Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» PEST MEGYEI V. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM AHA 70 III.I.I:» 1961. ÁPRILIS 23. VASÁRNAP Ejtőernyősök lú&adúsa AMyírhan Maglódi Gépgyár transzformátorháza A voll polgári és katonai vezetők börtönben — Ostromállapot — Tábornokok a puccsisták élén | Algírban szombaton virradó­ra szélsőjobboldali katonai puccs történt. Néhány ultra tábornok vezetésével az ejtő­ernyősök hatalmukba kerítet­ték a középületeket és őrizetbe vették Gambiez tábornók, je­lenlegi algériai francia főpa­rancsnokot, valamint Jean Mo- rin-t, a kormány főmegbízott­ját. Ugyancsak a puccsot vég­rehajtó ejtőernyősök kezén van a pénteken Algírba érkezett Robert Búron közlekedésügyi miniszter is. Algír és Párizs között meg­szakadt minden összeköttetés. A francia rádió bejelentet­te, hogy a reggeli órákban sem algíri, sem orani, sem constantine-i tudósítójá­val nem tudott érintkezés­be lépni. Egyedül az Europe 1. rádióállomásnak sikerült kapcsolatot terem­tenie algíri tudósítójával. Szombaton reggel hét órakor a magánrádióállomás tudósítója szerint ez volt a helyzet Algír­ban: az algíri középületeket ej­tőernyősök vették körül, A hi­vatalos algíri rádió, a France 5. öt óra 30 perckor elnémult, rö­viddel később hullámhosszán is'meretlen bemondó jelentke­zett és közölte, hogy a hadsereg átvette a hatal­mat Algírban, letartóztatta a katonai és polgári veze­tőket. A hírközlő elmond­ta, hogy Challe, Zeller és Jouhaud tábornokok meg­érkeztek Algírba. Az Europe 1. rádió tudósítója beszámolt arról, hogy ejtőer­nyősök jelentek meg a kora reggeli órákban valamennyi hírügynökség algíri irodáiban. Megjegyezte, hogy tudósítása adása közben is ejtőernyősök tartózkodnak irodájában. Algír mindennapos képén az esemé­nyek nem látszanak meg — folytatta. — Az emberek mun­kahelyükre sietnek. Az Europe 1. tudósítója végül megállapí­totta, hogy saját tapasztalatai szerint is puskalövés nélkül folyt le Algírban a hatalom átvétele. A reggeli órákban a puccsis­ták kezére került algíri rádió­ban felolvasták Challe tábor­noknak az algériai francia haderőkhöz intézett napipa­rancsát. Ebben közli, hogy ma­ga és több tábornoktársa eleget akar tenni annak az esküjének, amelyet Algéria megvédésére tett. Challe tábornok napiparancsában ostromállapotot rendelt el Algírban. Párizsban kilenc órakor nyi­latkozott Roger Frey állammi­niszter és közölte, hogy a kor­mány összeköttetésben áll al­gíri polgári és katonai szervei­vel. Bejelentette, hogy Gam­biez tábornokot, a jelenlegi al­gériai francia főparancsnokot, Aforint, a kormány főmegbí-’ zottját és Búron közlekedés- ügyi minisztert, aki pénteken érkezett Algírba, őrizetbe vet­ték, de „életük nincs veszély­ben”. . Párizsi politikai körökben nagy meglepetést keltett az aligiri puccs híre. A politikai megfigyelők éppen ezt húzzák alá: azért lehet komolynak minősíteni a tábornokok és az ejtőernyősök akcióját, mivel ezt teljes titokban készíthet­ték elő. 1958 május 13, vagy 1960. január 24. — az első al­gíri puccs és az emlékezetes lázadás — előtt, napokkal ko­rábban tudni lehetett, hogy az ultrák mire készülnek. Most a tábornokok és az ejtőernyősök akcióját tel­jes hallgatás előzte meg. Igaz, hogy az utóbbi hetekben egy magát „titkos fegyveres szervezetnek (OAS) nevező csoport fenyegető körlevele­ket, röplapokat bocsátott ki, mindez azonban nem haladta túl a mozgalmas Algírban évek óta jelentkező tüneteket. A francia közvélemény megdöbbenéssel fogadta az al­gíri puccs hírét. Különösen az nyugtalanítja a francia dolgo­zókat. hogy az algíri események csak meghosszabbíthatják az al­gíri háborút, hiszen nyil­vánvaló, hogy ilyen körül­mények között újból csak elhalaszthatják a francia— algériai tárgyalások elő­készítését, holott az eviani francia—algériai konfe­rencia dátumát május kö­zepére jósolták. A hangulat ennek ellenére Franciaországban és Párizs­ban is nyugodt. A francia fő­városban rendőri óvintézkedé­seket tettek, a középületeket nagyobb létszámú rendőri egy­ségek őrzik de ezenkívül mi sem mutatja a párizsi utca mindennapos képén, hogy Al­gírban ismét nagy horderejű események játszódnak le. Szombaton délelőtt De Gaulle elnök utasítására Joxe államminiszter, az algériai ügvek felelőse repülőgépre szállt és elindult Algéria felé. Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozott a saj­tónak az algériai események­ről. Az éjszaka folyamán — mondta a miniszter — az ide­genlégió 1. számú ejtőernyős ezrede bevonult Algírba. Pá­rizst az algíri rendőrség te­lefonon értesítette erről. Debré miniszterelnök erre ^ összeköttetésbe lépett a kor- ^ mány algíri főmegbizottjá- ^ val, Jean Morin-nal, aki ^ azonban közölte, hogy mind £ ő, mind a mellette tartóz- ^ kodó Búron közlekedésügyi ^ miniszter az ejtőernyős ezre- des tisztjeinek foglya. Az ejtőernyősök ekkor­ra már elfoglalták a Nyá­ri Palotát, a főmegbizott rezidenciáját és arra akar­ták rábírni Morint, hogy Challe tábornoknak, a volt algériai főparancs­noknak engedelmesked­jék. A jelenlegi főparancsnok, Gambiez tábornok az esemé­nyekről értesülve megkísé­(Folytatás a 9. oldalon.) V. i ■ Am . . í mr A Maglódi Gépgyár fejlődése szükségessé tette, hogy nö­veljék az elektromos energia felhasználást. Ez azonban csak úgy vált lehetségessé, hogy saját erőből új transz­formátorházat építettek. A Kopándi építőbrigád rövide­sen befejezi ezt a fontos munkát. (Mészáros Géza felv.) HRUSCSOV ÚJABB ÜZENETE KENNEDYHEZ A haladás és a béke erőinek diadala Kubában A Kubában tartózkodó kül­földi újságírók pénteken egy 200 kilométeres utazás során saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy az ország el­len intézett inváziót az Ame­rikai Egyesült Államok támo­gatásával hajtották végre. A tudósítókat tájékoztatták arról, hogy a betolakodók el­vesztették összes harckocsiju­kat és közlekedési eszközeiket, tizenkét repülőgépjük közül kilencet, egy csapatszállító hajót és a partraszállásnál felhasznált összes kisebb vízi­járművet. .1 viltifß népei telkesen üdvösük a kubai nép fjyőaelwnét A Szakszervezeti Világszö­vetség a latin-amerikai dol­gozókhoz és a szakszerveze­tekhez intézett üzenetében hangoztatja, hogy az agresz- szió nemcsak Kuba ellen irá­nyult. hanem a latin-amerikai népek a? m joga ellen is, hogy szabadon rendelkezzenek sorsukkal. A Szakszervezeti Világszö­vetség felhívja Latin-Amerika dolgozóit, hogy teremtsék meg minden demokratikus és antiimperialista erő egység­frontját. A városokban a dolgozók gyűléseken fejezik ki szolida­ritásukat a kubai néppel. Ha­tározatokban foglalnak állást a szovjet kormánynak a ku­bai intervencióval kapcsolatos nyilatkozata mellett. A csehszlovák nép gyűlése­ken üdvözli Kuba hős népét az agresszorok felett aratott győzelem alkalmából. A Német Demokratikus Köz­társaságban országszerte lel­kesen üdvözölték a győzelem­ről szóló közleményt. A Szabad Német Szakszer­vezetek Szövetsége a Kubai Dolgozók Szövetségéhez inté­zett táviratában így ír: Ez a győzelem megmutatta, hogy mi vár az agresszorokra, ha bárhol merényletet kísérelné­nek meg egy nép szabadsága ellen. A bolgár dolgozók gyűlése­ken fejezik ki örömüket a hős kubai nép győzelme miatt. A Bolgár Távirati Irodához tömegével érkeznek továbbí­tásra a Fidei Castróhoz inté­zett üdvözlő táviratok. A kubai nép győzelme — mutat rá a Kansan Uutiset című finn lap — a haladás és a béke nemzetközi erőinek diadala. Ismét bebizonyosodott — írja a lap —, hogy a vi­lágbéke megmentése szem­pontjából milyen nagy jelen­(Folytatás a 9. oldalon.) Gromikc, a Szovjetunió kül­ügyminisztere április 22-én fo­gadta az Egyesült Államok moszkvai ideiglenes ügyvivő­jét, E. L. Freers-et és átnyúj­totta neki N. Sz. Hruscsov vá­laszát John Kennedy április 18-i levelére. Hruscsov üzenetét, valamint Kennedy április 18-i levelének szövegét szombaton délután tették közzé Moszkvában. Az Izvesztyija közli az üzenetvál­tás teljes szövegét. Hruscsov Kennedyhez inté­zett levelében utal az amerikai elnöknek arra a kijelentésére, amely szerint az Egyesült Ál­lamok nem óhajt katonai in­tervenciót elkövetni Kuba el­len. „Ugyanakkor igen sok tény, amelyet az egész világ — és természetesen mindenkinél jobban az Egyesült Államok kormánya — ismer, másról ta­núskodik. Bárhogy is bizony­gassák az ellenkezőjét, ma megcáfolhatatlanul bebizonyo­sodott, hogy az intervenció előkészíté­sét, pénzügyi támogatását, felfegyverzését, a Kuba te­rületére behatolt zsoldos csapatok átdobását éppen az Amerikai Egyesült »Ál­lamok hajtotta végre. Az amerikai fegyveres erők közvetlenül is részt vettek a Kuba elleni rablótámadásban. Járási tűzoltóverseny Taksonyban — Taksonyi Községi Ta­nács? A tanácselnök elvtár­sat kérjük. — Itt a községi tanácselnök beszél. Tessék? — Juhász elvtárs, a járási tüzoltóverseny iránt érdeklő­dünk. ( — Május 17-én lesz, de már megkezdtük az előkészülete­ket. Előreláthatóan 7—8 köz­ség tűzoltócsapatai vesznek részt a versenyen. A tűzoltók­kal és a vendégekkel együtt 400 személyre számítunk. — Községenként csak egy csapat versenyez? — Majdnem minden köz­ségből két csapat jön. Május 17-én ugyanis nemcsak a fel­nőtt önkéntes tűzoltók, hanem az ifjúságiak is versenyeznek. Sőt, még az egészen ifjúsá­giak is. — Kikre gondol? — Az általános iskolásokra. Szigetújfaluról például a fel­nőtt ‘csapattal együtt az álta­lános iskola leánycsapata is eljön. Szeretettel várunk min­den tflzoltócsapatot a ver­senyre. (ami) Amerikai bombázók és vadász­gépek támogatták a zsoldosok hadműveleteit, részt vettek a Kuba törvényes kormánya és népei elleni katonai akciókban. Ezek a tények, s a tények ar­ról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vett a kubaellenes ag­resszióban — állapítja meg Hruscsov. A szovjet kormányfő üzene­tében ismételten leszögezi: a fegyveres intervenciót Kuba ellen csupán azért szervezték meg, mert a Kuba népe által válasz­tott életforma nem felel meg az Egyesült Államok uralkodó köreinek, a La- tin-Amerikában uralkodó észak-amerikai monopó­liumoknak. „Ami a Szovjetuniót illeti, sokszor kijelentettük és ismét kijelenthetem, kormányunk semmiféle előnyt vagy kivált­ságot nem keres Kubában — írja Hruscsov. — Nincs Ku­bán semmiféle támaszpontunk és nem is akarunk ilyent lét­rehozni. Jól tudja ön, tudják az Ön tábornokai és tenger­nagyai. Ha ennek ellenére mégis azzal próbálják megfé­lemlíteni az amerikai népet, hogy kubai ..szovjet támasz­pontokról” agyainak ki rém­híreket. akkor ezt nyilvánva­lóan az együgyü emberekkel próbálják elhitetni De ilven együgyü emberek ma mái mind kevesebben vannak, re­mélem, az Egyesült Államok­ban is...- — írja Hruscsov. Hruscsov visszaveri Ken- nedynek azokat a kijelenté­seit, amelyek szerint a Kuba elleni akcióra az Egyesült Államok biztonsága szem­pontjából van szükség. Leszö­gezi: ha az Egyesült Államck vezetői attól félnek. ho°v Kubában az Egyesült Álla mok ellen irányuló akciókho hoznának létre támaszpontot, akkor a Szovjetuniónak sokkal több joga van hasonló ag­godalomra, hiszen a vele szomszédos országokban nyíltan a Szovjetunió el­len irányuló támaszponto­kat hoztak létre az ame­rikai hatóságok. Ha az amerikai kormány jogosnak tart olyan intézke­déseket foganatosítani Kuba ellen, mint amilyenekhez az utóbbi időben folyamodott, akkor az Egyesült Államok elnökének azt is el kell is­mernie, hogy más orszá­goknak „nem kevesebb jog­alapjuk van ugyanilyen mó­don eljárni azokkal az álla- moklcal szemben, amelyek­nek területén ténylegesen olyan előkészületek folynak, amelyek veszélyeztetik a Szoi'- jetunió biztonságát”. „Mi, a magunk részéről nem vallunk ilyen nézeteket” — jelenti ki Hruscsov. A szovjet kormányfő ez­után foglalkozik Kennedy Kí­nát érintő kijelentéseivel, s megállapítja, semmiképp sem lehet igazolni az Egyesült Ál­lamok Kínával kapcso­latban tanúsított magatar­tását. „Őszintén meg akarunk állapodni mind önökkel, mind pedig a világ más or­szágaival a leszerelésről és más kérdésekről, amelyek­nek megoldása hozzájárulna a békés egymás mellett élés biztosításához annak elisme­résével. hogy minden népnek joga van olyan társadalmi és poli­tikai rendszerhez, aminöt maga választ magának, meg akarunk állapodni mindazokban a kérdések­ben, amelyek megoldása hozzájárulna a népek akaratának igazi megbe­csüléséhez. a beliigyekbe történő be nem avatko­záshoz. Csak ilyen feltételek mellett lehet valójában beszélni az egymás mellett élésről, mi­vel az egymás mellett élés csak akkor lehetséges, ha a különböző társadalmi rend­szerű országok alárendelik magukat a nemzetközi tör­vényeknek. legfontosabb cél- 'uknak a világ békéje biz­tosítását tekintik. Csak ebben az esetben épülhet a. béke va­lóban szilárd alapokra” — fe­jeződik be Hruscsov üzenete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom