Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
1961. MÁJUS 5. PÉNTEK «w MEGYEI MCívlao .1 A megyei pártbizottság kibővíteti illése (Folytatás a 3. oldalról) iosító termelési módszereket, fel kell karolni a haladó termelési mozgalmakat. Széleskörű versenyt kell kezdeményezni és szervezni a tsz-ek között, továbbá a tsz-eken belül az egyes brigádok, munkacsapatok és tagok között, hogy a vállalt területen jó munkával »/terveket teljesítsék túl. — A tanácsi és a felvásárlási szerveknek gondosan kell eljárniuk az állami felvásárlási tervek — különösen a sertés és a szarvasmarha tervek — teljesítésének megalapozása érdekében. Jó szervező munkával biztosítsák, hogy a termelőszövetkezeti közös gazdaságok, valamint a tsz-tagok a háztáji gazdaságból, a legfontosabb termékeket, különösen a hízott sertés, a vágómarha, a baromfi, a tej és tojás fel- vásárlási tervet — teljesítsék. — A pártszervezetek és a tanácsok fordítsanak arra nagy gondot, hogy a párt és a kormány által szervezett termelési, tenyésztési és hiz- lalási akciókat maximálisan igénybe vegyék a tsz-ek. a tsz-tagok a háztáji gazdaságokban és a bejáró dolgozók családjai is. Ilyenek: a borjú- és üszőncvelési, a kocatartási, a sertéshizlalási és a baromfinevelési akciók. Ezek megvalósításáért a következő heteki ben és hónapokban igen erő- i teljes agitációs és szervező munkát kell folytatni. Az alapos szervező munkára annál is inkább szükség van — különösen a háztáji gazdaságoknak az állami felvásárlásba való bevonásával —, mivel a sertés- és szarvasmarhaállomány nagy többsége, a baromfiállomány zöme a háztáji gazdaságokban van. — Az átszervezés befejezése után kialakult új helyzetnek megfelelően felül kell vizsgálni a megye ötéves mezőgazdasági tervét és a szükség szerinti módosításokat abban végre kell hajtani. A tervben a tervezettnél nagyobb mértékben kell előirányozni az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést, az öntözést, a gyenge, főleg a homoktalajok javítását, valamint a gépesítést. Az állatállomány meny- nyiségi és minőségi javítása megköveteli, hogy a következő években szilárd és megalapozott takarmánybázist teremtsünk, amely biztosítja a megfelelő fehérje és keményítő arányt. — A megyei ötéves terv mellett még ez év folyamán hozzá kell kezdeni a tsz-ek hosszabb lejáratú — lehetőleg ötéves — terveinek a kidolgozásához, amelynek révén törekedni kell a legszükségesebb szakosítások bevezetésére is — fejeződött be a beszámoló. A végrehajtó bizottság jelentésének vitája Horváth András elvtárs ezután megnyitott# a beszámoló fölötti vitát. Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára hozzászólásában a 100 katasztrális holdra jutó szárnosállat-meny- nyiség kérdésével foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az állatsűrűség növelésének alapvető és első lépése a takarmány- termelés fellendítése. Felhívta a figyelmet az olyan lehetőségek kiaknázására, mint például a jobb legelő- és rétgazdálkodás, ami lényegesebb befektetés nélkül a jelenleginél többszörös hasznot hoz. Ezután beszámolt arról, hogy az aszódi járás jól áll a hízómarha- és sertésszerződések megkötésével és ezeknek a szerződéseknek a teljesítéséhez meg is van a fedezet. Felszólalásában szorgalmazta a baromfinevelést. Elmondotta többek között, hogy a múlt évben Túrán nyolc-tíz hét alatt húszezer kilogramm, baromfihúst állítottak elő pecsenyekacsa nevelésével. A gyors és jövedelmező áruhústermelésnek egyik jó módszere ez, minél több szövetkezetnek élni kellene a lehetőséggel. Ezután az aszódi járásban sikeresen megindult növényápolási munkákról számolt be. A mák egvelése befejezés előtt áll. a cukorrépa egyelésének zömét is elvégezték már a szövetkezetekben. Az árutermelési versenyt célszerűnek és hasznosnak látja. Szabó Ferenc, a ceglédi Vörös Csillag elnöke a premizált eredményességi jövedelemelosztás előnyeiről beszélt, maid bejelentette, hogy párosvér- senyre léptek a nagyjából hasonló feltételekkel rendelkező ceglédi Kossuth Termelőszövetkezettel. A verseny célja: az idei termelési tervek túlteljesítése, a munkák időbeni és jó elvégzésével, a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásával. Pákozd Zoltán, a zsám_ béki Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke a szövetkezeti tagság kétesztendei sikeres munkájáról számolt he. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti tagság 'szorgalmas és lelkiismeretes munkája következtében a múlt évben már elérték, hogy száz katasztrális holdanként ötven- hét mázsa húst biztosítottak. Elmondta továbbá, hogy az idei negyvenezer darab peesenyebaromfi-nevelési tervüket már az első félévben teljesítik, ugyanis tegnap érkezett meg a negyvenkétezredik naposcsibe. Eddig különben már tizennégyezer csibét -értékesítettek. «&. premizált eredményességi jövedelemelosztással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy tavaly általában öt-hat mázsa kukorica-prémiumot vittek haza a szövetkezeti családok. Ezután a szerfás építkezések néhány problémájával, a kertészeti áruk értékesítésénél tapasztalható hibákkal, és a gépállomás munkájával foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy az Érdi Gépállomás mulasztását pótolandó, nagy. segítséget kaptak a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságtól a négyzetes kukoricavetésben. ,Dv, <Bfíksai „ Tóth., Bertalan egyetemi tanár, a takarmány, helyzettel, ezen belül a rét- és legelőgazdálkodás megjavításával foglalkozott, hangsúlyozik, hogy az Agrártudományi Egyetem segítséget adna a megye rét- és legelőgazdálkodásához, ha a megye termelőszövetkezetei ebben a dologban versenyt kezdeményeznének. Elmondotta, hogy a rét- és legelőgazdálkodásban nagy lehetőségek vannak, melyek kihasználásával lényegesen javítani lehetne a közös gazdaságok ta_ karmányeUátásán. A rét- és legelőgazdálkodás megjavításának kérdéseiről könyvet írt, amelyet bemutatott, a jelenlévőknek. Vaszii László, a szentiőrinc- kátai Uj Világ Termelőszövetkezet elnöke a szövetkezet múlt évi eredményeiről .beszélt, majd' versenyfelhívást olvasott fel, párosversenyre hívták ki a nagyká- tai Magyar—Koreai Barátság Termélőszö vetkezetek Ezután Németh Károly elvtárs szólalt fel. tudják, kinek van lehetősége különféle szerződéskötésre, sertéshizlalásra, baromfitenyésztésre. — Ebben az időszakban még a modern technika, a korszerű termelési módszerek, továbbá a hagyományos módszerek kombinációjára is szükség van. Ha tudjuk, hogy csak á gabonaterület 50 százalékára lesz elég az aratógép, már most meg kell szervezni a kéziarató-brigádokat. Ahol nincs még elegendő vegyszer a gyomirtáshoz, bizony ott időben kézbe kell venni a kapát. Nagyon sok kihasználatlan lehetőség van mezőgazdaságunkban, amit eddig nem vettünk igénybe. A külföldet már jó néhány termelőszövetkezeti vezetőnk ismeri, viszont szép számmal akadnak ■ még olyanok, akik j a saját járásukban sem néztek körül, hogyan is gazdálkodnak a szomszéd portáján. Szervezzenek a termelőszövetkezetek tapasztalat- cseréket. s alkalmazzák a jobb termelési módszereket. A második ötévés terv során tetemesep növekszik Pest megyében is a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Már most érdemes lenne körülnézni, milyen lehetőségek kínálkoznak új telepítésekre. Németh Károly elvtárs részletesen beszélt a politikai felvilágosító munka fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy nagy feladatainkat csak akkor tudjuk eredményesen megoldani, ha az emberek gondolkodását — párosítva a megfelelő anyagi ösztönzéssel — helyes irányba tudjuk terelni. Nap mint nap foglalkoznunk kell a tagokkal, hogy érezzék, együtt dolgozunk, közösek a céljaink. Rendkívül komoly feladat hárul ezen a téren a kommunistákra. A jövőről szólva, elmondotta Németh elvtárs, hogy minden okunk megvan az optimizmusra, igen kedvezőek a kilátások, s az állami gazdaságok és a jól működő termelőszövetkezetek nagyszerű fejlődésével illusztrálta, milyen lehetőségek rejlenek a nagyüzemi gazdálkodásban. Dr. Vírágh Árpád egyetemi docens, a gödöllői Agrártudományi Egyetem párttitkára hozzászólásában részletesen elemezte a jelentés egyes pontjait. Felhívta a termelőszövetkezeti elnökök figyelmét a legidőszerűbb mező- gazdasági teendőkre, többek között a burgonyabogár elleni védekezésre. Már most meg kell szervezni a megfelelő óvintézkedéseket. Beszélt a kukoricatermesztés fontosságáról, s ő is hangsúlyozta az anyagi érdekeltség jelentőségét . Bubinszky Károly, a Ceglédi Járási Pártbizottság titkára, a járási pártbizottság és a járási tanácsi szervek közötti jó kapcsolat, fontosságát hangsúlyozta. Elmondotta; náluk is előfordult olyan eset, amikor valamelyik termelőszövetkezet az éves gazdálkodási tervében kevesebb termék előállítását vállalta, mint az előirányzat. I Ezen, úgy segítették, hogy ; részben a reális kifogásokat I tudomásul vették, másrészt ! igyekezték meggyőzni a ter- ; melőszövefkezeteket. állás- I pontjuk helytelenségéről. | Juhász János, a Ráckevei Járási Pártbizottság titkára 1 volt a következő felszólaló, j aki az anyagi érdekeltség j elvének fontosságát hangsúlyozta. j Elmondotta, hogy az ő járá- 1 sukban egyre bátrabban al- | kalmazzók^ ezt a tsz-ek. Volt • olyan, termelőszövetkezet is ! a járásban, amelyik 35 rea- í lacot adott prémiumként a j sertéstenyésztésben dolgozó j két gondozójának. A továb- I ólakban arról beszélt, hogy nagy jelentősége van a helyi vezetőkkel kialakított szoros, baráti kapcsolatnak. Dr. Magyart András, az Agrártudományi Egyetem rektora a következő szavak- i kai kezdte felszólalását. „Sajnálom, hogy itt nincsenek Németh Károly elvtárs felszólalása MARX KAROLY többen jelen a megyéből. Jó lenne, ha minél többen hallhatnák az itt elhagzottakat. Az előadás és a hozzászólások bennem is — gondolom másokban is — azt a gondolatot ébresztik, hogyan kapcsolódhatna be személyesen is a feladatok megoldásába. Kijelenthetem, hogy az Agrártudományi Egyetem nagy tudású szakemberei ugyanígy gondolkoznak és elszánt akarattal küzdenek - a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért”. Ezután arról beszélt Magyari elvtárs, hogy véleménye szerint milyen módon segítheti lényegesebben a járási tanács a termelőszövetkezeteket. A továbbiakban az állat- tenyésztés alappilléreként beszélt a jó takar- ínányellátásáról. Elmondotta, hogy azok a takarmányok jók, amelyek egységnyi területről a legtöbb tápanyagot adják. Ilyen takarmánynak nevezte a kukoricát és a silókukoricát. Különösen a silókukorica-termesztés fontosságát hangsúlyozta. Elmondotta, ‘hogy amíg 15 mázsa szemeskukoricában 12 mázsa keményítő van, addig 200 mázsa silókukoricában 36 mázsa található. Ugyanakkor mindegyiket egy hóid átlagtermésének lehet nevezni. Befejezésül a szarvasmarha- tenyésztés irányelveiről beszélt Magyari elvtárs. „Tíz évi kísérletező munka eredményei után teljes felelősséggel állíthatom — mondotta —, hogy a magyar-tarka és a kosztromai szarvasmarha keresztezése nagy előnyt jelent a népgazdaság számára”. Példákkal bizonyította, hogy a magyar-tarka szarvasmarha tej termelésének növelése túlságosan drága, viszont a keresztezett utódokból nevelt teheneknél olcsóbb. Luca Ferenc, a Hercéghal- mi ÁUamj Gazdaság igazgatója a munka termelékenységének ; növelésével és annak jelefitősé- ] géve] foglalkozott érdekes hozzászólásában. Elmondotta, hogy gazdaságukban néhány év alatt 35 ezerről 97 ezer forintra emelkedett az egy fizikai munkásra jutó termelési érték. Ezt főként azzal érték el, bogy két műszakot vezettek be a gépi munkánál, valamint az ál&ttényésztésben. Keleti Ferenc, a megyei, tanács vb-elnöke hozzászólásában részletesen foglalkozott az | előterjesztett jelentés fontossá- ! gával. Hangsúlyozta, hogy a je- ' leütés hűen és tárgyilagosan tükrözi a múlt évi gazdálkodás j leglényegesebb vonatkozásait, s világosan kijelöli a további ‘ munka irányát, a legfontosabb ' tennivalókat a mezőgazdaság- ! ban. ! - A továbbiakban a termelőí szövetkezetek indulásának ne- j hézségeiről beszélt. Hangsú- | lyozta, hogy 1 a megye termelőszövetkezeteinek megalakulásuk 'f után számtalan nehéz £ problémával kellett meg- í birkózniuk. y d hiszen nem állt akkor még j rendelkezésükre elegendő gép, elegendő állatférőheíy, takar- J mány és jó minőségű vetőmag. JA megye termelőszövetkezeteidnek döntő többsége ebből a £ helyzetből viszonylag rövid idő | alatt a fejlődés útjára lépett, s ^ a termelőszövetkezetek zöme ima már olyan eredményeket d tud felmutatni, amelyek való- ^ ban a nagyüzemi mezőgazdaság elvitathatatlan érdemei. Ezekhez az eredményekhez és a gyors megerősödéshez a -közös gazdaságok nagy erkölcsi és anyagi segítséget kaptak az államtól. Kedvező hiteleket és igen sok jóliképzett szakembert kaptak a szövetkezeti útra tért parasztok. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során a tanácsi dolgozók is sok tapasztalatot gyűjtöttek az új körülmények között végzett munkához, s ma már a? új feltételek között is megtalálják a helyes utat, ahhoz, .hogy a pártszervekkel való szoros együttműködés során az eddigieknél is több segítséget adjanak a mező- gazdasági termelés színvonalának gyors emeléséhez, s a még gyengébb termelőszövetkezetek megszilárdításához. Ebben a nagy feladatban is, ami lényegében társadalmi ügy, a tanácsoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legtökéletesebb eszmei és cselekvési egység alakuljon ki a pártszervek és tanácsszervek, valamint más helyi vezetők között. A mezőgazdaság fejlesztéséért, a mezőgazdasági termelés színvonalának .gyors növeléséért a tanácsi dolgozóknak is érezniük keli a felelősséget. s tudásuk legjavát kell adniuk a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkában. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, a termelőszövetkezeti tervek túlteljesítésének lehetőségeiről és fontosságáról beszélt, majd a termelőszövetkezetek közös állatállományának helyzetéről szólott. Egyik legfontosabb feladatnak tartja a közös állatállomány " növelését, az állatsűrűség arányának javítását a termelőszövetkezetek művelése alatt álló földeken. A növénytermelési hozamok Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályvezetője elöljáróban a termelőszövetkezeti vezetők felelősségéről beszélt: . — Most — mondotta — amikor az ország szántóterületének 90 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik, elsősorban a vezetők jó vagy rossz munkájától függ termelőszövetkezeteink fejlődése. Ki kell alakítani az egységes szemléletet, a gyümölcsöző együttműködést a tsz-ek vezetői, a helyi, a járási tanács és pártszervek között. Közös összefogással meg tudjuk szilárdítani a még - gyengébben dolgozó nagyüzemi gazdaságokat. Ami az idei, várható kilátásokat illeti, azok nem rosszak, de ne feledjük el. eddig segített a'z időjárás. Éppen ezért nem szabad lebecsülnünk a soron következő feladatokat. Napról napra gyarapszanak a tennivalók és első kötetében feltárta a modern, azaz kapitalista társadalom addig homályba burkolt gazdasági mozgástörvényeit, az értéktöbbletről szóló fejezetben pedirf6 kimutatta, hogy a munkás munkaidejének nagyobb részében nem a maga erejének újratermeléséhez szükséges értéket termeli meg, hanem a tőkés profitját, vagyis leplezetlenül tárta fel a proletariátus kizsákmányolását. Marx azonban nem csupán feltételezte a burisoá társadalmat hanem nagy harcos társával. Engels Frigyessel együtt kidolgozta a proletár osztályharc taktikáját, amely azóta is félelmetes fegyver a kommunista pártok, vezette munkásosztály harcaiban a tőke megdöntéséért, a szocializmusért. Győzelmes tanítása, amelyet Lenin. Marx szelleméhez híven alkotó módon továbbfejlesztett. ma az egész földön uralkodik, A marxizmus—7«- ninizmus. a szocializmus eszméje korunkban világrend- szerré lett. emelésének útja elsősorban az állattenyésztés fejlesztésén keresztül vezet. Sokoldalú, tartalmas, élénk vita után Király László, a megyei pártbizottság titkára, megköszönte 'az elhangzott igen hasznos és segítő hozzászólásokat. Annak a vélemé- .nyének adott kifejezést, hogy az elmondottak szinte kivétel nélkül egy-egy nagyon fontos kérdéshez adnak javaslatot, segítséget, tanácsot. Ezeket a gondolatokat a jövőben is hasznosítani kívánja a végrehajtó bizottság a gyakorlati munkában. Befejezésül az árutermelési verseny fontosságára hívta fel ismételten a figyelmet. hangsúlyozva, hogy ez most alapvető feladat, s ezen keresztül a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti tagok a tervezettnél is több jövedelemhez jutnak. Az árutermelés növelésének lehetőségeit viszont körültekintő, gondos' intézkedésekkel kell megteremteni — mondotta befejezésül. Az első napirendi pont után szervezeti kérdést tár- gvalt a pártbizottság. Dr. Varga Pétert saját kérésére felmentetté a oártbizottsáöi tagság alól. Dr. Magvari Andrást. a biológiai tudománvok doktorát, p.7 Agrártudományi Fm-etem rektorát nődig kooptálta oártbizottsági tagnak. A pártblzottsági ülés Horváth Andrásnak, a megyei pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget. Szovjet vendégeik a Diósdi Csanágygyáröan Délután rendkívül tartalmas, élénk eszmecserére került sor a Diósdi Csapágygyár műszaki gárdája és munkás kollektívája. valamint a vendégek között. Jasric elvtárs elégedetten nyilatkozott az üzemlátogatás során szerzett tapasztalataitól, dicsérte az üzem fejlett gyártástechnológiáját és a magas méréspontosságot. ' A szívélyes hangulatú, baráti találkozó azzal a megállapodással ért véget, hogy a két gyár dolgozói a közeljövőben levelező kapcsolatot létesítenek. Kedves vendégek látogattak el szerdán P Diósdi Csapágygyárba: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkban érkezett belorusz küldöttség két tagja. V. V. Prihodcsenko. a Minszki Autógyár kommunista munkabrigád vezetője és Jasric elvtárs. a Minszki Csapágygyár igazgatója, a műszaki tudományok kandidátusa. A vendégek előtt Gáti Ferenc igazgató ismertette a gyár történetét maid a gazdasági-. szakszervezeti és oárfvezetők kíséretében végigkalauzolta őket az üzemen. y ' Száznegyvenhárom eszten- l deje, hogy a poroszországi f Trier városkában megszületett í korának és az azt megelőző minden idők legnagyobb gon- í dolkodója és forradalmára, % Marx Károly. Tanításáról rnel- \ tán írta Lenin, hogy a marxiz- % mns Marx nézeteinek és tu- '( dományos út matatásának J rendszere. Marx folytatója és 'f, zseniális betetőzője volt a % XIX. század három fő esz- j mearamlatának, melyet az £ emberiség három legelőreha- $ ladottabb országa hozott lét- ^ re: a klasszikus német filozó- '/ fiának, a klasszikus angol po- ^ litikai gazdaságtannak és a d francia szocializmusnak, kap- | csolatban a francig fonadal- í mi tanokkal általában. | Forradalmi fellépésével, d amely nemcsak a tudományos f szocializmus i ngelsszel törté- d nő kidolgozását jelentette ha- £ nem a civilizált országok pro- 'f leiár pártjai internacionalista } szövetségének megteremtését 'fis — hatalmas lendületet adott í, az addig ösztönös, sötétben 'f botorkáló munkásmozgalom- j nak. Fö művében, a? í867-ben először napvilágot látott Tőke ide.ieben kell megszerveznünk i a munkát. Németh Károly elvtárs nyo- i matékosan felhívta a figyel- ! met az anyagi ösztönzés fon- : tosságára: i — Tudomásul kell vennünk, ] hogy az anyagi ösztönzés el- • ve, szocialista elv. Ahol jól jár a termelőszövetkezeti tag, ott jól jár az ország is. ott lesz műn- • kakedv. s erősödne!; a szocialista elemek. Ebben a fontos elvben pedig : nem lehet nézetkülönbség. A ; háztájiak szerepéről szólva, megállapította: ahogy megyünk előre. úgy növekszik a közös jelentősége, de mi közben nem mondhatunk le a háztáji . gazdaságokról. Az igények állandóan növekszenek. s velük együtt a szükséglet is. Ki kell tehát használnunk a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. Tapasztalatunk szerint ebben a vonatkozásban a tsz-elnökök tehetnek legtöbbet, ők ismerik legjobban a tagokat, s ők
