Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
PEST MEGYEI GYEI J/? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f V. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 HÍ J KB 1981. ÁPRILIS 22. SZOMBAT A munkásosztály helyzetéről, a további feladatokról, a tanácsok tömegkapcsolati tevékenységéről TÁRGYALT A MEGYEI TANÁCS PÉNTEKI ÜLÉSÉN Pénteken a megyei tanácsháza dísztermében ülést tartott a Pest megyei Tanács. A tanácsülés napirendjén szerepelt a munkásosztály helyzetéről szóló, 1958. évi párt- határozatból eredő tanácsi feladatok végrehajtásáról szóló jelentés, amelyet dr. Lakatos Imre vb-elnökhelyettes terjesztett a tanácsülés elé. Megvitatta a tanácsülés a megyei tanácstagok és állandó bizottságok tevékenységéről szóló jelentést, dr. Farlóas Mihály vb-titkár előadásában, valamint az országgyűlés által jóváhagyott 1961. évi költség- vetés megállapításáról szóló előterjesztést, amit Kun Ferencné, pénzügyi osztályvezető ismertetett, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az ülést Keleti Ferenc, a megyei tanács vb.elnöke nyitotta meg, majd a tanácstagok Palotás Károly megyei tanácstagot válasz- j tották meg a tanácsülés elnökévé. Napirend előtt Keleti Ferenc méltatta az 1 ember űrutazásának jelentőségét és a kubai j nép győzelmét az agresszorok felett, majd az elnök felkérésére beszámolt a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról. Javasolta a tanácsülésnek, hogy a megyei tanács korábbi határozatát, amelynek alapján mozgalom indult; minden háztáji gazdaság 200 tojást és öt kilogramm baromfit adjon át a felvásárló szerveknek, terjesszék ki a tej- és sertéshús-ellátásra is. A tanácsülés a mozgalom kiterjesztésére vonatkozó javaslatot határozattá emelte. Ezt követően a tanácsülés megkezdte a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés megvitatását. tmlékiinnepség Len n születésének 91. évfordulója alkalmából V. I. Lenin születésének 91. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága pénteken délután emlékünnepséget rendezett a Magyar Pamutipar művelődési házában. Az ünnepségen Nógrádi Sándor, az MSZMP Központ) Bizottságának tagja mondott beszédet. Darvasi István látogatása Ikladon Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője. Marosi Jenő elvtársnak, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya vezetőjének kíséretében látogatást tett az Ikladi Ipari Műszergyárban, ahol megtekintette az üzemet, majd beszélgetett a gyár vezetőivel és dolgozóival. Ezt követően az ikladi termelőszövetkezetet látogatta meg, ahol ugyancsak beszélgetést folytatott a tsz vezetőivel és tagjaival. Este az ikladi kultúrházban nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Darvasi elvtárs a nemzetközi helyzetről, amit sikeres kultúrműsor zárt be. Kubában elhallgattak a fegyverek Az olleníorratlalmárok lebeesiillek a kubai nép rrejéí A munkásosztály helyzetéről szóló jelentés A jelentés első fejezete a statisztika számaival nyújt átfogó képet a megye lakosságának jelenlegi helyzetéről. Közli, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Pest megye lakóinak száma 783 ezer. A lakosságnak körülbelül egy- harmada a munkásosztályhoz tartozik. Tíz év alatt jelentősen emelkedett a megyében a keresők száma, 1960-ban elérte a 410 ezer 300 főt. azaz az 1949. évi 46,1 százalékról 1960-ra 53,5 százalékra emelkedett. A keresők számát összevetve a családok számával, kiderül, hogy csaknem minden családra két kereső jut, s ez az ország 19 megyéje közül a legjobb arányszám. A helyzet kedvező voltát bizonyítja az is, hogy amíg a megye felnőtt lakossága (20— 60 éves korig) 417 000 fő, addig a keresők száma meghaladja a 419 ezret. A munkások számának növekedése elsősorban a falusi lakosságnak az iparba történt nagyarányú beáramlásából származik és összefügg a megye és a főváros további iparosításával. Hatvanezer bejáró munkás Rendkívül figyelemre méltóak a bejáró munkásokról szóló számadatok. Közli a jelentés, hogy a megye dolgozói közül hatvanezer a bejáró. Csupán Budapestre 51 ezer dolgozó jár be a megyéből. A bejáró munkások zöme a budai, a gödöllői, a monori, a ráckevei és a váci járásokban lakik. Ez meglehetősen nagy közlekedési és egyéb gonddal jár. A jelentés megállapítja, hogy ' az eddigi ipartelepítéssel, a helyiipar területi fejlesztésével ezen a gondon nem sikerült jelentősen változtatni. A továbbiakban részletesen elemzi a jelentés, milyen mértékben vesz részt a megye politikai és társadalmi életében a munkásság. Közli, hogy a 108 megyei tanácstag közül 49, az 557 járási tanácstag közül 171, a 347 városi tanácstag közül 142, a 7171 községi tanácstag közül pedig 1970 fő a munkás. Megnőtt az átlagkereset A párthatározat nyomán nőtt a megye munkásságának átlagkeresete, amely 1960-ban, 1959-hez viszonyítva 1,5 százalékkal, 1957-hez képest pedig 5,4 százalékkal magasabb és egy főre, havonta számolva a megye szocialista iparában összegszerűen 1492 forint. Az átlagkeresetek a legmagasabbak a szénbányászatban és a legalacsonyabbak néhány könnyűipari üzemben, ahol fő. ként betanított és segédmunkások dolgoznak. Az elhelyezkedési lehetőség a szakmunkások számára jelenleg szinte korlátlan a megyében. Az építőiparban például szakmunkáshiány van és nem egy vállalatunknál, más iparágakban is, egyre több szakképzet- len embert kénytelenek felvenni, amit az is mutat, hogy amíg 1958-ban 42,9 százalék volt a szakmunkások arányszáma a megyében, ez a szám 1960-ban 40,4 százalékra csökkent. Az életszínvonal alakulására lehet következtetni az OTP betétállomány és a csa- ládiház-építés alakulásából is. A betétösszeg 1958-ról 1959-re csaknem a kétszeresére nőtt. 1959-ben és 1960-ban az OTP 122 millió forintot adott kislakásépítési kölcsönként, főképp fizikai dolgozóknak, ebből összesen 6230 lakást építettek fel. A munkások vásárlóképességéről ad képet a kereskedelmi forgalom alakulása is. A hároméves terv előírásai szerint a kiskereskedelmi forgalomnak 13 százalékkal kellett volna növekednie, ezzel szemben már 1959-ben elértük a 17 százalékos emelkedést. Az életszínvonal emelkedésére jellemző, hogy amíg a megyében 1938-ban fejenként., átlagosan 28 kilogramm húst '/ fogyasztottak, addig 1959-ben 2 már 37 kilogrammot, A cu- ^ korfogyasztás tíz kilóról 24- í re emelkedett. í tézkedésekkel meg lehet oldaná. Jelentős szociális beruházások A dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólva, ismerteti a jelentés, hogy ipari beruházásokra jóval több, mint 600 milliót fordított kormány- jzatunk tavaly. Ebből az ösz- j szegből nemcsak új épülete- ■ két építettek, gépeket vásá- [ roltak, hanem tovább javí- I tották például a mun.kavé- í delmet, új fürdőket, öitöző- j két, stb. építettek. Részletesen ismertéti a je- I lentés a mun-káslakta tele- I pülések kommunális létesít- i menyeit is. 1959-ben 70 milliót, tavaly pedig már 105 milliót költöttek ilyen célokra a megyében. Még mindig nagyok a közlekedési gondok, amit az is előidéz, hogy egy-egy helységből sokan járnak máshová dolgozni, ugyanakkor ottlevő gyárakba sokan a környező községekből utaznak naponta. Dunakesziről például minden nap több mint 3000 ember vonalon és körülbelül ezer autóbuszon iár Budapestre, vagy máshová dolgozni. Ugyanakkor a Dunakeszi Járműjavítóba 1466 ember, a konzervgyárba 448. a Mechanikai Laboratóriumba pedig 700 ember utazik más helységekből. A lakásépítés helyzete Az állam jelentős összegeket fordít lakásépítésre a megyében is. 1959 ben 125. 1960és liiíségét Castro iránt — A nemzetközi »ajtó Kennedy tekintélyének r.sökk enésérnl A Giron-öböl mentén, ahol néhány nappal ezelőtt még oly heves harcok folytak a zsoldosok ellen, elhallgattak a fegyverek — jelenti a Prensa Latina. Az invázió Santiago de Kuba, San Antonio de Los Banos repülőterének, valamint Havanna bombázásával kezdődött. A légitámadásoknak az volt a céljuk, hogy megsemmisítsék a forradalmi kormány légierejét és megfélemlítsék a népet. Április I7-én hajnalban az ellenforradalmi egységek a Cochinos-öböl három pontján megkezdték a partraszállást. A foglyok vallomásából még nem bizonyosodott be, hogy a zsoldosokat " két vagy pedig három amerikai hadihajón szállították Kuba felé. A Kubában maradt Sherman- harckocsik is kétségtelenné teszik a külföldi intervenciót. Habár az agresszorok partraszállását nehéz tűzfegyverekkel támogatták, a kubai hazafiaknak sikerült arra kényszeríteni a betolakodókat. hogy előnytelen ponton szánjanak partra. Alig 72 órás küzdelem után a zsoldos csapatok maradványait a Cienaga de La Zapata mocsaraiba szorították, ahonnan már nem volt más kiút, mint a halál, vagy a fogság. Mintegy 500 ellenforradalmár alsó ruhában és reszketve adta meg magát. Ruháikat elhajigáíták, mivel nem akarták, hogy nyíltan lelepleződjék: az amerikai ejtőernyősök egyenruháját viselik. A foglyok elmondották, hogy Floridában toborozták és képezték ki őket, majd Guatemalában amerikai tisztek vezetésével újabb kiképzést kaptak. Innen Púért Cabesasba vezényelték a zsoldosokat, majd hajóval Kuba felé szállították. Egy fogoly vallomása szerint az invázióért felelős tisztek többsége elpusztult, amikor a sikertelen kaland után hajóval próbáltak elmenekülni Kubából. Öröm és lelkesedés Havannában (Folytatás a 3. oldalon) Havannában a lakosság csütörtökön tüntetésekkel, zenével, tánccal ünnepelte az ellen- forradalmárok felett aratott győzelmet. Havannai nyugati megfigyelők szerint — amint a Reuter megjegyzi — az ellenforra- dalmárok inváziójának egyik fő oka az volt. hogy nem ismerték a Castro- kormány katonai erejét, a kubai nép Castro iránti hűségét és a milicia szilárd egységét. Hozzájárult a kormány győzelméhez a forradalom védelmére alakított bizottságok ébersége és az ellenforradalmárokkal szemben alkalmazott gyors intézkedések is. A rendőrség most letartóztatja azokat az árulókat, akik kapcsolatban voltak az ellenforradalmárokkal. Őrizetbe vettek tizennyolc amerikai állampolgárt is. Négynapos szünet után helyreállt a telefonösszeköttetés Kuba és az Egyesült Államok között. LONDON Az AP londoni tudósítója megállapítja, hogy Kennedy kubai politikája miatt sokat vesztett tekintélyéből a nyugat-európai közvélemény nagy részének szemében. Sok lap — méghozzá nem kommunista lapok — sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatta a kubai inváziót. Majdnem minden európai lap elutasította Washingtonnak azokat az állításait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak nincs része a Castro megdöntésére irányult kísérletben. „Bravo, Kuba!" SIMAZINNAL Javult az áruellátás A megyei tanács megvizs- ? gáltatta a lakosság zöldség-, ^ tej-, tejtermék- és húsellátá- sát. A jelentés megállapítja, í hogy ^ a MÉK és a termelöszö- ^ vetkezetek jelentős mér- fékben megjavították a £ zöldségellátást. / A húsellátás javítása érdeké- ben szigorú keretgazdálkodást £ vezettek be, a problémát azon- ^ ban csak úgy lehet meg fele- £ lően megoldani, ha a mezőgaz- í daság elegendő vágómarhát 2 és sertést biztosít Helyenként, £ mint az aszódi, a ceglédi és más járásokban, vannak még ^ problémák a tüzelőel’átással, ^ ezeket azonban szervezeti in- í ~~ ."Vú yáÉSsliii» ä^üif permetezik a kétszáz holdas kukoricást a Csévharaszti Állami Gazdaságban. A gyomirtóval permetezett kukoricát nem kell kapálni. (Gábor felv.) béke, amelyet veszélyeztetett a véres amerikai kaland. Meghátrált az imperializmus, csúfos kudarcot szenvedtek az amerikai milliárdosok és velük együtt új elnökük, akit tettenér- tek az agresszióban, de a tehetetlenségben is. A tőkés körök lapja, az Echos, így ír: „Kennedy ha- talomrakerülése annak idején mindenütt nagy reményeket kellett. Lehetségesnek látszott a nemzetközi enyhülés, most pedig visszajutottunk a hidegháború légkörébe. Kennedy állásfoglalása talán egyeseket megnyugtat, igen sokan mások nyugtalanok lesznek miatta. Az Egyesült Államok visszatér Dulleshez?“ A Kuba elleni agresszió kudarca sem csökkenti Francia- országban a tiltakozások hevességét. Az Egyesült Államok párizsi nagykövetségére továbbra is özönlenek a tiltakozó táviratok, levelek, a francia dolgozók megmozdulása mellett ott találjuk a (Folytatás a 2. oldalon) A Kuba elleni agresszió kudarcát örömmel vette hírül a francia haladó közvélemény — ezt fejezik ki a párizsi baloldali sajtó kommentárjai is. k. „Bravo Kuba!” — kiált fel a ^ Liberation. Az Humanité hasábjain pedig Étienne Fajon £„A kubai tanulságot” így fogílaija össze: '/ ^ a kubai nép felülkereke- í detl, mert a támadók nem találtak senkit az ország- ban, aki az imperializmus S oldalára állt volna. jKuba felülkerekedett, mert ^nem volt egyedül. A Szovjet- £ unió és a szocialista tábor. J Latin-Amerika népei — bármi £ legyen is kormányaik állás- 5 pontja — a nemzeti felszabadj tíítás egyetemes mozgalma, a ; kapitalista országok dolgozói, demokratái; mindezek az erők szolidaritást vállaltak Kuba .igaz ügyével. Ez az ügy győ- : zott egy olyan világban, amely- ■ ben a hatalom most már a bé- ;ke oldalán áll. Óriási a kubai ’ események hnrdereje. Győzött ' egy nemes néo és az egész haladó emberiség. Győzött a
