Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-27 / 123. szám
A hosszú -és a gyermek sorsa o x l ,i í I íi í) u n cQy lőosiii több az otthoni elfoglaltságom, mint eddig volt — mondta egy alkalommal Joli — mert édesanyám kórházban van s húgom gondozása és a háztartási munka is az én feladatom lett.” Édesapja már évekkel ezelőtt elhagyta a családot. Más nővel él, gyermekei után járó családi pótlékot csak peres úton lehetett megszerezni tőle. Az anya maga tartotta el lányait, sok lemondással, de nagy igyekezettel. A kórházban is nyugtalan volt, hiszen a tizenhat éves Joli még nem volt olyan önálló és tapasztalt, hogy a nála négy évvel fiatalabb húgát elég körültekintéssel nevelje. Az iskolában akkor még nem érződött az anyai gondoskodás egyhónapos kiesése, de Joliban ez alatt az idő alatt sok változás történt. Egyre szótlanabb, zárkózottabb lett. Mi akkor úgy véltük, hogy ez á szokatlan elfoglaltságnak, anyja iránti aggódásnak az eredménye. Mikor az édesanyja kikerült a kórházból, idegen megnyilatkozásokat tapasztalt lányánál. Lebecsülte az otthoni életet, ingerülten válaszolt, pontatlanul járt haza. Egy alkalommal elköltötte a tandíját, tanulmányaiban hanyatlott. Néhány hónap múlva, míg az anya munkában volt, Joli ösz- szecsomagolta a legszükségesebb holmiját s levelet hagyott hátra édesanyja számára, amelyben megírta, hogy miután ő elérte azt a korhatárt, amikor eldöntheti, kihez akar tartozni, ő döntött és apjához költözött. Az anya sírt és bánkódott, megpróbált levelet írni lányának, de azt minden alkalommal felbontatlanul visszakapta. Megvárta lányát az iskolánál, Joli azonban óvatosan kikerülte a találkozást. Minderről az iskolában mi semmit sem tudtunk, hiszen Joli nem nyilatkozott, az édesanyja pedig nem akart lányának „esetleges kellemetlenséget okozni”, titkolta Joli döntő lépését. Joli tanulmányi eredménye rohamosan romlott. Hiába üzentem az édesanyjának, nem jött be az iskolába, szülői értekezletre sem jött senki. Bármit kérdeztünk a kislánytól eredményinek igazolására, mindig valami kitérő választ kaptunk. Ebben az időben sokat hiányzott, de azt minden esetben orvosi bizonyítvánnyal igazolta. Egy ilyen hiányzási napon Jolit láttam egy fiúval karonfogva andalogni, révedező tekintettel nézték egymást, látszott, hogy körülöttük megszűnt a világ létezése. Másnap hozta az orvosi bizonyítványt! Kiderült, hogy ez is, s az eddigiek is hamisítványok voltak. Elmentem az édesanyjához s ekkor derült ki, hogy Joli nem lakik otthon. Behívattam az apát. Elmondta, hogy elégedetlen volt azzal az élettel, amit „volt felesége” nyújtott gyermekei számára. Csak a megélhetési probléma volt>v beszédtárgyuk, mindenhová ? hármasban jártak, nagyon rit- ^ kán kerülte^ a gyerekek szó- ^ rakozóhelyekre, minden ide- ^ jük be volt osztva, minden lé- ^ pésüket ellenőrizte az anyjuk. ^ „Nem élet ez fiatal lányoknak, ^ hanem rabszolgaság. Mindazt a ^ féltékenykedést, amivel az én ^ életemet megkeserítette, most ^ lányain éli ki. Nem mondom, ^ voltak apróbb ügyeim, de az^ ember szabadságát nem lehet ^ ennyire korlátozni, nekem is^ és lányaimnak is — hiszen az f éh Vérem — több ' szabadság ^ kell!” y Míg az édesanyja a kórház- ^ ban volt, kihasználta az alkal- < mat, az ellenőrzés hiányát, | ajándékkal kedveskedett s közben elcsalta lányát maga mellé. Joli hajlandó volt apját követni. A kisebbik lány visszautasította, benne nem alakult ki a szép ruha, a szórakozás utáni vágy, ő még ragaszkodott az édesanyjához, de elárulni nem merte, hogy apjuk hívja őket. Joli egy alkalommal apja élettársával sétált az utcán. Meglátta édesanyját — fejét elfordította, nem köszönt. „Nem köszönhetek olyan valakinek *- mondta —, aki nem köszön az én új anyámnak” — közölte Joli. Felvetődik az a kérdés, hogy mi vezette az apát arra, hogy lányát elvegye az édesanyjától? Vajon annyira szereti gyermekét? Akkor miért nem támogatta az anyját anyagilag úgy, hogy az biztosíthassa a család jólétét? Tegyük fel, hogy valóban két olyan ellentétes természetű ember került össze, hogy sehogyan sem fértek meg egymással, a válás elkerülhetetlen volt. . 1 Nem, nem a szeretet vezeti, hanem a bosszú. Az anya nagyon tisztességesen - nevelte gyermekeit. Ö maga is becsületes, józan életű, dolgozó nő. A férfi nem találhatott megfelelő hibát volt feleségében tettének igazolására. A férfi nem tudott uralkodni magán, amikor más párt választott magának. önzése nagyobb volt kötelességérzeténél. Az üzemben sem nézték jó szemmel tettét, s ma is sokat emlegetik rendezetlen családi életét. Volt felesége azonban ez ideig mindig meggátolta a válást, mert arra számított, hogy férje egyszer visszatér családjához. Most a férj ezért fizetni akar. A gyerek osztálytársai már tudják, hogy mi történt Jolival. Először nagyon megvetették érte, nem akartak beszélni vele. Nem lett volna helyes, mert Jolinak éppen az kell, hogy valaki megvilágítsa előtte, hogy mit tett. S a tanulótársak megkezdték a felvilágosító munkát. Joli már gondolkozik. Az elmúlt héten édesanyja születésnapjára apja tudta nélkül csomagot küldött. Talán megtalálja az utat édesanyja otthonába... M. IAsszonyszemmel a vásáron Csigavonalas terítő 1. sor: 16 íves szalagot horgolunk, a szokásos módon össze-^ varrjuk. Ezen belül pókot készítünk úgy, hogy 10 láncszem-á bői kört készítünk, bele egyráhajtásos pálcákat, de minden^ három pálca után 1 kétráhajtásos pálcával a szalag 2—2 ívét^ összefogjuk. | 2. sor: Az A pontnál kezdjük és a minta szerint haladunk.^ Az ívek számát figyeljük és így a kapcsolásokkal nem lesz ^ baj. ^ 3. sor: B pontnál. í y 4. sor: C pontnál. ^ A ^rítő mérete 60-as cérnából 30 centiméter átmérőjű. í A Budapesti Ipari Vásár sok-sok érdekessége közül, megkíséreljük ezúttal, hogy csokrot állítsunk össze azokból a látnivalókból, amelyek a nőket, a háziasszonyt legjobban érdeklik. Különösen a lakás berendezéséhez szeretnénk néhány ötletet adni. A Képcsarnok Vállalat pavilonjában például sok tetsBetős,-■új-mintájú bútorszövetet láttunk. Valamennyit iparművészek tervei után készítették. Ha most rendezzük be a lakásunkat, akkor nem túlságosan érdekesek,» hiszen az új, variálható bútorok huzata szép és ízléses, de ha van otthon kárpitozott bútorunk, amelyre ráfér már a felújítás, akkor nézzük végig előbb a Képcsarnok Vállalat kiállítótermeiben ezeket az anyagokat és csak azután döntsünk, hogy milyen az újjá varázsolt garnitúránk. A szövetkezetek kiállítótermében különlegesen szép kivitelű, modern bútorokat láttunk. Szeretnénk felhívni a figyelmet az itt kiállított „gyermekszobára”. Ennek előnye, hogy elhelyezésére egy fülke, vagy akár az egy szobás lakás nagymintás függönnyel elválasztott sarkából kialakíthatjuk gyermekeink külön birodalmát, A fő bútordarab itt, a kétszemélyes, emeletes kiságy, vagy ha úgy tetszik, rekamié. A kiképzése olyan, mint a turistaágyaké, csak sokkal finomabb. A keret világos fából készült, csinos, üde hu- zatú kárpitozott matracokkal. A felső ágyhoz máris hozzáépítették a lépcsőfokos megoldású létrát. A felső „lakó” nehézség nélkül sétálhat fel a helyére. A hiba csak az, hogy valamiféle fakerettel kellene őt keríteni, mert így nehézség nélkül le is gurulhat. Ezt még meg kell oldania a gyártó vállalatnak. A ruha- és játékszekrény igen szép. Sárga-kék összeállítású műanyag ajtótokkal. Ez lemosható és könnyen tisztán tartható. A legfőbb előnye ennek a gyerekbútor- nak mégis a kitűnő helykihasználás. Egy kétpados iskolaasztallal kiegészítve egészen kis helyen elfér. A könnyűipar pavilonjában látott bútorok közül a fehér műanyagból készült konyhabútor nyerte meg különösen tetszésünket. Milyen jól lehet az ilyen konyhaszekrényt tisztántartani. A polcokhoz nem kell papírborítás, csak egy vizes ruha. meg egy kis mosópor. A lábosok, fazekak esetleges korom-, vagy zsírlerakódását köny- nyűszerrel eltávolíthatjuk vele. Tetszettek az új magyar perzsaszőnyegek is. Évek teltek, amíg a megszokott perzsa és török minták helyett polgárjogot nyertek ezek a modern minták. Ma azonban már nehéz elképzelni nélkülük a modem bútora lakásokat. A szovjet pavilonból, a csodálatosan szép lakkdobozokon, a csipkefinom ötvöstálakon kívül, amelyekkel lakásunkat díszíthetjük, talán leginkább a nagy űrtartalmú mosógépet és a kiváló minőségű jégszekrényt szállítottuk volna haza a legszívesebben. A kínai pavilon kincsei közül sokat használhatnánk. Persze az elefántcsont tárgyak, amelyekbe egy-egy művész éveket, sót gyakran élete munkáját fektette, túlságosan ég indokoltan drágák. Úgyszintén a hatalmas kézi csipketerítők is. Nem így a kínai ipar csodálatos textiltermékei: a virágos frotírtörülközők és a ma már nemcsak ruhára, de pehelypaplan-borításra is használt brokátok. Itt is sok szép új mintával találkoztunk, amelyeket nem láttunk még eddig a budapesti üzletekben. — Érdekes volt az is, hogy a gyári termékeket, például a termoszokat, a zománcozott tálcákat és tá- lacskákat is a kínai művészet ősi, pagodás, virágos, madaras mintáival díszitik. Török Júlia .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' GYERMEKNAPRA Felvirradtam, fel, szép, Kedves ünnepnapra. Ol-an ma a Nap, mint akár egy Óriási labda. Ügy gurul az égen, Akár játszótéren, Enyém is lehetne, bizony, Ha kézzel elérem. De amit ma kaptunk, Napnál. Holdnál drágább — Édesapánk, édesanyánk Jó cirógatását — Csókját, ölelését, Szerető féltését. Minden napunk úgy ragyog most Mint tavaszi, kék ég. ? Minden napunk s évünk ^ Egyetlen nagy ünnep. £ Mint Nap fénye, a szeretet í Beragyog bennünket. í Darázs Endre ^t^iva lievéi a SzépSecjVi) / F < edveg Évám! — Barátnőd problémája valóban nem mindennapi. Mint írod: Olgát nagyvárosból helyezték a ti alig hétezer lakosú községetekbe. Feltűnő szépsége, eleganciája megdobogtatta nemcsak a legényemberek, hanem a. férjek szívét is. A lányok irigykedtek, az asszonyok féltékenykedtek rá. Néhány hónap alatt — ártatlanul — annyi pletyka szövődött köréje, hogy egy falubeli lánynak nagymama korára sem jut ki annyi. Egyszer aztán főnöke jóindulattal, tréfás-komolyán, így figyelmeztette: a maga szépségével Olga ilyen kis faluban legokosabb lenne télen-nyáron tréningruhában, fejkendőben és napszemüveggel járni! (Csak éppen fátyolt nem ajánlott!) Szegény Olga, ha nem is szó szerint, de megfogadta a tanácsol: azóta elhanyagolja magát, eleganciája már a múlté, férfiakkal szóba sem áll. teljesen visszavonultan él. Szabadidejében albérleti szobájában olvas, rádiózik és — sir. Hát így kell bűnhődni a szépségért? — kérdezed leveled végén Évám. Furcsa eset. Akiknek az átlagnál több jutott a szépségből. azok többnyire beképzeltekké, túlontúl is magabiztosakká válnak. Szépségük varázsát kitűnően fel tudják használni az élet majdnem minden területén. Barátnőd úgy látszik nem ez a típus. Oktalan és buta dolog azonban, hogy „szenved” szépsége miatt. A prágai Orvos- Kozmetikai Intézet igazgatójának szavai jutnak eszembe. „Ne féljetek a szépségtől! — mondotta a bölcs orvos professzor a cseh nőknek. — Törődjetek még többet magatokkal! Ezzel tartoztok környezeteteknek és egész társadalmunknak!” álunk hivatalos helyről talán még nem hangzott el ilyen határozott állásfoglalás a női szépségápolás, az ízléses és divatos öltözködés mellett. Azzal azonban tisztá-r ban kell mindenkinek lennie, hogy túljutottunk azon az időszakon, amikor egy-egy rendezvényen de csúnya szó!) csak fehér blúzban, fekete szoknyában jelenhettünk meg. Az is nyilvánvaló ma már, hogy kulturáltságunknak nemcsak műveltségünk az egyetlen fokmérője, hanem magatartásunk, öltözködésünk és ápoltságunk is. Kedves Évám! — Barátnőd vigasztalására négy — igazán nagyon szolid — modell rajzát küldöm azzal: akarjon csak szép lenni Olga és egészséges önérzettel vegye is tudomásul, ha — tetszik. Óvakodjon azonban a szépek veszedelmes, visszataszító betegségétől: az Önteltségtől és beképzeltségtől! Ölel barátnőd: Anna A 1. Tavaszi-nyári kosztűm könnyű, kockás szövetből, paspol díszítéssel. Egyenesvonalú, hátul hólos . szoknyával 2. Elegáns tavaszi-nyári köpeny shantungból, vagy ripszből, síma vonalú ruhával. A köpeny pettyes selyemmel bélelt. Puhán .átvetett pettyes öv egészíti ki a divatos, mégis szolid együttest. 3. Török-mintás selyemruha. újvonalú gallérmegoldással. A szoknyát puha rakások teszik dekoratívvá 4. Fiatalos nyáriruha sima, vagy mintás anyagból, színes paszpól díszítéssel. Két nagy zsebére mély, vasalatlan hói borul Tervezte és írta: Velty Györgyné és A. Forgács Anna G YERMEKREJTVENY KIRÁNDULÁS BULGÁRIÁBA 1 ■ G 3 9 !0 ÍZ 15 T ........ « I K B 15 ■ - wbp?—-it---k észtető. 9. Bulgária legmagasabb pontja "ez a csúcs. 2925 méter. 10. Háromnegyed akó ?!? 11. Szárnyas. 12. Buda német neve. 14. A. N. 15. Könnyeket csal ki a szeméből. 17. Adóügy rövidítve. 18. Égitest. 20. A bolgárok pénze. FÜGGŐLEGES: 1. Kezdetleges lábbeli. 2. A lányok haját fogja össze. 3. Bolgár folyó, a Balkán-félsziget legnagyobb folyója. 4. Augusztus 18-án ünnepeljük. 5. Vidék. 7. Bulgária fővárosa. 8. Bolgár kikötő és üdülőhely a Fekete-tenger partján. 13. Mamlasz — fordítva. 16. A tanév mássalhangzói. 19. Egyforma névelők. PAJTÁSOK! A rejtvényben szereplő és Bulgáriával kapcsolatos kérdések megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és 1961. június 5-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a június havi jutalom- sorsolásban. VÍZSZINTES: 1. A medve kölyke. 3. Magunk. Az 1961. május 13-i rejtvényünk Nagyon mohón eszik. 6. Pél- helyes megfejtése: Hédin, Barents* /dául a labdát forgó mozgásra Hudson, Diaz, Tasman. 5
