Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

1961. MÄJtJS 19, PÉNTEK 3 Kinn i&ffíritm Óvoda - társadalmi összefogásból minden MÁSODIK HOLD KUKORICÁBAN KÖZTES BAB A mezőgazdaság szocialista átszervezése Pest megye leg­több községében előtérbe he­lyezte az óvodakérdést. A termelőszövetkezetek nem nélkülözhetik a nők munká­ját sem, a meglevő óvo­dákban és napközi otthonok- van viszont nem volt és nincs annyi hely, amennyi az anyák elfoglaltsága alatt fel­ügyelet nélkül maradó kisgye­rekek elhelyezéséhez szüksé­ges lenne. A meglehetősen nehéz kérdést csak új óvo­dák felállításával vagy a meglevők kibővítésével le­het megoldani. Kiskunlacháza szép példá­ját adta annak, hogy ezt a közérdekű problémát hogyan oldhatja meg saját erejéből. A helyzet Lacházán sem könnyű. A régi óvodában csak nyolcvan apróság szá­mára van hely. Már tavaly is 270 gyerek kért itt beíogad- tatást, tehát 190-et el kellett utasítani. Ennek a kiszorult 190 gyereknek a szülei ter­mészetesen nem végezhették zavartalanul termelő munká­jukat a tsz-ekben. — A lehetetlen helyzet késztetett bennünket arra — mondja Komár László, a községi tanács vb-elnöke — hogy minden késedelem nél­kül hozzálássunk a kérdés megoldásához. Számba vet­tük anyagi erőnket, a lehe­tőségeket, és elhatároztuk, hogy minden felsőbb támoga­tás bevárása nélkül, a magunk erejéből új óvodát építünk, mégpedig — hogy minél ol­csóbb legyen — házi kezelés­ben, az önkéntes társadalmi munka igénybevételével. Fel­hívásunk kedvező visszhang­ra talált a lakosság köré­ben; Nemcsak az érdekelt szülők ajánlották fel segít­ségüket, hanem a gyermek­telenek is, mert rájöttek, hogy a termelőszövetkezeti község egész lakosságának ér­deke követeli az új óvodát, helyesebben azt, hogy az anyák nyugodtan, végezhessék munkájukat a szövetkezeti gazdaságokban. Megcsináltuk a terveket és a költségvetést, kiszámítottuk, hogy az új óvoda körülbelül félmillió -fo­rintba kerül. Kapunk hozzá a lakosságtól mintegy 100—110 ezer forint értékű társadalmi munkát, a többit pedig a községfejlesztési alapból fe­dezzük. A munka nagy erő­vel megindult és már odáig haladt, hogy két hónapon be­lül sor kerül á gyönyörű, új óvoda „üzembehelyezésére” is. Komár tanácselnök jogos büszkeséggel elmondja még azt is, hogy az új óvodá­ban 125 gyerekkel több kap­hat helyet, mint amennyit á régi befogadhatott. Gondos­kodnak arról is, hogy az óvo­dások kifogástalan ivóvizet kapjanak. Ebből a célból kü­lön kis vízmüvet építenek, hat­száz méter távolságról veze­tik az óvodába a kifogástalan artézi vizet Az új óvoda számára gyö­nyörű helyet találtak: a köz­ség nemrégen rendezett új, parkszerű piactere mellett épül, a régi óvoda játszó­terének szomszédságában, a ki­csinyek tehát igen kellemes helyen tölthetik idejüket. Az új óvoda azonban csak a község első kerületében vi­szi a kérdést egészen közel a teljes megoldáshoz. A máso­dik kerületről sem feledkez­tek meg. Találtak itt egy alkalmas helyiséget, amelyet napközi otthon céljaira bér­be vett a községi tanács, hogy itt helyezhesse el a kerület apróságait. Kiskunlacházának természe­tesen nem az óvoda az egyet­len problémája. Megoldásra vár az iskolakérdés és a művelődési otthon kérdése is, de már ez is a rendezés útján van. 1962-re épül fel a köz­ség új, modern iskolája, a művelődési otthon építése pe­dig már meg is kezdődött. Egy régi, rozzant beszálló vendég­lőt bontottak le, annak he­A kiskunlacházi példa lyén építik föl az otthont, amelyben a tervek szerint lesz egy hatalmas, 32 méter hosz- szú és kilenc méter széles előadóterem, modern színpad­dal és a szükséges fölszerelés­sel, lesz benne tágas előcsar­nok és öt klubszoba. Ezekben a klubszobákban kapnak ide­iglenesen helyet az iskola egyes osztályai az új iskola felépítéséig. A kultúrotthon építése is gyors ütemben halad és a nyáron már ezt is átadják rendeltetésének. — Szép fekvésű községünk szemlátomást fejlődik, csino- sodik — mondja boldogan a fiatal vb-elnök — aminek azért is nagy a jelentősége, mert a nyári hónapokban egy­re több idegen rándul ki hoz­zánk, sporthorgászok, turis­ták, a szabad levegő, a víz és a napfény szerelmesei. ' Végezetül megtudjuk még, hogy a kultúrotthont is saját erejéből építi a község, a köz­ségfejlesztési alap nyújtja hoz­zá a fedezetet, de a megyé­től, sőt, az államtól is kapnak némi segítséget hozzá a lel­kes, áldozatkész lacháziak. Magyar László * * Holdanként félmázsa babot adnak az államnak a Felsőpakonyi Uj Elet Tsz tagjai A megye kisebb közös gaz­daságai közé tartozik a felső­pakonyi Űj Élet Termelőszö­vetkezet. A 637 holdas közös gazdaság tagjai azonban igye­keznek ekkora területen is hasznosítani a nagyüzemi gaz­dálkodás lehetőségeit. Meg is Sok papírfajta szakosított gyártásának lehetőségeit vizsgálta meg a KGST cellulóz- és papíripari munkacsoportja Május 9-től május 16-ig Budapesten értekezletet tar­tott a KGST vegyipari ál­landó bizottságának cellulóz- és papíripari munkacsoportja. Az ülésen a baráti együtt­működés szellemében meg­tárgyalták egy sor papírfajta szakosított gyártásának lehe­tőségeit, továbbá a tudomá­nyos kutatómunka és a szab­ványosítás soron következő feladatait. Meghatározták, hogy a cellulóz- és papír­iparban ' milyen teljesítményű gépi berendezéseket állítanak fel. A munkacsoport sokol­dalú segítséget nyújt a cel­lulóz- és papíripar előtt ál­ló feladatok megoldásához, az iparág nagyarányú fejleszté­séhez. (MTI) A vácrátóti tiimlérkert megnyílt a közönség számára gyönyörködhetnek a növény­világ szépségeiben, vasárnap pedig reggel nyolctól dél­után hat óráig. Az egyéni látogatók belépődíja két fo­rint, a látogatócsoportok tag­jaié és a gyerekeké egy fo­rint. A bevételt a kert to­vábbi fejlesztésére használ­ják fel. Az intézmény veze­tősége bízik abban, hogy a kirándulókat a növények őszinte szeretete készteti a kert megtekintésére és így nem kell a nagy gonddal ápolt növények épségéért aggód­nia. Közeledik az ivóvíz a faluhoz A Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botani­kus kertje hétfőn föltárta kapuit a nagyközönség előtt és ezzel a már világszerte számontartott intézmény Pest megye és a Dunakanyar egyik legérdekesebb ide­genforgalmi attrakciójává vált. Az érdeklődés irán­ta már régen feléb­redt a közönség körében is, valóságos legendák kering­tek ritka növény- és virág­különlegességeinek szépségé­ről, amelyben eddig úgy­szólván csak a tudományos kutatók, a szakemberek gyö­nyörködhettek, akiknek mun­katerületük a tündérkert. Az idegenforgalmi szervek már hosszabb idő óta foglalkoz­nak a kérdéssel, hogy mi­képpen állíthatnák a neve­zetes intézményt az idegen- forgalom szolgálatába. A botanikus kert vezető­sége nagy megértéssel fo­gadta a kívánságot és en­gedélyt szerezve rá az Akadémiától, nagy kö­rültekintéssel gondosko­dott a „kapunyitás” elő­feltételeiről, a többi között arról, hogy a látogató-csoportokat megfele­lő szakemberek kalauzolják a negyvenkét holdas kertben és tájékoztassák a rengeteg növénytani érdekességgel kapcsolatos tudnivalókról. A hegyoldal forrásai táplálják majd Tök és Zsámbék közös vízvezetékét, amelynek kiépítése folyamatban van. Tök utcáin ássák a csőhálózat árkát, a forrásfoglalástól a falu ha­táráig már kiépült a vezeték. (Gábor felv.) nézheti bárki a határukat bát­ran, mert ott az őszi kalá­szosoktól a szántóföldi palán­tákig, szépen és erőteljesen fejlődik minden. Ölvedi István tsz-elnök és Polló László könyvelő öröm­mel újságolja, hogy amióta bevezették az eredményessé­gi munkaegységet, zavartala­nul folyik a munka. Minden tsz-tag rendszere­sen és jól dolgozik, sőt, a családtagokat is bevon­ják a munkába. A nagy munkalendület örö­mében páros versenyre hívták ki a gyáli Dózsa Termelő­szövetkezetet, amely elfogad­ta a kihívást. Szükség is van a lendületes munkára, mert a belterjesség­re törekvő gazdaság sok mun­káskezet igényel. A szántóterület egyhato- dán — 109 holdon — ugyanis szántóföldi kerté­szetet létesítették, amelyen most van a legtöbb munka. A kertészetben fő­ként paradicsomot, spárgatököt, dinnyét. cseresznyepaprikát és uborkát termesztenek, ame­lyekből csaknem egymillió forintos bevételre számíta­nak. Jól tudják az Űj Élet Tsz tagjai, bogy nemcsak bő­séges termésre, hanem első­sorban korai zöldségre van szükség, hogy jó áron érté­kesíthessék terményeiket. Ezért most nap nap után a határban található mindenki, aki bármekkora területet is vállalt a szántóföldi kertészet­ben. Néhány nap alatt kipa- lántázták a paradicsomot, a cseresznyepaprikát és a diny- nyét. amelyet most már a jól előkészített termőföld is gond­jaiba vett. A kertészeti nö­vényeken kívül most a kuko­rica munkái a legfontosabbak a tsz-ben. A kapálást néhány nap múlva befejezik, még azo­kon a területeken is, ahol köztesként babot termel­ne?., Amikor a gyáli Dózsa Terme­lőszövetkezetet versenyre hív­ták, megígérték a felsőpako- nyiak, hogy a kukoricaföld­jeik minden holdja után öt­ven kilogramm babot adnak el az államnak, hogy ezzel is javítsák az ország élelmi­szerellátását. Ezt úgy érik el, hogy a kukorica-vetésterület ötven százalékán köztes babot termesztenek. Az egyéb mezei munkát néz­ve is, hasonló eredményeket látunk. Az őszi takarmány- keveréket már lesilóztáik, és a burgonya töltögetése a vé­géhez ért. Tervén felül 15 hold napraforgót termesztenek, mégpedig a híres, nagy olaj- tartalmú krasznodari fajtát. S hogy még többet teremjen a föld, az őszi takarmánykeverék után silókukoricát vetnek, illetve már vetettek, mert már földben csírázik a mag. Az állattenyésztésben is lát­szik az igyekezet. A szarvas- marha-, sertés- és juhállomány gondos ápolásán és takarmá­nyozásán kívül, más módot is találtak a jövedelem növelé­sére. A húsáru termelését nemcsak a közös állatállo­mány fejlesztésével kívánják növelni, hanem a háztáji gaz­daságok állatszaporulatával is.- A tsz-vezetök segítségével például 31 vemhes üsző­höz jutottak a háztáji gazdaságok, a TEGI tör- Iesztéses akciója során. Ezeket az üszőket három év múlva kell, hasonlókkal tör­leszteni, kedvezményes felté­telekkel. A baromfitenyésztésre is nagy gondot fordítanak a tsz- ben. Ez az üzemág egyre job­ban fejlődik, és jövőre már jelentős arányban részesedik a beruházási költségekből. Az idén még csak egy ezerkét­száz férőhelyes tyúkólat épí­tenek. de lövőre egy négy­ezer férőhelyes nevelőház is épül. Így lehetővé válik pél­dául. hogy az idei kétszázas tvúktörzset 1800-asra növeljék. Ezt az állományt az idei sze­lekcióval alakítják ki, a több ezer — műanyákkal nevelt — csirkéből. Különben a még kis létszámú tyúkitörzs áru­termelése is jelentős, mert a tolásokat jó áron értékesíthe­tik. A Pest megvei Tanács állattenyésztési Vállalatának keltetőüzeme például heten­ként 500 tényésztojást vásá­rol a tsz-től. A fiatal és a kis föidterü- letű szövetkezet vezetői és tagjai fáradhatatlanul küzde­nek tehát a nagyüzemi gaz­dálkodás eredményességéért« Az egyéni és a közös érdek Összekapcsolásával azt már el­érték. hogy megnőtt a mim- kakedv és jól megy a munka. Nem kétséges, hcigy a jókedv­vel és hozzáértően végzett munka gyümölcsei Felsőpako- nyon is szépek lesznek. Nagymiklós István A botanikus kertben jelen- 8 leg már több mint tizenkét­ezer növényfaj talált ott­honra, üvegházaiban buján tenyészik a trópusok flórája, megszámlálhatatlan pálma, orchidea, mimóza, kaktusz; patakjaiban és tavaiban cso­dálatos vízinövények. Az intézmény új nö­vényrendszertani kertje j nemcsak tudományos jel- ^ legtí alkotás, egyike a leg- ^ elsőknek Európában, ha- ^ nem ezer színben pom- ^ pázó szépségével lenyű- ^ göző látványosság is. á A hatalmas kertben padokat í állítottak fel, még pedig j olyan pontokon, ahonnan ^ egy-egy festőién szép rész- ^ letre nyílik kilátás. Évekig ^ tartó munkával nemcsak ^ helyreállították a hajdani ^ főúri park romantikus szép- ségét, hanem minden vonat- ^ kozásban továbbfejlesztették, j rendbehozták a kerten átfo- \ lyó Sződrákos-patak elisza- J posodott medreit, új fahi- J dacskákkal kötötték össze a ; gyönyörű növényzettel beül- ^ tetett apró szigeteket, sőt j újjáépítették a liget egyik í legregényesebb látványossá-\ gát, a kis vízimalmot is. f Az IBUSZ már fölvette ren- j des programjába a tündér- j kertet, a nyári hónapokban ! az érdeklődőket hétvégi au- • tóbusz-járatokkal szállítja j Vácrátótra. A kertet min- í dennap reggel hét órakor < nyitják meg az érdeklődők j előtt, akik délután 6 óráig! MÉSZÁROS OTTO: (4) Emlékiratok a máról azok meg lopják az állam pén­zét? Hebegni is alig tudtam va­lamit válaszul a rendőrtiszt­nek. Mit magyarázkodjam? Azt, hogy én is hibás vagyok? Hogy papírból nem szabad az életet megítélni, hogy semmi nem pótolhatja az élő kap­csolatot, hogy az ellenőrzés nem állhat halott papírok ér­tékeléséből. hogy a jelentések sokszor egészen másról be­szélnek, mint ami a valóság­ban létezik? A rendőrtiszt, mintha csak gondolataimba látott volna, rögtön rátapintott: — Hát a papírok sokszor mást mondanak, mint ami van. Ügy gondolom, magának is tanulság ez. Visegrádi elv­társ! Tanulság? De még milyen tanulság, morfondíroztam ma­gamban, míg lefelé mentem a lépcsőn. Holnap reggel oda­indulok. Bár eső után köpö­nyeg. de most ott intézkedni kell. új vezetőgarnitúrát ta­lálni. s így tovább. Legalább három nap egy kisvárosban™ nem a legkellemesebb, hogy őszinte legyek. Kisváros Kellemetlen meglepetés őrség. kihallgatás, jegyző­könyv ... szóval nem kelle­mes dolog. Kedves, fiatal nyomozótiszt fogad, rögtön a lényegre tér: én vagyok-e a felelőse ennek és ennek az alhivatalnak? — Én. — Ismeri őket? — Hát... — s itt már húz­nom kell a választ — a jelen­téseikből .. . soha nem jár­tam ott... — És a jelentések? Azok miről adtaik számot? — Jó szellem, eredmények, zökkenőmentes munka ... Csóválta a fejét, láttam, már nem stimmel valami, de mond­ta is: — Azért kérettem ide, mert befejeztük a nyomozást. En­nél az alhivatalnál több mint ötszázezer forintot sikkasztott egy remekül megszervezett bűnszövetkezet, élén a főköny­velővel. Becsület istenemre, azt hit­tem, lefordulok a székről. Hát ez lehet? Félmilliót sikkasz­tani. s közben küldözgetni a jelentéseket, orránál fogva ve­zetni az embert, azt mesélni neki. amit csak akar az em­ber. s közben egészen más a valóság?! Hamis jelentések, bűnszö­vetkezet. s én csak ülök-ülök nyugodtan a karosszékemben, önkritikát kell gyakorol­nom. Nagyon kellemes volt a három nap, no persze, ami magát a kisvárost illeti. A munka, az alhivatalban tar­tott ellenőrzésem, a megbeszé­lések a városi tanáccsal, a pártbizottsággal, nem tartoz­tak a legkönnyebb dolgok kö­zé. De maga a város, az elbű­völő volt. Pedig csak afféle alföldi ..parasztváros“, de tisz­ta. gondozott, ad magára. Nincsenek világot megvál­tó terveik, nem akarnak ver­senyezni a fővárossal, de amit lehet. ízléssel és mér­téktartással bevezetnek. Mondják, régebben még egészen más világ volt erre. Az akkori városi vezetés dé­libábokat hajszolt, ezer sze­mélyes színházteremmel, nyolcszáz személyes mozite­remmel rendelkező kuitúr- kombinát építésébe kezdtek, de persze a pénz a negyedére sem futotta. Akkor abbahagy­ták, s belekaptak abba, hogy: flaszter kell a főutcákra, ba­zaltkocka minden mellékut­cába. Aminek meg az lett az eredménye, hogy felszedték a bazaltkockákat, lerakták a zegzugos mellékutcákban, ahol napjában egyszer, ha elzö­rög egy szekér, de pénz az asztfaltozásra már nem ju­tott, így a főútvonalak eső után járhatatlanok lettek, még szerencse, hogy a jár­dák betonja megmaradt! (Folytatjuk) A főhivataiban, ahol mun­kámat végzem, sokféle szerv jelentései megfordulnak;. Sok szervet — bevallom — nem is ismerek, csak a jelentései alapján. Persze, ezeket a je­lentéseket az ember időn­ként összesíti, s felküldi még magasabb hivataloknak, akik már az én főhivatalomat is csak papírról ismerik. Ennek a papírismeretségnek köszön­hető az a kellemetlen megle­petés, amely alig két napja ért. Van nekem egy régi „ügy­felem”, bizonyos alhivatal az ország egyik távoli pontján, amely hónapról hónapra szor­galmasan jelentett, ezeket a jelentéseket én negyedéven­ként becsülettel összesítettem, s továbbítottam a főfő hivatal­hoz. Nem is volt semmi baj, amikor egyik nap cseng a telefon s megszólal benne egy erélyes férfihang: — Visegrádi elvtárs? — Igen. — Rendőrség.. . ügyosztály. — Tessék. — Szeretnénk ha bejönne hozzánk. — Minek? — Sürgős ügy. Elindultam. Hát bizony, nem szeretem az ilyen dol­gokat. Az embernek tiszta a lelkiismerete, de mégis: rend-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom