Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

«31 MEGYEI cMíHan 19«. MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖK Érdemes éti csiga szedéssel foglalkozni A tavasz beköszöntővel ha­marosan felébredtek téli ál­mukból a csigák és elindultak lassú vándordíjukra a határ zöld füvében. Nálunk, Ma­gyarországon csupán a gyere­kek játszanak a „csigabigá­val”, külföldön azonban ebből készítik az ínyencfalatokat. A népgazdaság számára hasznot- hajtó exportcikk az éti csiga, ezért a Magyar Vadkereske­delmi Szövetkezeti Vállalat jó árat fizet érte. A szedők 2,50—3 forintot kapnak kilo­grammonként a felvásárlók­tól. A MÉK, valamint a föld­művesszövetkezeti felvásárlók a rendelkezéseknek megfelelő­en, az idény kezdetével csigát is átvesznek. Az exportcélo­kat szolgáló éticsiga csakis mintegy 3 centiméter átmérő­jű lehet, vagyis olyan, amely­ből körülbelül 40—60 darab tesz ki egy kilogrammot. KEZDETI LENDÜLET UTÁN MEGTORPANÁS ’ / / Mi törte meg a lendületet a Makádi Uj Elet Tsz-ben ?. Taksonyi kosarasok Tavaly decemberben ala­kult a Makádi Üj Élet. A tsz- ben egyesült dolgozó parasz­tok a közös gazdálkodás irán­ti bizalommal és reményke­déssel kezdték meg az első | esztendőt és ez meglátszott j munkájukon is. Annak ellené- j re. hogy kissé későn — de- I cember 10-én — alakult meg j a szövetkezet, aránylag jól | előkészítették a talajt a tava­sziak alá. A megalakulás után közvet­len munkához láttak és az enyhe telet kihasználva, szán­tani kezdtek. Az őszi gaboná­kat még egyéni korukban el­vetették, így csak a tavaszi vetések őszi talajelőkészítési munkái voltak hátra. A 2100 holdas gazdaságban 1325 hol­dat kellett felszántani a ta­vasziak alá. Legsürgősebb volt a 200 hold tavaszi árpa, 50 hold borsó. 50 hold cukorrépa és az öt hold mák vetésterüle­tének felszántása, mert ezek .a növények igényelik legin­kább az őszi mélyszántást. [ Természetesen jobb lett vol- j na. ha a többi tavaszi vetés is I őszi mélyszántásba kerül, de I hát nincsenek csodák. A kis­üzem szakszerűtlen gazdálko­dási módszereit — leien eset- • ben a késést- — Makádon sem tudták gombnyomásra meg­szüntetni. Az első napokban felbuzgó munkakedv azonban így is jó eredményeket ho­zott. meri az említett növé­nyek vetésterületét még de­cemberben felszántották. Jó volt a munkalendület még a kora tavaszi munkák idején is. Az őszről visszama­radt 1000 hold szántást már­ciusig elvégezték és ide jében elvetették a kora tavaszi nö­vényeket is. De már a kora tavaszi növények vetésénél is kitűnt, hogy valami nincs rendjén a tsz-ben. A tagok nagy része továbbra is lelkiis­meretesen és szorgalmasan dolgozott, de áprilisban már ió néhányon maradozni kezd­tek a közös munkából. Kik vonták ki magukat legelőbb a munkából és miért? A termelőszövetkezet veze­tői két alapvető hibáról be­szélnek, amikor eziránt érdek-, lődünk. A. Szabó Bálint, a fe­gyelmi bizottság elnöke a já- j rási párt- és tanácsszervek - hatékony segítségét hiányolja j elsősorban. Elmondja, hogy a j legnehezebb időszakban nél- j külözni kénytelenek a járás í politikai és adminisztrációs j segítségét, amely nélkül nem tudják megoldani a termelő- szövetkezet sűrűsödő problé­máit. Ez a tény kedvét szegi a tagság kevésbé állhatatos részének is és károsan hat a munkára. A szervező, irányí­tó munkákban járatlan és gyakorlatlan tsz-vezetőket ma­gukra hagyják. nem segítik tapasztalt politikai és közgaz- j dasági szakemberekkel, hogy mielőbb túljussanak a kezdeti nehézségeken. Égetően Szükség volna arra — többek között —, hogy megszervezzék a közös állat- ; állományt, a közös takar- J mányalapot, mert erről még j nem beszélhetnek a tsz-ben. s Elvileg létezik ugyan közös állatállomány, de közös istál­lók, és közös takarmányalap hiányában nem tölti be. szere­pét a közös gazdikodásban. A helyi vezetők még nem tud­ják, miképpen változtassanak ezen, pedig nagy szükség vol­na rá. Jó lenne, ha a járási tanács szakemberei egy-két napot szánnának arra, hogy a helyi lehetőségeket felmérve megtalálják a lehető legjobb megoldást. Szüksége volna a szövetke­A vasútállomásról zegzugos utcákon megyünk a kultúrház félé, hogy rövidebb legyen az út. De még itt is lépten-nyo- mon x-ánkmosolyog a falakról népszerű operettprimadon­nánk képe, amely a vasárnap délután két előadásban is megtartandó operett-találko­zóra csábítja a nagykátaiakat. j Végre a kultúrháznál megta­láljuk az első olyan plakátot is. amely arról értesít, hogy szombaton délután 3 órai kez­detted tartja a nagykátai járás a kulturális seregszemle be­mutatóját. 3 óra helyett 4 óra lett, amire a bemutató elkez­dődött. S a bíráló bizottság 10 tagján kívül mindössze 8 tagú közönség foglalt helyet a teremben. Később a közön­ség létszáma emelkedett, mert a műsorszámaikat befejező csoportok lejöhettek a néző­térre. A vasárnap délutáni bperetthangversenyre mindén jegy elkelt. A kérdés akarat­lan: nem lett volna helyesebb és „kultúrpolitikusabb” a két időpontot felcserélni? A seregszemle során hat szavalat hangzott el. Mintha :itközetre hívta volna a mo­dern, érzéseinkhez közelálló vetísmondó-irányzat a régebbi pátoszteli, falhasogató, kiabá­lás szavalást. Örömteli volt látni és főleg hallani' Marjas Istvánnét, aki József Attila „Kései sirató”-fának mélysé­gesen átérzett — ha helyen­ként nem is elég indulatos — elmondásával fogott meg és Papp Ferencet, aki Bokor Ist­ván mai tárgyú költeményét, a „Bosi Mátyás gryalogos”-t végtelenül közvetlenül, egy­szerűen mondotta el és éppen ezzel ért el hallatlanul szúg- gesztív hatást. S annak is jó volt szemtanúja lenni, hogy mennyire hatás nélkül ma­radt az agyongesztikulált és indulattól függetlenül agyon­kiabált Ady. és Petőfi-vers, a Sándor gyűjtött és rendezett. Kétségtelen, hogy a nagyká- taiak technikai tudás, előadási körülmények tekintetében magasabb színvonalú előadást produkáltak, mint a szecsőiek, akiknek a bemutatója azon­ban egyszerűbb, de hamisítat­lan népi hangvételénél fogva megkapóbb volt. Az utóbbi népi játék kerek egész, míg a „Nógrádi képek-’ eléggé ösz- szefüggéstelenül, sokszor eről- tetetten egymás mellé állított részekből- áll. -Ennek az elő­adásnak kiemelkedő értéke Iványi Jánós férfias, valóban hamisítatlan népdalt éneklő előadásmódja. A szecsőiek elő­adásának sok a csiszolni va­lója, legfőképpen a külső tör­ténések alatti belső esemény- telenség terén. * Kiemelkedett még a bemu­tatón a farmosi művelődési otthon ifjúsági zenekara, amely a részvevők rendkívül fiatal korának ellentmondva, elég nehéz zeneműveket pon­tos és színvonalas módon ját­szott el, továbbá a nagykátai nagymúltú pedagóguséneklcar, amely új karnaggyal — Csikós Sándor —, de továbbra is az eddigi színvonalon szerepelt. •k A látottakat összegezve, a nagykátai járás kulturális se­regszemléjének első bemuta­tója eredményes volt, remél­hetőleg a május 14—i bemuta­tón. amelyen a színjátszók mutatják be tudásukat, a kö­zönségszervezés is méltó lesz a műkedvelő művészegyütte­sek lelkes munkájához. Földeák Róbert | Mindezt az irodában tud- j tűk meg, mielőtt végigjártuk volna a műhelyeket. Csákvári elvtárs kíséretében minden he­lyiségben megfordultunk, ahol valamit látni lehetett. Ez pe­dig nem csekélység, ahol ar.y- nyi szemnek tetsző és kívá­natos holmi halmozódik, mint a ktsz helyiségeiben látható. Férfiak lévén, különösképpen nem vágytunk kosarakra (fő­leg olyan csinos kosárkötők­től, mint a taksonyiak), de a ktsz kosarait látva, nem cso­dálkoztunk a kelendőségen. Valóban, az. ősi fonásművé­szet modern vonalú művei joggal megdobogtatjálf a női szíveket. A divatkosarak szá­zai még a férfiszemeket is felcsillantják. S mindezt rendkívül olcsón, gazdaságo­san termelik, mert jórészt a bútorgyárak hulladék-, illet­ve selejtanyagát használják fel. Míg ez jár eszünkben, a für­ge ujjú kosárfonók serényen dolgoznak. Néhány perces ott­létünk idején 60 kosár ké­szült, noha csak 83 bent dol­gozó kezei alatt égett a mun­ka. Havonta hány kosarat fonnak? Hirtelenjében meg sem tudták mondani. Az vi­szont megnyugtató, hogy biz­tosítva van a folyamatos munka, mert egyre több kül- és belföldi vevője akad a tak- sonyi kosaraknak. A padláson „érlelt” vesszők közül ki kell válogatni a fo­náshoz alkalmasakat. Liliom József raktáros végzi ezt a szakavatott kezeket kívánó munkát-h .V.\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\V S zélfogó akácos oltalmában fris­sen leásott karám. Sarkára nyílik a szárnyék. Másodfüvű marhákon táncol a napfény, vagy két­százon. Delelnek. Delel a gulyás is a tűznél, amelyet ro­zséból rakott. Kezé­ben a nyárs, azon meg szalonna és ve­reshagyma. Két pász­toreb nyalogatja a szájaszélét éhesen, háttal az akolnak, szemben a tűzzel. Aradán János pedig, a gulyás, kenyérre csöpögteti a z sirt. Ebédnek van most az ideje. Készül egy kisebb akol is, a hodály. Legények barkácsol­ják a juhoknak, hogy azokat is ki­hajthassák az űrből részre. Jó füve van most a rétnek, lege­lőnek errefelé. A tűz­höz kuporogva hall­AZ ÜRBŐI GULYAS juk. hogy jó ideig, amíg a legeld bírja, nem is kap mást a jószág. Olcsó és ter­mészetes módszer ez, igazi szabadtartás. Április utolján kez­dik és tart, ameddig csak lehet. Aradánnak beszélő kedve támad a tár­saságtól, amelyet so­káig nélkülöz. Sor­jában mondogatja, hogy mit miből és miért cselekszik és várja az elismerést. Takaros kis kunyhó a szárnyék. Nádból vert oldalát meg­hányta földdel, hogy kitartson benne az árnyék. — Mit szól hozzá, elnök elvtárs? — Ebben még csa­ládostól is ellakhat. — Ügy is lesz bi­zony. Azért " csinál­tam nagyra. Ünne­A pék előtt már minek, de ünnepek után ki­hozom az asszonyt és a gyerekeket. Innen is járhatnak iskolá­ba, hiszen csak egy hajítás ide a tanyasi iskola. Hát akkor miért ne lehetne együtt a család? Nyaralásnak is meg­éri. ísz-elnök « ko­csijához lép és kiemel abból egy- butykost. — Kóstolja meg, Aradán elvtárs! — Ez bizony jól­esett. — Na még eggyel! — Az tán már sok lesz. — Ettől még meg­találják a marhák a füvet. — Azok meg. Csak én nem találom meg őket a tilosban. Figyelem, gond és hajlékonyság. Ez árad abból a képből, amely a műhelyekbe lépő vendéget fogadja Még egy-két koppintás a kalapáccsal és már kész is a ko­sár. Benkő Pálné a „karilíázás” munkafolyamatát végzi / — Ejnye, de szép kosarad van, Marika! Höl vetted? — Magam csináltam. A ktsz- ben láttam ilyeneket, és mert megtetszett, nekifogtam. Ugye, milyen édes? — Nagyon! Megmutatod majd, hogyan csináltad? Az idézett fiatalasszonyok nem nevezték meg magukat, de a ktsz-t, ahonnan Marika a kosármintát elleste, megta­láltuk. A neve: Taksonyi Há­ziipari Kosárfonó Szövetke­zet Majdnem kettőszáz — 196 — tagja van a tízéves ju­bileumára készülő közösség­nek, elsősorban lányok, asz- szonyok. A ktsz élén a közgyű­lés által választott vezetőség és a vezetőség által kijelölt el­nök — Csákvári Sándor — áll. Két és fél évvel ezelőtt még „csak” 1 800 000 forint, de tavaly már 5 100 000 forint volt a termelési érték, az idén a hatmillió forintot akarják el­érni. A tagság átlagos havi kereseté 1500—1600 forint kö­rül van, ezen belül a bent dolgozóké több, a külső tagoké kevesebb. Kosárárut és fo­nott bútorokat készítenek, mégpedig olyan minőségben, hogy termékeik nagy részét külföldön értékesítik. Kiváló minőségű munkájukért el­nyerték a Háziipari Szövetke­zetek Országos Szövetségé­nek vándorzászlóját, 12 000 fo­rint pénzjutalommal. zetnek egy képzett könyvelő­re is, aki a ma még áttekint­hetetlen adminisztrációban rendet teremtene. Jelenleg ugyanis nemcsak az állóeszköz, fogyóeszköz és me­zei leltár hiásnyos, hanem a munkaegység-nyilvántartás is, ami nélkül pedig nem lehet szilárd munkafegyelmet tarta­ni. A tagok szeretnék tudni, ki mennyit teljesített, hány munkaegységük van és hogy az általuk végzett munkával mennyit keresnek, de nincs, aki ezt megmondhatná nekik. A járása tanács ugyan minden elsején és 15-én Ígéri a köny­velőt, de még április végén sem tudták a tsz-ben, kap­nak-e egyáltalán. Az ilyen és hasonló hibák nemcsak azzal hátráltatják a munkát, hogy kedvét szegik a tagoknak, hanem azzal is, hogy számtalan lehetőséget nyújtanak az egyes tagok spekulációjára. Egyesek egy­általán nem is mennek dol­gozni a tsz-be, mert az ott tapasztalható munka és anya­gi fegyelmezetlenségből sze­mélyes hasznot húzhatnak. E2ek közé tartozik például ifjú Kovács Lajos is, akinek mcV eddig egyetlen munka­egysége sincs. Miből él meg akkor*? — kérdezheti az olva­só. Nem szorul sajnálatra. Hat hízómiarhája kérődzik az istál­lóban egyéb állatok között. Ifjú Kovács egyébként most egy új házat is épít, noha szüleivel is,meg­férne a nem éppen kicsi csa­lád' házukban, hiszen még nőtlen. Tévedés ne essék, nem a családi házat irigylik tple, hanem azt helytelenítik a tsz-ben, hogy miközben lovai­val fuvarozgat, s földjei a kö­zösben vannak, neki eszébe sem jut, hogy illene már el­látogatnia arra. Kérdésünkre azt válaszolta ifjú Kovács, hogy azért nem tűd a közös­ben dolgozni, mert lekötik a sajut állatai. S hogy miért nem vitte be azokat a közös­be? Nekünk azt mondotta: mert nem kellett a tsz-nek. Ez azonban enyhén szólva — va­lótlanság, a tsz-ben ugvanis nem is tudták, mennyi állata van. A felsorolt hibákat még ide­jében meg lehet szüntetni. Káros hatásukat azonnal csök­kenteni lehet, ha a járási párt- és tanácsszervek hala­déktalanul segítik az Új Élet Tsz vezetőit nehéz munkájuk­ban. A szervező munkában olyan tsz-tagok együttműkö­désére számíthatnak, mint Major Sándor, D. Szabó Pál. Vészeli András, idős Gőzön Ferencné és még sokan má­sok. akik szívvel-lélekkel vesz­nek részt a közös munkában, \ a jövő formálásában. Nagy-Miklós István NAGYKÁTAI JEGYZETEK [ szavaló elhibázott felfogása | miatt. * Két népi játékot is láthat­tunk.' A nagykátaiak Tápió menti együttesének bemutatá­sában a Chmélly Ödön gyűj­tötte „Nógrádi képek’“-et, to­vábbá a tápiószecsőiek „Száll a daru”-ját, amelyet Ofella Jelentősen nő az árutermelés a megyei termelőszövetkezetekben Pest megye termelőszövet­kezetei a legfontosabb élelmi­cikkekből az idén már több árut adnak a közfogyasztás- i , nak, mint az átszervezés előtt: }az egyéni és közös gazdaságok \ együttvéve. Annak ellenére, 'r, hogy a kenyérgabona vetés- kerülete nem növekedett lé- nyegesen. kétszer több búza, 't rozs szállítására kötöttek szer- $ rodest, mint amennyit az el- múlt évben az egész megyé-: J ben felvásároltak. Hasonló-: £ képpen kétszeresére növek- \ \ szik a szerződés útján értéke-; 'j sírésre kerülő zöldség- és fő-: £ zek'kféleség mennyisége is: a ^tavalyi 2000 vagon áru helyett; \ eddig több mint 4000 vagon; £ terményt kötöttek le a felvá-í í sárló szervek a megye közös J és egyéni gazdaságaiban. A; 't, Pest megyei termelők hozzá-; kiárulnak a tojásellátás meg-i £ javításához is: az idei év első; £ negyedében csaknem annyit; 'szállítottak már az állami ke-: reskedelemnek, mint tavalyi j egész évben. Bár a sertéshiz- j í lalási szerződéskötés még nem i ;. kielégítő, a közös gazdaságok i már eddig 3000-rel több ser-: tésre szerződtek, mint ameny- ■ ■ nyit tavaly egész évben átad-; tak a kereskedelemnek. t — Párosán szép a; világ. Habár a jó- bornak párja nincs. j Jólesik az ital oí meleg szalonnára a‘. gulyásnak. De hát az‘, első poharat illik el-'l fogadni, a másodikat; meg kétszer kínál.-, tatni. Jó ember az\ elnök. Persze nem\ éppen a borért, hí- • szén az csak alka-í lommal került elő. Ö\ csak meg-megnézi az\ embert a munkája. I tan. Nem is bánja’, azt Aradán, hogy l olyan messziről idei költözött. A Hajdú-1 Bihar megyei Körös-l újfaluba való és olt‘ olvasta a hirdetést.; Az inárcsi Március 11; Termelőszövetkezet l meg jól járt vele.’. Szereti az állatokat[ és vérében van a' pásztorkodás. Nem is cserélne senkivel. ] (nmi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom