van Ceglédbercelen nagyobb szükség a nálunk immár három éve jól dolgozó védőnőre, mikor ott orvosi ápolónő is van, s védőnőt is könnyebben kaphat, egy nagyobb község, mint mi. Védőnő-problémánkkal már majdnem minden szervet megjártunk, segítséget azonban nem kaptunk. Ezért Az olvasók fórumán keresztül kérjük vissza a mi közkedvelt védőnőnket. Pintér Sándor, a mikebudai népi ellenőrzési csoport vezetője. A Pest megyei Hírlap folyó hó 17-i számában Csepel Ernő és társai kifogásolták,' hogy Máriabesnyőn nem lehet jódos sót kapni, pedig a Váoi Kiskereskedelmi Vállalattól többször igényelték, s mind ez ideig nem történt intézkedés. A vállalat központja csak az újságcikkből értesült a panaszról, mert ilyen irányú kérelemmel nem fordult hozzánk senki. A mai nappal azonban intézkedtünk, hogy a boltvezetők az igényelt jódos sót rendeljék meg a FŰSZERT Nagykereskedelmi Vállalattól. A kenyér késői szállítása miMi lesz az üvegekkel? A helyi földmű- vesszövetkezet már elég régen átvette a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalattól a mag- lódi üzleteket, s ez az átvétel furcsán érintett bennünket, háziasz- szonyokat. Ugyanis azokat az ecetes, olajos, kon- zerves, boros stb. üvegeket, amelyeket mi még a Népboltból vásároltunk (s amelyekén betétet fizettünk) az fmsz üzletei nem akarják visszaváltani. Csak azokat az üvegeket veszik vissza, amelyeket mi már tőlük vettünk. (ezeket megjelölik) — de ezeket sem minden esetben. Legutóbb, mikor a konzerv- és palackozó ipar szem- • pontjából oly értékes üvegek miatt a szövetkezeti irodán reklamáltam, a részlegvezető azzal utasított el. hogy másra is kell a pénz, mint az üvegbetétek kifizetésére. Tudomásom szerint a Belkereskedelmi Minisztériumnak van egy utasítása, amely szerint az üzletek kötelesek minden üveget visszaváltani — attól függetlenül, hogy azokat melyik üzletben vásárolták. Ha így van. akkor a helyi földművesszövetkezet vezetősége miért nem tartja magát az utasításhoz? A maglódi háziasszonyok nevében: Dani Albertné Maglód. Arany János u. 13. Bizalom és emberszeretet Az újonnan vásárolt állatokat már szakszerűen bírálják a volt hallgatók. A képen: Nagy Mária, Hajdú Ambrus és Pálfi Sándor Két perccel a Dunakeszire tartó autóbusz indulása előtt vettem észre, hogy a pénztárcám otthon hagytam. S míg azon töprengtem, hogy mit tegyek, a kedves kalauznő észrevette gondterhelt arcomat, s miután elmondtam neki, milyen kellemetlenül jártam — ő elvállalt utasának. A busz el„Agfalviné” és az autóbusz- üzem címét, majd a jegyemet mosolyogva visszaadta. Talán nem is sejtette, hogy a kölcsön mellé értékes ajándékot is adott: bizalmat és em- berszeretetet. Szilágyi András levelező indult. Menet közben azon gondolkoztam, honnan szerezzek pénzt hazafelé — és egyáltalán, hogyan adom vissza a kölcsönt. S ekkor a kalauznő újra megszólított: „Visszafelé már lesz pénze?” — S válaszom be sem várva, átnyújtott egy tízforintost. Mielőtt leszálltam volna, a kalauznőt figyeltem. Vártam, hogy igazoltasson, felírjon. De nem ez történt. Elkérte az elhasznált jegyemet, ráírta: att már többször reklamáltunk a Sütőipari Vállalatnál. Akkor egy-két napig időben szállítottak — de azután újra későn szállítják a kenyeret. Ezért május hónapban már többször bejelentettük kötbérigényünket a Sütőipari Vállalatnak. Az ásványvízre vonatkozó panaszra közöljük: vállalatunk minden negyedévben szállítási szerződést kötött a Fővárosi Ásványvíz Vállalattal. Ezt a szerződést azonban a vállalat 1961-re nem hajlandó megkötni a megyei kiskereskedelmi vállalatokkal. Kijelentette, ő csak a budapesti ellátást tudja biztosítani. Ebben az ügyben kértük felettes szerveinket: hassanak oda, hogy legalább olyan helyekre szállítsanak ásványvizet, ahol nincs megfelelő ivóvíz. Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Válasz, Mendére A Pest megyei Hírlap április 12-i számában Nincs utunk című cikkben foglaltakkal nem értünk egyet. Azokon a főútvonalakon, ahol nagy sebességgel haladnak a vonatok, nem kívánatos a síneket keresztező útátjáró szaporítása, mert ezek újabb baleseti források színhelyévé válhatnak. Útátjáró jelenleg is van — ezt a cikk írója is elismeri —. de szerinte ezt csak a régi telepesek tudják használni, mert hozzájuk van közeL A Szent István újtelep és Mende község közötti 236—37- es. szelvényben vgn közúti felüljáró. Mende község tanácsa a felüljáróhoz építse meg az utat — a vasúti pálya bal oldalán —, és így a község lakói végTe jó úton tudnak Mendére hazamenni. Csanádi József a MÁV Budapesti Igazgatósága vezetőjének helyettese Lelkiismeretesség ? címmel lapunk május 17-i számában közöltük Béres András csobánkai lakos panaszlevelét. A Pomáz és Vidéke Körzeti Fmsz az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „Megfelel a valóságnak az, hogy Béres András decemberben írásban kérte részjegyének visszafizetését. A SZÖVOSZ rendelkezése szerint azonban csak a küldöttgyűlés jóváhagyása után lehet visszafizetést eszközölni. Földművesszövetkezetünk folyó hónapban minden jogos kérőnek visszautalta a pénzét — így azóta Béres András is megkapta. Véleményünk szerint Béres Andrással már az első odautazásakor közölték, hogy csak a küldöttgyűlés után kerül sor a pénz visszatérítésére.” t Nagy Lajos igazgató-elnök Mostohagyerek Debitzky Béla főagronómus (kalapban) állattenyésztési szakkörökön tanítja tovább volt hallgatóit és a szövetkezet más érdeklődő tagjait (MTI foto. Bajkor felv.) SÍRKŐ nagy választékban, fizetési kedvezmény. IX. FERENC TÉR 8. a visegrádi 65-ös eszpresszó: Zenés szórakozóhely volna (így is reklámozzák), de mindössze három-négy alkalommal hallottunk itt zenekart játszani. Tudomásom szerint nincs keret zenészek szerződtetésére, pedig nagyon sok helybeli lakos és külföldi, belföldi üdülő vendég szívesen hallgatna zenét ebben a tiszta és szolid eszpresszóban. A Vár Étteremben szól a zene. De itt heringek módjára préselődik össze a sok vendég. És a Vár különben is másfél kilométerre van a községtől — ha valaki fáradt, nincs ahhoz kedve, hogy egy kis zenéért másfél kilométert kutyagoljon. A vendéglátó vállalatnál azt mondják: a 65-ös eszpresszó nem kifizetődő. Szerintünk, ha egy zongoristát és egy dobost szerződtetnének (vagy csak egy zongoristát) — a 65- ösben is lényegesen több volna a vendég, az emberek szívesen járnának oda — kifizetődő volna az üzlet. Erőss Gyula Visegrád, Fő u. 44. Rászállnak a legyek, rászáll a por Naponta látom az iskola ablakából, hogy Gödöllőről péksüteményt hoznak községünkbe. Ez nagyon örvendetes dolog: mert így falun is fogyaszthatunk végre friss, ropogós süteményt. Nem örvendetes viszont az a mód, ahogy a szállítást lebonyolítják. A süteményt nyitott tehergépkocsi hozza. nagy drótkosarakban. Útközben rászállnak a legyek, rászáll a por. Ugyanez az autó viszi Lányról Zsámbokra és tovább is a kenyeret — amelyeket csak bedobálnak az autóba, s ha egy-egy le is esik — mit számít az? Hiába harcolnánk a,z iskolában a tisztaságért? Hiába szólnánk a gyerekeknek, hogy étkezés előtt mindenki mosson kezet és mindenki a saját törölközőjét, saját ivópoharát használja? Ügy látszik hiába, mert a gyerekek a tízóraira elfogyasztott süteménnyel a bacilusok millióit is elfogyasztják. Kérjük intézkedjenek, hogy a sütőipari vállalat nálunk is tartsa be az egészségügyi szabályokat. Fabó Istvánná tanítónő, Dány Szakmunkás állattenyésztők a nagykőrösi Rákóczi Tsz-ben A nagykőrösi Rákóczi Tsz főagronómusa, Debitzkv Béla szakmunkás tanfolyamot szervezett a szövetkezet végzett ezüstkalászos gazdái részére. A hallgatók március végén vizsgáztak a tanultakból. A szakmunkás állattenyésztők a tanfolyam befejezése után szakkörökön fejlesztik tovább tudásukat. Só és ásványvíz A GÖDÖLLŐI 1 ' rf szabadtéri színpadról írt j Csiba József, gödöllői tu- \ í, dósítónk. Megírja, hogy a \ ^ beruházásokon kívül a la- í kosság lelkes társadalmi i ^ munkája is hozzájárult í ^ ahhoz, hogy a színpad el- í í készüljön és szép műsorok ; 2 tették felejthetetlenné a; f gödöllői szabadtéri esteket. \ ^ A színpad — amely festőij ^ környezetben terül el —,\ fazonban csak akkor lenne ! éj maradéktalanul szép, ha- J fj többet törődnének vele: í ^ megoldanák végre az ülő- / < helyek és egyéb hiányos- í % ságok kérdését. ( í _______________ J
