Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
IMI. ÄFRrLfS n. VASÄRNAP MEcrm t^ífirföP 7 HALLE—TERESIN—TEPLICE SZÖVEGBEN — KEPBEN Milyen szépen is írja Móricz Zsigmond, hogy gyalogolni jó. Manapság ez a látókör szélesedett, mondván: utazni jó. Világot látni, más országot, más szokásokat megismerni, ka már ide hozta az embert a jó szerencse. Utunk egyes állomásai Halle, Prága, Teresin, Tép- !:ce, s végül Budapest voltak. Az éppen ezer esztendős Halle millenniumát ünnepli. Nagy múltú, nagy hírű, magas kultúrájú városa ez a Német Demokratikus Köztársaságnak. A 20 vés, rendkívül csinos, bá- Veronika Schulcz, a hallei egyetem vegyészeti karú- vak hallgatója szavait jegyeztem fel: — Az élet mindig erősebb! Városunk ma elevenebb, fiatalabb, mint valaha volt. így éli majd meg kétezredik évfordulóját is... A szép haliéi napokat Prága követte, onnan Teresin volt a következő állomás. Derűs hangulatunkat a mély kegyelet váltotta fel. Ide hurcoltak — többek között Munkaidő teljes 24 óra Beszélgetés egy házi betegápoló nővérrel Fiatalos. barna hajú asz- szony Dutka Jánosné, foglalkozása egészen újszerű: házi betegápoló nővér. De még csak alig fél esztendeje, november elseje óta. — Azelőtt négy évig községi szülésznő voltam ugyanitt. Szobon — beszéli el pályafutását —. bizony rosszulesett, amikor megtudtam, hogy megszűnt az állásom. Hiszen magam is belátom, nincs többé szükség községi szülésznőre. Ritka most már az az asszony, aki. amikor a nehéz órája közeledik, ne menne idejében a kórházba. Mindez igaz, nekem mégis fájt abbahagynom a régit és új foglalkozást vállalnom. Hány igyermeket segített a világra, nem tudja pontosan, de: — Sem az alatt a két év alatt, amíg a váci kórház szülészetén, sem a négy év alatt, amíg itthon dolgoztam, egyetlen csecsemő sem halt meg a kezem alatt. 1954 óta nem volt Szobon csecsemőtemetés. Pedig három koraszülés is volt, az egyik csak 1,60 kilóval született, mégis megmaradt, ma is jő egészségben él, ahogy a másik kettő szintén. Nem dicsekvő hangon mondja, de azért érezni szavain, büszke jól végzett munkájára. — Tudja, éppen azért, mert a régi állásomban csak az élet vett körül, ragaszkodtam hozzá. Most meg mindjárt az első hetekben meghalt egy beteg a kezem alatt... Mintha bizony a hibájából történt volna. Ugyan, mi baja lehetett annak a szegény betegnek? — Rákja volt az öreg bácsinak, nem lehetett már segíteni rajta. — Mennyi betege van naponta? — Oh. ez a hét nagyon szerencsés. Ma például a fekvő betegek száma mindössze hét és egyik sem súlyos, mindegyiket csak egyszer kell meglátogatnom. De amikor a télen sok volt a kanyarós, 15—16 beteget kerestem fel és ugyanakkor olyan is volt köztük, más súlyos bajjal, akinek háromóránként injekciót kellett adni. Akkoriban átlag 20—30 látogatást tettem naponta. Egy-egy ilyen látogatás azonban nem egy-tkét perc, hiszen a házinővér minden betegnél sokmindent elvégez. Megszámlálja az érverést, megméri a lázat, ahol kell, kötést cserél, injekciót ad, ellenőrzi, beve- szi-e a beteg az orvosságot, megigazítja az ágyat. Ha a beteg állapotát rosszabbnak találja, elszalad az orvosért, azzal együtt tér vissza és az Vidám terefere a haliéi Rathausplatzon. A háttérben Händel szobra. Jellegzetes utcai részlet Halle ezeréves egyetemi városból. Sok tízezer kegyetlenfii meggyilkolt, elégetett kommunista, hazafi, zsidó emlékére létesített nemzeti kegyeleti gyászhely a csehszlovákiai Teresinben. (Foto: B. L.) Szentendre lesz a Dunakanyar idegenforgalmi központja Nagyszabású rendezési terv a régi város fejlesztésére Több ezer szakember dolgozik Pest megye városainak és községeinek általános fejlesztési tervén. Már elkészült 63 helység részletes rendezési tervé, amelyek közül különösen jelentősek a Szentendre általános fejlesztésére kidolgozott irányelvek. A sajátságos, régi várost Budapest közelsége és táji jelentősége különösen alkalmasa teszi, hogy a Dunakanyar üdülőközpontjává fejlődjék. A belső városrész történelmileg kialakult elrendezését érintetlenül hagyják, ugyanakkor kilencvennél is több sok évszázados műemléképület városképalakító szerepét környezetük rendezésével emelik ki. Ezen a területen, a lebontásra ítélt házak helyén csakis olyan épületeket emelnek, amelyek építészeti megoldásukkal jól illeszkednek a város régi stílusú együttesébe. A belsöváros utcáiról a jármüveket átterelik a várost körülvevő, fokozatosan kiépülő korszerű körutakra, amelyekről sugáralakban ágaznak el a látogatott kirándulóhelyek útvonalai. A város északi részén, a Duna és a hegyvidék találkozásánál jelölték ki az üdülőnegyedet, ahol már most is gombamódra szaporodnak a hétvégi házak, kis nyaralók. Ezen a Vidéken, a Határcsárda szomszédságában jelölték ki a nagy nyaralók, szállodák helyét, ahova reprezentatív vendéglátóipari üzemeket, autószervizt és más, az idegenforgalomhoz szükséges intézményeket helyeznek el. A Duna-parton épül ki a város modem negyede, korszerű, sok emeletes pontházakkal, parti sétánnyal. A Bükköspart környéke lesz a város művelődési központja: itt már megépült az 500 személyes nézőterű szabadtéri színpad és kertmozi, itt épül fel a város új művelődési háza és az ásatások során feltárt római-kori tábor romjaihoz nagy sétapark kialakításával teremtenek méltó környezetet. Szentendre már az idén is sok kirándulónak. hétvégi üdülőnek nyújt kellemes pihenést: a szomszédos Pap-sziget 27 holdas területén több mint 800 000 forint költséggel megépül az új camping-tábor és megnyitják az új turistaházat is. (MTI) Csaknem másfélezer motoros géppel, huszonkét repülőgéppel az egész országban irtják a gyomokat A szokásosnál korábban, az elmúlt napokban országszerte megkezdődött a Vegyszeres növényvédelem. Nagy teljesítményű motoros permetező- gépek, repülőgépek dikonirt- tal permetezik az őszi és a tavaszi gabonaféléket és a már bevetett kukoricaföldeket. A szakemberek véleménye szerint — a növényzet gyors fejlődése miatt — már május első napjaiban be kell fejezni a vegyszeres gyomirtást, nehogy kár essék a termésben. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat állomásai több mint 400, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok pedig megközelítőleg ezer nagy teljesítményű motoros géppel irtják az évről évre óriási terméskiesést okozó egyszikű gyomokat. Igen nagy hasznát veszik ez évben a 22 repülőgépnek. A repülőgépes állomás egymaga 100 000 holdon vállalta a vegyszeres gyomirtást. Jelenleg Szolnok, Békés, Csongrád, továbbá Györ-Sopron , Bács-Kiskun, Heves és Pest megye termelő- szövetkezeteit segítik a repülők. Ördög a hordóban Nem mindennapi zenei esemény színhelye lesz valószínűleg még ez év karácsonyán• a nagykőrösi művelődési ház: „Ördög a hordóban” címmel gyermekoperát mutatnak be a város zeneiskolájának apró növendékei. Az új dalmű szerzője: Kovács István, a nagykőrösi zeneiskola tanára, akit kórusműveiért már több ízben érté- | kés díjakkal ju- I talmaztak. Készülő művéről a következőket mondta munkatársunknak: — A feladat már régóta megkapott. Ritka és napjainkban úgyszólván példa nélkül áVL a gyermekopera műfaja. Elképzelésem szerint kompozícióm zenei nyelvezete modern lesz, mondanivalója nemkülönben. Ugyanakkor arra törekszem, hogy köny- nyen érthető és könnyen énekelhető legyen. Annál is inkább, mert — igaz, tehetséges — 8—14 éves szereplőket kell foglalkoztatnunk. Tekintetet- tel voltam a gyerekek hangterjedelmére és zenei képzettségére is. — A gyermekopera betanítását és a vezénylést Bálint. Ferenc, a zeneiskola igazgatója vállalta, Kiváló képességű kollégám közreműködése rendkívül nagy segítséget jelent. — Hallhatnánk valamit az új gyermekopera tartalmáról? — A librettó Fakan Balázs, a Budapesti Filmstúdió dramaturgjának munkája, a verseket Csukás István irta. A tartalmát röviden így foglalhatnám össze: az ördög, a Rossz mindenütt ott ólálkodik. Vesztére azonban a tömeggel szemben alulmarad. A falu népe — mert vidéki környezetben játszódik az opera — fondorlattal ártalmatlanná teszi az Ördögöt és hordóba zárja, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak tőle. Innen a mű címe is: „ördög a hordóban”. A partitúra nagy óbbik része már elkészült. Előreláthatólag 140—150 diák jut szerephez az új gyermekoperában, amelynek decemberi bemutatóját jogos kíváncsisággal várja a szakmai közvélemény éppúgy. mint a nagyközönség. <gy) új intézkedést nyomban végrehajtja. — Ahol a beteg egész nap egyedül van, mert hozzátartozói egész nap dolgoznak, ott mindenről nekünk kell gondoskodni, még a kosztjáról is. Nem. ilyen esetem még nem volt — eddig. F« itt van az öreg Márta néni, egy teljesen egyedülálló, hetvenen felüli özvegyasz- szony. Mostanában sokat betegeskedik, bár még nem dőlt ágynak. „Jaj mi lesz velem — kérdezte tőlem a napokban —, ha már nem tudok láb- raállni?” Megnyugtattam: „Ne féljen Márta néni, hiszen azért van á házi nővér-, hogy magáról gondoskodjon”. Igen, ez is a mi feladatunk. Segítünk az orvosnak, megkönnyítjük a munkáját, segítünk a betegnek akkor is, ha van mellette valaki, ha meg senkije sincsen, akkor különösen. Szép hát ez a mi foglalkozásunk. — Tehát már megszerette? — Eleinte bevallom, nem nagyon tetszett, de aztán hamar beleszoktam, most pedig már látom a szépségét, érzem a fontosságát és nagyon megszerettem. — Mennyi a munkaideje? — Huszonnégy órából áll a nap — feleli nevetve. — A doktor úrnak sincs se nappala, se éjjele. Ha hívják, mennie kell. Nekem is ugyanígy kell dolgoznom. Különösen akkor, ha az orvos, mint nemrég heteken át, amikor a szomszédos községben is helyettesített, nincsen éppen itthon. Előfordult ezalatt, hogy elsősegélyt kellett nyújtanom, erre is kiképeztek minket ; . . Aztán, ha nincs itthon az orvos, sürgős esetben jogom van kórházba szállíttatni a beteget. — Mióta házinővér, volt-e a régi hivatásába vágó esete? — Igen, még-tavaly decemberben egy Ivorasziilés és a doktor úrnak akkor is épp más községben volt dolga. Magam kísértem mentőautón kórházba az anyát és csecsemőt. Szegény picike nem lélegzett. Elkezdtem gondolkozni, mit csinálnának vele a kórházban? Oxigént kapna. Dehát azt én a mentőautóban honnan vegyek? És erre rányitottam a picire a robogó autó ablakát. Nagy erővel áramlott be rajta a levegő. A gyerek pár perc múlva jobban lett. Ez a koraszülöttem is megmaradt. Örülök, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Nemcsak a másét, a magáét is persze, hiszen három gyermeke van Dutkánénak. A legidősebb fia idén érettségizik a váci gimnáziumban, a kisebbik még csak VII. általánosba jár, a kislánya pedig mindössze kétéves. — Ugyan kire hagyja otthon ezt a kis gyereket, amikor a,betegekhez megy? — Eddig megmaradt egyedül is, remek idegzetű, nyugodt gyerek. Persze most már, hogy nagyobb, délelőttönként magammal viszem, ha csak nem valami ragályos beteghez megyek. De az ilyenekhez, már ha lehet, inkább délután járok, amikor a középső gyerek hazajön az iskolából és vigyázhat a kicsire? Reggel fél 6-kor kel. A férje, lakatos a budapesti Landler Jenő Járműjavítóban. ilyenkor már nincs otthon, hajnalban, fél négykor indul munkába. Duí- káné ellátja a gyerekeit, kitakarít, aztán nyolc órakor már a körzeti orvosnál van, átveszi utasításait és délután 2-ig. ahány beteget tud, annyit felkeres. Akkor hazasiet. útközben bevásárol, négyig elkészíti az ebédet. s újra a betegei után néz. Gyakran öreg este lesz, mire hazamegy, és ha nem hívják sehová, másnap reggel fél hatkor újra kezdi. Vasárnap is. Szokoly Endre ‘ Eichmann aktív közreműködésével — több mint 600 OOO különféle nemzetiségű hazafit, kommunistát, baloldali gondolkodásúakat, zsidókat és másoltat. Szünet nélkül üzemben volt az égető kemence, a táboron belül pedig teljes „önkormányzat” volt — a szerencsétlen foglyoknak egymást kellett megölniük, egymáson hajtották végre a németek által kimondott halálos ítéletet. A 60 000 lakosú szép Tep- lice, 35 kilométerre a német határtól igen nagy rokon- szenvvel fogadott min'cet, magyarokat. Valóságos népünnepély volt a magyar labdarúgók ottléte. Indulás előtt nyomta a kezembe a következőket tartalmazó levelet egy idős, fejkendős néni: — Vigyétek magatokkal a csehszVovák nép örök szere- tetét Budapestre! Bácskai László Teplice, kedves kis csehszlovák város, 35 kilométerre az NDK határától.
