Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

PEST MEGYEI ^Mírlao AZ M SCZ M P P E S T MEGYEI BIZOTTSÁG A É S A megyei tanács lapja V. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM \H\ 50 FILLÉR ' 1961. MÁJUS 26, PÉNTEK Felkészül a bő gabonatermés felvásár­lására a Termény forgalmi Vállalat Gyorsan növekszik a tsz-ek sertésállománya A FELVÁSÁRLÁSI OPERATÍV BIZOTTSÁG ÜLÉSE (Tudósítónktól.) A Pest megyei felvásárlási operatív bizottság tegnapi ülésén a Terményforgalmi Vállalatnak az idei gabonafel­vásárlásra való felkészülését vitatta meg, majd az Állami Pincegazdaság előterjesztése alapján a borfelvásárlási szer­ződéskötés helyzetéről tár­gyalt, végül behatóan elemezte a márciusi állatszámlálás ada­tait. A Pest megyei Terményfor­galmi Vállalat igazgatója be­számolójában ismertette azo­kat a szervezeti változásokat, amelyeket azért hajtottak vég­re a felvásárló apparátusban, mert a megye mezőgazdasá­gának szocialista átalakulása ezt szükségessé tette. Az átszervezés során ösz- szevontak több felvásár­lási körzetet, s az idén hat­vanhárom felvásárló he­lyen, illetve körzetben veszi át a vállalat a ga­bonát — javarészt már a termelőszö­vetkezetektől. Ä gabonafelvásárlásra való felkészülést a vállalat már megkezdte. Megszervezték a felvásárlók szakmai oktatá­sát. A terményforgalmi vál­lalat olyan értelemben is se­gítséget nyújt a termelőszö­vetkezeteknek raktározási problémájuk megoldásához, hogy a termelőszövetkezeti raktárosokat is kiképezik leg­fontosabb teendőikre. Meg­kezdődtek a raktárak javítási és fertőtlenítési munkái is. A felvásárlásra kerülő ga­bonamennyiséghez képest a vállalat nem rendelkezik ele­gendő raktárkapacitással. Az idén — tekintettel a jónak mutatkozó gabonatermésre — szükség lesz arra is, hogy a gépállomási gépszíneket is raktározás céljára használják fel. A technikai előkészüle­tek mellett folyamato­san kötik a gabona értéke­sítési szerződést a válla­lat dolgozói a termelő­szövetkezetekkel, a termelőszövetkezeti csopor­tokkal és az alacsonyabb tí­pusú társulásokkal. A szer­ződéskötések a tavalyi év ha­sonló időszakához képest ked­vező képet mutatnak ugyan, de az eredményekkel még sem lehetünk elégedettek. To­vábbi felvilágosító munkát kell végezni, hogy a gabona­feleslegnek minél nagyobb hányadát vásárolja fel a vál­lalat a termelőktől. A terményforgalmi vállalat igazgatója végül a takarmány­keverő üzemek feladataival és az üzemeléssel kapcsolatos tennivalókról számolt be. A Pest—Szolnok megyei Ál­lami Pincegazdaság igazgató­jának beszámolója szerint az első negyedévi borfel­vásárlási tervet 110,9 szá­zalékra teljesítette a vál­lalat és a második negyedévi terv teljesítésével — május hó 15- ig bezárólag — 87,4 százalék­nál tart. A felvásárlási ter­vek teljesítése ellenére is — a fogyasztáshoz viszonyítva kevés az a bormennyiség, amelyet a vállalat a felvá­sárlás alapján a közfogyasztás részére ad. Az 1961/62. évi bor-, sző­lő-, must és borértékesítési szerződések kötését február közepén megkezdték. A ter­melőszövetkezetekkel és az egyéni bortermelőkkel széles körben ismertették a szerző­déskötés feltételeit. A válla­lat dolgozói személyesen is felkeresik a termelőszövetke­zeteket és az egyéni terme­lőket. Látogatásuk, illetve munkájuk mégsem jár kel­lő eredménnyel. Még a ter­melőszövetkezeti vezetők kö­rében is tapasztalni ugyanis, hogy a bort tartalékolni szán­dékoznak, és a termésnek ki­sebb részét szándékoznak az állam felé értékesíteni. A borforgalmi vállalat ve­zetőinek tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy a szőlők telelése általában jónak mondható, a fagy számottevő kárt nem tett és az időszerű ápolási mun­kákkal is jól állnak mind a termelőszövetkezetek, mind a háztáji gazdaságok. Bár előre jósolni a termésátlagokra vo­natkozóan 'korai lenne, de a lakadásból arra lettet következ­tetni, hogy az idén a megyé­ben kielégítő termés várható. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Felvásárlási Kirendeltsé­ge az operatív bizottság elé terjesztett jelentésében a már­ciusi állatszámlálás adatait — a sertés és a szarvasmarha szempontjából — elemezte. Megállapítja, hogy az 1960. márciusi állat- számlálás adataihoz viszo­nyítva lényeges javulás ta­pasztalható, főként a ser­tésállomány alakulásában. Különösen a malac, az elöhasi koca- és anyakocaállomár.y növekedett jelentősen. Külö­nösen örvendetes, hogy főként a szövetkezeti gazdaságok kö­zös sertésállománya növeke­dett rendkívül gyors ütemben. Ha a tavaly márciusi állatlét­számot száz százaléknak vesz- szük, akkor a termelőszövetke­zetek tulajdonában levő ma­lacállomány több mint két és félszerese a tavalyinak, a 2—6 hónapos korban levő süldőlét­szám is eléri csaknem ezt az arányt, az előhasú kocaállomány pedig négy és félszerese a tavalyinak. A fejlődés tehát kétségkívüli, de még ennek ellenére sem mondható kielégítőnek, ugyan­is ha olyan tekintetben vizs­gáljuk a termelőszövetkezet sertésállományát, hogy az össz- állománynak hány százaléka van a közös gazdaságok birto­kában, akkor a következő ké­pet kapjuk: jelenleg a megye szántóterületének 38 százaléka van a háztáji és egyéb gazda­ságok birtokában, s ugyanak­kor az ossz sertésállomány 51,8, az előhasi és kocaállo­mány 61.7 százalékával rendel­keznek. Ez is bizonyítja, hogy állatállománynak még mindig csupán a kisebb százaléka van a termelőszövetkezetek birto­kában. A továbbiakban a jelentés értékelte a felvásárlás alaku­lását, majd a szarvasmarha- tenyésztés megyei eredményeit ismertette. A megyei felvásárlási opera­tív bizottság mindhárom elő­terjesztés megvitatása után megfelelő határozatokat ho­zott. (m. s.) Az üzemi partmunka a váci járásban Tűz Monaron ítélet az Örkényi szurkálék ügyében Érdi táncosok Kiosztották az ipari vásár díjait Több gép dolgozik a mező­gazdaságban, nagyobb a tűzveszély Met/íjci tüzrettdvszeti éríe^es/el (Tudósítónktól) Megyénk tűzrendészet! osz­tályparancsnoksága csütörtök délelőtt értekezletet tartott az állami gazdaságok és gépállo­mások vezetői, tűzrendészet! előadói részére. A beszámolót Selmeci István tűzoltóőmagy ismertette. Többek között a következőket mondotta: — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése mindjobban előtérbe helyezi a munka gé­pesítését, így növekednek a tűzrendészeti feladatok is. Ta­valy az állami gazdaságok és a gépállomások vezetői, tűz­rendészeti előadói jó ered­ményeket értek el a gondjuk­ra bízott népvagyon tűzvé­delmének biztosításában. — Gyakori hiba viszont még mindig, hogy az építkezéseknél nem mindenütt kérik ki az el­sőfokú tűzrendészeti ható­ság véleményét, így történt ez a ceglédi Ker­timag- és Gyógynövényter­melő. valamint a Cegléd-Cse- mői Állami Gazdaságban, ahol istállókat, raktárakat és műhelyeket építettek vélemé­nyezés nélkül. A legtöbb tűz­rendészeti hiba az elektromos berendezések körül van. Ilyen jellegű hibát észleltünk az Alagi Állami Gazdaságban, a Máriaudvari Tangazdaságban, a váchartyáni és a vámosmi- kolai gépállomáson és még másutt. A feladatokról szólva az Jól működő köny vtárak a monori járásban AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ELŐKÉSZÜLETEI Ötödik hónapja működik sza­badpolcos rendszerrel a mono­ri járás könyvtára a községi tanácsháza szép utcai helyisé­geiben. — Az új rendszer nagysze­rűen bevált — mondja Pász­tor Antal könyvtárvezető. — Bevezetése óta az olvasógárda létszáma 901-re emelkedett. Tavaly ilyenkor csak 694 volt. A szabadpolcos rendszer lé­nyege az, hogy köny­veinket szakonkénti cso­portosításban a polcokon helyeztük el, ahol mindenki maga választ­hatja ki a neki való olvas­mányt. Ezelőtt a könyvállo­mány a raktárban volt, onnan KISZ-szervezet alakult — A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattól Kalmár elvtársat kérjük! Igaz­gató elvtárs? Régen hallot­tunk önökről, mi újság? — Újság mindig akad. Je­lenleg az a legnagyobb, hogy megalakult a KlSZ-szerveze- tünk. A 18 tag a vállalat köz­pontjában és a Budapest környéki üzlethálózatban dol­gozókból verbuválódott. — Titkárrá Bellus Margi- tot választották, központunk statisztikusát. A vezetőség vele együtt három tagból áll, Szilágyi László, a budaörsi 207-es számú bolt eladója és Vastag Gáborné, a köny­velésből is vezetőségi tag lett. A KISZ-szervezet meg­alakulása azért jelentős lé­pés, mert sok fiatalt foglal­koztatunk, akiket eddig szer­vezett vezetés hiányában nem tudtunk megfelelően ösz- szefogni, tanítani és kulturál­tan szórakoztatni. Hogy a KISZ-szervezet ne csak pa­píron létezzen, hanem a valóságban is jól dolgozhas­son, az erkölcsi támogatás mellett megfelelő helyiséget is bocsátottunk rendelkezésük­re. Igen szép klubszobát ren­deztünk be számukra, ahol újságok, folyóiratok, rádió stb. áll a tagok rendelke­zésére. Már az ünnepélyes avatás is megtörtént, aroeny- nyiben az alakuló gyűlés után a KISZ klubestet ren­dezett, amelyre a vállalat valamennyi dolgozóját meg­hívták. (k. m.) kellett -kötetenként előhoz­nunk, ami minden időnket igénybe vette. A kölcsönzők so­hasem ismerhették meg az egész állomány*, a legtöbbször azt vitték el, amit valaki más éppen visszahozott és meglát­ták az asztalon. Az új rendszer előnye abban is megmutatko­zik, hogy például a társadalmi tudományokkal foglalkozó munkák forgalma 2,2 százalé­ka volt az összforgalomnak, ma már 3,3 százaléka, a mezőgaz­dasági munkáké í,5-ről 3 szá­zalékra emelkedett. A könyvtár három dolgozójá­nak sok idejét felszabadította az új rendszer, ezt az időt arra használják fel, hogy állandóan foglalkoznak az olvasókkal, tájékoztat­ják őket a figyelemre ér­demes könyvújdonságok­ról, útbaigazítást, hasznos tanácsokat adnak nekik, sőt még arra is vállalkozhat­nak, hogy az olvasók kívánsá­gára összeállítják egy-egy té­makör irodalmát. A könyvtár állománya már eléri a nyolcezer kötetet. A monori járásban jelenleg 12 könyvtár működik már a községi tanácsok kezelésében, 11 pedig letéti könyvtár, ami azt jelenti, hogy a járási könyvtár a gazdájuk. Van a járásban egy önálló községi könyvtár is, Vecsésen. Műkö­dik még két kis fiókkönyvtár. az egyik a Gombához tartozó Fe’sőfarkasdon, a másik Mo- -’Or Rákóczi-telepán. A járási könyvtár legkö­zelebbi tervei közöít három új fiókkönyvtár létesítése szerepel, az elsőt Tápiósáp mellett, Ja- kabszálláson, a másodikat Mende mellett Szentistván- "tusztán, a harmadikat Nyár­egyháza mellett, Szentimre- te’epen állítja fői hamarosan A járási könyvtáron kívül sokat fejlődtek a közgazdasági könyvtárak is, elsősorban azok, amelyek a helyi taná­csok kezelésébe kerültek. A pilisi könyvtár például, amely eddig egy szűk, szinte hozzá­férhetetlen 'kamrácskában szo­rongott, most végre átköltöz­hetett abba az új, eddig cuk­rászdának használt helyiség­be, amelyet a községi tanács biztosított a számára. Itt ugyancsak szabadpolcos rend­szerben helyezte el ezer köte­tét máris meghaladó állomá­nyát, amelynek Simon Etelka tanítónő a lelkes, fáradhatat­lan gondozója. Mende könyvtára az új kultúrházban, amely a megye legmodernebb kul- túrotthona, kapott önálló helyiséget. Vezetője, Poholelli Pál már büszkén jelentette, hogy az új helyiségben állandó olvasói­nak száma 80-nal emelkedett. Űri község könyvtára né­hány hónap óta szintén önál­ló helyiségben működik Kell­ner Lajos vezetésével, azóta olvasóinak száma mintegy hatvannal emelkedett. A monori járásban az ünnepi könyvhetet természetesen a járási könyvtár szervezi meg. A nagyobb községekben iro­dalmi ünnepségeket. rendez­nek. Monoron május 29-én délután 5 órai kezdettel tart­ják az ünnepséget a járási könyvtár helyiségében. Hu- nyad.y József, a „A fekete lo­vag” szerzője mond ünneoi beszédet. Gyomron Gergely Mihály a Julika szerzőié ta­lálkozik az olvasókká1, Vecsé­sen Marót Miklós, a Szabó Ervin Könvvtár osztályvezető­ié tart előadást. Üllőn és Pi­lisen az ifjúsági irodalomró1 táiékoz*atia a közönséget a TIT előadója. (m. k.) előadó hangsúlyozta, hogy a gazdaságok tűzvédelmének biztosítására mindenütt meg kell szer­vezni a társadalmi vagy az önkéntes tűzoltócsapa­tokat, s biztosítani a működésüket. E feladat fontosságát nem szabad lebecsülni, mert tavaly a tűzesetek száma negyven százalékkal, .a tüzek által okozott kár 190 százalékkal növekedett. Rendkívül tanul­ságosak a tűzesetek keletke­zésének okáról ismertetett adatok. Eszerint villámcsa­pásból. öngyulladásból, építési hibából és kipattanó moz­donyszikrától összesen nem keletkezett annyi tűz, mint a gondatlanságból, a gyermekek játszadozása és a traktorok kipufogója következtében. — Ez úton is felhívjuk a figyelmet arra — mondotta az előadó —. hogy az idei ko­rai aratás és betakarítás miatt a gépállomásokon és az állami gazdaságokban még idejében, az aratás megkez­dése előtt hívják össze az erőgépkezelőket, s figyelmez­tessék őket a traktoroktól származó tűzveszélyre. Fordítsanak gondot arra is, hogy a cséplőcsapatok tagjai is tűzrendészeti ok­tatásban részesüljenek, ismerjék meg a tűzoltással kapcsolatos feladatokat. A jelenlegi esős időjárás miatt különös gonddal kell végezni a lucerna és az egyéb szénafélék asztagba rakását. Csak teljesen száraz szénát rakjanak asztagba. Végül az előadó megemlítette, hogy ta­valy az erdőtüzek száma is emelkedett. Az általuk oko­zott kár 48 és félezer forintra rúgott. Ezért helyes lenne az olyan ki­rándulóhelyeken, mint Ze- begény, Visegrád, Nagy­kovácsi és általában a pi­lisi hegyvidéken, tűzrakásra alkalmas helyeket kijelölni és erre a kirándulók figyelmét felhívni. A beszámoló után vita kö­vetkezett, majd a tűzrendé­szeti osztályparancsnokság megjutalmazta a tűzrendé­szetben kimagasló teljesít­ményt nyújtó vezetőket és előadókat Pénzjutalmat ka­pott: Eándi József tűzrendé­szeti előadó (Felsőbabád] Ál­lami Gazdaság). Földi Sándor tűzoltóparancsnok (Abonyi Gépállomás). Juhász Sándor tűzoltóparancsnok (Kartali Célgazdaság), és Kovács Jó­zsef tűzoltóparancsnok (Tápió- szelej Tangazdaság). Dicsérő elismerésben részesült: Bohár Károly a Taksonyi Állami Gazdaság igazgatója. Kulcsár Janos, a Taksonyi Állami Gazdaság tűzrendészeti elő­adója. továbbá Jülich János (Herceghalomi Állami Gazda­ság) Hunyadi Ferenc (Gödöl­lői Gépállomás). Szabó Imre (Kőröstetétteni Céi.eazdasá«) és Kálmán András (Bugyi Géo- állomás) . tűzrendészeti elő­adók. Firon András

Next

/
Oldalképek
Tartalom