Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ♦ III. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1961. M.YJUS 4. CSÜTÖRTÖK A öriklné&i linli # ti /mí.s tijnns ; IJ út — literi — park Az elmúlt évben feldúlt köz­séghez hasonlított Tápiósáp. A községfejlesztési alapból a Kossuth Lajos utcai járdát készítették, a Dózsa György utat pedig az állam teljesen újjáépítette. De nem állt meg a munka. A közelmúltban mozit avattak, most meg szorgos kezek a volt Hevesy- fé.le park rendezésén dolgoz­nak. Az úttörők már elké­szültek iskolaparkjukkal. Mi történt Sápon? Honnan ez a nagy lendület? Kérdez­zük meg az illetékeseket. Már együtt is ülünk'a Petőfi Tsz »elnökének irodájában s elbeszélgetünk a közelmúlt eseményeiről és a közeljövő terveiről. Szabó János tanács­elnök kezdi a szót: — Bizony, igen nagy segít­séget kapott tavaly a község. Több mint két és félmil­lió forintba került az ál­lamnak a Dózsa György út megépítése, a község 150 •ezer forinttal járult hoz­zá. — Igen nagy szükség volt erre az új útra — folytatja Horváth Gábor vb-titkár. — Egy kis eső és máris tenge­lyig süppedtek a szekerek, nem lehetett közlekedni raj­ta. Itt kapcsolódik a beszédbe Szalag Imre tsz-elnök. Mi is nagyon örülünk az új útnak — mondja. — Az elmúlt évben mintegy félmillió forintért vásárol­tunk járműveket. Beszéljünk most már a je­lenről is — javasolom. Mi az a nagy munka a patak menti „Vadonban” — kérdem. A kér­désre felcsillan . Gazdag ■ Mi­hály párttilkár . szeme. — Sok község nagyon örül­ne, ha olyan területe lenne a falu szívében, mint Tápiósáp- nak. A patak két partján te­rült él a volt Hevesy-ikastély parkja. Nézzék csak meg elvtársak azökat a gyönyörű fákat — mondja. •— Olyan is van köztük, melyek országo­san is ritkaságok. Ott van például tíz a nagy magnólia. Ilyen nagyon kevés vart az or­szágban. Vagy ott van az óriás — nem is tudom, hogy mi­lyen fajta — öt méter és har­minc centi a kerülete. Nem vétek egy ilyen területet kiak­názatlanul hagyni? Ha á Ho- vesy-családndk megérte, ne­künk különösen megéri. Kivágjuk a gazt, a dudvát, utakat építünk, pázsiíosít- juk a fák alját, vízleveze­tőket építünk, átjárókat az árkokon és-patakon. A Kossuth Lajos utca felől kaput nyitunk. Hadd élvezze a község népe a gyönyörű parkot. — És mikorra fog valóra válni az álom? — kérdem. Most ismét Szabó elvtárs be­szél : — Nem álom ez már, ké­rem. A felhívásunkra szép számmal jelentkeztek a tár­sadalmi munkások. Naponta 15—20 szorgos kéz takarítja a ..dzsungelt”. Egy pár nap múl­va rá sem lehet ismerni e területre. Péter József vezetésével mindenki lelkesedéssel dolgozik; Leiner Ödön, Buzási Istvánná, Seprős Jánosné és társaik, mind­annyian dicséretet érde­melnek. Csak az a gondunk, hogy a Mendei Téglagyártól juttatott nyolc vagon téglaport hogyan fogjuk elszállítani. Szabó elvtárs elhallgat, s minden szem Szalay tsz-el- nökre veti pillantását. Ö kérdés nélkül is tudja, hogy miről van szó. Megfontolt, hf- tározott hangon a következő­ket mondja: — A tsz gondoskodni ’ fog a téglapor Sápra szállításáról. Marton Károly a munka zaja veri fel a nagy csendet. Egy kis tisztás közepén munkások dolgoznak. Fákat fűrészelnek ki. feldarabolják, és már rakják is az ott levő kocsikra. A munkát Máder Feri bá­csi erdész vezeti: ő adja meg a felvilágosítást: — Mi most rohammunkát végzünk. Az újonnan alakult tsz-eket segítjük a kitermelt faanyaggal, amelyből különféle Istállókat készítenek. Ml teljesen feldolgozzuk a fát, a tsz-ek- nek csak össze'kell ácsolni a sertésíiaztatókat, borjúnevelőket. Már több vagon „előre gyártott elem” elment Farmosra. Tár­nokra és Pest megye más falvaiba. De nemcsak ezt a munkát végezzük. As üllői erdészkerület „ falu határában a csatorna mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon nemesnyár-telepí- tést végzett, ezzel is a klímát szándékoznak megjavítani. Ez a gyorsan növő nemesnyár hatalmas fatömeget biztosít majd mintegy 20 év múlva népgazdaságunk számára. — És volt egv meglepetésünk is. Égy hétt.el ezelőtt beül­tettük a helyi bölcsőde és az óvoda udvarait kis fákkal. Azt akarjuk, hogy ezek a kis fák együtt nőjenek, hatalmasodja­nak a jövő nemzedék fiaival. Kútvölgyi Mihály Fúriangosok A kiragasztott plakátok na­pok óta hirdették', hogy — há­rom év óta először — Monor- ra is eljutott a .,Furfangosok bajnoksága." S hogy a fejtö­résbe ne fáradjon bele a kö­zönség, két igen ismert és ked­velt táncdal énekesünket:. Tol­di Máriát és Németh Lehelt is magukkal hozták. Az előadás fél nyolc he­lyett nyolc órakor kezdődött. (Furcsa szokása a monori kö­zönségnek, hogy helyét csak a meghirdetett kezdési idő után fél órával foglalja, el.) A játékvezető bekonferálta a műsort és bemutatta a . zene­ipar' tagjcáu-Móljára «movgv* ristát, igy: „És ez az elgondol­kozó arcú ember a zongoris­tánk. Azon gondolkodik, hogy hol rosszabb a zongora: Al- bertirsán (délután ott voltunk), vagy Mámoron és nagyon fél, hogy Öltök fognak győzni.” Mindenki láthatta, mennyi­re igaz ez. mikor szegény zongorista minden harmadik ütemnél felállt és a húrokat, igazgatta. Azt hiszem, ideje lenne kicserélni ezt az ütött- kopott jószágot, hisz minden héten van valami rendezvény a művelődési otthonban, s hány zongoristának okozott már és okoz még bosszúságot! Ettől eltekintve mindenki nagyon jól, szórakozott, a mű­sor jó volt. a ..furfangos” kér­dések elég. könnyűek. így vé- (HiLj/S.ú két swngl'tb^ Föld­várt/ Iván és Róth Mihály ke­rült ki győztesen, akik 200— 200 forintos takarék betétköny­vet kaptak jutalmul. Kiss Éva LEVELEINKBŐL; .Maszek" válasz egy sóhajra //< I A lap április 20. számában „Maszekok” cím alatt' jelent I meg V. I. cikke. A hangulat- | keltő tsz-probléma és a zsaro- | ló kisiparos csele utáp, a hely- j beli zeneoktatást méltatta. Befejezve mindezt egy feltörő | sóhajban: „de jól ás lesz, ha a I „maszek” kimegy a divatból.” Kedves V. I.! Feltételezem | jártasságát a magyar nyelv­ben. így a ..tanítgatás" kife­jezését nem elemzem sem nyelvtanilag, sem gyakorlati­lag. hanem egyszerűen vissza- j utasítom. Előírt tanterv. meg- j határozott, és egyénenként al- ' halmozott tanmenet "szerint, : megfelelő képzettséggel, mű- j közlési engedéllyel, pontos tán­crenddel tanítók. Evenként két- j szer beszámolnék növendé­keim munkájukról otthonom­ban a -szüleiknek, és komoly ! nehézségek árán nyilvánosan. !És bármennyire nem „feleme- ilő”. mindezt havi 60 — és ínem az ön által javasolt — 10 (forintért. Világmárkás, gondo- gsan rendben tartott, zongorá­inál, tiszta, meleg, jól felisze­lll"SÉG A Martinovits téri iskola VII. leányosztálya a télen ár­vaságra jutott. Meghalt szere­tett osztályfőnökük, dr. Hété- nyi Rezsőné. Hat hétig gyá­szolták. Néhány nappal ezelőtt be­kopogtak férjéhez és közölték vele, hogy volt osztályfőnökük sírjál a VII. osztály tanulói felváltva gondozzák. A kis­leányok szeme észrevette, hogy Hetényi bácsi nem tud ■úgy takarítani, mint kellene. Nem olyan a lakás, mint fe­lesége életében volt. — Nem sokat tanakodtak, hanem hozzákezdtek a taka­rításhoz. Egy-kettőre rendbe- tették a lakást, még a szőnye­geket is kiporolták — mondja meghatottan Hetényi bácsi. — Igazán nagyon jólesett a kis­lányok gondoskodása. Boros Marika, Jenei Gizi, Rékási Erzsi nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer kita­karítottak. Következő hétén újra bekopoglak „rendet csi­nálni’“. Segítségükre sietett két régebbi tanítvány is, Fü­zesi Éva, aki ma már tech­nikus és húga, Bori, aki ipari tanuló. A nevelök iránti szeretet­nek, tiszteletnek kiemelkedő példája ez. Köszönet érte a szülőknek, akik így nevelik gyermekeiket, s a kislányok­nak, akik nem felejtik el meghalt tanárnőjüket. (éiva) Nem szemétláda! Monoron a község terüle­tén egyenletesen elosztva 9 helyen van utcai levélgyűj­tő szekrény. Ezekből a szek­rényekből naponta háromszor veszik ki a küldeményeket és továbbítják rendeltetési he­lyükre. A levélszekrények kiüríté­sekor azonban sokszor nem­csak levelek, levelezőlapok, totó- és lottószelvények, ha­nem szemét, kisebb-nagyobb kövek, cigarettavégek és egyebek kerülnek elő. Nem­egyszer a levelek meg van­nak perzselve, jeléül annak, hogy valaki égő cigarettát do­bott a levélszekrénybe. Kedves járókelők! Akik esetleg látják, hogy a levél- szekrényt játékszernek nézik, ne sajnálják a fáradságot és a csínytevőkét oktassák ki, hogy a levélgyűjtő-szekrény nem szemétláda. • ________ (—ty) N ÖBIZOTTSÄG ALAKULT Vecsésen a vegyes ksz-ben. Az alakuló ülést, amelyen 24 asszony vett részt, Kirtyán Sámuelné, ä községi nőtanács elnöke vezette le. Az üzemi nőbizottság elnökéül Kurdi Jánosnét, tagjaiul Liptai Já- nosnét és Kiss Istvánnét választották meg. MOZIMŰSOR Vccsés: A gyűlölet áldozata (széles). ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötöttek: Csiszár István és Toll Gizella. Helyes Si­mon József és Tari Erzsébet, Füs­tös István és Szikora Erzsébet. Y7ecsés Született: Polyovka József és Káposzta Margit fia: Mihály. Házasságot kötöttek: Szántó Kálmán Géza és Budai Irén, Kiss József és Bika Hona, Kalo­csai György és Hajczinger Zsó­fia. Istváhíi József és Hog Mar­git. Elhunytak: Hermann Mikíósné Eéderer Róza Etelka 55 éves. Csa­pák Ferenc 69 éves.. Üllő Házasságot kötött: Major Miklós és Erős Mária. Elhunyt: özv. Benke Istvánná Beid Etel éves. A vecsési bölcsődében Beállt a hadiállapot. Reggel 7 óra vodt, Soik-sok gyerek- szem nézte az eget, ahonnan bőven ömlött az eső. A reg­geli vonatok zsúfolva voltak esőkabátos úttörőgyerekekkel. Gyömrő-Tófürdőn szálltak de és rögtön elindultak az úttö­rőház fele. Itt gyülekeztek a j mendei, maglódi és gyömrői | pajtások*. Ök a védők! Közben a vecsési, üllői, mo- I nori cs pilisi úttörők — a tá- ' madók — szintén megindul­lak a harctér irányába. Hanem a védőiknek és a tá- i madóknak közös ellenségük akadt. Az eső! Ez azonban nem tudta megtörni a pajtá­sok állhatatosságát. Bár a ha­dijáték elmaradt, mégsem for­dultak vissza, hanem vidám lai Istvánné kitűnő főztjeivel. Az orvosi vizsgálatot se fe­lejtsük ki. A gyerekeket min-] den második nap megvizsgál­ja dr. Nagy Lajos orvos, aki igen szereti a tisztaságot. Ezt mi is szem előtt tartjuk. Gé­mes Istvánné mosónő naponta mintegy 200 pelenkát mos ki. , ruhát is hetenként kétszer váltanak a gyerekek. A szü­lők nagyon hálásak, és min- j denben együttműködnek a gondozókkal. (— gyim: —) VIZTÖRS alakult egy hónappal ezeiő, i Vecsésen. a, Martinovics tér iskola úttörőcsapatában. Az üllői úttörőcsapat víziőrsá- vel dolgoznak együtt, s a nyár folyamán szeretnének egy kisebb vízitúrát lebonyo­lítani. vetélkedésben mérték össze erejüket és tudásukat. Sokan azt gondolnák, hogy rtagyon egyszerű lehet egy I léggömböt felfújni, vagy egy relt tanulószobában. Akik a 300., sőt 400. órához közeled­nek. bizonyára tudják, miért hozzák az áldozatot. Egy tanítványom háromévi tanulás után elköltözssjik miatt a nagykőrösi zeneisko­lába került, ahol teljes elis­merés mellett, azonnal ingyen oktatást kapott. Tehát „tanít­satok”. Nemegyszer hívtam, és bár­mikor szívesen látom a hely­beli oktatókat hospitálni, mintájiogy magam is bemuta­tom időnként növendékeimet- .peres .szakiskolai, sőt, főisko­lai tanárnak. Nem akarok szerénytelen lenni, több helyet kérni ha­sonló esetek felsorolására, és, egyéni —. lehet hogy csak vélt — sérelmek orvoslására. Bár egy község kulturális fej­lődése, .zenei nevelése kissé közügy, és egy nívós lapnak feladata a közvélemény helyes irányítása. Mindig a békés egymás mel­lett működés híve voltam és vagyok, és semmiféle kihívás­ra okot nem adtam. A közös­ségtől nem én zárkóztam el, csupán a megbeszéléskor fel­ajánlott pozíciót sem a növen­dékeim, sem a magam számá­ra nem találtam megfelelő­nek, és bekapcsolódásomat a keret bővüléséig elhalasztot­tam. Ezt annak idején mind a szülőkkel, mind a legfőbb illetékesekkel megbeszéltem. Családom rótta feladataimon kívül —*• mint pedagógus — a zenetanítást érzem hivatá­sómnak. és a vállalt munká­ban helytállók. A lelkiismere­tesség, és amit ezen kívül igyekszem nyújtani, nem ér dem: kötelesség. De semmi­esetre sem ok egyetlen köte­kedő mondatra sem. A zene- pedagógus szakszervezet teve-, kény tagja vagyok, adót fize­tek. a ' többi „maszekkal” együtt, filléreink hozzájárul­nak az állam kulturális jut­tatásaihoz, többek közt a 15 fo­rintos tandíjhoz. Ezt tartot­tam szem előtt, amikor a kö­zösségért ugyan mindenkor szívesen dolgozó, de „ma­szek” maradtam. Dr. Péterffy Gusztávné Bírálatunk nyomán „Szépséghiba egy fodrász­üzletben” című cikkükért kö­szönetét mondunk. Az olt észlelt panaszból a padlót ki­javítottuk, a székekre új pár­nát csináltattunk. A korsze­rűtlen berendezés egyelőre marad, mivel a házra megvé- teli igényünket benyújtottuk. '■ Amint a ház megvásárlása I megtörtént, fodra szűz! etünket : korszerűvé tesszük. A Gyömrői Vegyesipari Ksz vezetősége A fácános erdőben Árnyas fák alatt gyermekek játszadoznak, ügyetlenül buk­dácsolnak a nagy pettyes lab­dákkal. Bent az irodában ta~ lálom meg Vágh Edit vezető­nőt: — Jövőre lesz 10 éves a böl­csődénk — mondja büszkén. — Kevés a helyiségünk. 35-ös a létszám, de mindig 40-en vannak. Közben, ahogy beszélget, állandóan egy kisfiú ke­zét, aki bizony szipog néha: — Pár napja vettük fel és bizony még nem szokta meg a környezetet A legnehezebb a gyereket, megszoktatni. Eh­hez kitünően értenek a gondo­zónők: Schram Róbertné. Maj- zer Károlyné. Barna István­ná. Szarvas Károlyné. Az ő áldozatos munkájuk nyomán i mindig jól é’rík magukat a i csertőinek. És talán legfonto- I sabb a gyerekek etetése. Eh- ' heg nagyban hozzájárul Sza­Hadijáték helvett vetélkedő tányérból kanállal áthordani a vizet egy öt lépésnyire levő pohárba. Azonban ezek a föl­adatok mégis nehéznek bizo­nyullak. Nem volt könnyűi dolga Ohanyek Mihálynak,: aki a léggömböt pukkanásig' fújta, vagy Lakos Kornél paj-i tásnak, akinek a legtöbb vizet; sikerült a tányérból a pohárba! hordani. Azok is megmutat-: hatták tudásukat, akik na-: gyón szeretik a hasukat; Egy; fiú és egy leány mérte össze ■ gyomrának befogadó képessé-; gét. Hiába, a lányok torko-j sabbak. ezt bizonyította Ka-: marás Éra győzelme. : A védők csapata győzött.: 27 pontot szerzett az ellenfél: 23 és fél pontjával szemben.: A győztes csapat tagjai érté-! kés bélyegeket kaptak, mjg a vesztesek között vigaszdíjul; egv_egy csokoládét osztottak: ki. . ,í (Kalotay—Kútvölgyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom