Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

1961. MÁJUS 27, SZOMBAT ME evei 3 Ma kezdik a borsófeldolgozást, újdonság a birsalmaié Rekordtermelésre készül a Nagykőrösi Konzervgyár Megfelelő műszaki előkészü­letek után lezajlottak a pró­bagyártások, s ma kezdi meg a borsófeldolgozást a Nagykő­rösi Konzervgyár. Tavaly 274 vagon zöldborsókonzervet ké­szítettek itt, az idei borsósze­zonra 360 vagonnyit terveztek. Mint Szűcs Sándor főtechno­lógus elmondotta, még ezt a mennyiséget is túl akarják teljesíteni. Idejében felkészül­tek a gyár szakemberei, s ele- gerdő munkaerő áll rendelke­zésre. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, nem lesz túlérés, akkor naponként 22 vagon bor- sókonzervet gyártanak. Legnagyobbrészt termelőszö­vetkezetektől, állami gazdasá­gokból kapják á zöldborsót, a betakarítást megkönnyíti az NDK-ból importált borsócsép­lőgép. A konzervgyár hat ilyen cséplőgépet bocsátott a borsótermesztő gazdaságok rendelkezésére; Az idei konzervgyártási sze­zont egyébként a spárga nyi­totta meg áprilisban. Azóta naponként 6—8 mázsa spárgát dolgoznak fel. Most a borsófeldolgozás meg­indulása után rövidesen hoz­zákezdenek az egres tartósí­tásához is, aztán jön a cse­resznye, a meggy és a többi gyümölcsféleség. Az idén lé­nyegesen több gyümölcsöt konzervál a gyár, mint az el­múlt évben. Nem titok, hogy rekordtermésre számítanak a vezetők. 1960-ban 35 vagon gyümölcslevet készítettek. Eb­ben í -. évben 120 vagont ter­veztek. Jellemző a nagyarányú fel­futásra, hogy már eddig, a gyümölcsszezon bekö­szöntése előtt nyolcvan va­gon gyümölcslevet gyár­tottak. Természetesen ennél a cikk­nél is tervmódosításra kerül sor megduplázzák a tervezett mennyiséget. Nemcsak a mennyiséget növelik, de bőví­tik a választékot is. Nagykő­rös eddig csak háromfajta gyümölcslét készített, ezentúl az Almuska, a Meggylé és a Hírősön kívül birsalma levet is gyártanak. Ezt is ugyanúgy hozzák forgalomba, mint a többi gyümölcslét, 2—4 decis üvegekben. Továbbra is kedvező ütem­ben fejlődik a gyár gépesítése. Nemrégiben érkezett meg az automata palackozó töltő- és zárógép. Ezzel még egyszerűb­bé válik a gyümölcslékészítés, összesen 30 millió palackot és dobozt szándékoznak megtöl­teni különféle konzervféleség- gel Nagykőrösön, az idei sze­zonban. (sp) Kitüntetés a község fásításáért „Kiváló fásításért” kitüntető jelvénnyel jutalmazta az Ál­lami Erdőgazdaságok Főigaz­gatósága Bödör Béla tésai vb- elnököt, aki községében évek óta nagyszabású fásítási moz­galmat vezet. Évente ezer meg ezer fát ültettek nemcsak a község határában, hanem utcáin is társadalmi munká­ban. Figyelemre méltó ered­mény. hogy a Tésán elültetett u ezer fenyőfacsemete 70 szá­zaléka megeredt. Bödör Béla kezdeményezésére a fásítás mellett az utcákat is parko­sítják. Tésa lakói nagy lelke­sedéssel tették magukévá a tanácselnök fásítási és parko­sítási programját. A lakosság ellátásának érdekében falura telepedő kisiparosokat keres a dabasi járás A dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságának pén­teki ülésén Korsós Gyula ipar­ügyi előadó beszámolt a járás kisiparosainak helyzetéről. Jelentése, noha csak egyetlen járással foglalkozik, általános érdeklődésre tarthat számot, mert -a kisiparosok helyzete és a lakosság ipari ellátottságá­nak gondja többé-kevésbé ha­sonló Pest megye többi járá­saiban. A jelentés elsősorban meg­állapítja, hogy bár a járás területén össze­sen 463 önálló kisiparos működik, sok községben egyes ipar­ágakban, különösen kőmű­Hét présház leégett Bernecebarátiban Két tízéves fiúcska iskola után délutánonként néhány növendékmarha legeltetését vállalta magára Bernece­barátiban. A gyerekek' a hegyoldalba, a szőlők alá hajtották ki az állatokat, s szokásuk szerint, mialatt a marhák legelésztek, messze a felnőttek szemeláttától, ciga- rettázgattak. A múlt hét egyik délutánján is rágyújtot­tak a borospincék fölé épí­tett présházak előtt. Az egyik kisfiú azután az égő cigaret­tavéget behajította egy prés­ház nyitott ablakán. Ezekben a 100—150 éves, zsúppal vagy szalmával fe­dett, öreg présházakban régi­módi, fából készült sajtók mellett nemcsak jó állapot­ban levő, de régóta üres, re­pedt dongájú hordókat tarta­nak és mindenféle kacátot, csupa gyúlékony holmit, még rongyokat is őriznek. így az­után a cigarettavégtői per­ceken belül tűz keletkezett, meggyulladt a sok rongy, szá­raz fa, a lángok pedig bele­kaptak a tetőbe és a szél a zsarátnokot átvitte a szom­szédos présházakra. Az egy sorban álló húsz présház kö­zül csakhamar hét borult lángba. A bernecebaráti önkéntes tűzoltók azonnal a helyszín­re siettek, munkájukat azon­ban megnehezítette, hogy a szőlőhegyen nincs kút. A la­kosság apraja-nagyja vödrök­ben cipelte a vizet az oltáshoz, még így sem tudták elfoj­tani a tüzet. Az égő pince- sashoz egy óra- múltán meg­érkezett az állami tűzoltó­ság Vácról és Balasságyar- matról. Segítségükkel azután közel négyórai, megfeszített munkával, mire beesteledett, sikerült elfojtani a tüzet. A hét présház azonban addigra teljesen leégett. A legnagyobb kárt mégis a lángok martalé­kává lett sok hordó elpusztu­lása okozta. Az oltási munka közben az egyik pincéből fegyverropo­gás hallatszott. Kiderült, hogy a pincében, a tulajdonos val­lomása szerint, az ő tudta nélkül, a háborúból szárma­zó puskatöltényeket rejtettek el. A töltények a tűz melegé­től átforrósodtak és a ben­nük levő lőpor felrobbant. Még szerencse, hogy a szerteszét röpülő golyók nem tettek senkiben sem kárt. A kis gyújtogató, társával együtt, amint meglátták, hogy az eldobott cigaretta tüzet oko­zott, elszaladtak. Bevették magukat a hegyoldalba, ahol csak az esti órákban talált rá­juk a keresésükre indult rend­őrség. Nem tagadták, hogy cigarettáztak, s amelyik a tüzet okozta, azt is beismer­te, hogy a cigaretta véget be­dobta a présházba. (sz. e.) Szélesedik a szocialista brigádmozgalom Osztrák munJiásltüldötlség látogat ma a Kistarcsai Fésüsfonógyárba A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XII. kongresszusá­nak tiszteletére versenyeznek a Kistarcsai Fésűsfonógyár dolgozói. A vetélkedés a ha­gyományos versenyformák alapján folyik, havonként ér­tékelik az üzemrészeken be- , lüli vetélkedést, s negyedéven­ként döntik el, melyik üzem­rész méltó az első helyre. To­vább szélesedik a fésűsfonó­gyárban a szocialista címért folyó brigádmozgalom is. Egy­re több brigád kapcsolódik bé a versenybe. Jelenleg három brigád küzd az oklevélért, hat brigád pedig az első fokozatot jelentő szocialista címért ve­télkedik. \ Áprilisban tisztasági hóna­pot tartottak a gyárban, amelynek keretében ugyan­csak versenyre keltek egymás­sal az üzemrészek. A napok­ban került sor az értékelésre, s eszerint a legtisztább üzem­rész címet a pinceraktár dol­gozói nyerték el, a második helyre a lakatosműhely, míg a harmadik helyre a merinó- előfonó került. A legtisztább üzemrészek pénzjutalmat kap­tak, s ezt közös kirándulá­sokra használják fel. Ma egyébként harminchat tagú osztrák munkásküldött­ség látogat a Kistarcsai Fé­sűsfonógyárba. Az osztrák munkások a Möllersdorfi Fo­nógyárból a Textil Szakszer­vezet meghívására érkeztek hazánkba, s a kistarcsai üzem­ben ismerkednek a magyar gyapjúipari munkások munka- körülményeivel, életével. vesben, de egyes helyeken villanyszerelőben, női fod­rászban, asztalosban, laka­tosban, női szabóban, fodrász­ban és több helyen is ház­tartási kisgépjavítóban hiány mutatkozik. A múlt évben új ipariga­zolványt tizen kaptak, vi­szont 21 magánkisiparos ad­ta vissza iparigazolványát és­pedig egy részük — ková­csok, szíjgyártók, kádárok és bognárok — a szocialista át­alakulás természetes követ­kezményeképpen. Ezek majd­nem mind tsz-tagként dolgoz­nak tovább. A tsz-ben dolgozó iparosok a szövetkezet fejlődése érde­kében tevékenykednek, sok helyütt azonban a lakosság ér­dekében szolgáltató és javító munkát is végeznek. Rende­let írja elő, hogy ezt csak ott tehetik meg, ahol a lakosság szakipari ellátásáról sem kis­iparos, sem kisipari szövetke­zet nem gondoskodik. Ennek ellenére a tsz ipa­ros részlegei másutt is vállalnak munkát a lakos­ságtól. Hiba az is, hogy a tsz ipari segédüzemeinek nincs üze­meltetési engedélye, áltálában nem tartják be sem a tűzren- dészeti, sem a munkavédelmi rendelkezéseket, de a tanács­nál sem vezetnek nyilvántar­tást róluk. A végrehajtó bi­zottság a jelentés megvita­tása után utasította mező­gazdasági osztályát és ipari csoportját, hogy hatvan na­pon belül vegye nyilvántartás­ba és vizsgálja felül a tsz-ek ipari üzemeit és szükség esetén tegyen javaslatot egyes segéd­üzemek létesítésére, illetve megszűntetésére. A lakosság ellátásának biz­tosítására pedig a vb úgy döntött, hogy amelyik köz­ségben valamely ipari szakmá­ban hiány mutatkozik, a köz­ség tanácsa a KlOSZ-szal együttesen kutasson fel meg­felelő képesítésű személyt, akit igyekezzen meggyőző szó­val a községben való letele­pedésre bírni. Egyben utasí­totta az ipari csoportot, ott, ahol szükségesnek mutatko­zik, adjon a hiányzó iparág­ban dolgozni akaró szakmai képesítéssel rendelkezőknek iparigazolvány helyett ideigle­nes működési engedélyt. Az iskola, amely helybe jön A kultúrforradalom szót oly sokszor használtuk — néha ok nélkül is —, hogy mar­tnál- megkopott, elszürkült. Aztán a mindennapi élet­ben, ahogy jár-kél az ember, váratlanul találkozik egy je­lenséggel, lát valami újat. En­nek hatására keresgélni kezd a fejében elraktározott gon­dolatok között, vajon mi­nek nevezhetné azt, amit lá­tott? S ekkor megtalálja a ré­gi fogalmat, amelynek ismét fénye támad s amely egyedül tudja csak kifejezni a benne rejlő tartalmat. Ilyen új tartalmat nyert nálam a kultúrforradalom szó, egy esővel terhes tavaszi dél­utánon Szentlőrinckátán, ahol több mint harmincán végez­ték el az általános iskola fel­ső tagozatát, férfiak, nők, ve­gyesen, 70 nő pedig a télen tartott szabás-varrás-tanfo- lyamra járt. De hát ennyi és ilyen tanu­lás másutt is van. Szerencsé­re majdnem minden falu di­csekedhet hasonlóval. A több­let, ami elindította a gondo­latsort, nem ebben van, ha­nem abban, hogy a termelő- szövetkezet tagjai sok beszél­getés után eljutottak ahhoz a felismeréshez, nem elég csak a munka és a jó szándék, ha mihamarább fel akarják vi- rágoztatni a termelőszövetke­zetet. Már pedig minden­képpen ezt akarják. A lő- rinckátaiaknak becsületes a szándékuk, s felismerték, ezentúl a közösből, az Uj Vi­lágból kell élniük, még hozzá sokkal jobban, mint eddig. Szóval szaktudás kell, átfogó mezőgazdasági ismeretek* nemcsak 15—20 holdra terje­dően, hanem sok százra szá­molva. A szakembereket ma­guknak, helyben kell kinevel- niök. Megszületett tehát a közös elhatározás: végezzék el minél többen a mezőgaz­dasági technikumot. Az per­sze megoldhatatlan lett volna* hogy egyszerre többen kima­radjanak a munkából. Ezért merész tettre szánták el ma­gukat. Mi lenne, ha az isko­la jönne ide, hozzájuk? A ki­vitelezés részletei most nem olyan érdekesek, mint a vég­eredmény: a váci Táncsics Mi­hály Mezőgazdasági Techni­kum ide kihelyezett tagozatán tanulnak, ahol képzett mező­gazdászokká lehetnek. Negyven tsz-tag, köztük tíz nő (!) és tíz brigádvezető vál­lalta, hogy négy hosszú éven át hetenként háromszor eljön az iskolába és ott fáradt test­tel, de friss lélekkel, tudás­ra szomjasan tanul. Fizikát* kémiát, üzemgazdaságtant* biológiát, mindazt, aminek pa­rasztember a múltban jófor­mán hírét sem hallotta. Leg­többjük most végezte az álta­lánost is az esti iskolán. Szep­temberben, akár a kisdiákok* újra beülnek az előkészítő padjaiba, hogy januárban ala­pos felkészültséggel kezdjék meg a nagy erőpróbát. Most negyvenen, de évről évre mind többen áhítoznak a magasabb szakmai és általá­nos műveltségre. Hát mi ez, ha nem a lég- igazibb, legteljesebb kultúr­forradalom? Komáromi Magda • • A VASUKBÓL ÜZENEM. Az autók viszik a pálmát. A mai ember az autók szerelme­se. Tolongó gyalogosok bólo­gatnak a Fiatoknál, ragyognak a Renaultok és Simcák mel­lett, vágyakozva nézik a Moszkvicsot és tisztelik a méltóságteljes, nagy Mercé­deszeket. Az óriás Zimet s a Krupp Művek gyártotta ko­losszust már csak bámulni le­het. Mégis, másutt arat az osz­tatlan siker! Vásári sláger Nem a hangszórókból szól. Bár szüntelenül hallatszik azon a sárga, apró köves né­hány négyzetméteren, ahol a magyar kocsik parádéznak. — A „nagy díj?” ,>. — A hatkerekes, harmoni- kás Ikarus-buszé. Nyomott orrú, kis vezető­fülkés, rejtett motorú, csoda­Népi együttesek és népi tánccsoportok Pest megyei találkozója Hasonlóan az előző évekhez, Pest megye népi táncosainak és népi együtteseinek találko­zójára ismét Gödöllőn kerül sor a Palota-kert. szabadtéri színpadán. A találkozó idő­pontja. június 25. vasárnap. A fesztivált előkészítő bi­zottság már megkezdte mun­káját. A járási bemutatókon legjobb eredménnyel szerepelt csoportok már megkapták a felhívást és a visszajelentkező lapok már érkeznek Gödöllő­re. A kitűzött időpontra Gö­döllő több mint ezer népi tán­cost vár. A táncfesztivált egy hetes néprajzi kiállítás előzi meg a járási tanács díszter­mében. ahol megyénk leg­szebb. legértékesebb néprajzi emlékeit állítják ki. Hagyományosan az előző évekhez, a találkozót a népi együttesek és népi tánccso- portok színpompás felvonulása nyitja meg. Az ünnepélyes megnyitót Szabó Sándor, a Pest megyei Tanács VB. el­nökhelyettese tartja. Ez után kerül sor a szabadtéri színpa­don a csoportok bemutatóira. A gazdagnak Ígérkező mű­sorokban a művelődési ottho­nok, a KISZ-szervezetek, a földművesszövetkezetek, a szakszervezeti csoportok és az üzemei együttesei mérik össze tudásukat. A délelőtt 11 óra­kor és délután h'iö órakor kezdődő előadásokon, több mint negyven csoport lép színpadra. A népi táncosok bemutatói között helyet kap­nak a megye legjobb népi ze­nekarai is. A ceglédi, az abo- nyi, a túrái, a ndgykátai. a ve­resegyházi, a szigetújfalui, váci. isaszegi, zsámboki, gö­döllői, ócsai, szentendrei, gal- gahévizi, galgamácsai, aszódi, vecsési. pilisi és még számos más megyei csoport mellé az előkészítő bizottság meghívta a szomszédos megyék és Bu­dapest azon csoportjait is, akik az előző években sikere­sen szerepeltek Gödöllőn. Várják a szolnoki fűtőház J együttesét, a kecskeméti „Hí­rős” együttest, a Ganz—MÁ- VAG csoportját, amely az el­múlt évben az országos feszti­válon is nagy sikerrel szere­pelt, Jön az angyalföldi Jó­zsef Attila művelődési otthon tánccsoportja, a Délszláv Szö­vetség együttese is. Nógrád megye a szécsényi és a Somos­kőújfalui együttessel, Heves megye az egri és a novaji tánccsoporttal képviselteti magát Gödöllőn. A népitánc-találkozó végle­ges forgatókönyve a csopor­tok visszajelentkezése után készül el teljesen. Az előké­szítő bizottság gondolt a ked­vezőtlen időjárásra is. Ebben az esetben két műsor fut pár­huzamosan a Ganz Árammérő és az Agrártudományi Egye­tem színháztermeiben. Gödöllő —, hasonlóan az elmúlt évekhez — szeretettel várja a fesztivál népi tánco­sait, együtteseit a korszerűen berendezett ötszáz négyzetmé­teres Palota lc°rti Színpadon. Ladányi István Ilyen levelezőlapok kerülnek forgalomba a fesztivál napján kocsi. Lilás alapszínű, végig­vezető íémléc-szegélyes feke­te sávval. Hármasban járjuk végig Katona Jenő mérnök­kel és az autóexport osztály- vezetőjével, Varga István­nal. Aztán: » — A Csepel öt kocsival vizs­gázik — mondja a mérnök.: Meglátogatott a román nehéz­ipari miniszter. Tetszettek a speciális kocsik. A gyárba is kiszaladt. Az osztályvezető: — Mikor nyitás előtt he­lyükre álltak a magyar ko­csik, a nyugati szakemberek idegyűltek. — S a vélemény? — „Szép”. „Kitűnő”. Itt üdvözöljük a Mercedes- gyár igazgatóját is. — Hallhatnánk a vélemé­nyét? — Oh! Sehr gute! Sehr schöne! Szép a busz és nagyszerű a hűtőkocsi. Gratulálok! — És a magyar kereskedel­mi szakember szemével? — kérdezem a MOGÜRT osz­tályvezetőjét. — A tizenöt tonnás cement­szállító nemzetközi cikk! — Viszik külországba? — Szó lehetne idén Guineá­ról, Törökországról. Esetleg nyugati piacról — mondjuk a nagy hűtőkocsinál. Lehet, hogy Indiába is kivisszük a cementszállítót. — Szép út!... Hány vá­sárt járt meg eddig? — Tíz-tizenötöt. Becstől—Helsinkiig s az a véleményem, hogy nincs mit szégyellnie a magyar au­tóiparnak. Csak egy dolgon kell alakítani: növelni a mo­torok teljesítményét! — Vásári érdekesség? — Talán az, hogy kis kocsikért ostromolnak ben­nünket. Idős bácsik és asz- szonyok fordultak meg ná­lunk. Nehéz volt megma­gyarázni, hogy mi legfeljebb autóbusszal szolgálhatunk ;: s Szolgálnak is — nagy meg­rendelőknek. Már kötik az üzleteket a külföldiekkel. A szép kiállításért odaítélt aranyérmen kívül ez a leg­nagyobb s leggyakorlatibb el­ismerés a Csepel Autógyár­nak; (így)

Next

/
Oldalképek
Tartalom