Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

1961. MÁJUS «1. VASÁRNAP Közös területen, közös célért Májuüi hi'lkiw.nap a törteti Itákór/.i Tsz-beii A tíz napra betörő kései ^március” egy kissé megár­tott a hatezer holdas gazdaság kukoricáinak. Inkább csak azoknak, amelyeket korábban vetettek, mert a későbbieken nem látszik meg a lehűlés „fo­ga”. De ahogyan jobban meg­nézzük, vigasztalóbb a kép. Néhány nap múlva kiveri a Sárgaságot a korábban vetett kukorica Törteién is. Igaz. hogy a meteorológia Is „tartós, hűvös" időt jósol, de ez nem akadályozza abban a napot, hogy májusi hévvel és fénnyel ragyogjon. A sző­lőskertek útjain baktatunk, amerre o korai cseresznye érik. Szabó Lajost, a Rákóczi Tsz elnökét keressük, aki egy bi­zottság élén a cseresznyefák terméshozamát becsülgeti. így döntött a vezetőség, mert a szétszórtan pirosló és egyenet­lenül érő cseresznyék szedésé­hez nem akarnak ellenőröket állítani. Óvatos becsléssel mé­rik a terméshozamot, s utána a cseresznyefákat egy-egy tsz-tag becsületére bízzák. Nincs arra példa, hogy valaki kevesebb cseresznyét vitt volna a gyűjtőhelyre, mint amennyit vártak tőle. Mivel a 180 holdas szőlőben nem könnyű megtalálni az el­nököt. nélküle lépünk a per­metezőkhöz. Bozóki György, a munkaegység elszámoló cso- ,port vezetője is velünk tart. 'Kocsis Mihály alapitó tsz-taggal beszélgetünk, aki a háztáji szőlőjét permetezi. __ Talált már peronoszpó­r át? — kérdezzük tőle. amíg új bordódét önt a háti perme­tezőgépbe. — Még nem igen bántja a szőlőt, de hát ilyenkor kell permetezni. Ezt itt ni — mu­tat egy otelló tőkesorra — nem is kel len et petjijetezni, de hát. hadd legyep mind égVíor- ,' ma. — Nem kevés a virág a sző­lőkön? — Nagyon kevés bizony! Fele sincs a tavalyinak. De hát öreg szőlő ez már kérem, az neki a baja. Bizonytalan a termése. A többi szőlőnél is megál­lunk vizsgálódni és úgy lát­juk, hogy azért nem fukar­kodnak az ígérettel a virá­gok. Közvetlenül a szőlők tö­vében egy idős házaspárt szólítunk meg. Csányi szüle­tésű dinnyések ők, akik szerződtek a Rákóczi Tsz­szel. Görögdinnyét palántáz- nak, amelyet apró gyepkoc­kákkal együtt ültetnek a földbe. Bozóki György el­mondja, hogy 65 holdra szerződtek a MÉK-kel, de 100 hold is lesz az összes dinnyekerté­szet. — Mi csak nyolc holdon kertészkedünk — mondja Horváth Dániel dinnyeker- tész — mert csak ketten vagyunk a feleségemmel, öregek vagyunk mi már ah­hoz, hogy többel is bírjunk. De ezen a nyolc holdon még megmutatjuk a fiataloknak, hogyan kell dinnyét termesz­teni. Bár még a termés ideje messze van egy kicsit, nem kételkedünk ebben. Már csak a csányiak jó hírneve miatt sem, amit megerősít Hor- váthék igyekezete. Még csak délutánba hajlik a nap, de a palánták már jókora dara­bon sorolnak a földön. S amíg a szapora ujjak a diny- nyefészkeket igazgatják, szó­ban is vizsgázik a tudós. Sokféle csinját-bínját mesé­lik a dinnyének Horváthék, amelyek közül csak a pa­naszosat jegyezzük fel. Fél­tik a magyar dinnye külföl­di jó hírét, mert — amint mondják •— az exportőrök néha még a „tököt” is átve­szik. Úgy kellene az export­dinnyét is bírálni, mint az itthon eladottat: egyenként szavatolja a minőséget a diny- nyés. Sikerült megtalálnunk Sza­bó elvtársat, aki az egész gazdaság helyzetéről tájé­koztat minket. Különösen az asszonyok munkáját dicséri, akik a legszorgalma­sabbak a tsz-ben. Dér Jó- zsefné munkacsapatát emle­geti, amely minden munká­ban élenjár. De kiváló mun­kát végez a Török női mun­kacsapat is, amellyel csak Papp Ambrus férfi munka­csapata veheti fel a versenyt. Lelkes munkaversenyben dol­goznak a brigádok és a mun­kacsapatok és ez meg is lát­szik a növényeken. Nemcsak az őszi kalászosok szépek, hanem a tavaszi növények is frissen virulnak az idejében elvégzett vetési és növényápo­lási munkák nyomán. A sző­lőn és a dinnyén kívül fon­tos kertészeti növény még a paradicsom is például, amely már százhuszonöt hol­don bontogatja virágszirmait. A 120 hold zöldborsó hü- velyezését is rövidesen meg­kezdik, s ezzel az idei el­ső komolyabb bevételhez jutnak. Kilónként 1—1 fo­rintot kapnak a tagok a hü- velyezésért. Nagymiklós István KIKELT A KÖZTES BAB LÖRINCKÁTÁN Minden borjút felnevelnek az inárcsi Március 21 Tsz-ben Lew* iraki«» row tőség azonban az utóbbi idő­ben a tagoktól is felvásárolja a borjakat. Perényi István, a tsz elnöke és Macsatai Lász­ló állattenyésztési asronómus a környező községek vásárai­nak is sűrű látogatói. Akinek eladó borja, .üszője csak van, bármikor bekopogtathat a tsz irodájának ajtaján — biztos vevőre talál. A felnevelt borjak egy ré­szét a termelőszövetkezet to- vábbtenyésztésre állítja be. a többire nevelési szerződést kötnek a Tenyészállatforgalmi Vállalattal, amely a télen ala­kult termelőszövetkezeteket segíti jó tenyészállománnyal. A ceglédi gépállomáson a korábbi években gyakran elő­fordult’. hogy kevés volt a traktoros. Egyes csúcsmun­kák idején ezért nem tudták a géDeket két műszakban üze­meltetni. A télen 180 embert vontak be az oktatásba, zöm­mel termelőszövetkezeti tago­kat. Többek között például 74 traktorost képeztek ki alap­fokú tanfolyamon. Ezeknek a traktorosoknak egy része most a termelőszövetkezetekben dolgozik, többen gyalogmun­kásként. de a megállapodás értelmében, a nyári aratási és betakarítási, majd a szán­tási munkák során gépre ül­nek ők is. Horváth Péter sári lakos üszője a mázsán. Utána Jelinek István és Jancsik Vince — ugyancsak sári lakosok — üszője kerül mérlegelésre A tápiószecsői Egyetér­tés Tsz elnökéhez két nappal ezelőtt tértivevényes levéllel egy futár kopogtatott be. A borítékon a, Nagykátai Ügyészség fej bélyegzője tu­datta, honnan küldték az ira­tot. Az elnök kétszer is megforgatta kezében a boríté­kot.1; Nem követett ő el -sem­mit, ugyan mit akarhat föle’ az ügyészség? — morfondíro­zott magában. Aztán felbontotta a levelet. Ügyészi figyelmeztetés — olvasta. A tsz burgonyaföld­jén kolorádóbogár jelenlétét észleltem — így az írás. — A vonatkozó rendeletek értelmé­ben negyvennyolc órán belül intézkedjen elnök elvtárs a kártevők kiirtásáról. Ameny- nyiben ez nem történik meg, úgy a szabálysértési eljárást megindíttatom. Aztán közölte még a levél azt is, hogy a figyelmeztetés egy példányát a járási tanács mezőgazdasági osztályához és a tápiószecsői tanács végre­hajtó bizottságához is eljuttat­ták tudomásul vétel végett... Dr. Hadanieh Gyula megyei főügyésszel az ügyészség munkájáról beszél­getünk. — Az ügyészségek feladata nemcsak a közönséges bűn­cselekmények .üldözésé, ha- ’nem á társadálmi tulajdon' megvédése is — mondja a megyei főügyész. — A napok­ban például a nagykátai és az aszódi járásban több ter­melőszövetkezet burgonyaföld­jét megtekintettük. Örömmel állapítottuk meg, hogy a leg­több helyen eredményesen védekeznek a kártevők ellen, így a túrái Galgamenti Tsz- ben, ahol idejében végrehaj­tották a vegyszeres védeke­zést, az eredmény sem maradt el: egyetlen bogarat sem ta­láltunk a növényeken. Sajnos, szomorú tapasztalatunk is volt. A tápiószecsői Egyetér­tés Tsz-nek a Tápióságra ve­zető országút mentén elterülő mintegy húszholdas burgonya­földjén nagyfokú fertőzöttsé- £ get tapasztaltunk. Nyomban £ intézkedtem is a járási ügyész- ^ ség révén, hogy figyelmeztes- ^ sék az elnököt hanyagságának £ következményeire. ^ — Milyen büntetést von ^ maga után a védekezés elmu- ^ lasztása? — kérdezzük. — Először nügyészi^ íUtyel-1 meztetést” küldünk, amelyben ^ rövid határidőt adunk a vé- ^ dekezés megtételére: a burgo-^ nyabogarak elpusztítására. Ha ^ ez nem használ, akkor a ta- ^ nácsnak javasoljuk a felelős ^ személyek megbírságolását. ^ Ha pedig a vegyszeres véde- ^ kezés elmulasztása követkéz- ^ tében a termelőszövetkezetet károsodás éri, akkor a felelő- ^ sokkéi szemben a társadalmi ^ tulajdon hanyag kezelése ^ miatt bűnvádi eljárást is in- ^ dítunk. — Ezek az intézkedések <5 csak az állami gazdaságokra és $ termelőszövetkezetekre vonat- ^ koznak? g — Nem! Éppen így járunk el a háztáji burgonyaföldek elhanyagolása esetén is. Az 1956. évi 9. számú törvény- erejű rendelet és a 14/1958. évi FM rendelet értelmében arra is lehetőség van, ha a tsz által foganatosított véde­kezés nem eredményes, hogy a községi tanács társadalmi védekezést rendeljen el. Re­mélhetőleg erre nem kerül sor, a tsz-ek és a tsz-tagok egyaránt megértik, hogy a burgonyabogár elleni védeke­zés közös érdek s a fertőzés leküzdésére minden tőlük tel­hetőt meg is tesznek. m Szombaton délelőtt ti­zenegy óra. Telefonon a tápiószecsői Egyetértés Tsz elnökét keressük. Sajnos, a tsz-nek nincs távbeszélője. A községi tanácselnökhöz kap­csoltatjuk át a telefont. A negyvennyolc órás terminus lejárt. Vajon mit tettek a sze- csőiek a fenyegető veszedelem leküzdésére? — Erre lennénk kíváncsiak! A posta azonban nem tud kapcsolni. A szecsői tanácsházán egy lélek nincs, :aki felvenné a telefont. Mint j megtudjuk — esküvőn van i mindenki. Korai lenne pálcát törni a szecsőiek felett. Szeretnénk [hinni, hogy már a szombat [délelőtti esküvő előtt utolsó [szemig kiirtották a burgonya- i bogarakat a Szecsőről Ságra [vezető országút baloldalán, a [ hármas és négyes kilométer [ között... [ (Szombat délután a tanács­elnök telefonon adott infor- imádója szerint a burgonya- ! bogarak összeszedése megtör- \ téntA Győri Mihály A dúsfiivű ürbői legelőn gyorsan fejlődnek a növendékek Aki „főjuhász" lesz kelje, kilátásba he­lyezte a „ragyogó” jövőt: — Tíz év múl­va, ha ügyeskedsz, juhász lesz belőled.” Jól is jött volna a tíz esztendő Sós gazdá­nak, hisz pár fo­rintért meg a kosz­tért igen kifizetődött a bojtártartás. Nem így Elemérnek. Ott is hagyta hamarosan első gazdáját. Per­sze, a következőnél sem ment jobban a sora, hiába remény­kedett, csak szolga­ként kezelték. Úgy lopta el a szakma fo­gásait, mint régen a kisinas, hol itt, hol ott, titokban. Ez volt a szerencséje, mert azért lassanként meg­tanult fejni, kiismer, te a legeltetés forté­lyait, sőt, mi több, már-már a „gyógy­kezeléshez” is értett. Később újabb ju­hászhoz került s hét év alatt bejárta a homokos Nyírséget. Tavaly december­ben aztán meggon­dolta magát, ott­hagyta Kelet-Ma- gyarország kies kör­nyékét, vonatra ült szerencsét próbálni. Vecsésen kötött ki Müller Gyulánál. Csakhogy közben a gazda belépett a tsz- be s Elemér meg, nem ismervén a szövetkezeti életet, odébbállt. Felsöpakony lett a következő állomás, itt Cirják János fo­gadta a juhai mellé. Havi hétszáz forint­ban egyeztek meg s a korábbiakhoz ké­pest ez már igen kedvező állásnak Ígérkezett. Nem is lett volna itt rossz sora a juhászbojtár­nak, de még szeren­csésebb véletlen jött közbe. Egy szép napon, éppen az országút mentén legeltette Elemér a juhokat, amikor szóbaelegye- dett vele az arra sé­táló tsz-elnök. Szép-e a juhqszélet, meg az­tán kifizetődik-e másnál szolgálni? Így indult a beszélgetés, majd úgy folytató­dott, nem lenne-e kedve Elemérnek, hétszáz forintos boj­tárkodás helyett ezernégyszázért ju- hászkodni a terme­lőszövetkezetben? Merényi Gábor, a TEGI főelőadója fülszámmal látja el a továbbtenyésztésre leszerződött borjakat (Mihók felv.) V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\V\XW\XXXVWVVVXXV,VXV,VXVXVXXXXVWAV. Jövedelmező virágkertészet a sződi Haladás Tsz-ben A sződi Haladás Termelő- szövetkezetben az idén léte­sítették a virágkertészetet. A kertészet vezetője, Tari Jenő virágkertész, a budapesti Már­cius 15 Termelőszövetkezet híres virágkertészetéből jött ki a sződi Haladás Tsz-be, hogy megszervezze a meleg- ágyi virágtermesztést. Néhány hónap múlva követ­te példáját Fára József vi­rágkertész is. és igy most már ketten hasznosítják szakisme­retüket, és budapesti tapasz­talataikat. a vidéki termelő- szövetkezetben. A friss mun­kakedvvel dolgozó kertészek munkája máris jövedelmező, mert a tsz virágkertészetében temérdek virág pompázik az idén. A koratavasszal már 600 színpompás hortenziát szállí­tottak a fővárosi virágbol­tokba. de a kertészet hozamá­nak ez még csak jelentékte­lenebb részét teszi ki. A töb­bi közt 5000 ciklámen. 2000 Asparágus Plumozus, 2000 As­paragus Sprengerii kerül pi­acra a kertészet üvegházából az idén. Ugyanakkor 10 000 őszirózsatö és 40 000 különfé­le színű szegfűpalánta Ígéri illatos virágait a virágkedve­lőknek. Az inárcsi Március 21 Tsz- | I ben következetesen munkál- ; [ kodik a vezetőség és a tagság j [ az állattenyésztés fejlesztésén. I [ Különösen a szarvasmarha te­: nyésztésre fordítanak nagy > gondot. Ennek eredménye. 'hogy a mindössze kétéves ! termelőszövetkezetnek hat­! vannégy fejőstehene, negyven ; hízómarhája és 130 növendék­í állata van. * I A termelőszövetkezetben t ínagy értéknek számít a bor- ! jú. s ezért féltő gonddal — a részükre létesített ..borjú óvo- í dában" — nevelik fel a közös ^ állomány szaporulatát. A veze­A lőrinckátai Űj Világ Tér-^ melőszövetkezetben nagy fi- £ gyeimet szenteltek az idén a £ köztes növények vetésére. A / közös gazdaság hat mázsa ve- í tőmagot adott ki a babvetés- í hez a tagoknak. Ezenkívül a / tagoknak is volt még vető- í magjuk. így a közösben levő : kukoricában 100 holdon, amel- í lett pedig szinte valamennyi 5 háztáji gazdaságban vetettek: babot és tököt. A köztes nö- ; vényét már ki is keltek, s a ; napok óta teljes ütemben fo- j lyó kukoricakanálás során meg j is kapják a szükséges ápolást. \ f Vajon használt-e az ügyészi figyelmeztetés? í Kell-e ennél szebb j ajánlat? Aligha! Nem % is habozott Vizer 'j Elemér egy percig % sem, nyomban kezet adott az egyezségre, 'j Ma már a felsőpa- ^ konyi Uj Világ Tsz $ próbaidős juhásza, £ nem pedig cseléd- $ bojtár, bagóért. Rö- £ videsen lejár a pró- % baidő s mint mond- 0 ja is, „főjuhász” lesz % a gazdaságban. És ha nem is volt % gondtalan a gyér- mekkora, most annál $ biztatóbb kilátások- % kai kecsegtet a jövő- ^ je. Ha lelkiismere- ^ tesen gondozza a ( száznegyvenegy bir- % kát meg a nyolc- $ vanhárom darab kis- ^ bárányt, még pré- % miumot is kaphat. $ Mindezt csillogó % szemmel, büszkén $ meséli s még job- % ban örül. hogy Öl- f védi István bácsi, az j elnök, eddig elége- dett vele. Elemér í y különben nemrégen % töltötte be a tizen- nyolcadik évét s ar- ra a kérdésre, hogy f jobb-e a termelöszö- % vetkezetben, csak $ ennyit mond ka- í csínt va: — Meghi- 5 szem azt! \ Súlyán Pál ’ Rétközberencsen, egy távoli kis Sza­bolcs megyei falu­ban látta meg a napvilágot Vizer Elemér. Itt töltötte gyermekéveit is, de korántsem úgy, mint játszótársai. Alig ér­te el a tizedik esz­tendőt, máris elsze- gődtették a helybeli juhász mellé. S amíg a vele egy- ívású gyerekek isko­lába jártak, meg vakáció idején tá­borozni mentek, mint úttörők, addig Ele­mér hajnaltól nap­estig a birkák mel­lett őrködött. Jöhe­tett ott húsvéthétfő, sátorosünnep vagy karácsony, nem ka­pott „kimenőt". Pe­dig hányszor szere­tett volna hazamen­ni vagy ellátogatni akár csak egy fél órácskára is pajtásai­hoz! Ö maga úgy tudta, bojtárnak szegődött, gazdája hamar rá­döbbentette, hogy voltaképpen csak cseléd. Sós Béla, igy hívták a berencsi juhászt, jól sejtette, mit csinál. „Tanulj csak szorgalmasan — biztatta a parányi gyereket, s hogy minél jobban ösztö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom