Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
IMI. MÁJUS 16, KEDD 3 TAVASZI KULTURÁLIS SEREGSZEMLE VÁCOTT Négyórás jól sikerült bemutató a városi művelődési házban A szombati borús-felhős órák után a nap is kibújt vasárnap délelőtt, hogy rámoso- lyogjon sokszáz, a váci művelődési otthon felé siető fiatalra. Négy járási körzet legjobb szavaiéi, énekesei, tánccso- partjai és szólistái adtak találkozót egymásnak a Csányi úti kultúrcentrumban. Négy órán keresztül pergett a változatos műsor, harmincöt- szőr lépett függöny elé a műsorközlő. — Az országos sikerek mellett. a mi járásunkban és városunkban is lelkes fogadtatásra talált a KISZ Központi Bizottságának kulturális mozgalma. A fiatalok lelkesedését méltón szemlélteti, hogy több mint 4000 munkás, paraszt, diák és értelmiségi fiatal: 1 tek a hatalmas színpadra s a zsúfolt nézőtér valóban változatos műsort tapsolt végig. Tizennégy esetben láttunk táncegyüttest. Sokszor már a megjelenésük is siker volt. A művelődési otthonok, földművesszövetkezetek, gépállomások, üzemek szépen gondoskodtak a csoportok felszereléséről. Szemet gyönyörködtető, színpompás ruhákban mutatták be a hazai tájak jellegzetes -táncain kívül (kalocsai leánytánc, karikástánc, pusztafalusi, bodroghal- mi táncok) baráti szomszédaink hagyományos népi táncszámait is. Az énekkarok fejlődése is örvendetes a váci járásban. Meglepően népes volt a veresegyháziak kórusa. Méltó A váci művelődési otthon csoportjának román tánca számbelileg egyre többen vesznek részt a kulturális bemutatókon — mondotta Takács Lajos, a járási KISZ-bizottság titkára bevezetőjében. Ezen a délelőttön szinte megfiatalodott a három évtizedes művelődési otthon. Valamennyi termét, szobáját lefoglalta a népes szereplőgárda. Fél tíztől egymásután lépbevezető volt a seregszemléhez a váci KISZ-bizottság fegyelmezett énekkara. A műsor választékossága Is a fejlődés mellett szól. mert a kislétszá- mú felső gödi férfikar is Erkel-, Palestrina- és Liszt-műveket adott elő, A szavalok a magyar költészet kincsesházának legszebb gyöngyszemeit mutatták be. A Diósdi Csapágygyár az automatizálás úíján Jelentéktelennek látszó konstrukció. Emlékeztet egy nagy pus&agolyó-tárra. Azzal gyorsabban lehet embert ölm — ez házépítésnél szolgáló autók, földet szántó motorok csapágykarikáit adagolja az egyszerre öt féle munkát végző félautomata gépeknek. Itt spekulálták ki — és jól bevált. Már csak az esztétikus, mutatós külsőn törik fejüket, s év végén felszerelik. A félautomatákból automata lesz, önmagát adagoló gép. Azontúl egy ember áll a két gép mellett. ( Az óriás présgéphez szerszám érkezik. Másfél mázsa lehet. Emberek állják körül Szalatnai István tangóhar- monika-száma Ady, József Attila, Kaffka Margit s más klasszikusaink legszebb költeményeit hallottuk. Örömmel üdvözöltük a váci Madách Imre irodalmi színpad fiataljainak tehetséges jelentkezését. Az erdőkertes] versmondó hárem-versi- kéje bántóan elütött a műsor tartalmától, színvonalától. Elismerés illeti a szólistákat is: a bravúrosan harmo- nikázó Szalatnai Istvánt, az operaáriát éneklő Karvári Gyulát s a Chopin- és Mozartra űveket zongorázó Nagy Lászlót. Bántó stílustörés volt megengedni, hogy Vörös Mária nívóflan táncdalokkal szerepeljen. Néhány szót a rendezésről: nem volt könnyű feladat mozgatni a népes szereplőgárdákat. A közönség nem is sejtette. mennyi fáradtságot, gondot jelentett a változatosan összeállított műsor folyamatosságának biztosítása. Űjfal- vi István és Molnár Péter di- cséretreméltóan biztosították a szereplők színpadralépését. Örültünk hogy a nézőtéren láttuk a megyei és helyi tanácsok. a KISZ- és tömegszervezetek képviselőit. Ifjúságunk nemes, kulturális törekvéseinek megbecsülését igazolták megjelenésükkel. Balassi István igazgató meleg szavakkal mondott köszönetét valamennyi vezetőnek és szereplőnek a váci kulturális seregszemle sikerének előmozdí- i tásáért. Papp Rezső MERT NŐ? A napokban az egyik pesti eszpresszóban találkoztam N. Annával. Ismeretségünk néhány esztendővel ezelőtt kezdődött. amikor riportot írtam róla. A színhely a gödöllői Agrártudományi Egyetem épülete volt. Anna abban az esztendőben végzett. Csupa tűz, lelkesedés volt, amikor újságolta: rövidesen már ag- ronómusként dolgozik az egyik jól működő termelő- szövetkezetben. Akkor tréfásan megjegyeztem: 1962-ben vajon hol találkozunk? Elértette, s haragosan letromfolt: természetes, hogy ugyanott! Nem vagyok jós, de . ebben az esetben — sajnos — nekem lett igazam. Anna egy fekete mellett elmondta: már második éve hátat fordított a szövetkezetnek. Gondoltam, ott nem találta meg a számítását, s átment egy másik gazdaságba. Lehűtött: másfél éve gyors- és gépírónőként dolgozik az egyik budapesti kézműipari vállalatnál. Az ok: férjhezment, a férj a fővárosban dolgozik. •k Gondoltam: N. Anna esete nem lehet tipikus. Valóban nem is az. De ... Az elmúlt napokban dr. Magyari Andrással, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorával beszélgettem a várható egyetemi reformról. Közben más kérdésekről is szó került. Többek között az idei felvételi vizsgákról. Magyari elv- társ megjegyezte: ebben az esztendőben is szépszámú lány jelentkező várható. Ez eddig reális és érthető. Ma már fiúk és lányok előtt egyaránt nyitva áll minden pálya, így az agrármérnöki pálya is. A probléma ott kezdődik, hogy míg a fiúhallgatók között elenyésző a lemorzsolódás, addig ez a szám a lányihallgatók között eléggé jelentős. Az ok többféle lehet. N. Anna estiében: a Mint lány PRUKNER PÁL férjhezmegy, s a férj munkahelye a városban van. Vagy: a férj nem engedi mezőgazdasági munkakörben dolgozni feleségét. Azután: az agrármérnök-lány az évey során rájön arra, hogy fizilcailag nem bírja a határjárást, a földéken végzett munkát. És: rájön arra, hogy könnyebb, változatosabb az élet a városban, mint falun. Avagy: már az egyetemi jelentkezésnél arra gondol, hogy nem vidéken, hanem valamelyik városi kutatóintézetben, esetleg megyei szervnél vagy a minisztériumban szerez majd állási. ★ Vannak, akik ellenzik, hogy lányokat vegyenek fel az Agrártudományi Egyetemre, Éppen az imént felsorolt indokokra hivatkozva. Csakhogy nem olyan egyszerű a dolog. A felvételi vizsgán különbséget tenni fiúk és lányok között — nem lehet. Nem lehet már csak azért sem, me.rt a jelentkező lányok túlnyomó többsége iáén jó kövességekkel rendelkezik. Helytelen lenne csak azért nem felvenni egy lányjelentkezőt — aki a felvételi vizsgán haszonét*r-huszonkét pontot ér el! — mert lány, s felvenni helyette egu tizen- négy-tizenöt pontot elérő fiút — mert fiú. Oktalanság és antidemokratikus lenne. ★ Csakhogy... Mégis elgondolkoztató a dolog. Egy egyetemi hallgató kiképzése — míg a hallgatóból agrármérnök lesz — százötven—százhatvanezer forintjába kerül az államnak! N. Anna esetében ez a hatalmas összeq kárbaveszett. És azoknál a lányoknál is, akik az elmúlt esztendőkben hátat fordítottak választott hivatásuknak. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. A másik: ebben az országban tervgazdállcodás folyik. Azaz: évente ennyi és eny- nyi agrármérnökre van szükségünk. Ha csak egy végzett agrármérnök is lemond hivatásáról, egy gazdaságba nem jut agrármérnök. És sajnos, a végzett lányok esetében nem egyetlen példa N. Anna esete. ★ Mégis. Agrármérnök és nő — összeegyeztethető. Sok példa bizonyítja. Mi hát a titlca? Recept nincs — kétségtelen. Amit mégis tenni lehet: az eddiginél is alaposabb, körültekintőbb mérlegelést a felvételi vizsgákon. Valóban olyanok kerüljenek az egyetemre, akik nem csupán pénzkereseti forrásnak, de hivatásnak tekintik az agrármérnöki pályát. Természetesen ezt teljességgel elérni szinte lehetetlen, csökkenteni azonban lehet a lemorzsolódó leányhallgatók számát. A másik: több megfontoltságot, átgondoltságot a jelentkezőktől. Az agrármérnöki pálya nem könnyű, de szép és nemes hivatás! A mezőgazdaságban végzett munka a munka dandárjában nem ismer vasárnapot, nyolcórás munkaidőt. Végül: amiről a reformtervezetben már szó van: több gazdasági gyakorlatot, nagyobb életismeretet! (A reformterv szerint évi két hónap gyakorlatot vezetnek be minden évfolyamon!) ■k Szocialista mezőgazdaságunknak évről évre mind több kiváló szakemberre van szüksége. Fiúkra és lányokra egyaránt. Olyan agrármérnökökre, akikben él a föld, a mezőgazdasági munka szeretete. Akik életcéljuknak választották az agrármérnöki hivatást. eddig esztergagépen köszörülték.: szükségmegoldás, cle jobb nem akadt. Pedig az idegen munkára fogott szerkezei egyáltalán nem remekelt, Be- rezgett, durvább felületet produkált, mint az kívánatos lenne. A megoldást egy átalakított öreg gép adja. A kísérletek jó eredményt mutatnak. A köszörülés, ideje várhatóan a felére csökken és senki sem teheti szóvá többé a munka értékét sem. A minőség kiváló. A Diósdi Csapágygyár hétről hétre vizsgázik automatizálásból. (t. gy.) t ! A Liszt—Bartók jubileumi év i. | A Liszt—Bartók jubileumi év i alkalmából a Zeneműkiadó . több Magyarországon eddig még | ki nem adott müvet jelentet ! meff így Liszt: Hungária című I bariton szólóra és férfikarra I írt művét Szelényi István | közreadásában, László Zsig- : mond magyar szövegével. A Bartók-művek közül a vi- ! lágon most először jelenik meg | nyomtatásban a zongorára és | zenekarra írt Scherzo, Dilenne- | nek, a neves holland Bartók- kutatónak közreadásában. Minden fiatal tanuljon idegen nyelvet A váci sportstadion építésének segítése a kiszisták tervében ,lf jóság a szocializmusért" mozgalom eddigi eredményei Az A KISZ Pest megyei bizottságán a közelmúltban összesítették az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomról beérkezett jelentéseket. Megállapították, hogy az eltelt néhány hónap alatt a járások, üzemek, iskolák KISZ- szervezetei szép eredményeket értek el az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom szervezésében. Különösen örvendetes az a tény, hogy a jelentkezők között sok a KISZ-en kívüli fiatal, ami a KISZalapszervezetek széleskörű propagandamunkájának is köszönhető. Az üzemi alapszervezetekben eddig 5202 fiatal töltötte ki a jelentkezési lapot, közöttük 1848 lány és 883 KISZ-en kívüli. A hivatali alapszervezeteknél összesen nyolcszáz- nyolcvanöten kapcsolódtak be a mozgalomba, a középiskolákban pedig 4874-en. Előbbieknél húszszázalékos, utóbbiaknál negyvenszázalékos volt a KISZ-en kívüliek aránya. A termelőszövetkezetekben 1516 fiatal vesz részt a mozgalomban, a gépállomások fiataljai közül 256-an jelentkeztek. A területi alapszervezeteknél' eejdig 5918 fiatal jelentkezési lapját tartják nyilván. A legfrissebb statisztika szerint tehát közel huszonnégyezer fiatal vesz részt Pest megyében az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomban. A járási KISZ-bizottságok egy része már eredményekről is számot ad. A Dunai Cement- és Mész- mű egyik alapszervezetében a műszaki fiatalok felhívással fordultak az ország valameny- nyi műszaki és közgazdász fiataljához. Elhatározásuk, hogy 1965-ig, a mozgalom befejezésének időpontjáig elsajátítsanak egy idegen nyelvet. Csatlakozásra hívják az ország fiataljait. Vácott rövidesen megindul az új sportstadion építése, amely igen alkalmas lehetőség a húszórás társadalmi munka letöltésére. A váci fiatalok elhatározták. hogy a stadion építésén kívül a termelőszövetkezetekben végeznek majd el különböző munkákat. A Forte-gyárban igen sokan, szám szerint hatvanket- ten vetélkednek az elkövetkező időben a „szakma ifjú mestere” címért. A ráckevei járásban pedig a mozgalom keretében nagyarányú fásítást hajtanak végre a KÍSZ-fiata- lok. Az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom jelentkezési határidejét még nem zárták le s a szervezés az elkövetkező hetekben tovább folyik. B. I. az odaszállító megkezdődik a perejtékes | . munka: felemelni, felrakni a ? A nagykátai gimnázium gépre. Ha valami közbecsú- £ diákjai közül az idén négy- szik és lebillen a súlyos test, £ vennégyen jutottak el az érett- nagy baj lehet belőle. A há- £ ságiig, 27 fiú és 17 lány. Az zi műhely tudja ezt és se- ^ eimúlt héten már befejezték gíteni akar. Egy szállító kis- £ a2 utolsó tanévet, véget értek kocsit alakítanak át, s nem- /, az összefoglalók, s ezen a hé- sokára egyetlen karral, olaj- ^ ten sor kerül az írásbeli érett- nyomással emeli fel a rak- ^ ségire, és júniusban a szófelületet, vele a nehéz szer- £ belire. Amikor négy évvel ez- számot a kívánt magasságra g előtt tanulói lettek a gimná- a szállító. Onnan már köny- í ziumnak, még külön osztály- nyen átcsúsztatható a ren- J ba kerültek a lányok és kü- deltetési helyére. Mindez J jön osztályba a fiúk. így is gyorsan, veszély nélkül, egy J maradtak mindvégig, bár közember munkájával. J ben megváltoztatták a tanítá★ ^ sí rendszert. A fiatalabbak Pontos-e az ember? J már vegyes osztályokban A rendszerető és jó szak- J kezdték gimnáziumi tanulember igen. Mégsem kon- J mányaikat. kúrálhat a jól idomított gé- ^ Hogy melyik rendszer válik pi pontossággal. A mérnök ^ be jobban, azon állandó a vi- — Kovács Lajos — sem szá- ^ ta a pedagógusok között. A mithatott másként: elektro- ^ nagykátai gimnázium mosta- mos kikapcsolót szerkesztett £ ni negyedikesei tanulmányi a csapágyak futópályájának ^ eredményükkel mintha a ve- esztergálásához. Ezentúl nincs ^ gyes osztály híveit igazolnák, elcsúszási hibalehetőség. Ti- ^ a lányosztály ugyanis alapo- zed milliméter helyett század ^ san lepipálta a fiúkat. Átla- pontosságú lesz az új készü- í gos eredményük eléri a 4-est, lékkel felszerelt két gép. ? a fiúké a 3-ast sem. A taná- És a két „okos” mellé egy g rok tapasztálata szerint a gazdát állítanak kettő he- g fiúk a vegyes osztályokban lyett. g jobban megemberelik magu* í kát, szorgalmasabban tanulA csapágygolyók szerepét 7 nak, mert a lányok jelenlébetöltő gördülő hengereket á tében mégiscsak szégyen a Maturandusok között szekunda. A lányok általában szorgalmasabbak és lelkiismeretesebbek akkor is, ha magukban vannak. Osztálytermük látogatásom napján üresen maradt. Színházi bérlete van az osztálynak és a tizenhét „maturan- da” a gimnázium igazgatójáéval együtt Budapestre utazott, hogy a Nemzetiben végignézze: Az ember tragédiáját. — Jól jár, akinek Madách lesz az érettségi tétele — mondja némi irigykedéssel az egyik „maturandus” a fiúk osztályában. Itt teljes a létszám. A tágas, világos tanterem két padsorát töltik meg a fiúk. Különösebb izgalom nem látszik rajtuk, pedig ezek már a búcsú órái. N '•adtak, komolyak. Legtöbb, i- már kész férfi, kisportolt testű, jól öltözött fiatalember. Magukban már elhatározták, hogy érettségi után merre fordulnak, hova indulnak, melyik életpályán. Felvételi kérelmüket idejekorán beadták az egyetemekre, vagy a különböző főiskolákra azok, akik magasabb képesítésre vágyakoznak. Persze minden attól függ, milyen lesz az érettségi .bizonyítvány, no meg a felvételi vizsga. A nagykátai Damjanich János gimnázium belső szerkezetében két évvel ezelőtt fontos változás történt: az általános gimnázium szakgimnáziumi tagozattal bővült, mégpedig mezőgazdasági tagozattal. Az általános tagozatban továbbra is megmaradt az 5 + 1-es rendszer, tehát öt nap elmélet és 1 nap politechnikai gyakorlat, a mező- gazdasági tagozat diákjai számára azonban az új tanterv heti négy elméleti és két gyakorlati napot ír elő. A gimnáziumnak ez az új tagozat — a mezőgazdasági szakközépiskola — különleges jelleget adott, aminek hatása föltehetően megmutatkozik az általános tagozat diákjainak pályaválasztásában is. Amikor feltesszük a fiúk előtt a kérdést, hogy van-e köztük olyan, aki a mező- gazdasági pályát választotta, négyen jelentkeznek: Gyenes Mihály, Csikós László, Minik Sándor és Bene Sándor. Mind a négyen agrármérnöknek jelentkeztek. Két maturandus a műszaki i egyetemre kívánkozik, egy i orvos, egy gyógyszerész sze- i retne lenni, kettő a katonai i pályát választotta, kettőnek ; az a terve, hogy az autósze- ; relő szakmát sajátítja el. A í 27 fiú között van egy, aki ta- | nári, és egy: Szabó Zsigmond, ■ aki művészi pályára készül, j a Zeneművészeti Akadémiára j kérte fölvételét. Tizenkét éve j tanul zongorázni és úgy érzi, j ott van a helye a zongora j mellett. j A zsibongó folyosóról be- i hallatszik a csengetés. Letelt j a szünet. A fiúk komoly arc- I cal ülnek vissza padjaikba. í Szinte érezhető, hogy hirte- : len lehalványulnak a távo- : labbi célok, a hivatás-álmok. : és mindenki a pillanatnyi fel- j adatra gondol már. Néha- \ nyan könyvükben lapoznak, < jegyzetfüzetüket böngészik, \ hogy felcsípjenek még va- \ lami tudnivalót ezekben az ! utolsó percekben. í Magyar László '
