Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-21 / 118. szám
PEST MEGYEI A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf iP' i sc/Cirlan A Z M S Z M P PEST MEGYE f B 1 Z p T T S Á G A É S / V M EGY El TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1961. MÁJUS 21. VASÁRNAP Minden embert támogatunk abban, hogy hasznosan dolgozó tagja legyen társadalmunknak Kádár János elvtárs a Csepel autógyári dolgosók között Kaltenecker Tamásné, a normáliagyár kapujában kedélyesen beszélget Kádár Jánossal. Középen Horváth András a Pest megyei Pártbizottság első titkára A meghívás „hivatalosan” nyolc ember — Bóka László, Faragó György, Hegyközi István, Kiéber Pál, Kemény Géza, Kopácsi Tivadar, Magyar László és Orosz Lajos — részéről történt, ám az autógyáriak sok ezres kollektívája egyöntetűen állította: — Mindannyian nagyon vártuk Kádár elvtársat... S nem is üres kézzel. Éppen a napokban fejezték be a mindössze tízesztendős Csepel Autógyárban a százezredik motort, vagy ahogy Szőnyi Miklós igazgató elmondotta, egész sor kiváló új jármű megalkotása jelzi a gyár legutolsó időszakának munkáját. Tavaly nem kevesebb, mint 381 millió forintot fizettek be államunknak tiszta nyereségként. — Gondok? Hiányok? Hogyne lennének. Ma már nem elégséges számú a műszaki gárda, az egyetemről több fiatalt kellene ide irányítani. Rendkívüli gondokat okoz a dolgozók közlekedése, a törzs- gárdánatk lakással való ellátása. Ám a gyár — népi demokráciánk egyik büszkesége — mindezek ellenére óriási fejlődésen ment keresztül, s a fejlődés tovább folytatódik. Jó lett volna még hallgatni a gyár vezetőinek őszinte, kertelés nélküli beszámolóját, de a „lényeg“ mégsem veszhetett el. Hiszen Kádár Jánost a Bánki Donát brigád nyolc tagja hívta meg látogatásra, s egy kis eszmecserére. Pálfi Kálmán .pártbizottsági titkár mutatta be a neves brigád tagjait a párt első titkárának. aki pillanatokkal később már meghitt hangulatban tanácskozott velük. A brigád megnyerte tetszésemet — Köszönöm levelüket és meghívásukat. Az önök brigádja értelmiségi brigád, s ez nekem nagyon megnyerte tetszésemet — mondotta Kádár elvtárs. A brigád vezetője, Bóka László gépészmérnök, néhány keresetlen szóval ismertette kollektívájuk alakulásának történetét. Már nyolc éve dolgoznak együtt, hatan mérnöKádár elvtárs megörökíti látogatását a Bánki Donát szocialista brigád naplójában. A kép halszélén Bóka László gépészmérnök, a brigád vezetője. Kádár János mellett Szőnyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója kök, ketten technikusok. Ügy képzelték, hogy brigádban jobban ki tudják fejteni sokoldalú képességeiket, Így azután 1959. június 6-án. Bánki Donát születésének 100. évfordulóján, megalakították munkabrigádjukat. Azóta kétszer érdemelték ki a szocialista brigád címet. Szinte észrevétlenül szövődött a beszélgetés és a vita fonala, az azonban tény, hogy nem mindennapi érdekességű beszélgetésnek, eszmecserének lehettek tanúi a résztvevők. Az új technika alkalmazásának szerepe a szocializmusban közismert, e nélkül semmire nem mehetünk. Ám az embereket, az új technika hordozóit, továbbfejlesztőit mi hajtja, serkenti? A szocializmus építése szempontjából ezek az indítékok mennyire jelentősek, s hogyan veszik azt figyelembe? Ez a kérdés foglalkoztatta elsősorban a brigád tagjait, s ezt még megtoldottak a következővel: Sok-sok elképzelésünk van a műszaki színvonal növelésére, de ezeknek egyike- másika bizony túllépi közvetlen munkakörünket. Helyes-e az ilyen törekvés? Mert őszintén szólva kaptunk emiatt már olyan észrevételeket is. amelyek inkább hasonlítottak a suszter maradjon a kaptafánál elmélethez. A személy es és társadalmi érdek — Fontos dolgok, érdekes gondolatok — mondja Kádár János —, amelyeket az önök esetében, konkrétan eldönteni nem tudok, de ezeknek társadalmi oldaláról már tudok szólni. A mi szocializmust építő társadalmunkban nagyon különböző emr százezrek, akik ugyan nem helyezik előtérbe a társadalom érdekeit, viszont összhangba hozzák azokat saját személyes érdekeikkel. Ezért van olyan hatalmas jelentősége a szocialista társadalomban a szocialista bérezésnek. Megható találkozás. Báder Péter 66 éves nyugdíjas azért jött el a gyárba, hogy találkozzon Kádár elvtárssal berek tudnak igen hasznosan dolgozni. S mi minden embert támogatunk abban, hogy hasznosan dolgozó tagja legyen társadalmunknak, az indítóokoktól függetlenül! Mai életünk sajátsága, hogy egy mindinkább szaporodó réteg — a tudatos kommunistákra gondolok — előbbre helyezi a társadalmi érdeket saját személyes érdekeinél, ők azonban a dolgok rendje szerint, mégiscsak kisebbségben vannak. S kik vannak többségben? Azok a becsületesen dolgozó stáz és A mi pezsgő, eleven, változó társadalmunkban előbb fejlődik a technika, s maga a társadalom is, mint a szocialista tudat, ezért nem mondhatjuk azt, hogy csak azokra támaszkodunk, akik kiforrott szocialista tudattal rendelkeznek. A Lenin által megfogalmazott elv a szocialista bérezésről, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásáról jelenti a mai helyzet leglényegesebb vonását. Ezt a Horthy-időkből vett (Folytatás a 3. oldalon) A barátság virágcsokrai Csehszlovák—magyar barátsági délután a gödöllői Agrártudományi Egyetemen Bensőséges hangulatú baráti találkozó színhelye volt péntek délután a gödöllői Agrártudományi Egyetem díszterme. A csehszlovák nagykövetség munkatársai tettek baráti látogatást az egyetemen, hogy elbeszélgessenek a tanárokkal, a diákokkal, akik kikerülve az egyetemről, a nagyüzemi mezőgazdasági termelést irányítják majd szerte az országban. A követség részéről megjelent Frantisek Pisek ideiglenes ügyvivő, Vlatislav Inez, Pável Vlacek és Andreas Zádor, a Csehszlovák Kultúra vezetője. Az egyetem tanácsa nevében dr. Magyari András rektor üdvözölte a vendégeket, majd Pável' Vlacek köszöntötte a dísztermet zsúfolásig megtöltő tanárokat, diákokat. — Kettős évfordulót ünnepel ebben az évben Csehszlovákia — mondotta beszédében Pável Vlacek — Tizenhat évvel ezelőtt lett országunk szabad, független és negyven évvel ezelőtt kezdte míg munkáját a csehszlovák kommunisták pártja. Az oktatói kar részéről Kiss Albert egyetemi tanár, a prágai és a gödöllői agráregyetem közvetlen kapcsolatáról beszélt, a növénynemesítő tanszékek kölcsönös segítségnyújtásáról, tapasztalatcseréiről, s kérte a követség tagjait, hogy továbbra is segítsék elő a jó kapcsolat folytonosságát. A hallgatók felelevenítették az elmúlt nyár kellemes emlékeit, a Nyitrán töltött egy hónapot, az ottani mezőgazdasági egyetemen szerzett jó tapasztalatokat. Az egyetem KISZ-szervezete a baráti találkozó végén virágcsokrokkal kedveskedett a követség tagjainak. A barátság virágcsokraival, két nép, a csehszlovák és magyar nép barátságának szimbólumaként. A baráti találkozót ünnepi műsor követte. Az egyetem vegyeskórusa cseh népdalokkal és Smetana kórusműveivel, Ambrus Mária Franyó Král: A pásztor álmodik. Molnár Éva Svetoslav: Nem lesz több elnyomás és Vad Ferenc Doda egyik novellarészletével szerepelt sikeresen. Az egyetem hallgatói mellett vendégszerepeitek a budapesti Bartók Béla szakiskola növendékei. Nyújtó Ferenc—Réday János Dvorzsák: Sonatiná-iának I—IV. tételét adták elő és ugyancsak sok tapsot kapott Homár Krisztina Dvorzsák Két cigánydal című művének előadásáért. A műsor második részét a Csehszlovák Kultúra ajándékozta a gödöllőieknek, s ennek keretében Gyurkovics Mária, Bodor Tibor, Mécs Károly és Dénes Erzsi szerepelt. Ladányi István Hasznos tervek Cegléden A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 300 darabos magyartarka tehénállományának egy részénél már nincs nagy remény a tejhozamok emelésére. Ezért a termelőszövetkezet vezetőségét az a terv foglalkoztatja, hogy a különben jó tulajdonságokkal rendelkező állatoktól nagyobb tejtermelő utódokat biztosítson. Tervük megvalósítását keresztezéssel gondolják elérni. A keresztezésnél dr. Magyari Andrásnak, az Agrártudományi Egyetem rektorának kísérleteit kívánják hasznosítani, és a magyar-tarka teheneket kosztromói apaállatokkal termékenyítik meg. Az Agráregyetem mosonmagyaróvári kísérletei szerint, az ilyen utódok tejhozama nagyobb. a tehén tartása gazdaságosabb. a takarmányértékesítés tökéletesebb. A ke- -resztezési terv megvalósításához kikérik dr. Magyari András tanácsát és segítségét is. Mosógépmotorok, félautomata lemezjátszók az Ikladi Mííszergyár pavilonjában — Itt Bóta György, az Ipari Műszergyár anyag, és áruforgalmi osztályvezetője beszél, Ikladról. — Mivel vesz részt gyáruk az idei ipari vásáron? — A Szerszámgépipari Igazgatóság területén, a Fúrógépgyár pavilonjában állítjuk ki az Erosimat szikraforgácsoló C típusát. Ebből egyébként hetven darabot készítünk exportra az idén. — Saját pavilonjukban mit láthatunk? — Ott állítjuk ki az új típusú gabonaszeletelő gép prototípusát, amely bizonyára felkelti majd a szakemberek érdeklődését. Előnye, hogy ugyanakkora teljesítmény mellett csaknem ötven százalékkal kevesebb a súlya, mint az előző típusnak: 2000 helyett 1080 kilogramm. A prototípust a KOMPLEX megrendelésére készítettük, sorozat- gyártását 1962-ben kezdjük. Bemutatjuk a tavalyi vásáron már nagy sikert aratott aszinkron törpemotor-sorozatunk újabb, tökéletesebb változatait, összesen ötvenhat darabot. Ezek iránt jelenleg főleg a fejlett mosógépgyártással rendelkező Csehszlovákia érdeklődik. — Végül bemutatjuk egyik legkeresettebb cikkünket: az IM 805 típusú lemezjátszót. Ebből ez évben huszonötezer darab kerül forgalomba, részben rádióba beépítve, részben pedig dobozban, illetve sasszé- val. Pavilonunk érdekessége az IM 805 alaptípusból kifejlesztett sztereó-lemezjátszó mintadarabja. A térhatású zene kedvelői bizonyára örömmel fogadják. S kiállítjuk újdonságunkat, a tíz lemezváltós félautomata lemezjátszó prototípusát. Négy sebességgel működik, mikro- normál változatban Sorozat- gyártását 1962-ben kezdjük meg. (ny. c.)
