Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

mi. Április 28. péntek re*j MEGYE # A pártmunka hatékonyságát elsősorban a gazdasági eredmények mérik A váci városi pártbizottság gazdaságszervező munkájának tapasztalataiból Vᣠterületén 25 ^sebb-na­•-------------------gyobb uzemj é s kereskedelmi vállalat műkö­dik. A város közvetlen közelé­ben épül a Dunai Cement- és Mészmű, hazánk — és egész Európa — legnagyobb és leg­modernebb cementgyára. Az üzemekben és az. építkezésen ma már jóval több, mint 10 ezer munkás dolgozik. Nem kis feladat ennyi emberrel és ezer­nyi problémával, kívánsággal törődni. A városi párt bizottsá­gon dolgozó néhány elvtárs nem is tudná átfogni ezt a sokrétű és nagy kiterjedésű munkaterületet, ha nem segíte­nének ebben a társadalmi munkások százai, akik között nem kérés pártonkívüli is ran, A váci üzemek kivétel nél­kül szép eredményeket érnek el a termelőm unkában. A For­te Fotokémiai Vállalat, a Du­nai Hajógyár, a Híradástechni­kai Anyagok Gyára és több text.ilgyár termékei ma már vi­lághírnévnek örvendenek. A jól szervezett Váci Húsipari Vállalat mind eredményeseb­ben elégíti ki a várost és kör­nyékét jó minőségű húsáruk­kal. Az állami élelmiszerüzle­tek majdnem mindegyike be­vezette a gyors kiszolgálást biztosító önkiszolgáló vagy ön­kiválasztó rendszert. A város főútjait kijavították, a házakat folyamatosan tatarozzák. Par­kokat, játszótereket létesíte­nek. Mindezen tevékenység­ben és a jobb életet jelentő fej­lődésben benne van a városi pártbizottság utatmutató, irá­nyító munkája. Vác lakosai tudják, hogy pártbizottságuk velük együtt halad és az ő ér­dekükben dolgozik. Azért van 1 olyan sikere a pártbizottság I felhívásainak, legyen az par- [ kot vagy járdát építő társadal­mi munka, vagy éppen a Du­nai Cementmű építését segítő ! vasárnapi rohammunka. A városi pártbizottság nem i -----------------------------— szem­l élője, hanem cselekvő része- j se, irányítója a város életének, j Az üzemek gazdasági, műsza- ' ki fejlődésében is nagy része VVVXVVVXVWCXVVVVVV\XVVVVVVVVVVVVVVVVV\.VVVVV Címzett: a MÁVAUT es a gyömrői tanács Több mint fél esztendeje árválkodik már magáraha- gyatva egy vaslemezből ké­szült fedett autóbuszmegálló Gyomron, a Dózsa György út 66. szám alatti ház előtt. Akik „ottfelejtették”, ugyan ígére­tet tettek özv. Mocsári János- né háztulajdonosnak, legyen csak nyugodt, néhány nap múlva kijelöli a bizottság a megálló végleges he­lyét, s odatelepítik majd a féltetős alkotmányt. Időköz­ben néhány kocsira való só­dert is ledobáltak még a ház előtti vizesárokba — a leen­dő alaphoz — s aztán teltek- múltak a hetek, de csak nem jött a bizottság. Viszont a bó­dé csatornái esős időben annál vidámabban ontják a vizet a ház falára. A tulajdonos pa­naszt emelt Klies Gyuláné tanácselnöknél, de a válasz ugyanaz volt, mint korábban: legyen csak türelemmel, ha­marosan átviszik végleges he­lyére a nemcsak bosszúságot, de kárt is okozó építményt. Ennek is van már vagy öt hó­napja, ám intézkedés még mindig nem történt. Ez úton hívjuk fel, de most már nyomatékosan a MÁ­VAUT és a gyömrői tanács figyelmét: ideje lenne már végre eredeti helyére állíta­ni, s átadni rendeltetésének a fedett megállót, nemcsak hogy esős időben az utasok ne ázzanak, meg a sódertól eldugaszolt árok felhőszaka­dás esetén ne okozzon ve­szélyt. hanem azért is, mert ilyen körülmények között tö­kéletesen kimenti a magán- területen veszteglő építmény a birtokháborítás fogalmát. (s. p.) Halálos motorkerékpár-balesetet okozott az ittas vezető Bán József 24 éves vontató­vezető, Cegléd, Géza utca 10. szám alatti lakos, az Országos Vízkutató és Mélyfúró Válla­lat ceglédi üzemvezetőségének a dolgozója, hétfőn délután baráti társaságban Béla és György napot ünnepelt. Ez al­kalomból több mint egy liter bort ivott. Barátja és munka­társa, Szokoi Kálmán Gyula 31 éves géplakatos, aki szintén erősen ittas állapotban volt, megkérte, hogy motorkerékpá­ron vigye haza a lakására. Bán József, a Reggel Sándor ceglédi lakos tulajdonát képező 25Ö-es Csepel motorkerékpár­ral — amely javítás végett volt nála —, el is indult. A motor­kerékpár hátsó ülésén Szokoi foglalt helyett. Az ittas Bán József hatvan-hetven kilomé­teres sebességgel száguldott végig a városon. Mikor a Pesti út egyik fordulójához ért, az előtte kerékpáron haladó Pa­lásti József ceglédi lakost nagy sebességgel szabálytalanul előzni akarta. Az előzési távol­ságot azonban nem tartotta be és így a motor elkapta a ke­rékpár hátsó kerekét. Az ösz- szeütközés után a motorkerék­pár az út menetirány szerinti jobb oldalán levő árokba fu­tott és felborult. A motorke­rékpárt vezető Bán József és a kerékpáros Palásti József könnyebb sérülést szenvedett. A háromgyermekes Szokoi Kálmán Gyulát a mentők életveszélyes állapotban elő­ször a Ceglédi Baleseti Kór­házba. majd onnan a budapes­ti Traumatológiai Intézetbe szállították. A szerencsétlen emberen segíteni azonban már nem lehetett, sérüléseibe a keddre virradó éjszaka bele­halt. A rendőrségi vizsgálat meg­állapítása szerint a halálos ki­menetelű balesetért egyedül Bán Józsefet, a motorkerék­pár vezetőjét terheli felelősség, mert ittasan, a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette a motorkerékpárt és az előtte haladó kerékpárost útkanyar- ban szabálytalanul előzte. Bán Józsefet a rendőrség ha­lált okozó veszélyeztetés miatt őrizetbe vette. van. A pártmunkásom jól is­merik az üzemek termelési folyamatát, gazdasági életét, mert sokat tartózkodnak az üzemekben és minden érdekli őket. ami az üzem életével ösz- szefügg. Mivel sok üzemben járnak és nagyon sóik tapasz­talatra tesznek szert, ennek alapján mindenhol tudnak 3° tanácsot adni a gazdasági ve­zetőknek. Ha szükséges — és elég gyakran szükséges — elv­társi módon bírálják a lazasá­gokat és hiányosságokat, de azt is megmondják, hogy azo­kat hogyan lehet kijavítani. Különösen sokat foglalkoz­nak a szakemberképzéssel. Vác kedvező fekvése — a nemzet­közi vasúti fővonal, jó köz­utak. és az olcsó szállítást biz­tosító víziút — ideális helyze­tet biztosít a vidéki iparfej­lesztéshez. A régi üzemek gyorsütemű fejlődése mellett ez a magyarázata annak is. hogy a közelmúltban több új gyár létesült Vác közvetlen környékén. A váciak örülnek is ennek, de a pártbizottság­nak komoly gondjai vannak az új gyárakhoz szükséges képzett szakmunkások és műszaki szakemberek miatt. Van ugyan iparitanuló-intézetük, de ez édeskevés a rohamléptekkel épülő gyárak szükségleteihez képest. Ezért a pártbizottság fokozott tanulásra szólította fel a gyárak munkásait, a fia­taloknak pedig lehetőséget te­remtett, hogy híradástechni­kái. vegyi, építőipari és textil­ipari technikumokban képez­hessék magukat. Az említett technikumok a városban kon­zultációs központokat hoztak létre, ahol a tanulók kellő irá­nyítást és támogatást kapnak a tanuláshoz. Ezekbe a techni­kumokba 245-en iratkoztak be. A pártbizottság je™^Já ^ szervezettség és a mozgé­kony beavatkozás minden olyan esetben, amikor rendel­lenesség tapasztalható vala­mely területen. Tavaly pél­dául a Híradástechnikai Anya­gok Gyárának eredményei hir­telen romlottak. A pártbi­zottság azonnal szakemberek­ből álló brigádot küldött a helj'zet kivizsgálására. Megál­lapították a hibák okát és ja­vaslatot tettek a miniszté­riumnak különböző intézke­dések megtételére. Ezután rövid idő alatt helyreállt az üzem normális élete. Figyelemmel kísérik azt is, hogy a gyáruk a legfejlettebb technológiai eljárásokat al­ti kalmazzók. A Könnyűipari i Öntöde vezetőit keményen | bírálták egy beszámoltatás alkalmával amiatt, hogy hú­zódoztak a nagyobb terme­lékenységű és olcsóbb fürt­öntési és héjformázási eljá­rások bevezetésétől. Az öntö­de vezetői megszívlelték a bírálatot és bevezették mind­két eljárást. Ma már a héj- tormázással öntött közdara bo­kát a régi 114 dkg anyagszük­séglet helyett 73 dkg anyagból öntik és a darabok minősége is javult. Az új eljárással öntött varrógép-alkatrészeket húsz perces munkával festhe­tő állapotba lehet hozni, míg ennek a munkának a régi nor­maideje 90 perc volt. A fenti példák is bizonyít­A kukoricavetés legősibb módja. Kökény Ferenc és csa­ládja ásóval veti a kukoricát, a ceglédi szőlők között. Szocialista brigádvesetök és szovjet vendégek megbeszélése a Csepel Autógyárban A hazánkban tartózkodó be­lorusz küldöttség két tagja, V. V. Prihodcsenkó, a minszki autógyár kommunista munka­brigád vezetője és P. I. Jas- csericin, a minszki golyós- csapágygyár igazgatója tegnap meglátogatta a Csepel Autó­gyárat. Az utóbbi időben már sok külföldi vendég és látogató megfordult a gyárban, de ta­lán kévésükét várták ilyen érdeklődéssel és izgalommal. Hiszen az autógyárban is ha­talmas fejlődésnek indult a szocialista brigádmozgalom, nincs olyan gyáregység, ahol ne lenne több is — így ért­hető volt a várakozás. A vendégek a délelőtt fo­lyamán végigjárták a gyár üzemeit, különösen a szer­számgyárban és a motorgyár­ban töltöttek sok időt, ahol legtöbb a szocialista brigád. A gyáregységekben elbeszél­gettek a szocialista, vagy a szocialista cím eléréséért küz­dő brigádok tagjaival és sok jótanácsot, tapasztalatot ad­tak. Délután a szocialista brigá­dok vezetőit hívták össze, amikor is Prihodcsenkó és Jascsericin elvtársak a látot­tak alapján elmondták véle­ményüket a szocialista brí- gádmozgaiom Csepel autó­gyári helyzetéről. Az érdekes és hosszú beszélgetés során sok hasznos tanács, észrevé­tel hangzott el, amelyek to­vább erősítik az autógyári szocialista brigádok munká­ját. Jécsai Andor így talán könnyebb, de alig korszerűbb. Gál Gyula munkacsapata a háztáji földeken eke után vet. Fritz József vetőgép-kormányos és Kávai János vetőgép­faros már nagyobb területtel birkózik naponta. Ök is ku­koricát vetnek a ceglédi Petőfi Tsz földjén. fis a nagyüzemi módszer. Az albertirsai Dimitrov Tsz föld­jén TVD—6. mintájú négyzetbe vető géppel vetik a ku­koricát. (nini) ják, a pártbizottság arra tö­rekszik. hogy gazdaságszerve­ző munkája hatékony, ered­ményre vezető legyen. Nagy­részt kiküszöbölték már azo­kat a módszereket, amelyek rontották a munka hatékony­ságát. nehézkessé, lassúvá tet­ték azt. Náluk nincsenek már tömegével szervezett — és gyakran fölösleges — értekez­letek és ha van is értekez­let, ott gondosan kerülik a fe­lesleges szócséplést. örvende­tesen csökkentek a jelentés­kérések, kevesebb a papír és így nem válnak íróasztal­hoz kötött hivatalnokokká. Gazdaságszervező munkájuk tartalmát Galbicsek elvtárs, a párttitkár, így fogalmazta meg: „Arra törekszünk, hogy a városi bizottság és üzemi pártszervezeteink tevékenysé­ge közvetve vagy közvetlenül gazdasági eredményekben je­lentkezzen”. A pártbizottság beavatkozásának a legtöbb esetben valóban meg is van a gazdasági eredménye. A vá­ci elvtársak tehát nemcsak tisztán látják a tennivalókat, hanem el is érik a kitűzött cé­lokat.. Persze vácott is vannak hi- —1? * bák de az igen jó, hogy ezeket a hibákat maguk a pártmunkások mondják el. Ez azt jelenti egyrészt, hogy nem akarják szépíteni a dolgo­kat. másrészt pedig — és ez a fő dolog — tisztán látják a hi­bák kijavításának módját. Hi­ba például, hogy a pártbizott­ság a különböző gazdasági jellegű feladatokat nem az üzemek pártszervezetein ke­resztül igyekszik megoldani, hanem — átnyúlva a fejük felett — közvetlenül a gazda­sági vezetőkkel beszéli meg. Lehet, hogy ez a módszer pil­lanatnyilag hatékonyabb, de mégsem helyes. mert így meggátolja a. helyi pártveze- tőségek fejlődését és bizo­nyos mértékig háttérbe is szo­rítja őket. Ha a feladatokat a pártszervezeteken keresztül oldják meg a munkában erő­södnek a pártvezetőségek, fejlődnek a vezetőségi tagok és növekszik a párt tekinté­lye. Ha tehát egy ideig — egészen biztosan nem hosszú ideig — egy kicsit gyengébben is megy a munka, akikor is a pártvezetőség hajtsa végre a párt határozatait a saját terü­letén, ne pedig a városi bi- zottság a gazdasági vezetőkön keresztül. Mint ahogy az egész megyé­ben, Vácott is többet kell fog­lalkozni az alapszervezeti ve­zetőségek szakmai és politi­kai képzésével. Ma már olyan feladatokat kell megol- daniok a mozgalmi szervek helyi vezetőinek, amelyek ko­moly közgazdasági és üzem­vezetési ismereteket követel­nek. És hogy ezt megszerez­hessék, ahhoz elsősorban a vá­rosi pártbizottságtól várnak segítséget. Vác város nagyot fejlődött az utóbbi néhány év­ben. Növekedtek az üze­meik, növekedett és megszé­pült a város. Velük növeke­dett. fejlődött — de egy lé­péssel mindig előbbre járva — a városi pártbizottság is. Lovász Vince I Minden eszközzel t Már csak néhány nap van hátra a kukoricavetés leaked- £ vezöbb idejéből. A kiadós eső után termékenyítésre éhesen £ várja a föld a magot. Ahol még nem vetették el a kukoricái, -5 most minden erővel a vetéshez látnak. A ceglédi járásban is í teljes erővel folyik a munka, minden eszközt igénybe íresznek i a kukorica vetésére. Alábbi képeinken a kukoricavetés külön. '< böző módjait mutatjuk be, amelyeket a járás termelőszövet- á kezetei alkalmaznak. Hét új épület — egy év alatt Az aszódi Aranykalász Tér melőszövelkezetnek minta szerű állatállománya van, ki. tűnő törzskönyvezett egyedek elsőrangú tenyészállatok. f közös gazdaság tagságának el tökéit szándéka, hogy a nö­vénytermelési üzemág melleti az eddigieknél is nagyobt gondot fordit az állatokra, nö­veli az állatállományt és s lehetőségekhez mérten évrő. évre fokozza a 100 katasztrá- lis holdra jutó hústermelést Ehhez a nagyszabású prog­ramhoz az eddigieknél töbt épületre, istállóra, ólra van szükség, mert a jelenlegi épü­letekben már nagy a zsúfolt­ság. Ezért ebben az esztendő­ben több mint háromne­gyedmillió forintos beru­házással hét új épületet és egy artézi kutat építe­nek, amely rövid idő alatt meg­oldja a férőhelygondokat és lehetőséget ad a gyors ütemű létszámemelésre is. Az év folyamán többek kö­zött felépítenek egy 50 férő­helyes növendékistáliót, amely­nek munkáit már befejezték, csupán a tetőfedés nem ké­szült még el, a műszaki át­adásra is rövidesen sor kerül. Ez az istálló több mint 200 ezer forintos állami hitellel és vállalati kivitelezéssel készül. Építenek még egy 250 férőhe­lyes szerfás süldőszállást, egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót. egy szerfás növendékistállót, egy háromezer férőhelyes csi­benevelőt és egy artézi kutat. Ezek az épületek közel hat­százezer forintos állami be­ruházással, több mint 100 ezer forintos saját erő hozzájáru­lással és 105 ezer forint ér­tékű természetben végzett munkával készülnek. Már korábban építettek bontási anyagból, saját ki­vitelezéssel, 40 ezer forint értékben egy 700 férőhe­lyes baromíiólat, s rpég szándékoznak, készíteni saját kitermelésű faanyagból egy 10 vagonos górét is, mert a jelenlegi nyolc és fél vago­nos kevésnek látszik az idei várható terméshez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom