Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
1961. MÁJUS 19, PÉNTEK s Megszoktuk, hogy az emberi értelem és a közösség alkotóereje naprpl napra új művekkel lepi meg a világot. Az elmúlt hetek nagy tudományos sikere, a Szovjetunió „Vosztok” nevű űrhajója, Gagarin őrnaggyal utasfülkéjében bennünket is kiragadott megszokott ütemű életünkből és ámulatra, örömre, lelkesedésre késztetett. De ehhez az érzelemsorozathoz arra volt szükségünk, hogy az ember az űrben megkerülje a földet. Megszoktuk, hogy a tegnap még csodaszámba vett dolgok hétköznapjaink egyszerű eredményévé válnak és elfeledkezünk sokszor örvendező szívvel, fiatalos hévvel lelkesedni szép és hatalmas alkotásainkon. A Dunamenti Hőerőmű építkezéseit járva és a tervekben lapozgatva gondoltunk erre. Mert a számok és adatok világa csodát takar. Még az építkezés kivitelezői is hitetlenül álltak kezdetben egy-egyszám előtt. „Nem tévedtek a tizedespont elhelyezésénél a tervezők?” — tették fel magukban a kérdést és utánaszámoltak. Nem volt tévedés. Végtelen erőt takarnak az emberek szavai. Tudják, hogy hazánkban egyedülálló alkotás elkészítésén fáradoznak. Ez a fáradozás verses köszöntőt, az emberi alkotóerőt megörökítő dicséretet érdemelne.' De helyette számoljunk be a jelenről és álmodjuk meg a holnapot a rendelkezésünkre álló adatok segítségével. Nálunk most, Százhalombattán épül az első szabadtéri hőerőmű. Alapos technikai és meteorológiai tapasztalatokra kellett szert tenni, hogy az új körülmények között működő erőmű, az üzemeltetés idején betölthesse feladatát. A tervezés idején nagy segítséget jelentett a szovjet szakemberek véleménye. A hasonló éghajlati körülmények mellett működő franciaországi, bordeaux-i erőmű-* vet dr. Lévay András, az Erőmű Tervező Vállalat Kossuth- díjas igazgatója kereste fel, hogy az erőmű vezetőitől tájékoztatást szerezzen a szabadtéri működtetés tapasztalatairól. A Dunamenti Hőerőmű két részben épül, az első részt önállóan, a második részt pedig a Szovjetunióval kooperálva építjük. Hogy a méretekről képet alkothassunk magunknak, nézzük meg részletesebben az SZIGETSZENTMIKLÓSI VEGYES KTSZ a következő munkákkal áll a lakosság rendelkezésére: építkezési munkák, asztalosmnkák, méretes cipők és cipő javítás, női és férfifodrászat. első és a második rész terveit és hasonlítsuk össze eddigi hasonló létesítményeinkkel. 1963-ra üzemel az erőmű első, általunk épített része, két, egyenként 50 megawattos turbógépegységgel és egy körülbelül 50 megawattos fűtőgéppel, mely az olajfinomítót látja el gőzzel és árammal. A második rész 1967-re készül el és három, egyenként 150 megawattos turbógépegységgel és a hozzávaló nagykazánokkal fog dolgozni. Az erőmű összteljesítménye mintegy 600 megawatt lesz. Ez a teljesítőképeség háromszorosa a tiszapalkonyai és a borsodi hőerőműnek, amelyek jelenleg a legnagyobbak. Hazánkban a harmincas évek kezdetétől 1950-ig bezárólag épített erőművek összteljesítménye volt ennyi. Százhalombattán a szovjet automatika eredményei alapján teljesen automatizált hőerőművet építenek. Külön érdekessége az építkezésnek — mint arról De- mendy Zoltán főépítésvezető és Belloni Gyula, az Erőmű Beruházó Vállalat beruházója beszámolnak — az óriáskémény. Az erőmű területén építik fel ugyanis Európa legmagasabb kéményét. Magassága 200 méter, felső átmérője pedig tíz méter lesz. Azért tervezték a kéményt ilyen magasra, hogy a távozó füst ne zavarja a Duna menti nyaralóhelyek levegőjét Ezzel teljes egészében megoldják ezt a kérdést, mivel az erőmű fűtőanyaga, az olajfinomítás egyik mellékterméke, teljesen pernyementes füstöt ad. Már folynak a földmunkák azon az egy kilométer hosz- szú csatornán, amelyen az erőmű a Dunából kiemelt vizet kapja majd. Az ÉM Földgép Vállalatának 800 ezer, tehát közel egymillió köbméter földet kell kiemelni a csatorna elkészítéséhez. Vajon tnekkora vízmennyiséget fogyaszt majd az erőmű? — kérdezzük. És a felelet megint a megvalósuló „csodák” útjára vezet Óránként _ 8 0 ezer köbméter vizet „iszik” ugyanis majd az erőmű, ha teljes kapacitással dolgozik és ez a vízmennyiség jóval több annál, mint amit egész Budapest hasonló idő alatt fogyaszt A kazánok szerelésénél tovább fejlesztik a blokk-szerelést. Egy nagy kazán ugyanis hatvan-hetvenezer alkatrészből áll. Ebből az alkatrésztengerből bizonyos egységeket még a gyártó üzemben, másokat a helyszínen szerelnek össze és emelnek be helyére. Már elérték, hogy az alkatrészek nagy száma ellenére egy-egy nagy kazánt 50—60 blokkból szerelnek össze. A blokk-szerelés további fejlődése szinte végtelen, csupán a megfelelő emelőszerkezetek és gépek kérdése, hogy milyen súlyú és nagyságú blokkokat készíthetnek el az üzemben. Az új módszerrel épülő erőmű jelentős anyagi megtakarítást is jelent népgazdaságunknak. Mivel az erőmű fűtőanyaga az olaj, feleslegessé válnak a szénszállító berendezések és maga a szén is. De nem utolsósorban szólnunk kell itt a szabadtéri megoldásról is. Hiába keresi majd a látogató a hasonló létesítményeknél megszokott nagy csarnokokat, nem találja azokat. Épületben is jelentős takarékosságot jelent tehát ez. A szabadtéri erőműnél egy megawatt teljesítményű berendezésre vetítve, alig 200 légköbméter épület szükséges, szemben az eddigi fedett csarnokos erőművekkel, ahol egy megawattra vetítve, 1400—1600 légköbméternyi csarnoképületet emeltek. Folytathatnánk az adatok és számok felsorolását és fokozhatnánk a hatást további összehasonlításokkal. Nem tesszük. De hétköznapjaink munkájában álljunk meg egy pillanatra és örüljünk annak, hogy hazánkban újra hatalmas alkotás készül, amely dicséri az emberi értelmet és a közösség alkotóerejét. Hasszán Márton művezető — Honnan a név? — Török lehet. De háromszáz évre visszamenőleg nem az, azt tudom. — Nem is az ősök fontosaik, inkább az unokák. — Azok. Nekem is vannak. Bár nem unokáké, amin most dolgozunk, a nagypapáké is. — Mióta jár ide? — Az első kapavágás óta. ősszel jöttünk, amikor nyakunkba szakadt a sár. Előtte tíz évig Dunapentelén építettem. v — Aki már felépített egy várost, annak lehet fantáziája... — Van bizony. De sose felejtem, hogy a fantázia sárból lépked kifelé. Ahogy mi, akkor ősszel. Nevetek rajta, hogy legelőbb vizet kellett szerezni a zuhogó esőiben, inni való vizet, — Mi volt a legnehezebb? A szélfújta, napsütötte arc mosolyra húzódik: — Kiráncigálni a csizmákat a sárból. De hát volt ez már máskor is, amióta csak építek. Pedig annak van már néhány napja... — Csakugyan, hány éves? — Nem kell sok a nyugdíjhoz. De mit tegyek? Nem hagyhatom félbe, amit megkezdtem ... — Tehát? — Eltart itt, hat-hét évig a m-unka. Tán az olajfinomítót is megcsináljuk... Hát azt még megvárom, aztán becsukhatom a házunk ajtaját magam mögött. — Utána? Mestermódra, tréfásan megvonja a vállát. — Csak ellátnak dologgal a jószomszédok. Bár most is azt teszik. Kinek mi rossz, csak hozzám fut vele az utcából. Én el nem utasítom. Mindenütt a magam feje után teszek, s tudja milyen jó ez? Elképzelni, aztán megcsinálni ... felépíteni ... A hangja elérzékenyül, a szava félbe marad, s a hatvan Az ember és a mű. Készül a csatorna felé hajló, Hasszán Márton arca alig láthatóan megereszkedik. ... Na — kap magához. — Ne is vegye komolyan a nyugdíjat. Ki tudja, öt-hat év után nem kell-e megint egy város... Oda pedig ész kell és kéz... ilyen a — és felém mutatja kemény tenyerét. Ész kell és kéz. De még valami. Az bizony! — Hasszán Márton szíve. És a többieké. AKI A JÖVŐT MÉRI EGY EMBER áll. Nézi a föidmérű-műszert. Huszár György mérnök. — Igaz, hogy ön a felelős itt mindenért? — A vállalat! — hárítja el gyorsan a súlyos tisztséget. De aztán: — engem bíztak meg..: — Mi függ attól, hogy egy mérnök itt kukucskál? — Minden csatorna, út és épület pontos helye. Most kitűztem egy csatorna sarokpontját. Ha húsz méter szélesre építtetnénk egy kis elcsúszás miatt, mihez kezdenének az odatervezett tizenkilencre l:í Ott füstöl a kémény! méteres híddal..: Amit itt bemérek — úgy kerül a helyére .. s — S mit lát? — Gépies munka ez, de fantázia mégis kell hozzá. — A jövőből... lát-e valamit? ... Amit még nem mérhet a teodolit műszeren keresztül — Látóik. A terv a kezemben. Ha úgy tetszik, nekünk már füstöl is a kétszáz méteres kémény. És a kép nagyszerű! Ö AZ ELSŐ ember itt, aki mindent a valóságban képzelhet. — Tálálkozik-e a mérő mérnök a megvalósult fantáziával? — Okvetlenül. Amikor már kontrollálni kell. És őszintéi szólva, ezt várja leginkább a most frissen túrt földeket jelölő mérnök. Ez az igazság. De addig... Hát a mérnöknek nincs meg a joga a tévedéshez... S nincs pihenés. Sem napban, sem sárban, sem szélben, sem jégben. De hát ki kérdezi ezt akkor, ha már füstölni kezd a százhalombattai óriás kémény? A FŐGÉPÉSZ — Kovács Bélát... — Kovács Béla? Az emberek egymást kérdezgetik, ki az, akit az újságíró keres. — A főgépész. — Ja, Béla bácsi?! — És a kérdőjel csupa mosolygássá alakult az emberek olajos arcán. — Engem csak így ismernek — jelentkezik a név tulajdonosa is mosolyogva. Ö volt itt az első „cserkész”, a Földgép Vállalat itteni főnöke. — Két sátorban kezdtünk, a „dzsungel’’ közepén. Itt köVüí csupa cserje — a dózerek tolták el a kis őserdőt... — ... Tele ragadozókkal... — Hát lakott itt néhány „vadállat” — kecske, meg nyúl (nevet az őserdei példán). — És most? Tessék körülnézni! A tavalyi sátorok helyén központi fűtéses kis szobák. Akár egy pesti legény- szállás. És ez így igaz. Ki gondolna ide ma „dzsungelt’’ a barátságos házak, az óriás, televízióval felszerelt ebédlő helyére. — Minden gépesített földmunkát a mi embereink csinálnak. Ránk épül a „villanygyár”. — Ilyen vállakkal bírhatni is — mutatok az óriás lánctalpasok felé. — Éjjel-nappal megyünk. — Béla bácsi melyik műszakba osztja magát? — Mindbe. Kimegyek éjjel is. — Mikor alszik? — Katonáéknál mondják. hogy huszonnégy óra a nap, meg az éjszaka... — Mi a szenvedélye? — Hát az emberek ... Ha valakivel nem boldogulnak, ideadjáJc hozzám. Azt mondják, ha Béla bácsinál sem lesz ember, sehol sem. Valaki tréfásan odadörmög. — Idomítással is foglalkozik! Felnevetünk. — Valamit... Tény, hogy iskolafélének tartják a százhalombattai munkát. S én vagyok a mumus ... ... akit mindenki szeret Ezért is „csak’’ Béla bácsi. — Mit szeretne? — Megkezdeni mielőbb a nagy munkát, ásni a két csatornát. Egyiken a hűtővíz jön, másikon a meleg folyik vissza a Dunába. Nagyot lélegzik és elneveti magát: — Akkor majd szabad perceimben főtt halat pecázok a meleg vízből. Arra meghívom! Szöveg: Tóth György, foto: Gábor Viktor Emlékműveket koszorúzott meg a csehszlovák parlamenti küldöttség Egy régi római híd szomszédságában: épül az erőmű hídja a Benta patakon A csehszlovák parlamenti küldöttség, amely Zdenek Fierlingernek, a Csehszlovák Nemzetgyűlés elnökének, a j Csehszlovák Kommunista Párt | Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, majd a Szabadság téren levő szovjet hősi emlékművet A küldöttség ezt követően koszorút helyezett el a Köztársaság téri mártír emlékművön. (MTI) [:• BUDAPEST, V SZÉCHENYI RAKPART 3. - j iMIÍ,1EIM8I;SÍIM1ÍÍA .;.'.., ; j
