Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

PEST MEGYEI 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' K/Curlan AZ MSZMP PEST ME GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1961. MÁJUS 14, VASÁRNAP A gépállomások segítségével Termelőszövetkezeteink ver­senymozgalmában nagy fel­adat hárul a gépállomásokra, mivel a nagyüzemi gazdál­kodási mód alapvető termelő- eszközeivel — a gépekkel — túlnyomórészt ők rendelkez­nek. Arra van szükség, hogy a rendelkezésükre álló erő- és munkagépekkel, valamint egyéb műszaki-technikai fel­szerelésükkel az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőszövet­kezeteknek. Ez a fokozottabb segítség elsősorban jobb mun­kaszervezést, jobb minőségű munkát igényel a gépállomá­soktól. A gépállomások ezt akarják és erre is töreked­nek, mert tudják, hogy a ter­melőszövetkezetek jövedelme­zősége nem független a gép­állomások munkájától. Azt akarjuk, hogy segítségünk­kel a tsz-ek idejében és szak. szerűen végezhessék el a szántóföldi munkát, ami a magasabb termésátlagok és hozamok alapfeltétele. Tudjuk, hogy a termelőszö­vetkezetek árutermelésének fokozásához nem elegendő csupán a tsz-erőforrások ki­aknázása, A gépállomások lelkes, aktív közreműködé­sére van szükség, amely nél­kül nem teljes a siker. Lépje­nek versenyre egymással ab­ban, hogy melyikük ad leg- , több segítséget a körzetük­ben működő közös gazdasá­goknak a termelékenység nö­velésében. A gépállomási munkaversenyben is hasonló eszközöket, módszereket kell alkalmazni a tsz-elcéhez, hogy annál hatékonyabb legyen a segítség. Mi is a párosver­senyt javasoljuk, mert a ha­sonló feltételekkel rendelke­ző gépállomások versenye a legreálisabb és legcélraveze­tőbb. E téren az alábbi ver­senyszempontokat javasol­juk: Az legyen az első a ver­senyben, aki a legtöbb mű­szaknormát teljesíti kiváló minőségű munkával, idejé­ben. Az is döntő szempont, hogy abban a tsz-ben, ame­lyikben dolgozik, milyen ará­nyú a gépi munka. s a minő­ség és a mennyiség ellen emelt-e kifogást, vagy köt­bérigényt a termelőszövetke­zet. Ugyanakkor az egy nor­málholdra jutó gépjavítási költséget is figyelembe vesz- rzük, tekintettel a gépjaví­tási határidők betartására. A gépállomási párosverse­nyeket ki kell még szélesíteni oly módon is, hogy a brigádok között is versenyek indulja­nak. Elsősorban azok között a brigádok között legyen pá­rosverseny, amelyek körzeté­ben a tsz-ek is párosverseny­ben állnak. Minden gépíllo- mási traktóros-brigád érde­kelve legyen abban, hogy az általa támogatott termelő­szövetkezet nyerje meg a ver­senyt. Nagy feladat hárul a gépál­lomás!' munkaversenyben a pártszervezetekre is. A szak- szervezeti bizottságokkal együtt segítsék pártszerve­zeteink a munkaversenyt és vizsgálják meg, tárják fel a rejtett lehetőségeket. Go.ndos- kodjanak a párosversenyek mielőbbi megszervezéséről és mozgósítsák azokra a trakto­rosokat. Egy és közös a cél: többet, jobbat adni a nép­gazdaságnak. Kusza Béla üzemszervezési osztály- vezető Ráckeve a vízisportolók paradicsoma lesz A községi tanács és a Hazafias Népfront közös távlati terve A ráckevei gimnázium szel- lős, modern épületében keres­tük fel a Hazafias Népfront községi elnökét, Sinka Imrét, aki — „civilben'’ — gimnáziu­mi igazgató. — Szívesen ismertetem ter­veinket, hiszen megvalósulá­sukhoz elsősorban is a társada­lom, a község lakóinak közös akarata kell. Valamennyi rác­keveiben él a vágy, hogy köz­ségünket még szebbé és főleg idegenforgalmi szempontból vonzóbbá tegyük. Egyelőre olyan, mint a félig megmun­kált drágakő. Sok lehetőség van benne, de idő, energia kell hozzá, míg teljes szépségében ragyoghat. — A tavasszal készítette el a községi tanács a tizenöt éves távlati tervet, amelynek kidol­gozásába minket is bevontak. Műszaki, mezőgazdasági és kulturális bizottságokat alakítottunk, amelyek a maguk területén felmérték a tennivalókat. — Községünk mezőgazdasági területen fekszik, ezért első­sorban az itt jelentkező felada­tokat kell megoldanunk. Se­gítséget kell nyújtani a most alakuló termelőszövetkezetek­nek. Éppen ezért a Hazafias Népfront olyan tagjai, akik eb­ből a szempontból valamiféle szakképzettséggel rendelkez­nek, állandó patronáló munkát vállaltak. Havadi főmérnök például az Árpád Tsz-ben pat­ronáló tag, s mint ilyen, kidol­gozta öntözéses gazdálkodásuk terveit. — Nemcsak ilyen gyakorlati jellegű segítséget nyújtunk, ha­nem a TIT-tel karöltve rend­szeres előadóesteket tartunk. Elsősorban a hallgatók világ­nézeti, mezőgazdasági tudását akarjuk ily módon szélesíteni — biztató eredménnyel. Már­cius elejéig négy ilyen filmve­títéssel egybekötött előadást tartottunk, komoly közönség- sikerrel. — Igen nagy feladataink vannak a községfejlesztésben is. Fekvésénél fogva Ráckeve a vízisportok paradicsoma le­hetne. De sajnos még nem az. Ebben az irányban szeretnénk a községet fejleszteni. Minden­ki előtt ismeretes, hogy az olimpiai csapatok itt készültek fel a nagy versenyre. Sajnos csak a gimnázium épületében tudtuk elhelyezni őket. Égető szükségünk van egy szállodára. Terveink szerint a Savoyai- kastély egyik szárnyát épít­jük át erre a célra. Kétféle szállodatípust szeret­nénk berendezni. Egyet a bel­földi forgalomnak, turistáknak, sportolóknak, míg a másikat reprezentativ jellegűnek, az idegenforgalom számára, amely a megfelelő adottságok megte­remtésével minden valószínű­ség szerint beválna. A kas­tély környékének kiépítésére is gondolunk. Az ott elterülő, körülbelül húsz holdas, nád­dal benőtt tavat feltöltjük só­derrel, homokkal. Csak egy részét hagyjuk nyílt víztükör­nek, amit megfelelő módon dísztóként rendbehozunk, part­ján árnyas utakkal, sétányok­kal. Itt említem meg, hogy a kastélyban szeretnénk beren­dezni a csepeli tájmúzeumot. Ha a kupola javítása elkészül, ami egymaga 15 milliót emészt fel, egyúőre két szobában, ké­sőbb fokozatosan kiterjesztve fogjuk a múzeumot létrehozni. — Sok a teendőnk magával a Dúna-parttal is. Nincs vé­gig kiépítve, rendezve. Most a hajókikötőtől a gimnáziu­mig terjedő szakaszt töltjük fel, előreláthatólag egymillió forintba kerül. Júniusban kezdjük meg a munkát. Ut­cáink úgy is szűkek, macska­kövesek, tehát itt szeretnénk a sétányt megépíteni. A ké­sőbbiek folyamán aztán elju­tunk a hídig. A Duna másik oldalán a strand vár a továb­bi rendezésre. Bár tavaly már megnyitottuk, de csak idén készül el véglegesen. A fek­vése kitűnő, sajnos, eléggé iszapos itt a vízfenék, ezért tovább kotortatjuk és sóder­rel, aprószemű homokkal tölt­jük fel. Fenn a parton befejezzük a kabinsor építését, s az egészet bekerítjük. Az árnyas fák alatt vendég­lőt szeretnénk a későbbiekben .nyitni. — Egész Ráckevét érinti a már folyamatban levő vízve­zetékhálózat kiépítése. Meg­alakult az ivóvízgazdálkodási társulat a Hazafias Népfront kezdeményezésére. Bár volt már törpevízművünk, de az csak két-három kilométei't tu­dott vízzel ellátni. Van két artézi kútunk, igen bőséges vízhozammal. Ezekre számít­va kezdtük rfteg egy évvel ez­előtt a szervezést. Ma már áll a hidroglóbusunk, messziről új ismertetőjellel gazdagítva tájunkat. 1961 végére kiépül a 16 kilométeres vízvezeték- és csatornahálózat. — Végül, befejezésül, a közlekedésről kell beszélnem, ami fontossági sorrendben az első helyen áll. Megközelítésünk HÉV-vel hosszadalmas, kényelmet­len. Ráckevét, nagy tömegeket j nem tudunk idehozni. — Külön közlekedési bizott­ság alakult, akik eléggé biz­tató tárgyalásokat folytatnak az illetékesekkel — fejezte be Sinka Imre a beszélgetést. K. M. Versenyben a nagyobb jövedelemért Kórkép a harcoló Angoláról Egész télen át friss tojást a fogyasztóknak! EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK A TOJÁS TARTÓSÍTÁSÁRA Ha ezen nem tudunk változ- j tatni, hiába szépítjük magát i A Pest megyei Tanács Ál­lattenyésztési Vállalatának váci telepén múlt év‘augusz­tusában érdekes kísérletet kezdtek el. Horváth István, a ceglédi keltetőállomás veze­tőjének találmánya alapján tartósítottak kísérletképpen 360 tojást. A tojásokat az el­helyezés előtt öt másodpercig 2—3 százalékos formalin-ol- datba mártották, majd tál­cákra helyezték és a tálcák­kal együtt PVC-zacskókba csúsztatták. A kísérlethez használt tálcákat vettek igény­be. A zacskók légtelenítését készülék hiányában nem tud­ták elvégezni, hanem egysze­rűen csak lezárták. A csoma­gokat ezután ládákba rakták és a ládákat hat hónapon ke­resztül pincében tartották, majd pedig egy hónapon ke­resztül a vállalat irodahelyi­ségében. Az idén febrúár hónapban, a vállalat budapesti központi j irodájában bizottság jelenlété­ben felbontották a ládákat, majd a PVC-zacskókat és miután a tojások minősé­géről meggyőződtek, meg­megállapításaim szerint a friss, héjában levő tojást ízének és táplálóértékének megromlása vagy csökke­nése nélkül 8—10 hóna­pig, esetleg hosszabb ideig is tárolhatjuk, tartósíthatjuk, ha azt gázban vagy folyadékban fertőtlenít­jük, sterilizáljuk és PVC vagy más levegőt és nedvességet át nem eresztő műanyagfolia- zacskóba helyezzük és a zacs­kót légtelenítés után lezárjuk. A tojások fertőtlenítéséhez használhatunk 2—3 százalékos formalinoldatot, amelybe a tá­rolásra szánt tojásokat öt má­sodpercre bemártjuk. Fertőtle­níthetünk formalin-hiperman- gán gőzzel, vagy más, megfe­lelő hatású fertőtlenítőszerrel. A tojásokat lehet darabonként vagy tetszés szerinti mennyi­ségben is zacskózni. A tojáso­kat zacskózás után használat­ban levő göngyölegek (ládák) felhasználásával becsomagol­juk és a ládákat dróttal vagy zsineggel átkötjük. Erre azért van szükség, mert a csomago­lás befejezése után a ládákat úgy kell fektetni, hogy a tojá­sok vízszintesen, fekvő hely­zetben helyezkedjenek el. A tartósításra így elkészített to­jás jól tárolható. Figyelembe jöhetnek: fagymentes raktár, pince vagy más helyiségek, barlangok stb. A tárolás alatti kezelés a ládáknak 8—10 naponkénti megíorgatásából áll. A tartósítási eljárásom olcsó, alacsony költséggel elvégezhe­tő. Egy tojás tartósítása leg­feljebb 8—10 fillérbe kerül, a műanyagzacskók beolvasztás után ismét felhasználhatók. — A váci kísérlet nagyon jól sikerült. Mindenben igazolta találmányomat. Megjegyzem, hogy eljárásommal százszáza­lékos eredményt lehet elérni, ha március—június hónapok­ban termelt, friss, hét napr.ál nem idősebb, előzetesen átlám- pázott, lehetőleg kakasnélküli állományból származó tojáso­kat használunk fel. Találmá­nyom ez idő szerint van elbí­rálás alatt és hiszem, hogy az eljárás futószalagszerű, gépe­sített alkalmazására is hama­rosan sor kerül. R. R. Magyar újságíró kiüdöllség utazotl a lengyel ^kúttársaságba A magyar és lengyel újság­író szövetség közötti együtt­működési egyezmény alapján pénteken magyar újságírókül­döttség utazott a Lengyel Népköztársaságba. A küldött­séget Pécsi Ferenc, a Ma­gyar Távirati Iroda főszer­kesztője vezeti, tagjai: Len­kei Lajos, a Film-Színház- Muzsika főszerkesztője és Kovács József, a Népszabad­ság munkatársa. (MTI) Május 28-án a megye 119 községének 279 választókerületében tanácstagi választásokat tartanak A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 3. szá­mú törvényerejű rendeleté­ben foglaltaknak megfelelően Pest megye területén ez év május 28-án valamennyi ta­nácsi szinten új választásokra kerül sor az időközben meg­üresedett tanácstagi helyek betöltésére. A nagv jelentőségű politi­kai eseményekre megyénk ér­dekelt tanácsai már jó előre felkészültek. Minden község­ben kifüggesztették a válasz­tási hirdetményeket s a vá­lasztás lebonyolításában köz­reműködő társadalmi szervek és bizottságok a Hazafias Népfront megyei, járási, il­letve helyi szerveivel közösen már szinte valamennyi köz­ségben sikeresen előkészítették és megrendezték a jelölőgyű- léseket. Az illetékes szervek ez. al­kalommal is elkészítették és helyesbítették a választói név­jegyzéket. Az egyéb változá­sok mellett gondosan ügyeltek arra. hogy mindazok a fiata­lok neve felkerüljön a lis­tára. akik a szavazás napjáig betöltik 18 életévüket, azaz nagykorúakká válnak. A közeli napokban befeje­ződik a szavazatszedő bizott­ságok megalakítása, amelyek­nek tagjai az illetékes taná­csok végrehajtó bizottságai előtt esküt tesznek. Az új választásokkal mint­egy kétszáznyolcvan új ta­nácstag foglalja el majd he­lyét az államhatalmi szervek­en, hogy választóik bizalmá­tól övezve tanácsi képviselői legyenek körzetük lakosainak, aktív munkásai a falu. a já­rás és a megye sorsáért felelős testületeknek. Az új választá­sok során két község — Üllő és Péteri — küld egy-egy ta­nácstagot a megyei tanácsba, míg a járási, illetve a városi tanácstagi helyekre 29 új ta­nácstag kerül. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 3. küldöttközgyűlése Szombaton, a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében megkezdődött a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár. sulat 3. küldöttgyűlése. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tudományos és kultu­rális osztálya vezetője, llku Pál művelődésügyi minisz­terhelyettes, dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnöke, dr. Kardos László, az aka­démia level.ező tagja, a TIT alelnöke, or. Nagy László kandidátus, a TIT főtitkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, valamint a tudományos, a kulturális és a társadalmi élet más ismert személyiségei. A tanácskozást dr. Jávorka Sándor akadémikus bevezető szavai után dr. Kardos Lász­ló. az akadémia levelező tag­ja nyitotta meg, majd dr. Törő Imre akadémikus, a TIT országos elnöke tartotta meg beszámolóját. (MTI) állapították,»hogy a tartó­sítás tökéletesen sikerült. Erről beszélgettünk Ceglé­den a baromfikeltető állomás irodájában Horváth Istvánnal, a nagyszerű tartósítási eljárás felfedezőjével. Horváth elvtárs szívesen "és örömmel tájékoz­tat. — Hazánkban a tojásterme­lés nagymérvű idényszerűsége következtében hosszú évek óta nagy gondot jelent a to­jásellátás biztosítása— az őszi és téli hónapokban. — A tojás ezekben a hóna­pokban hiánycikk és csak magas, sokszor 2—3 forintos áron szerezhető be. A főleg importból származó tojáspor és a baromfiipar által hűtő­házakban és nagyobbrészt meszes vízben tárolt tojások forgalombahozatalával csak részben fedezik a szükségle­tet. — A tojásport a vásárlók nem szívesen veszik, a hűtő­házi tárolás bővítése kapaci­tás hiányában nem jöhet szá­mításba. A meszes vízben való tar­tósítás sem megfelelő, mi­vel az így tartósított to­jások minősége erősen csökken, a tojás a felszedés után gyor­san romlik, a tartósítás kö­vetkeztében meszes mellékízt kap, s emiatt a fogyasztók nem szeretik. A probléma megoldása szempontjából te­hát rendkívül fontos lenne egy olyan tartósítási eljárás kidolgozása és alkalmazása, amelynek megvalósítása nem igényel nagy beruházást, gyorsan bevezethető, s amely­nek segítségével a tojás ízé­nek és tápláló értékének romlása vagy csökkenése nél­kül, tehát a friss minőség megóvásával, alacsony költ­séggel legalább 8—10 hónapig tartósítható. — A tartósítás alapelve: meg­akadályozni a tojás beszáradá- sát, apadását. — Véleményem és kísérleti •> Számok és ami mögöttük van ! Az érdi minaret története j Fénykép a falon

Next

/
Oldalképek
Tartalom