Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

KW Hicrn </£ír!trm 1961. ÁPRILIS 14. PÉNTEK Százból harminc — de miért? Fesztiválok előtt Felismerés KÖNYVESPOLC Mosoly országa a szerepekről beszélgetünk -fi Távolabbi tervek után ér­deklődöm. Elmosolyodik. Mindegy, hogy milyen szere­pet ad a rendező. Akár pozi­tív ' akár negatív a szerep, a cél mindig ugyanaz. Az íré szándékai szerint a társadal­mi haladást kell szolgálni. -A színész csakis a társadalmi ha­ladást képviselheti, s ezt sa­ját egyénisége szerint hitele­sen kell ábrázolnia. Azt mondják, a színésznők a legérdekesebb nők a vilá'- gon. Köréjük valami sejtel­mesen villogó fényt sző a szín­pad reflektorfénye. Avagy nem is a színpad fénye ez, hanem a tehetségüké? Ga­lambos Gabi köré a sikerek, a közönség szeretete, a szín­pad iránt érzett hivatása szőt­te a fényt. Ladányi István költője azt a három levelet ír­ta, amelyet halála után talál­tak meg? Székely Júlia szinte detektívregény írójának ügyes­ségével követi végig az ösz- szes nyomokat Nápoly tói Mar- tonvásárig és valóban nyo­mozást végez: a lélek titkai­nak legeldugottabb mélysé­geit kutatja fel kitűnő logiká- £ val felépített pszichológiával. J; Aztán papírra veti olyan meg­elevenítő erővel, amely a ko- | j moly irodalmi mű igényessé- I ^ gének minden kritériumát JJ magán hordja és jól megírt, ^ kerek történetbe sűríti Beetho- ^ ven szerelmi kapcsolatain ke- ^ resztül szinte az egész kort, ^ a Napoleon előtt, alatt és után ^ élők világát Bécsben, Berlin- £ ben, Pesten, Budán, és Mar- ^ tonvásáron. ^ ^ Az érdekes könyv hibája, I £ hogy nem közöl a könyv vé- £ gén ismertetőt azokról, akik- ^ nek neve a történet során elő- 2 fordul. Pedig ez jó lenne, hi­1 szén nem ismerhetjük mind- í azokat, akiknek nevével néha 2 csak egy fél mondat erejéig £ találkozunk, pedig korukban | 2 Jelentős emberek voltak. (Ze- " ^ neműkiadó.) \ (m. i.) NAGY MARIANNE Különleges világnap L ebilincselően izgalmas. Ezzel a két szóból álló mondattal tudnám a legjob­ban jellemezni ezt a Beetho­ven életének napjainkig is vitatott részletéről szóló mű­vet. Ki volt a halhatatlan ked­ves, akihez a IX. szimfónia Székely Julia: A halhatatlan kedves ( sát. A törökbálinti bemutatón például a diósdi művelődési otthon színjátszói Karinthy J Ferenc: Bűvös szék cimű szín- J művét adják elő. A puszta- Jzámoriak Hans Sach: Paradi- J csomjáró diák című jelenetét, J a törökbálinti kiszisták pedig J Gergely Sándor: Vitézek és J hősök című drámájának egy (részletét mutatják be. J A piliscsabai körzeti bemu- J tató is sok érdekességet és J gazdag programot ígér. A • he- Jlyi KISZ-szervezet színjátszói (például Dobozi Imre: Szélvi­har című drámájának máso- (dik felvonását mutatják be. (A piliscsabai mezőgazdasági J szakiskola együttese Krúdy JGyula: Az arany meg az asz- Jszony című egyfelvonásosával, Ja tinnyei KISZ-szervezet szín- J játszói pedig Iszajev: Nem J magánügy című színművének ! második felvonásával szere- (pel nek. J A körzeti bemutatók ápri­Jlis 23-án folytatódnak, amikor J is Galgamácsán, Albertirsán, ! Jászkara jen őn, Gödöllőn, Tá­(piószecsőn, Vámosmikolán, Rá­jdon és Gyónón kerül megren­!dezésre. Április 29-én Duna­í keszin, április 30-án pedig (Örkényben, Öcsán és Vácott. * * Járási bemutatók j A megyében az első járási J bemutatóra április 16-án Mo- (noron kerül sor. Ezt követi ! április 29-én / a nagykátai, ! 30-án pedig a szentendrei be- ! mutató. A „nagyüzem” azon- Jban csak május hónapban (kezdődik. Az aszódi járás be­jmutatóját május 7-én Bagón J rendezik. Ugyanezen a napon Jlesz a ceglédi, a ráckevei (Du- J naharasztin) és a szobi (Nagy- ; maroson) is. Május 14-én a J budai járás Budakeszin, a gö- Jdöllői járás Csömörön, a da- Jbasi és a váci pedig a járási J székhelyen rendezi meg a kulturális szemle járási be­mutatóit. A járási kiállítások sorát az április 16—23-a között meg­rendezésre kerülő erdőkertesi fotókiállítás nyitja meg, ame­lyen a váci járás legjobb fo­tósai mutatják be legsikerül­tebb fényképeiket. A képző­művészek váci járási sereg­szemléje április 29—május 7 között kerül megrendezésre Dunakeszin. Április 30 és má­jus 7 között Vácott nyílik meg a járási népi díszítőmű­vészeti és iparművészeti kiál­lítás. Megyei bemutatók Gazdag programot ígérnek a kulturális szemle megyei bemutatói is. A sort április 30-án, a Jászkarajenőn meg­rendezésre kerülő tsz_mű vé­szed csoportok bemutatója nyitja meg. Ezt követi május 6—7-én Nagykőrösön és má­jus 13—14-én Abonyban a falusi színjátszók fesztiválja. A fúvószenekarok találkozó­ját az idén Vecsésen rende­zik, június 4-én. Június 11-én ugyancsak Nagykőrösön kerül sor a kamarazenekarok, ének­és hangszerszólisták bemutat­kozására Az úttörő művészeti csoportok megyei bemutatóját június 17—18-án rendezik Vá­cott. A megyei népitánc-fesz- tivál ebben az esztendőben is Gödöllőn kerül megrendezés­re, június 25-én. A bemuta­tók sorát az énekkarok július 1— 2-án Vácott megrendezésre kerülő találkozója zárja. A kulturális szemle kere­tében három megyei művé­szeti kiállítást rendeznek az idén. Június 11—18-a között a képzőművészek kiállítását Ceg­léden, június 18—25-e között a népművészeti kiállítást Gö­döllőn és június '25—július 2- a között pedig Vácott a fo­tóművészek megyei kiállítá­sát. : Megyeszerte nagy a készü- ; lődós a kulturális seregszemle | bemutatóira. Körzeti bemutatók : A kulturális szemle körzeti : bemutatói április 16-án kez- I dődnek. Ekkor rendezik meg : Galgahévizen, Piliscsabán, Tö- i rökbálinton, Csömörön, Tápió- j szentmártonban, Nagymaroson j és Erdőkertesen. A körzeti be- ; mutatókon valamennyi művé­szeti csoport bemutatja tudá­Több segítséget! hogy összefogjuk a tehetsé- j ges fiatalokat. A községi ta- j nács ad támogatást, a tanács- j ülés hétezer forintot szava- ! zott meg a kör működésének j költségeire. Ez azonban, sajnos, nem j oldja meg valamennyi prob- | lémát. Nincs megfelelő fel- j szerelésük a rajzolni vágyó j fiataloknak. A kör tagjai j ezért egyelőre nem dolgoz- j hatnak megfelelő körűimé- j nyék között. Még több támogatást érdé- i melnének az érdi Nagy-Ba- j lotgih János képzőművészeti j kör tehetséges fiataljai, ne- j hogy esetleg a biztatóan in- \ dúlt kör megfelelő felszere- J lés hiányában megszűnjön. í AWWWWWWWWWWVWWUWVVVWVVWWIW ■ Huszonöt tehetséges raj- ; zoló dolgozik az érdi Nagy- ; Balogh János képzőművésze- | ti kör szabadiskolájában. ; Nemrég határozták el az ér- ; diefc, hogy megalakítják a I kört és lelkesedésük nem | szalma láng. mert a 25 jelent- ; kezű azóta is minden fog­lalkozáson szorgalmasan raj- | zol. I — Nemcsak Érdről, hanem l a környékről is járnak a kör- i be — mondja Fekete La- ! jós, a művelődési tanács el- ; nöke. — Jönnek az érdeklő- : dők Sóskáiról és Budaté- i tényből is. Kiutak István, : a szakkör vezetője, aki ; Képzőművészeti Főiskolát : végzett, önzetlenül oktatja ; tanítványait. A kör célja az, REFLEKTORFÉNYBEN GALAMBOS GABI Szentivánéji álom Titániája, az Ember tragédiája Hippiá­ja, a Csillagtárna Olgája. A szerepek mellett külön­böző állomások. Budapest után Győr, Kaposvár, Sze­ged, aztán nyolc évig a Dé­ryné Színház, majd a P$st megyei Petőfi Színpad, Thá- lia Ikarusán sok-sok szerep, sok-sok forró siker. Ahogy beszélgetünk, a szí­nésznői feladat, a sok színű ábrázolás jut eszembe. Most nem is színpadon van nem is szerepet játszik, s mégis ma­gával ragad ez az állandóan változó arc. Egy ismerős, ked­ves arc, amelyen a napfény és a felleg kergetöznek. A mimikái készség, a beszédes szemek, a mozgékony arc, s ezek mellett egy rendkívül meleg, hajlékony alapszínű hang az érzések megszólalta­tásához. / ■ (Magyar László karikatúrája) lékek. Egy nagy tavaszi cso­korra való. Az első fellépés lámpaláza a Vigadóban. A Vigadó utá­ni sikert követte a Zeneaka­démia és a Városi Színház. Megzenésített verseket, san­zonokat énekelt, s napról nap­ra közelebb került a gyer­mekkori álom megvalósulá­sához. i gazi színésznővé válni — 1 ez volt a célja. És az ak­kori Erzsébetvárosi Színház ezt is valóra váltotta. Schu­bert muzsikája, a Három a kislány Médy szerepe az el­ső állomás. Forró siker a színpadon, vastaps a nézőté­ren és eljegyzés egy életre a színpaddal. Adni, adni és mindig adni a közönségnek. Nevessenek, sírjanak, érezzék azt, amit a színész érez fönt ctSSzínpadon, és érezzék azt is, hogy aki az élményt nyújt­ja — ember. A Schuberti muzsikát követ­te Strauss, Kálmán, Lehár, Huszka és a többiek. A De­nevér pergő nyelvű Adélja, a Mosoly országa Lizája, a Csárdáskirálynő Sylviája, a Varázskeringö Helénája, a Gül baba Leilája, majd a Stambul rózsájában Kodzsa Gül, a Víg özvegyben Galavá- ri Hanna. Operettszínésznő? Nem. To­vább idézgetjük a siereve’: H. A gyűjteményből előkerül a mertem elmenni a vizsgára. Szégyelltem volna felsülni. — Nem gondolt arra, mégis folytatja a tanulást? —p Sokat gondolkoztam raj­ta és könnyelműségnek is tartom, hogy abbahagytam, dehát felnőtt korban nehéz - újra kezdeni. Sokan abbahagyták tehát az általános iskolai tanulmá­nyaikat az árammérőgyár­ban. Miként látják ezt a gyár személyzeti osztályán? — Nálunk az utóbbi idő­ben megnövekedett a tanu­lási kedv — világosít fel Imre Sándor —, sajnos azon­ban éppen az általános is­kolások száma csökken je­lentőben. A legtöbben családi körülményeikre hivatkoznak. Igyekszünk azonban a szak- szervezeti bizottsággal kar­öltve minden emberrel kü­lön beszélni és felhívni fi­gyelmüket az alapműveltség megszerzésének fontosságá­ra. Az általános iskola el­végzése a mi gyárunkban rendkívül fontos, mert énei­kül a betanított munkások­ból nem lehet szakmunkás. — Milyen fokon tanulnak j még az Árammérőgyár dől-; gőzéi? — Technikumiba harmincán i járnak, a legtöbben, tizenhét- i tan, az első osztályba. Tanul- j mányi eredményeikkel elege- j dettek lehetünk, bár sokat i kell áldozniuk a tanulásért, j mert a hozzánk legközelebbre ] eső gépipari technikum Má- j tyásföldön, az Ikarus-gyárban i működik. Félévkor a legjobb i bizonyítványt Virág Béla, I Littkei András és Imre Sán- i dór érte el. Remélhetőleg, ősz- i szel ‘Gödöllőn újra megnyílik i a gépipari technikum. Ami-1 kor a gyárban hangszórón ke- j resztül közöltük ezt a kedve- \ ző hírt, olyan sokan jelent- j keztek, hogy hosszú sorban ! álltak az emberek a sze- \ mélyzeti osztály előtt. Jelen- \ leg hatvanhét jelentkezőt tar- i tunk számon. — Hányan járnak ginrná- ; ziumba és egyetemre? — Tizenegy gimnazistánk és ; öt egyetemistánk van. Őszre í azonban nagyobb lesz a lét- ] szám. Eddig már tizenhár- J man jelentkeztek egyetemre, i — Es miként halad a szak- [ murtkásik épzés? — Hathónapos műszerész- ■ és lakatosképző tanfolyamun- | kon több mint százan vettek j részt. Rendszeresen akarunk I tanfolyamokat rendezni, a' S zemben ül velem az asztal túlsó oldalán, s innen, közelről a szerepeket kere­sem most ezen a kedves, is­merős arcon. Szerepek jut- ’ nak eszembe, darabok, ame- | lyekben láttam. | Galambos Gabit úgy emle­i ! Cigányszerelem J fire fik mindig, mint aki valami J különös, hamisítatlan hamis- J Sággal a közönség szívébe lop- J ta magát. Az út. amin elju- J tott a közönség szívéig, nem J volt könnyű. Szorgalom, ki- J tartás, hallatlan akaraterő — í ezek azok a jellemzők, ame- J lyek kísérték a kezdő szí- J nésznőt pályáján. És a szere- J pék. Az emlékezés kosárá- ( bői előkerülnek a szives em­Tanul-e ? — tízszer tettük fel ezt a kérdést Gödöllőn a Ganz Árammérőgyárban. Fi­gyelemre méltó a tíz válasz, olyan jellemző, mint egy csepp a tengerre: — Szakmunkás szeretnék lenni. A nyolcadik általános is­kola nélkül azonban nem lehe­tek. Idén végzem a VII. osz­tályt ... — Néhány hétig tanultam. Családi körülményeim azonban megváltoztak. Abbahagytam az iskolát. Azóta már megbán­tam. — Mátyásföldön végzem a gépipari technikumot. Fárasz­tó Gödöllőről Mátyásföldre utazni, de egyelőre hasonló is­kola nincs közelebb. Érdemes a tanulásért áldozatot hozni. — Általános iskolába jár­tam. Úgy éreztem, mintha semmi sem menne a könyvből a fejembe. Abbahagytam. — Pillanatnyilag nem tanu­lok. Az üzemi hangszóró azon­ban nemrég bemondta, hogy gépipari technikum lesz Gö­döllőn. Azonnal jelentkeztem. — Gimnáziumba járok. Ne­héz volt a kezdet, de most már könnyen megy a tanulás. — Nem tanulok. Nem érde­mes, hamarosan úgyis férjhez- megyek ... — Régóta gondolkozom, milyen iskolát válasszak? Ta­lán őszre elkezdek valamit. — Szakmunkásképző tanfo­lyamot végzek. Két hete kez­dődött ... — Idős fejjel szégyell már tanulni az ember. Elkéstem. Járjanak iskolába a fiatalab­bak. Vegyük közelebbről szem- ügyre azt a fiatalembert, aki az első választ adta. Farkas László, az automata műhely­ben betanított munkás és je­lenleg a VII. általános osztályt végzi. Bagón lakik, naponta legalábbis két-két és fél órát tölt utazással, mégis szakít időt magának a tanulásra.- ~ w Hány esztendős? — Tizennyolc vagyok és két óve dolgozom a gyárban — válaszolja. — Mindenáron el akarom végezni a VIII. általá­nos iskolát, mert nem szeret­nék sokáig betanított munkás lenni. Szakmunkás azonban csak akkor lehetek, ha elvég­zem a VIII. általánost. Gépla­katos vagy esztergályos szeret­nék lenni. — És miként birkózik meg a VII. általános iskola anyagá­val? — Félévi bizonyítványom hármas volt. A legnehezebb számomra a történelem és a földrajz. Sajnos, nincs köny- ; vem, pedig nemcsak itt Gö­döllőn, hanem még Pesten is próbáltam vásárolni. Hiába,; nem kaptam . így elsősorban : arra támaszkodom, hogy jegy­zeteket készítek arról, amit a tanár magyaráz. — Hányszor tanul heten­ként? — Egy héten egyszer járok iskolába, de ennak ellenére csaknem minden er te tanu­lok, ugyanis hamar rájöttem arra, hogy a rendszeres tanu­lás könnyebb, mintha a vizs­gák előtt kapkod az ember. Nem elégszem meg a VIII. ál­talános iskolával, ha mód nyílik rá, akkor a techniku­mot is szeretném elvégezni. — Hányad magával jár ál­talános iskolába a Ganz Árammérőgyárból ?----- 1959 őszén több mint s zázan kezdtük. Azóta azon­ban sokan abbahagyták. Ma nem vagyunk többen, mint harmincán. Vajon ki miért szakította félbe a már nehezen meg­kezdett tanulást? Varga Bé- láné. aki riportunk elején a második választ adta, ugyancsak azek közé taro­zik akik abbahagyták. Ali­ért? — Bennem megvolt a jó szándék, de sajnos édes­anyám megbetegedett, s az­óta minden házimunka ott­hon rám hárul és nem jut időm a tanulásra — vála­szolja Varga Béláné. — Szeptemberben kezdtem, no­vemberben már abba kellett hagynom. Üzent pedig az osztályfőnök, hogy minden segítséget megad, mégsem többi szakmában is. hogy dol­gozóink megismerjék a kü­lönböző munkafolyamatokat. Általános tapasztalatunk a ta­nulással kapcsolatban az, hogy az érdeklődés évryl évre ész­revehetően növekszik, a ta­nulási kedv megvan, csak a kitartás és a szorgalom hi­ányzik. Sokan, különösen az általános iskolások közül, már az első akadályoknál meg­torpannak. Mi azonban nem nyugodhatunk bele e helyzet­be, mert a tanulás az egyén és a gyár közös érdéke. Molnár Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom