Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

ÜLÉST TARTOTT A JÁRÁSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A Puskin-esiről Pénteken délelőtt tartotta a járási tanács végrehajtó bizott­sága rendes ülését, amelynek napirendjén a tbc elleni küz­delemmel kapcsolatos intéz­kedési terv megtárgyalása sze­repelt. Ennek keretében meg­tárgyalta a v. b. a járási Tüdő­gondozó Intézet 1961. évre szóló munkatervét. A munkaterv szerint az idén valamennyi új­szülöttet ellátnak BCG oltással és biztosítják a la­kosság tüdőszűrését is. A Tüdőgondozó Intézetnél már folyamatban van a röntgen­gép felvételre alkalmassá té­tele, sötétkamra felszerelése és ernyő fény képszűrő beren­dezés felállítása, amely kor­szerűvé és kielégítővé teszi a munkaeszközöket. Az intézet arra törekszik, hogy a gyógyítható betegek szanatóriumi elhelyezése biz­tosítva legyen. Sok betegnél az intézeti el­helyezés szükségességéről, a szanatóriumi kezelés hosszú időtartamának fon­tosságáról meggyőző mun­kát kell végezni, mert még gyakran jelentkezik az a helytelen magar tatás, hogy a betegek a hosszas sza­natóriumi kezelés alatt tü­relmüket vesztve, saját és környezetük kárára idő- előtt otthagyják az intéze­tet. A gyógyításon kívül a fel- világosító munka is komoly feladatok végrehajtását jelenti a gondozóintézet dolgozói szá­mára. A vöröskereszt szerve­zésében felvilágosító előadáso­kat tartanak a tbc-ről. A tervezett feladatok elvég­zéséhez az egészségügyi szakháló­zat és a vöröskeresztes társadalmi bizottság mun­kájára is szükség van. hogy a Tüdőgondozó Intézet tbc felszámolása érdekében kifejtett munkája minél ered­ményesebb legyen. Meghallgatta még a v. b. a panaszügyek és bejelentések intézésével kapcsolatos jelen­tést, majd egyebek tárgyalásá­ra került sor. — Pereszt égi — Az irodalmi színpad egyre inkább önállóságra törekszik, amikor előadásait rendezi. Az öntevékeny előadásmód növeli az intézmény értékét, mivel úgyis az lenne a cél, hogy lehetőleg helyi erük be­vonásával adjanak színvonalas műsort a közönségnek. j A pénteki irodalmi est ke­retjátékát Farkas László írta I c.s dr. Bagóczky Lajossal ad- | Iák elő. Arra vállalkoztak, hogy az egyes műsorszámokat összekötve, megvitassák, a forma vagy a tartalom maga- sabbrendű Puskin alkotásai­nál. A műsorban helyet kapott Tokaji Mihályné és Gyarmati Teréz is, aki két Puskin-vers előadásával nyerte meg a kö­zönség tetszését. Kellemes perceket jelentettek a zenei betétek. Krisztik Béla zon­gora. és Dávid Sándor hege­dűjátékának kellő összhangja élvezetes szórakozást jelentett. Az est fénypontja a két fő­városi előadóművész volt. a már korábbról jól ismert Bu- zsáki Ilona és Kovács P. Jó­zsef. Öl: az Egyetemi Szín­pad előadói, s mint már több­ször, most is széles reper­toárral szerepeltek. Az előadás első felében kü- \ lönös tetszésre talált a Puskin Téli reggel című versét sza­való Kovács P. József. Buzsá- ki Ilonának alkalma volt rá, hogy bebizonyítsa, mennyire széles skálájú művészi tehet­sége. Előbb Zarémának, a Bahcsiszeráji szökőkút hárem- hölgyének alakját mutatta be, rondáéi .utána a sok köny- nyedséget kívánó Kacér nőt. Amíg az előbbi két szerelmes asszony szerelmi vetélkedésé­nek feszültségét varázsolta a terembe, addig az utóbbinál a játékos, csipkelődő hangnem jelentett változatosságot. Ez bebizonyította a művésznő mii részi, előadói sokoldalúsá­ga’. Kovács P. József szintén művészetének javát adta, ami­kor a Fogoly című versel előbb oroszul, majd magyarul adta elő. Az előadás kellemes záró­akkordja volt az Anyeginból vett két részlet, Buzsáki Ilona és Kovács P. József előadásá­ban. Képességeik legjavát mulatták ebbben a műsor- számban is. Együttes előadá­suk méltó befejezője volt a Puskin-estnek. Azzal, hogy ezt követően Buzsáki Ilona külön sáró számként elsza­valta az Emlékművem című verset, talán még nyomatéko­sabban pontot tett a különben is zárt egészet alkotó irodalmi est végére. Tamasi Tamás — Szakosítás és boltátvétel Ceglédbercelen Új rendszer a takarékosságban A ceglédberceli bolthálózat egyetlen bolt kivételével a helybeli földművesszövetkezet érdekeltségebe tartozott. Egyet­len bolt volt az állami kiske­reskedelemé: a Sztálin úton levő vegyesiparcikk-bolrt, ame­lyet évekkel ezelőtt a Cegléd és környéke Népbolt Vállalat alapított és amely a tavalyi .a.t!cerij\t a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalathoz. Április elsejéve) rendelet jelent meg a két szerv terü­leti elhatárolásáról. Az állami kiskereskedelem a városokban terjesztette a rendelet alap­ján a hálózatát, falvakban pedig a földművesszövetkezet vette át az állami kiskereske­delem boltjait. A végrehajtás során a ceglédberceli vegyes- iparcikk->bolt is átkerült a helybeli szövetkezethez. ' Az átvételről a földművesszövet­kezet vezetősége a követke­zőkben tájékoztatja olvasóin­kat: ■— Már folyik a bolt leltá­rozása és remélhetőleg a hé­ten be is fejezzük. A bolt át­vételével szövetkezetünk for­galma jelentősen emelkedik. Van a bolt átvételével egy jó­zan elgondolásunk. Nincsen szükség arra. hogy a község­ben két olyan bolt legyen, amelyek ugyanazokat az áru­kat árusítják. Ezért az újon­nan átvett boltból, kivonjuk a vasműszaki árukat, háztartási kisgépeket é.% a boltot kiszé­lesítjük. mint háztartási ipar- i cikk-egy séget. A kivont áru­kat kizárólag 2-es számú vas­boltunk fogja árusítani. — Az újonnan átvett bolt teljes személyzetét átvesszük és biztosítjuk részükre az ed­digi munkabért. Az óvodák, iskolák apró­ságai takarckbélyeget gyűj­tenek. az üzemek munka­helyein egyre terjed a KST- mozgalom, a kamatozó és nyeremény-takarékkönyvek egyre népszerűbbek. Sok ezer gyerek az iskolában szokj*, meg a takarékosságot és solv ezer felnőtt helyezi cl pén­zét kamatozó takarékbetét­könyvben. Nagyon szellemesen mond­ja Csernák Lászlóné, a ceg­lédi OTP vezetője: — Ahány ház, annyi takarék- könyv. Alig van olyan ház, amelyben nem lenne taka­rékkönyv, de nem ritka az olyan, ahol több is van. A legújabb típusú takaré­kosság a gépkocsi nyere­mény-betétkönyv. Az űj ta­karékosság alapja az, hogy a betevő elhelyez bármely OTP-fióknál vagy a postá­nál betétkönyvre 5 vagy 10 ezer forintot és ezt az ösz- szeget hat, illetve három hó­napon betétben hagyja és ezzel jogot nyer arra, hogy az 5 ezres betéttel féléven­ként, a 10 ezres betéttel ne­gyedévenként részt vegyen az országos gépkocsi-sorsolá­son. Minden ezer betét­könyvre negyedévenként, il­letve félévenként egy-egy gépkocsit sorsolnak ki. A be­tétek titkosak és azokkal a betevő bármikor, felmondás nélkül rendelkezik. Az első sorsolás augusztusban lesz a 10 ezer forintos betevők ré­szére és novemberben az 5 ezresek számára. A mozgalom április 1-én indult és Cegléden már kö­zel száz betevő van, akik nagy reménnyel várják . a sorsolásban való részvételt. ,Vr* bántsd n másét 1 Eégi és jól bevált gyakor­it Albertirsán az, hogy a ejáró dolgozók valamelyik liomás körüli ház udvarán élvezik el kerékpárjaikat, íotorkerékpárjaikat. Soha incsen semmi báj, a tu- ijdonosok rendben a he­rén találják járműveiket. Szaiinka Imre, albertirsai ikos egyszer már ült két vet, nemrégen orgazdaságért öntették meg 3 hónapi fel- iiggesztett börtönbüntetésre. Heteken keresztül gonde­ln megfigyelte, hogy a dol- ezók hová tolják be meg­őrzésre kerékpárjaikat ék egy óvatlan pillanatban kivá­lasztotta magának a leg­jobb állapotban levő Csepel motorkerékpárt. A rendőr­ség rövid idő alatt kinyo­mozta a tettest és Szaiinka Imre a Ceglédi Járásbíró­ság büntető tanácsa előtt felelt az olcsó beszerzésért. Héthónapi börtönbüntetést kapott és a bíróság egyúttal elrendelte a felfüggesztett háromhónapi börtönbüntetés végrehajtását. Szaiinka Imre tíz hónapon keresztül csak elméletben motorozhat. ,Ballag már o vén diák' Emlékezés Cegléd szülötfére: Szüle Péter festőművészre A ceglédberceli általános ikola a hét négy estéjén nem olt csendes. Az ablakok este ílenc óráig villanyfényt hin- ittek az utcára. Harminchá- >m felnőtt ember, nők és fér- ,ak' vegyesen, foglalták el a isdiákok padjait és érdeklő-. éssei hajoltak a tankönyvek ilé. A dolgozók iskolájának övendékei. Aszódi Zoltán, a dolgozók >kolájánák igazgatója, nagy zeretettel beszél felnőtt diák- airól. — Ezek az emberek az egész api fárasztó fizikai, munka s — mivel,nagyrészt bejárók 4—5 órai utazás után jöt- ek el hozzánk a hét négy istéjén és vállalták a heti ti" enhatórás iskolai munkát. így részüktől a munkájuk, leosztásuk követelte meg a ovábbtanulást, voltak néhá- tyan, akik a várható előlép- etés reményében iratkoztak ■te, néhányon egészséges ér­deklődésből tanultak és vol­tak néhányon, akikről már év közben tudtuk, hogy to­vább fognak menni középis­kolába. Két osztályunk volt, VII. és VIII. Az előbbinek 13, az utóbbinak húsz növendéke volt. Az előadásokat szorgal­masan látogatták, legfeljebb csak azok maradtak el ese­tenként, akiket a munlcájuk, beosztásuk akadályozott. A ' volmaradást mindig becsüle­tesen igazolták. Mind a 33 nö­vendékünk eredményesen vizsgázott. Csak ketten lettek elégségesek, de volt 7 kitűnő. Tanulmányi eredményük átla­ga: 3.8. Az évzáró vizsga a múlt hó­nap végén volt. A banketten családjukkal együtt megjelen­tek az öregdiákok és boldogan énekelték: — Ballag már a véti diák... Volt olyan nyolcad'kosunk. akinek könny csillogott a sze­mében, amikor a kitűnő bizo­nyítványt átvette. Tjetvenöt esztendővel ez- jti előtt, 1886-ban született Cegléden Szüle Péter festő­művész, a két világháború kö­zötti magyar képzőművészet egyik számottevő egyénisége. A Képzőművészeti Főiskola egyik mestere, Ballá Ede,, a másik művészetünk egyik klasszikusa, Benczúr Gyula volt, ők adták át Szülének a gondos rajztudást és a művé­szet technikájának alapos is­meretét. A fiatal festő pályafutása Munkácsy Mihály egyik híres alkotásának („Krisztus Pilátus előtt”) lemásolásával kezdő­dött. Később megjárta Itá­liát, Németországot, Francia- országot és Hollandiát, s kü­lönösen mély hatást tett rá a nagy németalföldi festőóriás. Rembrandt stílusa. S züle Péter hosszú időn keresztül — egészen 1928-ig — a szolnoki művész- telep tagja volt, ecsetje alól elsősorban életképek és táj­képek kerültek ki. Számos megragadó erejű munkája al­földi menyecskéket, parasztlé- gényeket,. falusi öregasszonyo­kat ábrázol. E munkái arról vallanak, hogy művészi szem­lélete a nagy alföldi realista festőkhöz — Rudnay Gyulá­hoz, Tomyay Jánoshoz, Endre Bélához — állott a legköze­lebb Mvvészefe mélyen bele­eresztette gyökereit a való­ságba. a természetbe, a tár­sadalomba. Az aprólékos, pe­pecselő technika távol állott tőle, összefogottan, nagy szín­foltokban, drámai hevületben alkotta munkáit, amelyek az alakok egyéniségét, illetve a tájak, jelenetek hangulatát nagy erővel érzékeltetik. Fi­gurális képeinek szép példája a „Cigány király”. tájképei közül maradandó s jellegze­tes a „Zagyvapart”. Szüle Péter számos díjat, kitüntetést nyert el, előbb az állami kis arjanyérmet, majd, 1927-ben az állami nagy aranyérmet, élete vége felé. 1940-ben pedig az állami víz- festmény-díjat. A nagy sike­rek —■ kár lenne ezt elhall­gatni — művészetének bizo­nyos felhígulását, felülete­sebbé válását eredményezték: jó néhány művészi kvalitás­ban gyengébb, inkább csak tetszetősségre törekvő meg­rendelt arckép is kikerült műterméből. A háború tom- bolása közepette. 58 esztendős korában. 1944-ben hűlt meg Budapesten. Qzüle Péter életművének sJ java része képzőművé­szetünk haladó, realista ha­gyományaihoz tartozik, s egész munkássága megérdem­li, hogy szülővárosa az eddi­ginél nagyobb figyelemmel ápolja kiváló szülötte emlé­két. Dévényi Iván Az abonyi Kinizsi 280 SERTÉS hizlalására kötött a tsz szerződést. A hizlalásra kerülő sertések egytől-egyig a tsz saját te­nyésztéséből származnak. 20U darabot már beállítottak hizlalásra. további hatvan darabot fokozatosan fognak be. Az első 20 hízót már átadták az Állatforgalmi Vállalatnak. ¥ A TAKARMÁNY az új termésig elegendő. A ter­melési tervek szerint az idén 3134 mázsa kukoricát. 133> mázsa egyéb takarmányt (árpa. zab) termelnek. ★ A TSZ JUHÁLLOMÁNYÁ­BAN 220 anyajuh és 207 továbbtenyészfásre alkalmas bárány van. Az idei esz­tendőben 7.5 mázsa gyapjút terveztek be. mintegy 35 ezer forint értékben. ★ HATSZÁZ darab liba át­vételére kötöttek megállapo­dást a Ceglédi Baromfikel­tető Állomással. amelyből háromszáz darabot meghiz­lalnak a kecskeméti BAR- NEVÁL számára. / « * " MÚLT ÉVBEN a tsz öt­ven holdon termelt export- dinnyét. A művelési ág ki­tűnően bevált és ezért az idén 90 hold dinnyét ter­veztek. A termelést hat csa­lád mintegy 30 munkaerő­vel vállalta. Tgz-ből jelentjük RÉSZBEN SAJÁT ellátás­ra, részben a lakosság igé­nyeinek kielégítésére egy hó­napon belül beindult a tsz huszonnégy kalapácsos, hat­van mázsás kapacitásit dará­lója a Ceglédi úton. A tsz tanyaközpontja a Ceglédi út mentén épül. Eddig elké­szült az ötven férőhelyes marhaistálló és az ötven fé­rőhelyes szabadíartásos nö- vendélunarha-szállás. Építés alatt van egy újabb mar­haistálló. A központ vízel­látását mélyfúrású kút biz­tosítja és folyamatban van egy hídmérleg beszerelése. Az összes beruházások összege 674 ezer forint. *' AZ ÖTVEN holdas nagy­üzemi szőlőtelepítés talaj- előkészítő munkái befeje­ződtek. 250 ezer gyökeres vessző már megérkezett: na­gyobb mennyiségben rizling, ezerjó, kövidinka, kadar és kékfrankos, valamint 25 ezer darab csaszla. ★ 315 HOT.DA^' szovjet be- zosztája búza kitűnően te­lelt és a jelek szerint a kí­sérleti célra alkalmazott ve­tés jól bevált. ★ A TSZ KISZ-SZERVEZE­TÉNEK színjátszó csoportja a termelőszövetkezetek ■ kul­turális seregszemléjén III. helyezést ért el és az alig két hónapja működő csoport díszes kristályvázát nyert. Ceu — A JÁRÁSBAN a ter­melőszövetkezetek az őszi kalászosok ápolását — a fo­gasolást és hengerlést — mintegy 50 százalékban vé­gezték el. Eddig 10 344 hol­don történt meg az ápolási munka. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍ­TÉSI Gépjavító Vállalatnál a termelékenység megjaví­tása érdekében a szerszám­gépek mellé zászlódarukat készítettek. — AZ ALBERTIRSAI Di­mitrov TermelöszömkéZfet ez évben több mint 10 000 da­rab tojást adott át szerző­désre. amelyre nagyüzemi felárat és takarmányt kapott. — VISZKOK MIHÁLY, Nyársapát II. Kő u. 11. szám alatti lakos úgy kerékpáro­zott, hogy maga mellett egy másik kerékpárt vezetett.' A szabálysértési hatóság 60 fo­rintra büntette meg. — A CSEMŐI Uj Élet Termelőszövetkezetben a gyü­mölcsfák téli védekezésén kívül a rügyfakadáskor ese­dékes permetezéseket is el­végezték. A pirosbimbós ál­lapotban történő permetezés­re is felkészültek. A véde­kezéseket a Növényvédő Ál­lomás gépeivel végezteti a tsz. — A JÁRÁSI felvásárlá­si operatív bizottság f. hó 13-án, csütörtökön értekez­letet tart. amelyen a napos- baromfi-ellátást. a baromfi- nevelést és a szerződésköté­sek helyzetét tárgyalják meg. Megtárgyalják a sertéste­nyésztés szerződéskötések ala­kulását és a felvásárlás hely­zetét. — ÁPRILIS 11-én és 12-én országos kultúrotthon igazgató találkozó és értekezlet lesz a művelődési házban. Vitaindító előadást tart Szenczi Lajos, a művelődési ház igazgatója. — A CEGLÉDIEK a há­romnapos ünnep alatt há­1 ro«n vagon sört ittak meg a járás ezt a szép mennyisé­gei egy vagonnal túlteljesí­tette. — A CEGLÉDBERCELI j TÜZÉP-telepen megkezdő- j dött a tüzelőanyag-utalványok I beváltása. A telep minden­; féle tüzelőanyaggal korlát- j lan mennyiségben rendelke­zik. — HÉTFŐN. 10-én délután I öi órakor ifjúsági filvnclő- | adást rendez a Kossuth Film­színház. Bemutatásra kerül •a Csodálatos malom című szovjet—finn film, belépődíj egységesen 2 forint. — A CEGLÉDI t Járásbí­róság panasznapot rendsze­| resit az abonyi tanácsházán Panaszfelvé*el a tanácsháza j'll-es számú szobájában min­den pénteken 10-től 1 óráig. — A CEGLÉDI Földvári Károly iskola színjátszó cso­portja vasárnap, április 9- én este 8 órakor a törteti művelődési házban bemutat­ja Viktor Kozov: Felnőnek a gyerekek című nagysikerű víg játékát. — A GÖDÖLLŐI Agrár- tudományi Egyetem szakosíT tott ötödik évfolyamán Ceg­lédről Szabolcska József, a növényvédő állomástól és Kinit Károly, a kísérleti gaz­daságtól tanulnák tovább. — A VÖRÖSKERESZT, a nőtanács, a Hazafias Népfront városi biztfttsága és az egyes körzetek tanácstagjai a körzeti orvosok vezetésével és irányi-1 fásával szervezik városunkban a „tisztasági mozgalom” akti­vistáit. — VASÁRNAP délelőtt a művelődési házban délelőtt 10 órakor filmvetítéssel egybe­kötött mesedélelőtt lesz a gyer­mekek számára. Mesélő: Szál­kái Miklós. — A MAGYAR Néphadsereg Központi Művészegyüttese kedden fél háromkor és este nyolc órakor a művelődési házban ingyenes előadást ren­dez. Jegyek igényelhetők a művelődési ház jegypénztárá­ban. — A CSEMÖI Petőfi Ter­melőszövetkezetben az el­múlt évhez hasonlóan idő­ben végrehajtották az alma­fák téli és rügyfakadás idei permetezéseket. A ter­melőszövetkezet ezen mun­kákat saját erejéből végezte el. • . , Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, alak feledhe­tetlen jó férjem, édesapánk, nagy­apánk és testvérünk: id. Károly , József temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, sírtára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. id. Károly Józsefne és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen emlékű édesapánk, nagy­apánk. dédnagyapánk es testvé­rem: id. Kárteszi jJános elhunyta alkalmából részvétüket nyilvání­tottak. a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. A gyászoló család Ez úton mondunk háláit köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk. íd. Varga Istvánná, szül. Virágh Zsu­zsanna temetésén megjelentek, részvétükké! bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot he- lyeztek. Varga István és a gyászoló csatád Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen 1ó férjem, édesapánk, nagy­apánk: Kappestein (Koltai) Lajos nyug. MÁV főellenőr temetésén megjelentek, fájdalmunkban osz­toztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Özv. Koltai Lajosné és a gyászoló család V

Next

/
Oldalképek
Tartalom