Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-26 / 97. szám

1961. Április se. szerda “hJCívttm .1 Az aranynál is drágábban Mit keres a fogatos — Kovács a közösben — Egykor és most — Látogatás Csomón Olyan ez, mint a sivatag. Lép az ember, a szél meg szaporán betemeti a nyomát. Fut, szalad a homok, de már csak iramodásnyira. Áz ember útját állta. Emilt szól ők arák­kal, odébb erdővel. Madár- szemmel olyan a csemői ha­tár, mintha egész hadsereg állna glédában, szuronnyal a puskája hegyén: égnek me­rednek a tőkék gyámolítói. ,A Rákóczi Tsz tanyáján ki­bejár az áprilisi szél. Bosszú­ságot. legfeljebb a lustán nyújtózó 'cicának okoz, külön­ben kihalt az udvar. Az em­berek a határban: a 400 hold szőlő metszéséhez mindenkire szük­ség van. Sürget az idő is, a permetezést épp hogy befejez­ték a gyümölcsösben. Szűcs János brigádvezet&nék lő a l^je: a közel 400 hold — eny- nyi az ö „birodalma” — me­lyik, részébe irányítsa a tago­kat. \ — Szerencsére nem sokat keli. nógatni az embereket — mondja Szálkái István tsz- elnök —, mert tagságunk a közös gazdaság egész terü­letét elvállalta eredményességi munkaegység alapján megmű­velésre. A máris erőre kapott Rákó­czi Tsz az idén és jövőre még szilárdabban megveti a lábát a futóhomokon. Egyelőre 12 hold almát telepítenek — „Za­matos, illatos Jonáthánt, más nem kell nekünk!” :—. további négy holdat fával hódítanak vissza a széltől. És jövőre hozzálátnak a szőlő területé­nek gyarapításához. \ — Mégpedig. nagyüzemi módon — teszi hozzá a tsz- elnök. — Előbb-utóbb eljön az .ideje, hogy . mi is korsze­rűsítsük a szőlőtermést, gé­pesítsünk, ahol lehet. Ehhez pedig már a telepítésnél meg kell teremteni a lehetősége­ket. Monon József fogatos he­lyeslőén .balogjai,., jgár a vüá- • gért sem válna Trips’ hűséges két paripájától, azért ő is a technika híve. Köze is van hozzá, nem is akármilyen. — Én hozom-viszem a mo­zit — büszkélkedik. — A hét végén menetrend szerint ke­ressük fel hol ezt, hol azt a kultúrházat a friss filmmel, — Ami azt illeti — véleke­dik Oldal Mihály —, munká­ban bizony nincs hiány. A' harmincöt ló, a sok eke, szer­„Munkában nincs hiány!” szám, miegymás. ad elég dol­got. Hárman azért mindennel elkészülünk időben. A kereset pedig kárpótol a , fáradságért. Négy hónapra majdnem hét­ezer forint jutott a munka-, egységekre. Motorkerékpárra gyűjtök. Vajon a fiatalok is megta­lálják-e számításukat a Rákó­czi Tsz-ben ? Kontra Anna szerint iigen. Annusika a Silye László bri- gádjábain dolgozik. Rajta kí­vül az édenapja és Ilonka, a nővére is a tsz tágja. ' Tavaly házat vettek, rendeset, takarosai, öröm ben­ne lakni. Most Annám a sor: a kombinált szobabútora alig­hanem, rövidesen megérkezik a Kontra-portára. Hogy ö mennyit keres? íme a vála­sza: — Igaz. csak .220 munka- egységest' teljesítettem a mólt •évben., de wíy...is^ több mint nyolcezer formt jövedelmet vittem haza. Én mondom" ér­demes itthon maradni, a tsz is nyújt olyan ikeresetet, mint a gyár vagy a hivatal. — Más azért a város ... — próbálunk ellentmondani. Anrausfca azonban kitart, a véleménye mellett: — Moziba itt Is mehetek. A z Álba Regiét például a fővá­rossal aey időben mutatták be nálunk. Bálba is eljárok, a táncosokra se lehet pana­szom, És színházi előadást is tartanak a csemői határban: a Petőfi Színpad nem feled­kezik meg rólunk. Aztán meg | Cegléd is közel van. Ha ott j megy valamid jó, vagy Nagy- . kőrösön vendégszerepel a . kecskeméti színház, egész! mo-torkaravám indul útnak. Csemőről színházba? Motor-, i kerékpár, ház. bútor a kere- | set bői? Mozi a tanyá világiban? j Élésedet t parasztember? , Húszegynéhány esztendeje ; bizony mindez legfeljebb az 1 álmok világéba tartozott. Más volt a valóság. A csemői határt akkor nemcsak a sivár homok ural­ta. Szó se róla: némelyek ak­kor is megtalálták, számítá­sukat. Termett a rizliirig, ára volt a jófajta homokinak, ha alacsony 1S< A többséget azonban a homoknál is nagyobb' ve­szedelem: az ínség réme emésztette. „Mostani helyzetünk olyan kétségbeejtő” — ír ék a cse­mői szőlömunkások 1938. má­jus 22-én a földművelésügyi miniszter „őnagyméllóságához” elküldött kérvényükben —, hogy csak a legnagyobb lelki érővel tudjuk családunkat és magunkat fenntartani... Je­lenleg a teljes munkabírású férfiak napszámja nagy sző­lőtelepeken 1 pengő 20—I pen­gő 30 fillér, kisebb szőlótele- pefcsn pedig 1 pengő 40—1 pengő 50 fillér. E csekély nap­számból ... a legnagyobb nél­külözés mellett kei] élni és e helyzetet mér a jövő nemze­dékkel is éreztetnünk lieh, mert hiányos étkezéssel tud­juk csak táplálni őket. az „Érdemes Itthon - maradni í” (Opsuszky László felvételei) anyai szív legnagyobb fájdal­mára ...” A kérvény mitsem segített a csemői szőlőmunkásokon. Minden maradt a régiben, mert — mint azt az egykori il­letékesek megállapították — a szőlőtelepek munkásai ked­vezőbb helyzetben vannak, mint más napszámosok, akik hetenként legfeljebb egv-kát nap elfoglaltságot találnak.. A szél ma is tépi. ci bálja a csemői homokot. Az ínség li- dérce azonban odébbállt. Ka­rók milliomjai sí rózsáinak a határban Emberek serege bir­kózik a sivataggal. És ha lá- bamyómát be is temeti a ho­mok, a kezenyomát megőrzi az idők végezetéig. ' Az aranynál is drágábban Tizet. Jóléttel, bőséggel. Gazda­gon. Gy&p&y Dénes „Elégedett vagyok!” vetítővel. Van öröm, ha meg­érkezünk! Szaiisznyóék. Hornyákék, Ungváriék egykori napszá­mosa rangos ember ma a cse­mői határban. . Se földje, se vagyona nem volt, ház is csak az ONCSA révén jutott Mo- nori Józsi bácsinak, a Rákó­cziba azonban már a juttatott földdel lépett. Magával hozta a Szellőt és a Csöpit is. — Hárman keressük a ke­nyeret — tréfálkozik. — A két ló is megteszi a magáét: az elmúlt esztendőben majd­nem 14 ezer forintot vittem haza a tsz-ből. Ennyi jutott a 366 munkaegységre. Elégedett va­gyok. Oldal Mihálynak, a tsz ko­vácsának sem lehet oka a pa­naszra. ő pedig saját műhelyt hagyott ott, több mint húsz esztendős szakértelmével lé­pett be a Rákócziba, Eleinte riogatták. „Mi keresnivalója van egy ügyes mesterember­nek a közösben? Látástól-va- kulásig dolgozhat — bagóért!” duruzsolták a fülébe. Lipcséiien akarják kikészíteni a nutriatenyésztok, a Magyarországon eladhatatlan nemesprémet Szóvátettük legutóbb, a két éve nagy lelkesedéssel meg­indult magyar nutriatenyész- tás holtpontra jutását. Az értékes szőrme egyszerűen el­adhatatlan Magyarországon, annak ellenére, hogy az or­szág szőrmesziUcségletének fe­dezését külföldi behozatallal .lehet csak fedezni. A nutria- tenyésztők természetesen nem nyugszanak bele abba, hogy a felvásárló kereskedelem nem veszi át a nutria gereznákat, j mert a magyar szőrméid készí­tő ipar nem rendezkedett be ' feldolgozására. A tenyésztők most próbaképpen bérkikészí­tésre külföldre szeremének küldeni néhány száz gereznát. A kikészített szőrmét hazahoz­nák és itthon értékesítenék. Bíznak benne, hogy állami szűcsvállalatok, kisipari szö­vetkezetek, egyénileg dolgo­zó kisiparosok, akik vala­mennyien csak kevés nemes szőrméhez és ahhoz is na­gyon nehezen jutnak, átven­nék a kikészített szőrmét* A budapesti 1. számú föld- i mű vessző vetkeze t keretében I működő nutria szakcsoport, j amelynek nagyon sok Pest j megyei tagja van, kezdemé­nyezte á külföldi bérkikészí- j test. Érintkezésbe lépett az | egyik világhírű lipcsei szőr- ! mekikészítő . gyárral, amely j nutriára is berendezkedett és j meg is állapodott vele egye­lőre háromszáz gerezna bér­kikészítésében. A kikészítés árában is megegyeztek. Mind­össze az szükséges még. hogy a prém kiküldésére, valamint a költségek átutalására, majd árucsereforgalmi elszámolá­sára engedélyt kapjanak. A nutriások kérvénye már he­tek óta járja a hivatalos utat, egyelőre azonban hiába sür­getik az elintézést, kérelmü­ket még nem teljesítették, de el sem utasították. Márpedig ha hamarosan nem történik intézkedés, a beraktározott hétszáz, de a tenyésztőknél le­vő több ezer nutriagerezna szintén elpusztul* 1 EZ IS FONTOS Gyál községnek szép. ren­des mozija van. Pár hete ren­dezték, csinosították, elége­dettek is vagyunk- Sajnos, a gondoskodás nem terjed ki az egész épületre,, mert há­tul a V/C állapota leírhatat­lan. Még villany sincs, amely pedig igazán a leg­elemibb követelmény. Ugy- látszik, a beosztottak erre rnó.r nem fordítanak gondot és nincs, aki ellenőrizze őket. Csiszár Ákos, Gyál TILTAKOZUNK! Az 1961. évi április 19-i „Az olvasóik fóruma” rovat­ban nagy megdöbbenéssel ol­vastuk, hogy mi üldözzük a gólyáikat. Ez ellen tiltako­zunk, Kérjük, közöljék, hogy tavaly a madarakat a vadá­szokkal lövették ki. Jó ma­gam és Simon József a szo­ciális otthon dolgozói va­gyunk. Én a gólyákkal sem tavaly, sem az idén nem tet­tem semmit. Simon József kertész pedig utasításra verte le a fészküket. Kamenszki János Tápiógyörgye JURIj GAGARINNAK Az a szerda reggel, amelyről most írok, számomra is éppen olyan izgalmas, semmi máshoz 3^ [ nem hasonlítható volt. mint. minden embernek a Földön. Sejtettem, hogy hamarosan el­következik az a nap, amikor az ember elhagyja bolygóját és a mindenség urává válik. Tudtam azt is, hogy a szovjet tudósok csak’ akkor bocsátják fel embei'rel az űrhajót, ha tudják, biztonságosan vissza is tér. Mégis aggódva lestem a rádió híreit és szivem a tor­komban dobogott, amikor meg­hallottam ;— az űrhajó sikere­sen földet ért. Büszke vagyok arra, hogy- én is a szocialista órszájok nagy táborába tarto­zom. A magam és a Pest me­gyei Hírlap levelezőgárdája ne­vében további sikereket és bé­kés, családi boldogságot kívá­nok az első űrhajósnak. Jurij Alekszejevics Gagarinnak. Sin ka István Kartal Megnéztem az érdi strandot A napokban, amikor olyan melegen sütött a napsugár, el­mentem és megnéztem az érdi strandot, vajon milyen előké­születék folynak, hogyan vár­ják a vidám fürdőtöket. Nem­sokára itt van május elseje, amikor a hidegvízű uszo­Mélíón akarunk ünnepelni A teljes pompájában viruló alsó park leSz a május 1-i ün­nepségek színhelye. A Haza­fias Népfront rendezésében ün­nepli majd Gödöllő népe ezt a napot. Jó idő esetén közel tíz­ezer emberre számítanak, s el­helyezésük, ellátásuk és szó­rakoztatásuk nem kis gondot okoz.. Máris több megbeszélés történt és a rendezőség állandó kapcsolatot tart a községi szer­vekkel. Az ünnepi felvonulást külön ‘ bizottság értékeli és ju­dezésben is részt vesznek, Bar­bár Gyula KISZ-tiíkárral az élen. Csiba József Gödöllő dókat, és strandokat meg­nyitják. A gyönyörű környe­zetben elterülő medence üre­sen, feltört cementlappal ásító- zik. Az utakat még mindig a tavaly ősszel hullott falevél bo­rítja. másutt meg kokéig érő, elvadult gazban gázoltam. Mán években ilyenkor már takarí­tottak. rendezgettek. Öröm volt «2 újjávarázsolt strandra be­lépni. Idén miért feledkeztek meg róíu?v Téri András " Érd Pártoló tagoknak is? A tavasz folyamán meg­alakult o. Kossuth Termelő­szövetkezeti Csoport. Fel­hívták a tagokat, hogy az ál­taluk a szövetkezetbe bevitt földterület után a termelő­szövetkezeti csoport fel nem osztható alapja javára a ka­taszteri tiszta / jövedelem minden aranykoronája után húsz forintot, ezenkívül ka­taszteri holdanként ü-e-mvi- teii hozzájárulás címén 200 forintot fizessenek be. Sze­retném tudni, hogy a fenti két összeg fizetése kötelező-e a pártoló tagoknak is? Lányi József, Újlengyel. Kossuth a. 22. •k A Termelőszövetkezeti Ta­nácstól kapott felvilágosítás szerint a befizetés a pártold tagokra nézve is kötelező­mért föld- és vagyon-bevitelí szempontból azonos elbírálás alá esnek a rendes ta-gökkol. Szülők a színpadon talmazza. A parkban ez alka­lomra külön emelvényt készí­tenek, amelyről Baskai Tóth Bertalan egyetemi tanár, or­szággyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Délután mű­sor és sportesemények, este pedig tánc lesz. Május 1 előké­születeihez a KISZ-fiatalok társadalmi munkával járulnak hozzá. Befestették a mintegy ezer négyzetméter kerítést a szabadtéri színpadnál, segítet­tek a porkosításban és a ren­A nagyhalai vásártéri ál­talános iskola szülői' munka- közössége igen jól dolgozik. Még a télen elhatározták, va­lami nagyobb szabású ese­ménnyel járulnak hozzá az iskola és a szülők kapcsola­tának erősítéséhez. Megálla­podtak abban, hogy színdara­bot. adnak elő. A választás — Jókai—Ambrózi „Debre­ceni lunátikush című zenés vígjátékára esett. Rövidesen megkezdődtek a próbák, ahol a napi. munka után vala­mennyi szereplő rendszere­.sen megjelent és igyekezett a számára nem könn jb. fel­adatnak eleget tenni. A tö­rekvés nem volt hiábavaló, mert haszonkor medikán este a járási művelődési házban Újfajta képes levelezőlapok Veresegyházi olvasónk leve­lére kaptunk választ, amelyet a Képzőművészeti Alaphoz küldtünk el. A levél kifogásol­ta, hogy a lassan üdülőhellyé emelkedő községről nincs szép, vonzó képes levelezőlap, csak olyan, amely már sok évvel ezelőtt készült. A Képzőmű­vészeti Alap elismeri a kritika jogosságát és ígéri, hogy a kö­zeljövőben, amint túlfeszített fotózási tervük engedi, új, mű­vészi felvételeket készítenek a strandról és azokat hozzák for­galomba. tartott előadáson komoly si­kert arattak. A hírek szerint az előadást másutt + is meg. ismétlik, többek között a Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. PoeskaU Lásíió, Ka&*káta FELESLEGES BEFEKTETÉS VOLT? Mi, Vácduka, Vácrátót köz­ségek bejáró dolgorói azzal fordulunk a Pest megyei Hír­lap szerkesztőségéhez, hogy alábbi kérésünk nyilvánosság­ra hozatalával segítsen pana­szunk orvoslásában, övömmel üdvözöltük és fogadtuk azt a bejelentést, hogy a két község részére autóbuszjáratot létesí­tenek a vasútállomástól. Ezt az ígéretet a MÁV AUT tavaly teljesítette. Sajnos, az újjá épített vácrátóti vasútállomás építkezésénél nem vették fi­gyelembe, bogy oda közlekedő út is kell. Ezért mindkét köz­ség autóbuszjárata az állomás­tól jó kétszáz méterre áll meg. Van ugyan bekötőút, de az föl­des, gidrets-gödrös, esőzéskor egyszerűen járhatatlan. Az ál­lomáshoz vezető út csak a vas­úti sinek mellett volt, illetve van. de a vonat veszélyezteti a közlekedést. A két község kérésére a MÁV igazgatóság többszöri bizottsági vizsgála­tok. hosszú huzavona után úgy határozott, hogy az említett be­kötő földes utat meg 1961 ta­vaszán feltölti és akkor az autóbuszok a vasútállomásig közlekedhetnek. A lakosság lelkes társadalmi munkával járult hozzá, hogy' április 4-re a bejáró utat a forgalomnak átadják. Örömünk azonban nem sokáig tartott, mert ápri­lis 12-én a helyszínre kiszálló bizottság tagjai' megállapítot­ták, hogy az út autóbusz köz­lekedésre alkalmatlan. Aj, em­lített utat 120 centiméter ma­gasan töltötték fel salakkal, mintegy nyolcvan ezer forint­ba került és most, elkészülte után vettéli észre, hogy komoly közlekedésre alkalmatlan. így az autóbusz ismét a régi he­lyen áll meg, s nekünk meg­maradt a gyaloglás. Kérdez­zük. hol itt az ésszerűség? A nyolcvanezer forint kiadás az államot terhelte. Mi üzemi dol­gozók, akik iparkodunk terv­szerűen termelni, kérnénk az illetékeseket, hogy a népgaz- d aság pénrévéi körültekintőb- ben gazdálkodjanak. A bejáró négyszáz dolgozó nevében. Here»» János, a Váci Járási Tanács dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom