Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

MONOR® VIDÉKE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ' Egyszerű megoldás Megnéztem a moziműsort, láttam, jó filmet játszanak. Este moziba mentem. Annak rendje és módja szerint beültem a helyemre és vártam a kezdést. Leoltot­ták a villanyt kezdetét vette a vetítés, valamint az én kín­lódásom. En balga, nem szá­mítottam a gyömrői pontos­ságra és a bejárat felöli oldal­ra vettem jegyet. A híradót nem láttam, mert egy-egy csoport feltűnt előt­tem, és csak rövid tanácskozás után indultak el a helyükre. Mikor előttem nem állt senki, akkor a hátam mögötti erké- í lyen kerestek helyet. Persze, ők is árnyat vetettek a vá- szonra. Szünet után nyugodt volt a j helyzet, rendesen láttuk a ké- | pet. A sok bosszúság ellené- I re is megérte, hogy elmen- ; tem. Hazafelé menet valami meg­oldásfélét kerestem erre a ba j­ra. Rájöttem, hogy semmi kü­lönös dolgot művelni nem kell, egyszerűen csak utánozni kellene a többi mozit. Kezdéstől szünetig nem kell beengedni senkit, n (Gyarmati) I 1961. MÁJUS 18, CSÜTÖRTÖK séta a moiiwri malomban Keifen — egy tablóról Ember ember hátán tolong a főtéri nagy népbolt kira­katai előtt. Messziről azt hit­tem, hogy valami szerencsét­lenség történt, és az vonzotta oda a tömeget, közelebb érve azonban örömmel láttam, hogy nincs itt semmi baj, csupán a gimnázium érettsé­gi tablóit helyezik el a ki­rakatban. ^ A IV. b. és a IV. c osztály tablói ízléses összeállításban, a megszokott képet, nyújtják. A IV, a osztály tablója azon­ban egészen újszerű, külalak­ban és tartalomban egyaránt. A romboid alakú tablón a i diákok és a tanárok nem az j \. i,ünnepélyes arcot kérek”, ’* * vagy ..tessék egy kicsit mo- j solyogni” sablonjai szerint, I fekete csofcornyákkendővel vannak megörökítve, hanem J mindenki abhan a környezet­ben, vagy azzal a szerszám- j mai, eszközzel látható, ami hivatásának, tehetségének, j vagy egyéniségének legjob-} ban megfelel. Az ének- és ^ zenetanár hegedül, a botani- ^ kus növényeivel foglalkozik, $ a jó rajzoló éppen ábrázol, J; stb., stb. Ahány arckép, any- ? nyi szellemes ötlet. ^ Gratulálunk az ötlet kidől- gozóinak. és megvalósítóinak ^ egyaránt. é (—ty> í , ? ... es van azon a tablón egy $ komoly arcú ifjú maturáns % is, aki — nyilván ez kedves j; szokása — újságot olvas. Pest % megyei Hírlapot. MonSori ki- % adást. Eddig ismeretlen ba- £ rátunk, s most már reklámo- £ zónk is, feltétlenül megér- ^ demli. hogy ideírjuk a nevét:? Horváth Elek György. '? Szívből kívánjuk neki, hogy ? az életben mindig örömét ? lelje az újságokban: örömről, boldogságról, békességről ol-'? vashasson bennük. í (R—) í í Veled is megtörténhet egyszer... 2- ^ 21-én, vasárnap este 7 ora- J kor, a monori művelődési ház- £ bain „Veled is megtörténhet^ egyszer ..címmel Breitner ^ János vidám támcdal-est je £ lesz. Közreműködnek: Luká- ^ esi Margit és Vadas Zsuzsa^ táncdal énekesit ők, Vccsey Er- ? nő zongoraművész, ltod oltó ? bűvész. Szolnoki Gyula* hu- j morista. A műsorban Breitner j János legnépszerűbb táncda- ^ lai, sanzonjai, valamint az év legsikerültebb magyar és kül- !; földi slágerei szerepelnek. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Fehér vér. Úri: Fe lé a leitőn. Vecsés: Négyen árban (széles). Művelődési otthon Monor: Jancsó Adrienne adóestje (7 ó.). Sokat beszéltünk már és fogunk ezután is beszélni egyik legfontosabb problé­mánkról, a növénytermelés szervezeti és szakmai kérdé­seiről, így a gabonaneműek term eléséről, valamint nem egy írás látott már napvilá­got, mely a magyar ember fő- táplálékának, a kenyérnek el­készítésével, a sütőipari dol­gozók munkájával foglalko­zott. Most vizsgáljuk meg a kettő közötti ‘láncszemei: te­gyünk látogatást a monori malomban! A kapun belépve, ami elő­ször meglep, az udvar tiszta­ságéi! Balra csinos kis park, közepén kúttal. Bekopogok az irodába, az üzem vezetőjét ke­resem. Krizsán János, a Pest me­gyei Malomipari Vállalat mo­nori üzemének vezetője na­gyon szívélyesen fogad. Kér­désemre mindjárt elmondja, hoav a kis park nem régi lé­tesítmény, az üzem külső csi­nosítására is gondot fordíta­nak. Ö egyébként csak ez év februárja óta áll az üzem élén. Amikor átvette a mal­mot, az meglehetősen elha­nyagolt állapotban volt. Azóta a munkások öltöző- és mosdóhelyiséget kaptak, megjavították a tűzbizton­sági berendezéseket. És a következő terv: klubhe­lyiség létrehozása egy volt is- tállóépületből. — A dolgozók körülményei­nek megjavításán kívül még egyéb újításokat is tervezünk — magyarázza lelkesen Kri­zsán elvtárs —, így á közleke­dés módosítását az udvar te­rületén. Bejárat csak a Bacsó Béla utca felől, kijárat csak a Kossuth Lajos utca felé lesz. így megszüntetjük a ko­csik kényszerű fordulását az udvaron. Azután a belső kerí­tést is ki szeretnénk cserélni, s elébe kanadai nyárfákat ül­tetni, hogy szebbé, árnyas­sá tegyék az udvart. — S az üzemi berendezés terén is történt valami korsze­rűsítés? — Még tavaly megtörtént a hengerek csapágyasítása, ezáltal ki­sebb energiabefektetéssel többet tudnak termelni. De ne tessék gondolni, hogy most holtszezon van, két mű­szakban folyik a munka, dél­előtt és éjszaka; az üzem ka­pacitása így kb. 216 mázsa naponta. Itt jegyzem meg. hogy a malomnak is van egy nagy problémája. Nincs gépkocsija, s igen rossz a gépkocsiellátás. Volt egy traktor, de elvették, s így <a pilisi malom szokta kölcsönadni az övét. De kölcsöntraktorra1. gépkocsi nélkül a cseretelepek fel­töltése és a szükséges szállítások elvégzése rend­kívül nehéz. Krizsán elvtárs. — akiről közben kiderülj hogy tizenötö­dik vezetője a malomnak az államosítás óta —, 25 mun­kással dolgozik, akik többség­ben idősebb, hosszú évek óta a szakmában dolgozó emberek, mint például Szőnyi Károly bácsi gabonakiadó, Füri Jó-e' zsef almolnár, Bágyi Istvánná, akik rendszeresen kitűnnek megbízható, jó munkájukkal. Á beszélgetés a végéhez ér, az üzem vezetőjét elszólítja munkája. Én is búcsúzom az­zal a gondolattal, hogy legkö­zelebbi látogatásomkor már hajladoznak a nyárfacseme­ték, zene szűrődik ki a klub­szobáiból.— és ami mindennél fontosabb: a malom jóvoltából továbbra is lesz elegendő és ízletes kenyér az asztalunkon. B. J. Mellette megyünk el. Monoron a Móricz Zsigmond utcában látható ez a régen leszakadt korlát. Meg kellene javítani... Osztályfőnöki óra az életről-t­A kelmefestőnél Juhász István kelmefestő és vegytisztító” hirdeti szerényen a cégtábla. A tulajdonos fogad. Kis helyiség, tele felaggatott tisztított ruhával. Bemutatko­zom, elmondom jövetelem cél­ját. Juhász István elmondja, hogy régi kelmefestő családból származik, jelenleg 12 kelme­festő lag járván a népes Juhász­családnak az ország különböző vidékem. Neki, de még többnek is a családban textilipari tech­nikumi érettségije van. Sze­reti ezt a szakmát s csak azért űzi, mert tudja, hogy Vecsésen szükség van rá. A 791. számú cédula bizony­sága szerint Déri József 1961. április 5-én adta be ..sürgős” jeligével ruháját a helyi tisjfí- lóba és a mai napig ott van. Ejnye, ejnye, Déri József, mi­ért nem viszi már el? Rögtön érdeklődöm is. mi az oka annak, hogy a felek nem viszik el a ruhájukat? — Legtöbb esetben hanyag­ság, máskor a zédula elveszté­se, legritkábban a pénzhiány — adja meg a választ Juhász Ist­ván. — Mindössze 4 olyan ru­hadarab van, amely 'évek óta itt hever az üzletben. — Érdemes foglalkozni vegy- tiszntással? — Igen, ezzel a szakmával érdemes foglalkozni, mert amíg em ber ruhát hord. addig szeny- nyezett ruha is lesz. A vecsé- siek szeretnek csinos, szép, tiszta ruhában jár fii. Nyílik az ajtó. Belép egy fér­fi. Karján ruha. Megkérdem: — Miért ide hozza tisztítani a ruháját, miért nem a Patyo­lathoz? — Helyben van, hamarabb kész és rendes munkálK végez­nek itt — válaszolja Berger Sándor vecsési dolgozó. Biztosan igaza van. Ezt iga­zolja sok kész munka is. — esjó — Szokatlan időben — szom­baton este 6 órakor — szó­lalt meg a gyömrői Kos­suth utcai iskola csengője. Az osztályban öt éve végzett diákok ültek a régi helyükön, amikor Mészáros Tiborné osz­tályfőnök vezetésével bevo­nult az öt évvel ezelőtti taná­ri kar. Az „öreg” diákok élettapasz­talatainak ismertetését Bak Sanyi kezdte meg, aki — miután leérettségizett — nyomdásznak tanul. S folyt a beszélgetés életpályánkról, hivatásunkról. Együtt örült a viszontlátás örömének Jakab Laci motorszerelő, Csekei Zsuzsa szabónö, Zöldi Pista bányászból lett lakatos. Ne­mes Éva tanítónő, a kar- hatalmista Rudolf Jóska, La­ky Kati műszaki rajzoló, az egyetemista Bóra Peti, a koz­metikus Szijjártó Erzsi, és ki tudná sorolni azt a sok szép szakmát, amiket még vá­lasztottak. Régi tanárainknak is meg-megcsillant a szeme, amikor Mayer Sanyi állat­egészségügyi asszisztens, Ha- tolkai Márta térképrajzoló, Burián Erzsi porcelánfestő, Balogh Márta magyar— orosz szakos tanárjelölt, és Medvegy Ilona válogatott ké­zilabdán számolt 'be az el­telt öt évről. Az óra végén kiderült, fiogy a 39-ből 18- an végeztek középiskolát, hárman pedig egyetemi ta­nulmányokat folytatnak. Az osztályfőnöki óra után a Halászkertben ürítettük po­harainkat a tízéves találko­zónk sikerére, amelyen ismét teljes számban szeretnénk vi­szontlátni benneteket, fel­nőtt osztálytársaim! Kaiotay Gábor A VECSÉSI POSTÁN A minap megtekintettük a vecsési postát, isi érdeklődtünk munkájáról. Németh József- né hivatal Pfezető készséggel felvilágosított minket. El­mondta. hogy naponta sok száz levelet, csomagot és 1öb'o ezer forintot továbbítanak az ország minden részébe. Megtudtuk, hogy naponta négyféle napilapból 1470 példányt vásárolnak (ebből 1400 az előfizetők száma). Fo­lyóirat 55 féle érkezik. Min­den igény.t kielégítő, bő vá­laszték ez. Az előfizetésekre jellemző. hogy csupán a Nők Lapjára 419-en fizet­Az úttörők járási kultúrver senye Vasárnap reggel az ünnep­naphoz mérten szokatlanul nagy volt a forgalom a mo­nori MÁVAUT végállomásnál. 10—14 évés fiúk és lányok lepték el leszállva az autóbu­szokról a teret, és igyekeztek a művelődési otthon felé. Már a kezdetnél is szép szá­mú közönség volt jelen, nem sokkal később, a terem zsú­folásig megtelt. A lelkesedésre és a szülők áldozatvállalására mi sem jellemzőbb, mint, hogy például a tápiósülyiek kü­lön autóbuszjáratot igényel­tek. Közben gyorsan peregtek a versenyszámok. Sok ügyes és jól sikerült számnak lehetett tapsolni, de sajnos a keret szűk, és minden művészeti számból csak egyViuthat to­vább. A bíráló bizottság dön­tése alapján a következő paj­tások vehetnek részt a megyei versenyen: Szavalat: - Csóka Több sincs királyfi Zsuzsa (Üllő), mesemondás: Magócsi Zoltán (Monor), szó­lóének: Füles László (Üllő}, zongora: Szulyovszki Agnes (Vecsés). tangóharmonika: Lojs^Jenő (Vecsés), hegedű­zongora kettős: Ordasi-testvé- rek (Monor), kamarakórus: Munkásőr utcai és Kossuth iskola csapata (Monor), népi, tánc: Központi iskola úttörő­csap ata (Vecsés). bábcsoport: úri úttörőcsapat, zenekar: Kossuth iskola (Monor). De javasoljuk még —y ha sor ke­rülne a keret kibővítésére — a gyömrői központi iskolások nagy sikert aratott kisszék- táncát. valamint a pilisi/ Szi­geti Mária szólóének számát. Természetesen a továbbju­tottakon kívül még sok pro­dukció aratott elismerést, így a maglódiak és a gyömrői Er- zsébet-telepiek népi tánca, Prohászka Imre tangóharmo- nika-száma. stb. — i — s Két ember ment az utcán. Találtak egy könyvet és vi­tatkozni kezdtek, melyiküké legyen. Elhaladt mellettük egy harmadik és megkérdezte: — Melyikötök tud olvasni? — Egyikőnk sem. — Akkor minek nektek a könyv? Olyanok vagytok, mini az egyszeri kopaszok, akik egy fésű miatt veszekedtek, pedig nem volt mit fésülniük. A gazdag és a szegény Ugyanabban a házban lak­tak, felül a gazdag, alul a sze­gény szabó. A szabó munka közben mindig énekelt és et­től a gazdag nem tudott alud­ni. Egyszer a gazdag egy zsák pénzt adott a szabónak, hogy A monori Munkásőr utcai iskola színjátszói nagy sikerrel mutatták be Benedek Elek mesejátékát Tolsztoj két meséje A könyv A gyöniröiek ügyes kisszék-tánca i. nek elő. de csak azért, mer : pillanatnyilag több lappéi • dányt a kia'dó már nem tűi I biztosítani. Mint érdekességet említjül meg, hogy a megyei újság 1951 [ előtt 110 előfizetővel rendel ‘ kezett, jelenleg pedig 450 a előfizetők száma. Akkor 1 napilapok és folyóiratok for 1 galmának összege 38 000 fo rint volt, ma ez az összeg 7! ezer forint, A megnövekedett kultúrigé nyekre jellemző az is, -bogi rádió 3900. televízió 319 ' é: vezetékes rádiókészülék 54( van községünkben. Érdekes­ség, hogy a televíziós készü lékek száma pl. Kecskéméí | farosáéi is meghaladta már j A vezetékes készülékek sza- I mának csökkenése pedi; | ugyancsak a fejlődés útját jel­Íi ^ zi. Itt említjük meg köz- £ megnyugtatásra, hogy a veze- »féltés rádió körüli zavarok fel- í számolás alatt vanna k: az elő­fizetőktől még egy kis türel­met kér a posta vezetősége. A távbeszélőforgalom fej- f lesztése érdekében 64 eres ( kábelt fektettek le 80 «létei j hosszúságban, további 60 mé- ^ tér lefektetése folyamatban j van. Tervbe vették a fél­1 4 automata rendszerű távbeszé­lő-összeköttetés megteremté­sét is. Ez jelentősen meg­könnyíti majd a helyi távbe­szélőforgalmat. ’? Munkájukat nagyban előse- ígíti az igazán jól működő | KISZ-szervezetük is, melynek | segítségével sikerült anyák | napjára több száz üdvöz- I lő dísztáviratot eljuttatni az | ünnepelt édesanyákhoz. | Tervüket általában száz ? százalékon felül teljesítik. ? Az első negyedév 106.2 szá- } zalékos, az ötödik havi ed- Í digi teljesítményük is elérte ía 106 százalékot. / £ Sajtóterjesztés terén Tóth j János úttörő-csapatvezetővel £ sikerült olyan megállapodást J létrehozni, melynek eredmé- £ ményeképp a Martinovics té- J ri iskolában minden alka- í lommal 700 Tábortüzet és í 750 Pajtást adnak el. Ezek ! az úttörők egyébként a Pest ! megyei Hírlap terjesztésében í is elöl járnak. Valószínűleg isikéről nekik a kitűzött lap- ! terjesztési első díjat elnyer- I ni. : Pápay-Perger » j . ■ . - —------’z___ , : Köszönésünkét fejezzük ki mind- ; azoknak, akik drága halottunk ! Solti Péter temetésén megjelentek í és részvétükkel fájdalmunkat eny- í híteni óhajtották. Solti-család ne e nekel jen. A szabó meg­gazdagodott, munka helyett őrizte pénzét, de már nem énekelhetett. Ettől annyira szomorú lett, hogy fogta a zsák pénzt, visszavitte a gaz­dagnak, s így szólt: — Vedd vissza a pénzed és hagyj engem énekelni, mert különben megöl a bánat. Fordította: Bukta Antal Zoltán Kis hírek Hankó István pedagógust nevezték ki a gyomról úttörő ház új igazgatójává. — Úttö­rő négytusa-bajnokságot ren­deztek kedden Gyomron. — Sportünnepséget rendeznek vasárnap délután a gyömrői úttörő -csapa tok. 1 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom