Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

VAC! NAPLÓ HÁROM ESEMÉNY - HÁROM KÉP • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKI 1 A D Á S A • V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1961. Április 7. PÉNTEK A KITÜNTETÉS KÖTELEZ i avathattak hazánk felsza­badulásának 16. évfordu­lóján. E két győztes brigád Veres Bálintné és Glázer Katalin brigádvezetők irányításával jutott el a büszke szocialista brigád címhez. A gyár sikerei a dolgozók áldozatkész munkájának és velük szoros kapcsolatban ha­ladó műszakiak aktív tevé- vékenységének köszönhető. Különösképpen a gramm orsó területén értek el nemzetközi viszonylatban szép eredmé­nyeket: 34,1-es teljesítmény­nyel. A sikerekhez hozzájá­rult Kiss Jánosné, Dobos Já- nosné, Jámbor István, Galló István, akik a köny- nyűipari kiváló dolgozó címet nyerték el április 4-re. A városi pártbizottság részé­ről Galbicsek Károly pártbi­zottsági titkár köszöntötte a fonógyár dolgozóit. P. E. Labdázgatás nélkül lenne tanfolya­A kiváló kereskedők A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat két év óta folytatott ke­mény munkáját siker koro­názta, az 1960-as év második felének jó munkája alapján elnyerte a kiváló vállalat ki­tüntetést. Az 547 ezer forint­tal tülteijesített vállalatgaz­dálkodási terv pedig megte­remtette a lehetőségét a nye­reségkifizetésnek. A múlt hét szerdáján, a Fehér Galamb étteremben tartott ünnepi esten Borbély János igazgató beszélt a ki­tüntetés mögött rejlő munká­ról, a bolthálózat fejlesztésé­ről, az új kereskedelmi for­mák bevezetéséről, a tanuló- képzésről. Ugyanakkor han­goztatta a további munkák sorában a szállítások jobb megszervezését, a társadalmi tulajdon hathatósabb védel­mét és a leltárhiányok meg­szüntetését. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 175. boltjának 620 dolgozóját a megyei tanács, a szak- szervezet, a pártbizottság és a városi tanács kikül­döttei köszöntötték, majd dr. Lakatos Imre, a Pest megyei tanács v. b. el­nökhelyettese Kiss József főellenőrnek átnyújtotta a belkereskedelmi miniszter kitüntetését. Ezután került sor a legjobbak jutalmazására. A váci 11.. 45., 10., 52. és 130., a dunakeszi 51., a zebegényi 22., a nagy­marosi 56., a túrái 118. és a veresegyházi 24. számú boltok brigádjai kitüntetést és jutal­makat kaptak. A 15-ös és a 143-as bolt kiváló bolt lett. 34-en kapták meg a kiváló dol­gozó oklevelet. 103 dolgo­zó részesült ezenfelül ju­talmazásban. Az ünnepség során nyereség- részesedés és jutalmazás cí­mén 340 000 forintot kaptak kézhez a dolgozók. Rajtuk múlik, hogy ezt az eredményt jövőre is elérjék. Bi. Tizenliétszeres cliizeni Nemzeti ünnepünk ritkán múlik el, hogy valamelyik váci üzem ne érné el az él­üzem büszke címet. így van ez a Váci Fonógyárban is. 1961. április 4-ével ünnepel­ték a 17. élüzem cím elérését. Különösen dicsérendő a fonó­gyári dolgozók munkájában, hogy magukévá téve a VII. pártkongresszus célkitűzéseit, 1960. II. félévének mun­kasikereit, többtermelését kizárólag a termelékeny­ség emelésével érték el, sőt 2 szocialista brigádot VÁSÁR LESZ VASARNAP Mint a városi tanács keres­kedelmi csoportjának hirdet­ménye közli, vasárnap, ápri- i vá ! nagytéren. ORVOSI ÜGYELET Vasárnap, április 9-én a relsővárosban és Sejcében dr. ! Gosztonyi János; Alsóváros­ban és Deákváron dr. Gulyás Zoltán tartanak ügyeletes or- i vosi szolgálatot SZTK-betegek I számára. Padokra és székekre szükségünk, mert mot indítunk ..; — Nem vagyunk iskola . . . Ez a párbeszéd Vácott zaj­lott le a Dunai Cementmű főépítésvezetője és a szak- szervezeti bizottság kultúr- felelőse között. Szerencsére azonban Kovács Istvánt nem olyan fából faragták, aki hagyja magát. Szilárdan ra­gaszkodott a kéréshez és vé­gül elhárult az akadály, meg­kezdődhetett a tanfolyam. A vita a padok és a székek körül azonban kissé jellem­zi a helyzetet. Nap mint nap szívósan harcolni kell az épít­kezés vezetőivel, mert a munka hevében nem mindig tudnak, vagy akarnak eleget tenni kéréseinek. labdajáték is folyik Vácott és ennek Kovács István a szenvedő hőse. A Dunai Ce­mentmű építésében ugyanis több vállalat vesz részt és gyakran előfordul, hogy ha például a kultúrVezető az ÉM 1. számú Mélyépítő Vál­lalattól kér valamit, ezt a választ kapja: — Ez nem ránk tartozik. Forduljon a 31-esekhez ... Tovább dobták tehát a lab­dát. Kovács István erre el­megy az ÉM .31-es számú Építőipari Vállalathoz. Ott is előadja kérését vagy ja­vaslatát. Ott Viszont így vá­laszolnak: — Ez nem a mi ügyünk. Forduljon az ÉM Szolgáltató Vállalatához. Ismét tovább dobták te­hát a labdát. A kultúrvezető azonban tovább megy és felkeresi az ÉM Szolgáltató Vállalatot is. Ott általában teljesítik kérését. Tapaszta­latai szerint ugyanis az épí­tésben részvevő vállalatok közül itt a legmegértőbbek. Megnehezíti a kulturális élet kibontakozását a távol­ság is. Szétszórtan, több ki­lométerre egymástól laknak és dolgoznak az emberek. Hat különböző helyen, így például — a többi között — Vác északi végétől három kilométerre a Duna-parton, közvetlenül a Naszály alatt és Nógrádverőcén. A legna­gyobb gondot a hegyben lé­tesülő kőbánya munkásainak kultúrával való ellátása je­lenti. Hét-nyolc kilométerre Vác városától nehéz bármi­féle műsort rendezni. Az ebédlő kis színpadján még csak-csak felléphetnének mű­vészek. de vajon, miként jut­nak el a várostól messze- eső kőbányához? Gyalog, autóbuszon, vagy autón? És még nehezebb este előadás után visszajutniok. És ki ad ilyenkor közlekedési eszközt? Külön áldozatot kíván a mű­vészektől. előadóktól, ha késő este esőben, vagy sár­ban haza akarnak jutni a Váctól távoleső építkezés­től. Gondot ükül ál IS, hogy az épí­tőmunkások nem váci lako­sok. Szinte az ország vala­mennyi tája képviselteti itt magát, 250—300 különböző községből, faluból járnak ide az emberek, tehát szombaton hazautaznak. Mit jelent ez? Milyen napra tervezhet prog­ramot a kulturális vezető? Nézzük csak a hetet az ő szemszögéből: Szombat? Ilyenkor minden­ki rohan az autóbuszhoz. Vasárnap? Mindenki otthon van, kihalt az építkezés. Hétfő? Már ugyan vissza­tértek az emberek, de még ál­mosak és fáradtak az utazás­tól. Mi marad tehát? Nem sok. A kedd, a szerda, a csütörtök és a péntek, mindössze négy nap. Alaposan be kell osz­tania, hogy jusson idő mű­velődésre és a szórakozásra egyaránt. Ezernégyszázan laknak a C lakótelep munkásszállásán. Ez az építkezés művelődési éle­tének központja. Az úgyneve­zett kul túrbarakk, vagy ha úgy tetszik, kul túrpavilon né­zőterén csaknem háromszázan férnek el. Leggyakrabban mozielőadásokat rendeznek, de egy hónapban egyszer elláto­gat ide a Déryné Színház, a Petőfi Színpad együttese is. Igen ám, de kicsi a színpad és nincs megfelelő öltöző sem. A színészeknek a hideg udva­ron kell átvonulniok a szín­padra. Egészségüket kockáz­tatják tehát, ha hideg időben tartanak előadást Vácott. Cso­da tehát, hogy a Déryné Szín­ház társulata télen nem vál­lalt előadást? Több mint háromezres mun­kássereg építi a Dunaka­nyarban a Cementművet, de a legkülönfélébb korú és íz­lésű emberek. Sokan ízig- vérig építőmunkások, akad olyan, aki 40 esztendeje járja az országot. Mi segítene tehát a jelenlegi nehézségeken? A legsürgőseb­ben először is nagyobbítani kellene a tenyérnyi színpadot, másodszor pedig megfelelő öl­töző kellene. Mindkettő a mai helyzeten segítene. Érdemes-e azonban pénzt áldozni erre, mert mit ígér a holnap? Ha nem is az elkövetkezendő napok, ha­nem a jövő? 1962 tavaszára a Dunai Cementműnél végleges művelődési ház épül, ötszáz személyes díszteremmel, pom­pás berendezéssel, a falakon tölgyfa burkolattal, megfelelő színpaddal. Biztató ugyan a jövő, de mi lesz addig? Ko­vács István kultúrvezető ed­dig mindennap megvívja a maga harcát, az állandóan változó, de lényegében átme­neti körülmények között. Ö maga is építőmunkásként kezdte pályafutását, ezért érthető, hogy így beszél: — Amire megépül az új művelődési ház? Kérdés, hogy akkor itt leszek-e még? Mi, építőmunkások, már ilyenek vagyunk... Ha rendet csiná­lunk valahol, ha kész a gyár vagy a lakótelep ... megyünk tovább ... Ez a mi sorsunk ... Molnár Károly A tizenhat évesek ünnepélyes keretek között kapták meg személyazonossági igazolványukat. Kotvász István elv­társ, a rendőrkapitányság vezetője mondott ünnepi be­szédet, A DCM-ben tartott ünnepi nagygyűlés díszelnökségében helyet foglaltak a párt, a tanács, a tömegszervezetek kép­viselői. Szovjet vendéget is köszöntöttünk az április 4-i ünnepségen. m. ­; i, j A nagygyűlés másfélezer részvevője ezután egyórás séta során a helyszínen tekintette meg második ötéves ter­vünk legnagyobb építőanyagipari beruházásának építke­zési munkálatait. (Cserny—Gyimesi felvétel) ÜNNEPI MŰSOR ÁPRILIS 4-ÉN Százhatvan évvel ezelőtt, 1801. április 6-án halt meg Koppi Károly történettudós, egyetemi tanár, író. Koppi Károly történettudós 1744. február 26-án született Vácott. Elemi iskoláit és a lí­ceumot szülővárosában végez­te el, majd Kecskeméten böl­csészhallgató lett. 1765-ben a váci kollégiumban tanított, majd pappá szentelése után a régi váci kollégiumban az ékesszólás és a poétika tanára lett. 1772—1773-ban Nyitrán a bölcsészetet tanította. 1774- ben Nagyszombatban a bölcsé­szeti tudományok doktorává avatták. 1777—1779 között a kassai akadémián történelem- tanár, majd 1780—1783 között a kolozsvári akadémián taní­tott történelmet. 1784-ben ki­nevezték a pesti egyetem vi­lágtörténelmi tanszékének ta­nárává. később ugyanitt a böl­cseleti kar dékánja volt. Tizenkét évig tanította a pesti egyetemen az ifjúságot. 1795-ben a Martinovics össze­Emlékezés Koppi Károly történettudósra esküvésben való részvétel gya­núja alapján házkutatást tar­tottak nála, ekkor lefoglalták összes iratait, de az ellene le­folytatott vizsgálat semmiféle kompromittálót sem tudott rá­bizonyítani. Mégis távoznia kellett az egyetem tanszékéről forradalmi elvek hirdetése miatt,, valamint ama gyanú alapján, hogy forradalmi röp- iratot fordított, valamint azért, mivel többször kifejezést adott a francia forradalom iránti ro- konszenvének. Ezért 1796-ban elbocsátották állásából és ki­utasították Pest-Budáról. Hogy Koppi Károly rokon­szenvezett a francia forrada­lommal és tudomása lehetett a Martinovics összeesküvésről, valószínűvé teszi az, hogy az összeesküvésben részt vettek közül többekkel szoros barát­ságot tartott fönn. Koppi Károlyt baráti szálaik fűzték Révay Miklóshoz, a nyelvészhez, Kazinczy Ferenc­hez, a nyelvújítóhoz, Verseghy Ferenchez a költőhöz, vala­mint Hajnó:zy Józsefhez és másokhoz. Az osztrák császári kormány nem elégedett meg Martinovi- csék kivégzésével és a bebör­tönzésekkel. Nagyrészt besúgá- sokon alapló érdesülések alap­ján hajtóvadászatot indított mindazok ellen, akik nem ha­joltak meg az osztrák önkény és hazai csatlósaik előtt. így sokakkal együtt Koppi Károly is üldözötté vált. Koppi széleskörű levelezést folytatott. Tudományos müvei­nek, filozófiai, valamint törté­neti tárgyú dolgozatainak nagy része kéziratban maradt. De mely méltóképpen illeszkedett az ünnepi műsorba. A kórus és Maklán József karnagy különösen Kodály—Ady: „Fel­szállott a páva’’ című, szépen kidolgozott művével érdemel­te ki a tapsot. MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? KULTÚR 7—9: Hívatlan lá­togatók. Magyarul beszélő szovjet film. 10—12: Babette háborúba megy. Színes, szé­lesvásznú francia filmvígjá­ték. 9-én: Rita. ÉPÍTŐK 7-én: Rovere tá­bornok. Olasz film. 8—9: Az el nem küldött levél. Szovjet film. 11—12: Ellopták a han­gomat. Angol filmvígjáték. 9-én matiné: Halál a nyereg­ben. ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Pásztor József gép­lakatos és Emmer Erzsébet: Er­zsébet. Tenyák András műsze­rész és Lovas Rozália: Attila. Ku­ba Márton nyugdíjas és Faragó Katalin: Ilona, Berki József se­gédmunkás és Danyi Rozália: Je­nő. Karácsony István gépkocsi­vezető és Lévák Margit: István, Bánki István technikus és End- rődi Agnes admin.: Zita, Rab Mi­hály vasöntő és Heincz Eszter: Zita. Szegedi József géplakatos és Harsányi Mária: Erika. Arnold Sándor árukihordó és Hoffmann Irma: Gábor. Benda Ferenc iro­dakezelő és Kiss Anna gondozó­nő: Anna nevű gyermekeik. Házasságkötések: Kovács Imre segédmunkás és PallovJcs Rozá­lia fonó. Csámpai Dezső zenész és Farkas Anna szövő. Hutya Pál segédmunkás és Benda Erzsébet gyári munkás. Madarász József segédmunkás és Bakonyi Mag­dolna gyári munkás, Horváth Miklós főművezető és Nagy An­na gyárt munkás. Deák Zoltán művezető és Fodor Mária segéd­munkás. Horváth Géza honvéd­tiszt és Mészáros Márta előadó. Meghaltak: Fűzi Mihályné szül. Pe+rács Anna 3« éves. Juhász István 21 éves Czifra Istvánná szül. Révész Erzsébet 30 éves, M*rk-> János 61 éves. Szinay Fe­renc 5ó éves. Másfélezer ember hallgatta végig Reszegi Ferencnek, az Építők Szakszervezete orszá­gos elnökének ünnepi meg­emlékezését a DCM impozáns étkezőcsa,mókában. Jó gondo­lat volt az április 4-i ünnep­ség ottani megrendezése, mert az ezerötszáz hallgató ezt kö­vetően a helyszínen tanulmá­nyozhatta az építkezés mene­tét. Nem célunk itt ismertetni a felszabadulási ünnepséget, de szeretnénk dicséretet mondani az ünnepi beszédet követő kultúrműsorról. Ügy érezzük, mindenképpen méltó volt a nagy nap eseményeihez. Han­gulatos számaival jól beve­zette az ünnepséget a Fábián József által vezetett úttörő- énekkar. Nagyon sok tapsot kapott — megérdemelten — most is a tisztiklub ifjú ének- és zeneegyüttesének szívetderí- tően lelkes kis együttese, Ko­saras Tibor vezetésével. Vé­gül hallottuk a Vox Humana vegyeskar három számát, HÍRADÁS 18 ÚJ kiMl A Széchenyi utcai bolt újdon­ságai: Llada: Castro táborában (Kossuth) — Panova: Szenti­mentális regény, Móricz Zsig­mond: Égi madár. kismadár (Szépirodalmi) — Prus:: A bábu I—II. (Európa) — Szkopin: Mili- tarizmus (Zrínyi) — Beauvoir: Egy jó házból való úrilány em­lékei. Barabás Tibor: Génuai randevú. Reményi Béla: Szem­besítés (Magvető) _ Réz Pál: Proust (Gondolat) — Kossuth La­jos: Országgyűlési tudósítások V.. Magyar Pál: Alföldfásítás. Töb­ben: Régi magyar költők tára (Akadémiai) — Römpp: Vegyésze­ti lexikon TI. (Műszaki) — Ger­gely: A koraszülöttek újszülött­kor! ellátása (Medicina) — Gen- ton István: Czóbel (Kéozöművé­szed) — Simon Miklós: Folyama­tos evártás. Haidt! Gyula: A le­szerelés (Közgazdasági) — Hont Ferenc: Való-ág a színpadon [Színháztudományi Intézet). művei közül jó egy néhány nyomtatásban is megjelent. Szinyei József: Magyar írók élete és munkái című müvé­ben 15 nyomtatásban megje­lent munkáját sorolja föl Kop­pinak, amelyek közül nem egyet a megjelenésekor össze­vásároltatott az osztrák reak­ció, így igyekezve megakadá­lyozni, hogy azok eljussanak az olvasókhoz. Egy a szabad királyválasztást tárgyaló mun­káját pedig elkoboztatta. Mun­kái a maguk korában segítet­ték előbbre vinni a tudományt, de mivel latin nyelven íródtak, maradandóbb, szélesebb körű hatást nem tudtak kiváltani. Az üldözés, az egyetemi ka­tedrától való megfosztás meg-; törte Koppi életerejét és siet- i tette halálát. Életével és mun- j kásságával foglalkozó emlék- \ anyag begyűjtése és hozzáfér- \ hetövé tétele városunk törté- i * netíróinak egyik feladata kell, • hogy legyen. : Tihanyi Ernő í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom