Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

\ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M SZMP PEST M EGYET B I Z O T T S ÁG A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM AHA Alt I II I.I K 1961. MÁJUS 5, PÉNTEK Termelőszövetkezeteink l az árutermelést, az egy holdra jutó A megyei pártbizottság kibővített ülésen vitatta meg a megyei termelő* szövetkezetek múlt évi munkáját és idei feladatait Az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1961. május 4-én, csütörtökön reggel 9 órai kezdet­tel kibővített ülést tarlóit a megyei tanács nagytermében. Napirenden szerepelt a ter­melőszövetkezetek 1960. évi munkájáról, gaz­dálkodásáról, az 19£1. év feladatairól, vala­mint a pártpolitikai munkáról és a pártirá­nyítás egyes kérdéseiről szóló beszámoló. Az ülésen megjelent Németh Károly elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. az MSZMP Központi Bizottság a mezőgaz­dasági osztályának vezetője. A pártbizottság ülését Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, ezután átadta a szót Király László elv- társnak. a megyei pártbizottság titkárának, a pártbizottsági ülés napirendi előadójának. Király László elvlárs beszéde Király elvtáys bevezető­jében rövid áttekintést adott a tavaszi munka helyzetéről. Hangsúlyozta: — A tavaszi munkákat a megye termelőszövetkezetei sikeresen, jó ütemben végez­ték el, az időjárás eddig rend­kívül kedvező volt, és a múlt év hasonló időszakúhoz vi­szonyítva, jól állunk. Ha fi­gyelembe vesszük azonban, hogy az idén másfél-két hét­tel hamarabb köszöntő* t be a tavasz, és hamarabb is kez­dődtek meg a tavaszi mező- •gazdasáigi munkák, akkor azt kell mondanunk, hogy nem állunk a letgjobban,, például a kukorica vetésével. Az eddigi jelentések sze­rint a megye kukorica- vetésterületének hatvan százalékán tették földbe a magot. pedig a kukoricavetés optimá- . l!s idejéből erősen kifelé ha­ladunk. és ezt a munkát most már gyorsan ba kell fejezni. Meg kell gyorsítani a négyze­tesen vető gépek munkáját is. Ezután a terüleíváilalás helyzetével foglalkozott, el­mondotta, hogy a;: eddigi je­lentések szerin a kapások te­rületvállalása jónak mondha­tó. de még itt további teen­dők is vannak: j — Mindenekelőtt tisztázni j kell végérvényesen, hogy mit ! kap a termelőszövetkezeti i tag a vállalt területen vég- i zeit munkáért. Meg kell teremteni a szö­vetkezeti tagban a bizo­nyosság érzését, { mert enólkül. ha bizonytalan* I ságban van keresetét illeíő- j en, nem várhatjuk, hogy. min- í den erejét az eredményesebb, j magasabb hozamú termelésre j fordítja. A termelőszövetkeze- | ti tagnak biztosítani kell. hogy j az anyagi ‘érdekeltség alapján, i jó munkája esetén lényege- j sen több jövedelemhez, ezen [belül lényegesen több -takar­mányhoz .jusson. Éppen ezért a kukoricánál is. hasonlóan a cukorrépához, a mákhoz és az egyéb kapásokhoz, sürgősen ki keH je’öl.ni a vállalt te­rületet. annál is inkább, hogy a kukorica kikelése után a szövetkezeti tag . megkezdhes­se a köztesek vetését. Király elvtárs ezután felhív­ta a fi eveimet az tii termelőszövetkeze- ' töknek nyújtandó állan­dó, alapos, konkrét segít­ségre. Az új termelőszövetkezetek vezetőinek jó része nemrég még kisparaszt volt, és a nagy­üzemi üzemszervezéshez, gaz­dálkodáshoz szakmai segítsé­[ get kell adni. Ugyancsak ál- { landó és konkrét segítséget j igényelnek a múlt évben gyen- í gébben dolgozó termelőszö- ! vetkezetek is. Király elvtárs ezután az árutermelés fokozásáról, és í ezen keresztül a holdanként! bruttó jövedelem emeléséről beszélt. Felhívta a pártbizott­ság! ülésen jelenlevő termelő­szövetkezeti vezetőket, kez­deményezzenek széleskörű ver­senyt. hogy több áru kerül­jön ki az idén a mezőgazda- sásból. ezen belül több hús, több tojás és több tejtermék jusson a városi dolgozók asz­talára: — Helyes lenne, ha a ter- j melőszovetkezeti munkacsapa- j tok. brigádok, termelőszövet­kezetek. termelőszövetkezeti községek konkrét versenyvál­lalásokat tennének és ver­senyre lépnének egymással. Legyen a mezőgazdasági verseny általános, és le­gyen a mezőgazdasági verseny társadalmi ügy! j — Külön fel szeretném hív- ] ni a figyelmet a kapásnövé- : nyék gondos megművelésére, j a növényápolási munkák ala­pos megszervezésére, mert ez az idei esztendő egyik kulcs­kérdése! — A javasolt mezőgazdasá­1 gi verseny keretében kívána- ! tos lenne, . ha ebben az esz- | tendőben széleskörűen beve­zetnék a termelőszövetkezetek j mind a közös művelési terü- i létén, mind a háztáji gazdasá- | gokban a köztes . növények i termelését. Tisztázni kell a | szövetkezeti tagokkal, hogy j milyen haszonnal. milyen ! feltételekkel termelhetik a I köztes növényeket és lehető­vé kell számukra tenni ezt a : munkát. A termelőszövetke­zeti tagoknak a köztes terme- j lésért biztosítani kell a le­hető legnagyobb hasznot. j A verseny keretében szüksé- j gesnek látszik a háztáji gaz­daságokban kotlóültetési moz- ! galmat indítani, mert az ál- I lami és szövetkezeti keltétő- j üzemek nem győzik napos- [ csibével kielégíteni a jelent­kező igényeket. Az előadó ezután részlete­sen foglalkozott még a hízó­marha, a -sertés és a baromfi szerződéskötések jelenlegi helyzetével, valamint a ter- melőszövetkezeti állatállomány növeiésének szükségességével. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a múlt évben be­vált anyakoca-akciót az idén is folytatni kell J a megye sertésállományának l gyors ütemű növelése érdeké- 1 ben. | — Az ide: tavasz jól in­! dúlt. A feltételek olyanok, hogy számtalan kérdésben J előbbreléphptunk az idén. Ez j az előrelépés rajtunk,. mind- j annyiunkon, szövetkező': ve- | zetőkon és a megye szövet- ! kezeli parasztságénak szé- ! les tömegein múlik — fejez- I te be a tavaszi munkákról és | egyéb tavaszi problémákról adott helyzetjelentését. A falusi színjátszó napok megnyitója Nagykőrösön Pest-, Szolnok- és Bács-Kiskun megye színjátszói a bemutatón Holnap, szombaton, nagy­szabású tájegységi bemutató kezdődik Nagykőrösön, a kul­turális szemle keretében. Pest megyén kívül Szolnok és Bács- Kiskun vtegye színjátszó együttesei mutatják be mű­sorukat. A kulturális szemlék min­den esztendőben a számadás igényével zajlottak le, most az első falusi színjátszó na­pok hasonlóképpen. Ám a ko­rábbi évektől megkülönbözte­tő minőségi fejlődés fémjelzi ezeket. Az öntevékeny szín­játszó együttesek műsora ar­ról tanúskodik, hogy operett és könnyű műfajú vígjátékok helyett most színvonalas, a vígjátékok közül is klasszi­kus becsű, művészi darabok felé fordult a figyelem. A leg­igényesebb csoportok törté­nelmi és mai életünk különbö­ző problémáit megelevenítő műveket tanultak be és ad­nak elő. Uj színfolttal gazdagodtak az idei kulturális szemle be­mutatói, amelyeken a termelő- szövetkezetek csoportjai is részt vesznek. Az országos falusi színjátszó napok a Termelőszövetkezeti Tanács és a Szövetkezetek Országos Szövetsége védnöksé­ge alatt folynak, megyénk tájegységi bemutatói a KISZ megyei bizottsága, a Szövet­kezetek Pest megyei Köz­pontja, valamint a megyei ta­nács rendezésében zajlanak le. Részletes program: Május 6. Nagykörös: a Zagyvarékasi Földművesszö­vetkezet színjátszói Karasza- lov: A nagygazda menye; a solti művelődési ház együt­tese Simon Magda: Megbé- kiilés; a túrái . Galga menti Tsz színjátszói Sásdi Sándor: . Hozomány című színdarabját mutatja be. A műsort a nagy­kőrösi művelődési ház és földművesszövetkezet kultúr- csoportja ének- és zeneszá­mokkal. valamint szavalatok­kal teszi színessé. Május 7-én, ugyancsak .Nagykőrösön a Bács megyei Madaras tsz-község színjátszó együttese Goldoni: Két úr szolgája című vígjátékéval szórakoztatja a közönséget. Május 13-án Abonyban ..Szabadság, szerelem” cím­mel irodalmi est lesz Petőfi Sándor műveiből. Közremű­ködik a gödöllői járási könyv­tár Juhász Gyula irodalmi színpada és az Abonyi Föld- in űvesszöVetkezet Szocialista kultúráért érdeméremmel ki­tüntetett népi együttese. Május 14-én Koós Károly: Budai Nagy Antal című háromfelvonásos történelmi drámáját a Vecsési Föld- műyesszövetkezet színjátszó együttese mutatja be Abony­ban. A bemutatón részt vevő csoportok tagjai mindkét he­lyen május 7-én. illetve 14- én, vasárnap délelőtt a ter­melőszövetkezetek dolgozóival baráti ismerkedést tartanak, ellátogatnak a termelőszö­vetkezetekbe. megbeszélik a kulturális élet kialakításával összefüggő" problémákat és műsorral is kedveskednek vendéglátóiknak. Miként az országban, Pest megyében is most találkoznak először az .öntevékeny szín­játszó együttesek. Bízunk ab­ban. hogy a találkozók a sze­replő csoportok tágjainak és a közönségnek egyaránt ma­radandó élményt nyújtanak és elősegítik az öntevékeny színjátszás további fejlődését. A termelőszövetkezetek múlt évi munkája, az ez évi feladatok Király László elvtárs ez­után ismertette ' az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bi­zottsága beszámolóját. Elöl­járóban leszögezte: — Már januárban jeleztük, hogy még a tavasz folyamán jelentést teszünk a pártbizott1- ságnak a megye termelőszö­vetkezeteinek elmúlt évi gazdálkodásáról és az ez évi feladatokról. — A jelentés elkészítésére és megtárgyalására most nyűt, lehetőség, miután rendelke­zünk a múlt évi zárszám­adások és az idei tervek adataival. Mindezek ismere­tében módunk 1 van rá. hogy egyrészt általában, másrészt részleteiben is elemzés alá vegyük a termelőszövetkeze­tek múlt évi termelését és gaz­dálkodását. továbbá a tanul­ságok felhasználásával véle­ményt tüdunk mondani az idei termelési és pénzügyi tervekről is. termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásának elem­zésére. GD januárban je­— Mint már lentettük. ez év január közepére lé­nyegében befejeztük a megye mezőgazdaságának átszervezését, ígv fokozottabban lehetővé válik, hogy ezután minden erőnket a termelőszövetke­zetek megszilárdítására for­dítsuk. Az előadó azután rátért a — A végrehajtó bizottság a múlt esztendőben sok kér­désben hozott fontos határo­zatokat, amelyek a munka megjavítását célozták. Ezek­nek a határozatoknak jó­részét alapos szervező mun­kától végre is hajtottuk, s az eredmények ezt jelzik is. Ilyen határozat volt például az állattenyésztés, különösen a sertéstenyésztés fellendí­tésével és az állatférőhe­lyek biztosításával kapcso­latban. Más határozatok, mint például az eredményes­ségi jövedelemelosztás szé­leskörű bevezetése, nem ke­rült teljes mértékben vég­rehajtásra, s ez súlyos te­herként jelentkezik követ­kezményeiben. Ilyen követ­kezmény például a jelenlegi nem kielégítő takarmány- helyzet. amely szintén visz- szavezethető az eredményes­ségi jövedelemelosztás elvé­nek elhanyagolására. Mi az oka annak, hogy a különben helyes és célravezető hatá­rozat végrehajtására nem ke­rült mindenütt sor? Az ok elsősorban egyes termelőszövetkezeti vezetők nemtörődömségé­ben, hanyagságában és értetlenségében keresen­dő. amelyből le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat. — A meghozott határozatok helyességét bizonyítja, hogy a szövetkezetek döntő zöme, azok, amelyek bevezették a javasolt intézkedéseket, mesz- szemenően túlteljesítették terveiket és jó eredmény­nyel zártak, annak ellenére, hogy a múlt évi időjárás nem volt kedvező. Nőtt a termelőszövetkezetek közös vagyona A jelentés részletesen ele­mezte a termelőszövetkezetek: közös vagyonának helyzetét, összetételét. Többek között a következőket mondotta: — A múlt esztendőben nagy­>XXXXXXXXXXXX\XXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXV*XX\XXVVXXXXXXXXXXVV, í Párosverseny Cegléden mértékben gyarapodott a ter­melőszövetkezetek vagyon a. ami örvendetes jelenség. Az 1958-as 376 millió forintról az. elmúlt év végéig 913 mil­lió forintra nőtt a közös va­gyon, amely 242,8 százalé­kos emelkedésnek fele] meg. Meg kell azonban állapítani, hogy a termelőszövetkezetek földterületének növekedése gyorsabb ütemű volt mint a vagyon növekedése, ezért az eg.y katasztrális holdra eső összvasyon értéke némi­képpen csökkent.-----A vagyon növekedését n agyban elősegítette a gaz­daságilag legerősebb közös gazdaságok nagymértékű sa­ját erejű beruházása. Az előírt 12 százalék he­lyett 35,8 százalékra ala­kult az építési jellegű saját erő felhasználás. Ez a szám jelzi a termelő­szövetkezetek törekvését: ke­vesebb hitel igénybevétele, a lehetőség szerint saját erő­ből igyekeznek kialakítani gazdálkodásuk kereteit. — Az elmúlt év beruhá­zási keretének felhasználá­sa során az 1958. évihez vi­szonyítva lényegesen- javult a gépvásárlás aráhya is. Az elmúlt évben jelentős beru­házásokra került sor a me­gye szövetkezeteiben. Jellem­ző a beruházás méreteire, hogy megyei átlagban a szán­tóterület minden katasztrális holdjára több mint kétezer forint jut, de igen sok ter­me1 őszövetkezetben ez eléri a három és félezer forintot Legfőbb cél: növelni a hozamokat! A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a ceg­lédi Kossuth Termelőszövetkezet az árutermelés növelése í; érdekében párosversenyre lépett és a verseny feltételeit ^ szerdán kölcsönösen meg is beszélték. Többek között vállalták, hogy az egy katasztrális hold redukált szántóra jutó bruttó termelési értéket öt száza­lékkal túlteljesítik, ugyancsak öt százalékkal növelik a száz katasztrális holdra tervezett áruhús-mennyiséget is. Széleskörűen bevezetik mind a közös művelésű terü­leten, mind a háztáji területen a köztes növények terme­lését. Mindkét termelőszövetkezet mozgalmat szervez a ta­gok körében a háztájiban történő marha- és sertéshízlalás | kiszélesítésére, és ehhez takarmányjuttatással segítséget ^ nyújt. A továbbtenyésztésre alkalmas borjakat a háztáji £ gazdaságokból felvásárolják. A tagság anyagi érdekeltségét tovább fokozzák az ^ eredményességi premizált jövedelemelosztás lehetőségei- í vei és ezen keresztül vállalják, hogy minden növényápo- £ lási és betakarítási munkát időben és jó minőségben el- végeznek. ' < AXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Az 1960-as gazdasági év­ben a termelőszövetkezetek egy része nem teljesítette termelési terveit sem a nö­vénytermelésben, rém az ál­lattenyésztésben. Az egy ka- tssztrális holdra jutó ter­melési értékben nem érték e] a megyei irányszámokat. A cél holdanként 4—4.5 ezer forint termelési érték biz­tosítása volt. A gazdálko­dás során ezt a célkitűzést e szövetkezetek egy részének nem sikerült teljesíteni. Oka: azokban a közös gazdaságok­ban. ahol a munkaszervezés nem volt kielégítő, s aho1 nem alkalmaznák az eredmé­nyességi. jö.vedsleme’or’té c elvét, alacsony volt a ter­mésátlag. Bár a tervek a sok évi átlag alapján készültek el. egyes helyeken magasnak ta­lálták, s a lemaradást a ma­gas tervvel igyekeznek indo­kolni. Ez az indoklás azon­ban nem helytálló. mert a gyenge hozam akkor is gyen­ge. ha a terv esetleg alacsony Ezzel kapcsolatban a? előad’- több jól gazdálkodó szövet­kezet eredményeit ismertet­te: — Egész sor szövetkezetünk a rossz időjárás ellenére is ki­magasló eredményt ért el. Kukoricából például sok közös gazdaságunk 20 már"-'.' r—1 üli termést ta­(Folyíatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom