Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

MONOR o ViD: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ili. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1961. Április 29. szombat A GOMBAI ISKOLÁBAN álló nebulókkal Faragó Attila igazgatóhelyettes vezetésével sokat korrepetáltak nevelőink. Amikor elbúcsúztunk Ara­tó elvtárstól, önkéntelenül eszembe jutott Makarónimnak egy megállapítása: A falusi ta­nító élete nem bővelkedik ér­dekes eseményekben. Egysze­rű, hétköznapi munka, ez je­lenti életük tartalmát, célját. S ez nem véletlenül jutott eszembe a gombai iskolában... Hörömpő Jenő Jól végzi munkáját, a régi és új tsz-eket tanácsai­val, munkájával, jó szervező­képességével nagv mértékben segíti dr. Bálint Ferenc üllői körállatorvos. Munkásságáért ez úton is köszönetét mon­dunk. „ Piaci pillanatkép (Mészáros Imre felvétele) Két válasz egy cikkre: Egy múlt században élő tanító példája Az álmodozás joga a Művelődési házat avatnak IY1 ma Mendén, hét határban I híreset, rangosat, szépet. Falán j márványtábla őrzi, s dicséri majd azok nevét, akik sokat fáradoztak érte. A papír .is — bár könnyebb, s mulandóbb anyag a már­ványnál — hadd őrizze itt a tevékeny kéz és szellem dicsé­retét. Elismeréssel adózunk — nem először már — mindazok­nak, akiknek része van ebben az emlékezetesen szép mun-\ kában. A sok dicsérni való közül hadd emeljek ki most csak egyet: azt a viszonylagos gyor­saságot, amellyel ez a ház el­készült. Tudom, sokan elége­detlenek az építkezés ütemé­vel, a többszörösen kitolt ha- \ táridőt sokan kifogásolták. ; Ezeknek az elégedetlenkedők- , nek hadd említsem■ fel egyéb j középítkezés ék állapotát. I Mondjak konkrét példát is? Fe- 1 lesleges, tud mindenki ilyet. Vagy hadd említsem fal an­nak a másik — Menüétől nem \ is oif/an távoli — községnek a példáját, ahol 3—4 éve meg­tervezték már a művelődés új otthonát, el is jutottak kije­lölt helyének letárolásáig, de tovább nem. Pedig milyen tzép lett volna: a napra leJifc/j tett volna nézni, de arra/jfém! Talán bizony még kuvsalábon j is forgott volna. Mert álmodni : sokan ét nagyon szépeket tud- 1 nak abban - másik faluban. ! Teleálmodták már a főút iát emeletes bérpalotákkal, üzlet­hazákkal. Álmodtak kultúr- ház-gigantot, új mozit, múzeu­mot, gőzfürdőt, közművesítést. Hogy még sehol semmi? Nem érnek rá a kivitelezéssel tö­rődni, hisz akkor nem jutna idő az álmokra. ngyik kulturalis intézmény t/j néhány éve otthoniakul maradt. Az érintett társadalmi aktivisták ebbeli fájdalmuk­nak jelét adták minden lehető és lehetetlen helyen. Minden magyar nyelven megjelenő új­ság — talán még a Sportfoga­dás is — közölt erről cikket. Egy évig annyira el voltak foglalva ezzel, hogy másra ide­jük sem jutott, Akkor hirtelen felbuzdultak, s azt mondták: megcsinálják új otthonukat saját erőből, csak telket adjanak, hozzá, meg erkölcsi támogatást. -Az­tán 20 ezer forintot kértek. Megkapták. Ez az ügy harmad­éves. Már a tervezésnél tarta­nak. s a 200 ezres költségvetés­nél. ­Meséljek a moziról, amely­hez megvettek egy romot, amelyről — szakemberek — akkor megállapították, hogy alkalmas a továbbépítésre, s amelyről most — szakemberek — kiderítették, hogy mégsem alkalmas? Az utcákról, ame­lyiknek mindegyikében más színű akácvirág nyílik? ' És a többi félbemaradt álomról, el­vetélt kezdeményezésről? Közben pedig Mendén fel­épült a művelődési ház, Ve esé­sen épül a vízmű . . . 7 imodni jó. álmodni kell! A De a közösségnek olyan álmodozók kellenek, akik tenni is tudnak a szép, nemes álmok megvalósításáért. Az álmodozás joga az övék. Hallván,vi Barna A gépkocsi nyeremény-beiéi könyvek iránt egyre nagyobb az ér­deklődés mind a inonori OTP- flóknál, mind a postahivatal­ban. Az első sorsolásban az április 30-ig vallott könyvek vesznék részi. MAI Ml SOlí Mozi Ecser: Kezedben az élet. Gom­ba: Tisztes úrlliáz. Uyömrő: Áru­ló bankjegy. Maglód: Ballada a katonáról. Mendc: Hívatlan lá­togatók. Monor: Mennyel po­kol. Nyáregyháza: Sikoly az ut­cáról. Péteri: Sabella nagyma­ma. Pilis: Az utolsó és az első nap. Tápiósüly: Álba regia. Gri: Két év után. Olló: Zápor (szé­les). Vasad: Fűre lépni szabad. Vecsés: AJba Regia (széles). A Budapestre bejáró do1 gő­zök nevében Zu/ Gy.-né m<- nori. Kinizsi úfeai lakos a kö— vetkezőket írta szerkesztősé- gurakneik: .. Mindössze hat utcai vil­lanyégő felszerelését kérjük, mert a Kinizsi utca végén, a páskom felé nagy a sötétség. Ezen a kietlen részen még a járda sem jó. Az 56-os szá­mozású háztól a 73. számig járda nincs, a kocsik teljesen felvágták, a talajvíz is fent van és járhatatlanná teszi az úttestet... Sokan dolgozunk Budapesten, még a Berki-ta­nyáról is van, aki bejár. Abba bele is nyugodnánk, hogy a sarat kerülgetni kell és rossz ■ a járda, de legalább látná az ember, hová lép.” Levélét vé­gül így fejezi be: „Szívesked­jenek megvizsgálni kérésün­ket — úgy gondoljuk, ha a Kinizsi utca egyik részének jár utcai lámpa, akkor ne­künk is. mert mi is éppen úgy fizetjük a községfejlesz­tési járulékot, mint mások.” A felső Kinizsi utcai bejáró dolgozók panaszára Földvári) György tanácstitkár az alábbi választ adta: t— Egy pillanatra sem ké­pezheti vita tárgyát annak jo­gossága, hogy szükséges-e ut­cai közvilágítás a Kinizsi utca felső részének, vagy sem. E téren éppen olyan elbírálás­ban részesál a Kinizsi utca egyik része, mint a másik. A probléma az. hogy a közvilágítást szolgáló G darab villanylámpa be­szerzését és felszerelését jelenleg nem tudjuk beil­leszteni a költségvetési tervije. mert nincs rá anyagi kere­tünk. Tudjuk, ismerjük a be­járó dolgozók problémáját — jogos a kérelem. De felada­taink közül most az a legfon­tosabb, hogy az elmúlt évben tervbe vett községfejlesztés! célkitűzéseinket megvalósít­suk. Csak azután kerülhet sor a további feladatok megoldá­sára. A Kinizsi utcaiak kérését magunkévá tesszük, s amint lehetőség kínálko­zik, a villanylámpák fel­szerelését elvégeztetjük. A járda használhatatlanságát községi mérnökünkkel megné­zetjük. H. J. Rakó József közelmúltban megjelent cikke „nagy közös beszélgetést”, vita rendezését javasolja a lap segítségével. Véleményem szerint a vita szó felesleges. Nincs itt vitára szükség. Kosos cél kell legyen a szülőföld történetének, múltjának megismertetése, megszerettetése. Ez, mint Ra­kó József írja: „... egyet je­lent elődeink munkájának, küzdelmes életének megbe­csülésével”. Az említett cikkel kapcso­latban -még annyit, hogy la­punk fontos feladatot telje­sít. amikor az ötletnek helyei adva lehetőséget biztosít já­rásunk történetének alapo­sabb megismeréséhez. A közelmúltban régi köny­veket forgatva Bátky Károly tanító neve került elém. Bátky Károly református ta­nító 1817—1820-ig Monoron, a következő hét esztendőben, 1827-ig Gyomrán . tanított. Gyomráról Alsónémedire, majd Kecskemétre kerül, itt is hal meg. Nem sokat tu- j dunk községünkben végzett ; munkájáról, de egész tevé- j kenysége nAgérdémeine, hogy műveinek címét felso­roljuk. íme, időrendi sor­rendben: A tökéletes dohány termesztésének leírása. (Pest. 1837), Elemi olvasó könyv (Kecskemét, 1841), Rövid út­mutatás a magyar nyelvtudo­mányra (Kecs’cemét, 1842), Fu- tóhomok megfogása és hasz­nálása módjáról (Pest, 1842), Gyors olvasótáblák (Pest. 1843), Erkölcsi kalauz növen­dék gyermekek számára (Kecskemét, 1843), Mulatva oktató könyvecske (Kecske­mét, 1845), Budapestnek ár­víz elleni megóvásáról (Pest, 1845), Rövid általános föld­leírás. Gyermekek számára (Pest. 1847), Gyermekbarát (Kecskemét, 1852), Bibliai tör­ténetek (Buda, 1854). E felsorolás a ma embere, a ma élő pedagógus számára is tanulságul szolgál. ha mással nem, annyival, hogy sokoldalú tudás nélkül akkor sem lehetett elképzelni gyér. meknevelést, mennyivel in­kább áll ez napjainkra. Hogy a jelenleg birtokunk­ban levő adatok alapján tel­jes kép álljon előt­tünk Bátky élelútjáról, el kell mondani, hogy tagja a vármegyei iskolatanácsnak és főjegyzője az. 1874, április 8-án alakult Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyei Hivatalos Tanítótestületnek. Az általa vetett mag jó földbe hullott, mert mint a kiegyezés utáni adatok bizonyítják, Monoron jól működő könyvtár és a megyében első helyen álló, 245 tagot számláló diákegyesü­let működik, járásunk terü­letén a tanyáleüt és pusztá­kat kivéve nem akad olyan község, ahoi ne lenne iskola. Ezt erősíti meg Szász Ká­roly tanfelügyelő 1868. évi jelentése. Gyomron is eb-* ben az időben bővítik az is-- kólát kéttantermessé és a tanítók létszámát egyről két főre. Furuglyás Géza Szívesen segílíink! Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam Rakó József elv­társ cikkét a helytörténeti ku­tatással kapcsolatban. Maciih­Utolsó simítások a Monori Állami Gazdaság központi irodáján Akik övsszehasonlítást tesznek a legeltetési társulat régi pásztói-háza és a komoly átalakításokkal helyébe lépett Mo­nori Állami Gazdaság központi irodájának épülete között, lát­hatják az óriási különbséget. Az* épület külső-belső tatarozása már megtörtént, és a ka­pott tájékoztatás szerint május 15-re várható a-beköltözés'.. Jelenleg a parkírozás folyik. A bekötőút, amely éveken keresztül nagyobb esőzések után szinte járhatatlanná vált., ed­dig is sokat javult a fe!töltések következtében és kevesebb bosszúságot okoz azoknak, akik ezen az úton óhajtják céljukat lovaskocsival, vagy tehergépkocsival megközelíteni. Távo­labbi terv: a bekötőút felemelése, kiszélesítése, a kanális lefo­lyását biztositó betongyűrűk egyidejű elhelyezésével. Örömmel vesszük a Monori Állami Gazdaság vezetőségé­nek Monorra való átköltözését, és sok sikert kívánunk munká­jukhoz. _ GM — Valóbon üdítő j ital lett a bambi, mióta a rrio- ! nori 7. számú szíkvízüzem az j új, ..Hűsi” feliratú üvege.kben i hozza forgalomba. Az üvegek szebbek, mint a régiek voltak. ! és jobban is zárnak. ígv a szénsav nem tud eávkönnyen elillanni belőle G500 Uven új üveget vásárolt az fmsz. az üzem részére. A múlt hónap­ban 6000 üveggel adtak el. de ebben a hónapban a forgatom már a duplájára emelkedik. Az alapanyagok (szörp, szén­sav. no mea víz) beszerzése zavartalan. így a nyéri nagy melegben is biztosítva lesz az ellátás. Szikvízből átlag 30 ezer üveggel adnak el egy hónapban, de ha az idő fel- melegszik. ennek forgalma is nőni fog. KEPES HÍRADÓT helyeztek el a monori kiszis- ták az ifjúsági otthon elölt. A nagy, üveggel borított táb­lán a KISZ foto-szakkörének képei vannak kiállítva a köz­ség és a KISZ életéről.------------- . . y T V álasz a monori Kinizsi utcai lakók panaszára / zat, berendezés. Csovázas ivó­dok. új szekrények. Fizjfoai, kémiai szertár, nevelőkjjnyV. tár, ifjúsági könyvtár. Al egyik osztályból éppen fiúk,Gúnyok fordulnak ki. ,> A nyolc tanu^CS0p0r(_0t tizenegy felé osztjuk meg. mert nagy volt agy_egy osz­tályban a létszi^-f, — magya­rázza Arató eüftárs. gz a meg­osztás sokat ihásznál!; többet tudunk így foglalkozni a gyen- gébb tanultul;;,] — Az isko­lában jelerfjgg a ,747 gyereket 14 nevelő/fanifja — a fejsza. badulas Ajőtti hat pedagógus­sal szelleten! — /Ifagy gondot fordítunk az iskol/j tanulmányi eredmé­nyinek javítására. Félévben alatta álltunk a járási át- kgnak. Az eltelt idő alatt 'í.zonban jelentősen javítottunk az eredményen. A bukásra Arató Ferenc igazgató 1951 óta vezeti a gombai általános iskolát. Tíz esztendő távlatá­ból nem könnyű feladat elbe­szélni, milyen sok munka, tö­rődés van a közösségi nevelés, az iskola életének, mintaszerű rendjének megteremtésével. A felszabadulás előtti vi­lágról s a máról beszélgetünk. — Ha negyvenötben behúny- tam volna a szemem, s csak most nyitnám fel, rá sem is­mernék a falura és tanya­világára — mondja. Mégis, talán az emberek változtak a legtöbbet. ■ A felszabadulás előtt a parasztember mást sem csinált, csak dolgozott és spó­rolt az adóra, meg a földre. Még a középparasztok gyer­mekei sem öltöztek olyan jól, nem voltak olyan egészsége­sek. mint a mai gyerekek . .J A falusi, a tanyai embernap ma jut ideje a tanulásra, -foó- rakozásra is. Annyi helygfa van már rádió. motorkferf hogy össze sem tufaíám \zá'_ molni. j S a tanítványt? tíz év óta n rá, hogy valaki •ú-‘ríiőgazdasági szakon to- ■•‘ob tanult volna. Ma, a . úcadikos végzett növendé­kek közül öten tanulnak to­vább. A községi tanács által alapított havi 300 forintos ösztöndíjat Ordasi Máriának adták, aki Cegléden folytatja tanulmányait a mezőgazdasági technikumban. A másik 300 forintos Ösztöndíjat Ordasi Er­zsébet (nem rokona az előb­binek!) kapta. Ö Monoron vég­zi majd el a gimnáziumot. Mindketten a faluba térnek majd vissza: egyikük mező­gazdasági szakember, mási­kuk pedagógus lesz. A dolgozók iskolájának esti tagozatán március 30-án fe­jezte be a VII. illetve a VIII. osztályt, 13 munkás, tsz-tag, fmsz-dolgozó. Fiatalokat meg­szégyenítő akarattal, kitartás­sal tanultak. Hetente három­szor, naponta négy órái töltöt­tek az iskolapadban; a téli es­téken aludt már az egész falu, amikor hazamentek. Hárman közülük is a. mezőgazdasági technikum ban tanulnak to­vább. Járjuk az igazgatóval az is­kolát. Mindenütt új bútor­.llíVrf nittrs éí.s vei m ff fi s Gyomron, lassan két hó- ; napja? Ezt kérdezi a lakos­ság. Néhányon megkér de z­' ték a körzeti kereslcedelmi ' ellenőri is. aki a következő [ — nem kielégítő — választ ad­ta: Először Budapestet kell ; ellátni!’1 \ Az üzletek vezetői bosszú- ! sag kerülgetik az üres üve- : gekkel teli ládákat (mert azt ; sem vitték még el már- ' eins eleje óta). j Akadt olyan ..okos” ember ; is, aki az ásványvízhiány \ magyarázata helyett egysze- ! rűen kijelentette: „Minek? ! Felesleges! Kinek hiányzik?” ; Van akinek hiányzik. T. ; Andrásnét nemrégen operál- \ ták. Az orvos ásványvíz ivá- \ sát írta elő. Mivel Gyomron ; nem kap. fia Pestről kényte- ; len hordani naponta a vizet. Vagy például a Szabó Ktsz ; dolgozói restére naponta 0 f szomszéd ' utcából hordják f vödrökben az ivóvizet. Pedig í szívesebben innák ők is az \ ásványvizet, ha lenne! \ —:;-'k" \ A PETERI RÁKÓCZI TSZ \ teljesítette első negyedévi tér \ vét. 120 hízóra szerződtek és \ !23-at adtak le. A második negyedre szóló vállalásukat í május 15-ig teljesítik. Tejbő1 j 6600 liter helyett 9419 literi $ szállítottak, s így 'jelentősen J megnövekedett a bevételük és £ ez is hozzájárul, hogy 15 fo- J rint előleget tudnak fizető- < minden munkaegységre. Nagyon egyetértek Rakó elvtárs megállapításaival, a kutatás ' kiszélesítésének prob­lémájában. Én jelenleg egyetemi hall­gató — történész-könyvtár- szakos — vagyok, s már igen régen foglalkozom helytör­téneti kutatással. Igaz. én többnyire írott emlékey alap­ján kutatok, de ez feltétlen alapja a gyakorlatnak. Meg kellene szervezni. s rendszeressé, szervezetié ten­ni Gyomron, s az egész zá­rás területén a — társadalmi munka alapián nyugvó — ku­tatást. Azt hiszem. . hogy számtalan olyan ember — pe­dagógus. munkás, parasztem­ber — akadna, aki szívesen segítene ebben. Bármilyen előkerült emlék, dokumentum, járásunk- — a gyomrai falu­múzeum — emlékeit növelné. Szerintem is helyes lenne eay közös beszélgetés, vita ren­dezése. amelyen részt venné­nek a ayömrői múzeum mun­katársai, s az egész járás te­rületéről azok. akik ■ ez iráni érdeklődnek. Ha azonban erre nincs lehetőség, akkor lasztink hasábjain keresztül is. lehet­ne ily kérdésekkel esetien foglalkozni, heafob b megol­dásnak a két lehetősén együt­tes megvalósítását tartanám Kérem, hoov a szerkesztőség is veaye pártfogásába e*» az Hevet. Elvtársi üdvözlettel:- j Gecsényi Lajos egy. hallgató. Tápiósüly. Vasút u. IS. Az adóbevételi tervet az elmúlt negyedévben leg­jobban Péteri. Ecser. Gom­ba Úri. Nyáregyháza. üWj és Maglód községek tanácsa teljesítette, elismerés illeti e községi tanácsok vezetőit és pénzügyi dolgozóit. Benevezek! Olvasom a plakátot, azt úja: Gyomron sportlövész te­hetségkutató verseny tesz má­jus 7-én. Aztán leírja, ki hol jelentkezhet. S a végén — ahol az ostor is csattan — az t áll írva: az első három bene­vezés díjazva lesz. Ez igen, ez nekem való! Há- ] rom évtizede kutatom mái- a j tehetséget magamban, még nem sikerült nyomára buk­kannom. Hátha ez lesz az igazi, a várvavárt alkalom! Amellett: az ifjúság a szo- cilallzmusért próba keretében úgy is kell valamit sportolni. Ennél jobb alkalom nem is kínálkozna, hiszen itt nem az eredményt díjazzák, hanem már a benevezést is. Bene­vezni pedig én is tudok. Kérem is tehát, hogy ezt a pár soromat fogadják el hi­vatalos benevezésnek. De ha már háromnál többen vannak előttem, akkor nem ér a ne­vem! ____________R — Fa vicc I .4 2. számú Rákóczi Ferenc ■ úttörőcsapat vezetőjét meg- I kérték, hogy a gitömrői kul- I t.űrház m-ellett lévő üres te- ] rületen ültessenek el néhány facsemetét. Megígérte — vál­lalta! Bíztak adott szavában. Ha a Jelki András úttörő­csapat vezetője néhány nap múltra nem vette volna észre az ültetésre váró fákat — és nem ültették volna el a cse- meté-ket ú**nrfíi. nt-kor még ma is ott hevernének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom