Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

MONOR ©VIDÉKE Tavaszi pillanatkép Tétéről • A FEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM 1961. MÁJUS 27, SZOMBAT SZEL ELLEN FESZÍTETT HÁLÓ? Hárman voltak, s lapunkról vitatkoztak. — Bátrabban bírál — di­csérte az egyik. A másik elé­gedetlen volt: — De csak „lefelé!” A harmadik hozzáfűzte: — S néha a sanda mészá­ros módszerével. Nem oda üt, ahová néz. Igaza volt mindhármuknak. Kritizálgatni könnyű: ez sem jó, az sem jó. De bírálni, oko­san, hasznosan, felelősen: az már soklcal nehezebb. Ha nem megy hiba nélkül — akkor inkább ne is bíráljunk? Csalc a szépre nyissunk szemet, a hibásat, a rosszat meg se lás­suk? Nem volna az jó... Mert ha nem is mozgatunk meg hegyeket feddő szavaink­kal: kisebb-nagyobb bajaink, bosszúságaink orvoslását sike­rült eddig is elérnünk. Nem példázunk erre különösebben — a lapban nyomát lelhetik olvasóink. Arról szólnánk most inkább, aminek nincs nyoma (vagy ha van: kevés) a. lapban. Arról az elkeseredett szó-, illetve levélcsatákról, amely egyes esetekben lezajlik a lap és a megbírált személy vagy kol­lektíva között. Megrótt egyik cikkecskénk egy vecsési kollektívát 13 sor­ban. A szerzőnek — mint ki­derült — nem volt igaza. Ezt megírtuk 42 sorban. Gondol­tuk: közmegelégedésre. De­hogyis! A megbírált kollektíva vezetője méltatlankodik, mert nem az ö meglehetősen ter­jengős — közel 200 soros — levelét közöltük válaszként. Am az ilyesmi csak apró. múló bosszúságot okoz. De ha egy tsz-elnök reklamálja azt a cikket, amely az általa is a"irt jegyzőkönyv alapján ké­szült, az már nemcsak bősz- szánt — ej-is keserít.^ _ És ha vdlaki úgy „védi ki‘ a bírálatot, hogy azt demagóg szólamok csillogó sztanioljába csomagolja; vagy ha valaki egy róla szóló — még meg sem jelent! — cikk Icapcsan gyengéd hangon megjegyzi, hogy a barátnőjének ilyen­olyan főügyész a férje Pesten; vagy ha válaszában, mellébe­szélve, valaki tényelcet tagad — az felháborít. Azt le kell szögeznünk: a jogtalan bírálatot senki sem köteles elfogadni. De a jogta­lan dicséretet sem! Ám sokan élnek még a „csak hódolat illet, nem bírálat” elvével. Ismét vecsési eset: cikket irtunk egy ottani üzemről, csupa szépet és jó benne. Egy szem kritika abban nem volt. S az üzem vezetője nem rek­lamált, nem mondta: túlzás ez elvtársak, nem megy minden ilyen jól, van még nálunk hi­ba, hibácska is. (Csoda, hogy nem. reklamált? Ö sugallta a cikket!) Pár nap múlva ka­rikatúra jelent . meg róluk. Csöngött is a szerkesztőség te­lefonja hamarosan! Az üzem vezetője volt a drót végén, személyesen, s tessék elhinni: nem dicséretet kaptunk. De inkább a szidás, mint a hallgatás! Minden fent írt bosszúságnál nagyobb az, ha bírálatunk bedugott fülekre talál, ha rá sem hederítenek. A közömbösökkel, tunyákkal, nemtörődömökkel szemben.ki- méletlenebbül kell fellépnünk a jövőben, ha azt akarjuk, hogy írásunk valóban a köz hasznára váljék, s ne szél el­len feszített háló legyen. Radványi Barna Mví állami gazdaságban : Két szocialista brigád versenyez, javult a fialási átlag Csévharaszton t A fák árnyékában, a kará­mokban kisborjak ficánkol­nak. amott kismalacok túrják a homokot. A növendékállatok sokasága mindjárt elárulja, hogy olyan gazdaságban já­runk, ahol az állattenyésztés dominál. Racskó Pál állattenyésztési agronómussal folytatott be­szélgetésünk során valóban meggyőződhettünk arról, hogy a ,,látszat’“ nem csalt. A 130 munkást foglalkoztató gazda­ságban úgyszólván a növény­éé a takarmánytermesztés is kizárólag az állatállomány el­látását biztosítja. Felkerestük a sertéstenyész­tők brigádvezetőjét. Kovács Pált. akitől sok mindent megtudtunk: — A gazdaságban a fia­lási átlag 9,5, a választási átlag pedig 8,5. A kismalacok fölözött tejet és sok zöldtakarmányt, lucernát kapnak. A hízókat 110—120 kilós súlyban adjuk le. Átlag napi 10—15 hízót lehet számí­tani, amelyek tőlünk kike- rüive mind a húsellátás javí­tását szolgálják. Emellett a tsz-ek is vásárolnak tőlünk. Nemrég egy nógrádi tsz vett tőlünk 50 darab süldőt. A szarvasmarha-állomány­ról kérdezzük Racskó elvtár­sat. — Tehenészetünkben a tej- hozam növelése a legfonto­sabb feladatunk — mondja. — Istállóátlagunk 13 liier, a fejési átlag pedig 10 liter, de van több olyan tehenünk is, amelynek napi tejhozama meghaladja a 30—34 litert. Kitűzött terveink megvalósí­tása érdekében két szocialista brigád ala- I kult meg a gazdaságban. Brigádversenyben és egyéni versenyben dolgoznak a jobb eredmény eléréséért. A ser­téstenyésztők brigádját a már említett Kovács Pál elvtárs. a héttagú tehenészbrigádot Kö­rösi Gyula vezeti. A verseny első eredmé­nyeként a tehenészet el­lesi átlaga 91° n-rúl 94%-ra emelkedett. A tehenész- és a silózóbrigád megnyerte a környező gazda­ságokkal folytatott versenyt. — Itt említem meg, hogy a közelmúltban vásároltunk 200 hízómarhát, amelyeket há- ronihónapi hizlalás után vá­góba szállítunk. Az állatállo­mány ellátását, gyors növeke­dését biztosítja a mintegy száz holdnyi lucernánk is-. A táp­láló lucernaszénát új mód­szerrel szárítjuk. A táblán a kaszálógép levágja, kétna­pos száradás után gereblyéző­gép összegyűjti a félszáraz lucernát és úgynevezett svéd- állványra rakják, amely biz­tosítja az egyenletes szára­dást. i (Pilisi) Rövidesen áttérnek a gépi fejesre Vecsésen (Foto: Mészáros) ÜNNEPI KÖNYVHÉT Szép zöld erdőbe ér először az ember, ha az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegysé­gébe akar eljutni. Már mesz- sziről látni a TV-antennát, az a gazdaság irodája. Ott talá­lom Glatz Ferenc üzemegy­ségvezetőt. ö adta a felvilá­gosítást a gazdaság életéről. — Mi állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalko­zunk. de az állattenyésztés van túlsúlyban. 2400 birkánk, 230 tehenünk, 50 itatásos bor­júnk és 40 hízónk van. A te­hernek naponta 2260 liter tejet adnak. A fejes után rögtön a kompresszoros hűtőbe szállít­juk. igy megakadályozzuk a tej romlását. De a jobb átlag érdekében a tehenészetünk rövidesen a gépi fejésrp tér át. A borjúállományt teljes egészében ki akarjuk cse­rélni. (Kútvölgyi) Járásunkban egyöntetűen május 27-én a délutáni vagy a kora esti órákban nyitják meg minden községben az ün­nepi könyvhetet, amely június 4-én fejeződik be. Ez alatt az idő alatt könyvkiállílást, könyvárusítást tartanak az ut­cákon. Az fmsz megbízottai felkeresnek minden tsz-tagot lakásukon s könyvet ajánla­nak megvásárlásra. Hat községben író-olvasó ta­lálkozót rendez a helyi műve­lődési otthonban a népmű­velési tanács. Monoron 29-én fél hat órakor a könyvesboltban Rónaszegi Miklós, Jani- kovszky Éva, Vázsonyi Endre írók tartanak elő­adást. Június 1-én Ve­csésen Marót Miklós, a Szabó Ervin Könyvtár munkatársa Ordasok kö­zött címmel előadást tart antifasiszta művekről. Jú­nius 2-án Gyomron Ger­gely Mihály tart ankétot. Üllőn május 30-án du. 6 órakor. Pilisen 31-én du. 5 órakor Pásztor Antal Az irodalom szerepe életünk­ben címmel tart elő­adást. Június 3-án járásunk min­den községében irodalmi es­tet rendeznek. Ezeken ismer­tetik a mai magyar, szocialis­ta és tőkés országok irodal­mát. Monor, Gyömrő, Ve- csés. Üllő, Pilis, Mende, Gomba, Űrt községekben könyvkiállítás nyílik. A járási könyvesbolt gondos­kodik róla, hogy a községben megjelent írók művei minél nagyobb példányszámban vá­sárolhatók legyenek. Már most felhívjuk a községek dolgozói­nak figyelmét, hol vehetik meg a kívánt könyveket:’ Gyömrő, Péteri, Vasad, Gomba, Bénye: a tanácsháza előtt, Káva: 3. bolt, Ecser, Mende: fmsz előtt, Tápiósáp: cukrászda, Tápiósüly: az ön- kiszolgáló bolt előtt. Vecsésen és Maglódon a művelődési ott­hon előtt. Monoron a főtéren, Pilisen a vasútállomás és a művelődési otthon előtt. Meggyőződésünk, hogy a népművelési szervek, össze­fogva a párttal, a tanáccsal, a Hazafias Népfronttal. a tömegszervezetekkel, a föld­művesszövetkezetekkel, ko­moly erkölcsi sikert érnek el, s nem lesz ház, ahová az új kiadású könyvek néhány pél­dánya el ne jusson. A 205. számú iparitanuló iskola KISZ-alapszervezete vállalta, hogy társadalmi munkában kifesti a monori területi KISZ-szervezet székházát. Vál­lalásukat teljesítették. A monori területi KlSZ-szerve- zet ez úton mond köszönetét a szép és értékes munkáért, baráti segítségadásért. A két alapszervezet közös klubesten ünnepli meg az átadást. Amíg a kenyér az asztalra kerül Vecsésen két kenyérüzem és egy süteményüzem dolgo­zik. Naponta 30—35 mázsa ke­nyér és 7—8 ezer péksütemény kerül eladásra. Persze, ezek a számok szombatonként alapo­san meg növekednek. Ha jól meggondolják, nem éppen könnyű feladat ezek el­készítése, kihordása. Az alap­anyag elkészítése géppel törté­nik, kidarabolása is. de a zsem­lék megformálása kézzel. Fi­scher Ferencné beszámolójából kitűnik, hogy a kenyér minősé­gét nélia-néha szigorúan meg­bírálják a vevők, mégpedig jo­gosan. Azonban a liszt minősé­gén változtatni még a pékek, sem tudnak, pedig ők sok min­denhez értenek... Valóban: sütőipari dolgo­zóinjc mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy minőségi­leg a legjobb árut állítsák elő. Fáradhatatlan munkájuk bizo­nyítja. hogy — még a több na­pos munkaszünet előtti napon is — zavartalan a kenyérellá­\jfcs. j A kihordással sincs semmi f baj, mert a lovaskocsik ponto- ísan eljuttatják a kenyeret ok­ihoz a tf> üzlethez, amely azt tárulja. Magyar bácsi pedig már íkorán reggel keresztül-kasul í száguldozza a falut kis motor­úján. nagy kosarával 5 így min- Ú deniitt olt van a friss kifli és Úzsemle, időben. A nagy lendv- Ú Jetben még Üllőt is érinti, % ahová naponként 80 darabot i szállít. y i A kenten ték fűtése szénnel í történik, s ez az oka, annak, Úhogy az első sütés alkalmával ú bevetett kenyerek sütési ideje Ú kevesebb lehet, mint a későb- jbieke. mert a .kemencék erd­ősen fűtött állapotban vannak Ú azért, hogy az utolsó sütés is %biztosítva legyen. Ebből adódik, fáz. hoav az átsiités néha nem £ teljes. Villanyerőre berend?Z"lt f sütőüzemeknél ilyen nem for- f dúlhat, elő. mert ott a kemen- f rék fűtése egyenletes. Ú Most vasárnap este van. Az Ú emberek a moziból jönnek, $ vagy éppen oda mennek. Má- f so'fc a művelődési otthonban f meghallgatott műsorról társa- f lógnak. A sütőüzemből fény féred ki. felnik már n kesften- f~ék *elh-'-vése és 11 óra körül f megkezdődik a sütés, s tart. f reggelig. Erre is gondoljunk (maid holnav. amikor aszta- í lunkra tesszük a trissen sült (kenyeret, vagy jóízűen ropog- Ú fatiuk n- ízletes sóski fiit, y Bogár Ferenc I -------­I ! VERSENYSZERZÖDÉST í KÖTÖTT \ szerdán a kávai Haladás és a ; bényei Népfront teroielőszö- ' vetkezet. Egy nappal a jubileum előtt Látogatás a Munkásőr utcai úttörőknél f szedtünk ki, mondja a sofőr, f miközben szemérmesen elta- '( karja az YA 50—85-ös rend- Ú számtáblát. A kocsin pedig f lelni jnak a lencse elől a „tet­'( testársak” ... í Csak néhány retek ... Eb­'f be, valóban, nem szegényc­Ú dett bele a vecsési Zöld Me­'( iő Tsz. De az utakon sok a f vándor, kocsin és gyalog, s a f sok kicsi sokra megy’. A tsz | '( földje pedig nem terülj asz­^ tálkám az ég madarainak és j ( az lit vándorainak! > ,, 1 ( Mi, mindannyian, utón ja- | 'f rók. szegődjünk önkéntes f csőszeivé a közös vagyonnak! Ú Ha így lesz, kevesebb lesz az Ú útszéleken ácsorgó kocsi, a f földeken „tallózgató” utas. Ú magyarán: kevesebben lop­Ú nak meg bennünket! \ R— A KISZ JÁRÁSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA hétfőre összehívta valameny- nyi alapszervezet titkárát. Monoron a községi tanács nagytermében egésznapos tit­kári értekezletet tartanak. Na­pirend: 1. A termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése. 2. Termelőszövetkezeti KISZ- szervezeteink megerősítése. 3. az if júság a szocializmusért mozgalom eddigi tapasztalatai. 4. KISZ-alapszervezetek gaz­dasági munkájának megtár­gyalása. Monoron a Munkásőr utcai általános iskolában Végh Jó­zsef tanár elvtárssal beszél­gettünk a7. úttörőcsapat mun­kájáról. aki a következőket mondotta: — 207 úttörőnk van, rend­szeresen tartjuk a foglalkozá­sokat. A pajtások főleg a tár­sadalmi munkában járnak élen. Elhatároztuk, hogy au­gusztusban Felsőörsre me­gyünk táborozni két hétre. Tavaly a bényei tsz-ben szed­tünk paradicsomot, a monori Uj Élet Tsz-ben szintén vé­geztünk munkát, amiért a tsz-ek vezetősége jelentős Összeget fizetett, s ebből fe­dezni tudjuk a táborozás költ­ségeinek egy részét. Úttörő­ink 146 mázsa vasal is gyűj­töttek. amelynek az ára sán­tán a kirándulási költségek­re van előirányozva. — A csapat színjátszó cso­portja is kiemelkedő munkát végzett. A közelmúltban mu­tattuk be a Többsincs ki­rályfi című darabot, amely­nek közel háromezer forin­tos tiszta bevétele is a kö­zös kasszát gyarapítja. A színdarab betanításában dr. Komjáti Zoltánná és Káro­st Gézáné pedagógusok végez­tek dicséretes munkát. — Az úttörőcsapatnak van kb. négyszáz négyszögöl föld­területe, ahol a pajtások po-, litechnikai oktatást kapnak. Kertészeti növényeket terme­lünk: háromszáz fej salátánk volt, a többi zöldségféle ez­után kerül majd eladásra. A próbákat befejeztük, hol­nap tartjuk az avatást. 34 út­törőt és 40 kisdobost ava­tunk. P. P. KALAUZ NÉLKÜLI JÁRATOKAT vezet be a MáVAUT Csév- haraszton és Péteriben. Eze­ken a kocsikon felszállás csak az erre kijelölt első ajtón tör­ténik. ahol a gépkocsivezető ellenőrzi a bérleteket és kiad­ja a jegyeket. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Hulot úr nyaral. Gomba: Fapados szerelem. Gyömrö: Hí­vatlan látogatók. Maglód: Borús reggel. Mende: Légy jó mindha­lálig. Monor: Romeo. Júlia és a sötétség. Nyáregyháza: öngól. Péteri: Háború és béke II. Pilis: Rejtjel. Tápiósáp: Négyen az ár­ban. Tápiósüly; A dúvad. Úri: Próbaút. Üllő: Hüvelyk Matyi. Vasad: Légy jó mindhalálig. Ve­rses; Énekes csavargó (.széles). Gyömrö természeti ritkaságairól A Monor és Vidéke hasáb­jain több cikk jelent már meg lakóhelyünk történetének fel­kutatásáról, de eddig még a természet ritkaságairól nem jelent meg semmiféle írás. Járásunknak igen érdekes és gazdag növényvilága van, mivel itt találkozik a hegyvi­déki és az alföldi flóra. E rövid írásomban csak két igen ritka ifövény ‘létéről akarok beszámolni. Remélem, hogy ehhez hasonlóan több ismerte­tés jelenik meg járásunk élő­világáról. Gyomron, a Rákóczi úton sétálva, az egyik téglakerítés téglái között igen apró nö­vényt. a köri fodorkát (asple- nium rhta-muraria) figyeltem meg. Az említett növény a ha­zánkban élő páfrányfélék leg­kisebb képviselője, itteni fel­tűnése és idekerülése ismeret- ; len. 1 A másik ritka növénnyel a gyömrői Kossuth Ferenc utcai , iskola udvarán találkozunk: ginkgónia bilóba igen ritka ma már hazánkban és Euró­pában csak parkokban találha­tó, mint ritkaság. Nagy tömeg­ben élt hazánkban is több fa­ja a Carbon-korban. de ezek elpusztultak és csak lenyoma­taiból tudunk létükről. Érde­kessége, hogy átmeneti faj a páfrányok és a fenyők között. Könnyen felismerhetők leve­leik legyező alakjáról, és vil­lás elágazásét erezetéről. A je­lenleg élők csak annak kö­szönhetik létüket, hogy a ke-, lett országokban mint szent növényt c templomok kertjei-] be ültették. Tarczay Zoltán Csak néhány retket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom