Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

PEST MEGYEI GYEI J/? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f V. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 50 HÍ J KB 1981. ÁPRILIS 22. SZOMBAT A munkásosztály helyzetéről, a további feladatokról, a tanácsok tömegkapcsolati tevékenységéről TÁRGYALT A MEGYEI TANÁCS PÉNTEKI ÜLÉSÉN Pénteken a megyei tanácsháza dísztermé­ben ülést tartott a Pest megyei Tanács. A tanácsülés napirendjén szerepelt a mun­kásosztály helyzetéről szóló, 1958. évi párt- határozatból eredő tanácsi feladatok végre­hajtásáról szóló jelentés, amelyet dr. Laka­tos Imre vb-elnökhelyettes terjesztett a ta­nácsülés elé. Megvitatta a tanácsülés a me­gyei tanácstagok és állandó bizottságok te­vékenységéről szóló jelentést, dr. Farlóas Mi­hály vb-titkár előadásában, valamint az or­szággyűlés által jóváhagyott 1961. évi költség- vetés megállapításáról szóló előterjesztést, amit Kun Ferencné, pénzügyi osztályvezető ismertetett, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az ülést Keleti Ferenc, a megyei tanács vb.elnöke nyitotta meg, majd a tanácstagok Palotás Károly megyei tanácstagot válasz- j tották meg a tanácsülés elnökévé. Napirend előtt Keleti Ferenc méltatta az 1 ember űrutazásának jelentőségét és a kubai j nép győzelmét az agresszorok felett, majd az elnök felkérésére beszámolt a lejárt határ­idejű tanácsi határozatok végrehajtásáról. Javasolta a tanácsülésnek, hogy a megyei ta­nács korábbi határozatát, amelynek alapján mozgalom indult; minden háztáji gazdaság 200 tojást és öt kilogramm baromfit adjon át a felvásárló szerveknek, terjesszék ki a tej- és sertéshús-ellátásra is. A tanácsülés a mozgalom kiterjesztésére vonatkozó javas­latot határozattá emelte. Ezt követően a tanácsülés megkezdte a munkásosztály helyzetéről szóló jelentés meg­vitatását. tmlékiinnepség Len n születésének 91. évfordulója alkalmából V. I. Lenin születésének 91. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és Buda­pest Főváros Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága pénteken délután emlékünnepséget ren­dezett a Magyar Pamutipar művelődési házában. Az ünnepségen Nógrádi Sán­dor, az MSZMP Központ) Bi­zottságának tagja mondott be­szédet. Darvasi István látogatása Ikladon Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője. Marosi Jenő elvtárs­nak, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya vezetőjének kíséretében látogatást tett az Ikladi Ipari Műszergyárban, ahol megtekintette az üzemet, majd beszélgetett a gyár veze­tőivel és dolgozóival. Ezt követően az ikladi termelőszövetke­zetet látogatta meg, ahol ugyancsak beszélgetést folytatott a tsz vezetőivel és tagjaival. Este az ikladi kultúrházban nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott Darvasi elvtárs a nemzetközi helyzetről, amit sikeres kultúrműsor zárt be. Kubában elhallgattak a fegyverek Az olleníorratlalmárok lebeesiillek a kubai nép rrejéí A munkásosztály helyzetéről szóló jelentés A jelentés első fejezete a statisztika számaival nyújt átfogó képet a megye lakos­ságának jelenlegi helyzetéről. Közli, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Pest megye lakóinak száma 783 ezer. A lakosságnak körülbelül egy- harmada a munkásosztályhoz tartozik. Tíz év alatt jelentősen emel­kedett a megyében a keresők száma, 1960-ban elérte a 410 ezer 300 főt. azaz az 1949. évi 46,1 százalékról 1960-ra 53,5 százalékra emelkedett. A ke­resők számát összevetve a családok számával, kiderül, hogy csaknem minden család­ra két kereső jut, s ez az ország 19 megyéje közül a legjobb arány­szám. A helyzet kedvező voltát bi­zonyítja az is, hogy amíg a megye felnőtt lakossága (20— 60 éves korig) 417 000 fő, ad­dig a keresők száma megha­ladja a 419 ezret. A munkások számának nö­vekedése elsősorban a falusi lakosságnak az iparba történt nagyarányú beáramlásából származik és összefügg a me­gye és a főváros további ipa­rosításával. Hatvanezer bejáró munkás Rendkívül figyelemre mél­tóak a bejáró munkásokról szóló számadatok. Közli a je­lentés, hogy a megye dolgo­zói közül hatvanezer a be­járó. Csupán Budapestre 51 ezer dolgozó jár be a megyé­ből. A bejáró munkások zöme a budai, a gödöllői, a monori, a ráckevei és a váci járásokban lakik. Ez megle­hetősen nagy közlekedési és egyéb gonddal jár. A jelentés megállapítja, hogy ' az eddigi ipartelepítéssel, a helyiipar területi fej­lesztésével ezen a gondon nem sikerült jelentősen változtatni. A továbbiakban részletesen elemzi a jelentés, milyen mér­tékben vesz részt a megye politikai és társadalmi életé­ben a munkásság. Közli, hogy a 108 megyei tanácstag közül 49, az 557 járási tanácstag közül 171, a 347 városi ta­nácstag közül 142, a 7171 köz­ségi tanácstag közül pedig 1970 fő a munkás. Megnőtt az átlagkereset A párthatározat nyomán nőtt a megye munkásságának átlagkeresete, amely 1960-ban, 1959-hez viszonyítva 1,5 szá­zalékkal, 1957-hez képest pedig 5,4 százalékkal magasabb és egy főre, havonta számolva a megye szocialista iparában összegszerűen 1492 forint. Az átlagkeresetek a legmagasab­bak a szénbányászatban és a legalacsonyabbak néhány könnyűipari üzemben, ahol fő. ként betanított és segédmun­kások dolgoznak. Az elhelyezkedési lehető­ség a szakmunkások szá­mára jelenleg szinte kor­látlan a megyében. Az építőiparban például szak­munkáshiány van és nem egy vállalatunknál, más iparágak­ban is, egyre több szakképzet- len embert kénytelenek fel­venni, amit az is mutat, hogy amíg 1958-ban 42,9 száza­lék volt a szakmunkások arányszáma a megyében, ez a szám 1960-ban 40,4 százalékra csökkent. Az életszínvonal alakulásá­ra lehet következtetni az OTP betétállomány és a csa- ládiház-építés alakulásából is. A betétösszeg 1958-ról 1959-re csaknem a kétszeresére nőtt. 1959-ben és 1960-ban az OTP 122 millió forintot adott kislakásépítési köl­csönként, főképp fizikai dolgozóknak, ebből összesen 6230 lakást építettek fel. A munkások vásárlóképes­ségéről ad képet a kereskedel­mi forgalom alakulása is. A hároméves terv előírásai sze­rint a kiskereskedelmi forga­lomnak 13 százalékkal kellett volna növekednie, ezzel szem­ben már 1959-ben elértük a 17 százalékos emelkedést. Az életszínvonal emelkedé­sére jellemző, hogy amíg a megyében 1938-ban fejenként., átlagosan 28 kilogramm húst '/ fogyasztottak, addig 1959-ben 2 már 37 kilogrammot, A cu- ^ korfogyasztás tíz kilóról 24- í re emelkedett. í tézkedésekkel meg lehet ol­daná. Jelentős szociális beruházások A dolgozók élet- és munka­körülményeiről szólva, ismer­teti a jelentés, hogy ipari be­ruházásokra jóval több, mint 600 milliót fordított kormány- jzatunk tavaly. Ebből az ösz- j szegből nemcsak új épülete- ■ két építettek, gépeket vásá- [ roltak, hanem tovább javí- I tották például a mun.kavé- í delmet, új fürdőket, öitöző- j két, stb. építettek. Részletesen ismertéti a je- I lentés a mun-káslakta tele- I pülések kommunális létesít- i menyeit is. 1959-ben 70 milliót, ta­valy pedig már 105 mil­liót költöttek ilyen célok­ra a megyében. Még mindig nagyok a köz­lekedési gondok, amit az is előidéz, hogy egy-egy hely­ségből sokan járnak másho­vá dolgozni, ugyanakkor ott­levő gyárakba sokan a kör­nyező községekből utaznak naponta. Dunakesziről példá­ul minden nap több mint 3000 ember vonalon és kö­rülbelül ezer autóbuszon iár Budapestre, vagy más­hová dolgozni. Ugyanak­kor a Dunakeszi Járműjaví­tóba 1466 ember, a konzerv­gyárba 448. a Mechanikai La­boratóriumba pedig 700 em­ber utazik más helységekből. A lakásépítés helyzete Az állam jelentős összege­ket fordít lakásépítésre a me­gyében is. 1959 ben 125. 1960­és liiíségét Castro iránt — A nemzetközi »ajtó Kennedy tekintélyének r.sökk enésérnl A Giron-öböl mentén, ahol néhány nappal ezelőtt még oly heves harcok folytak a zsoldosok ellen, elhallgattak a fegyverek — jelenti a Prensa Latina. Az invázió Santiago de Ku­ba, San Antonio de Los Banos repülőterének, vala­mint Havanna bombázásá­val kezdődött. A légitáma­dásoknak az volt a céljuk, hogy megsemmisítsék a for­radalmi kormány légierejét és megfélemlítsék a népet. Április I7-én hajnalban az ellenforradalmi egységek a Cochinos-öböl három pont­ján megkezdték a partraszál­lást. A foglyok vallomásából még nem bizonyosodott be, hogy a zsoldosokat " két vagy pedig három amerikai hadi­hajón szállították Kuba felé. A Kubában maradt Sherman- harckocsik is kétségtelenné teszik a külföldi interven­ciót. Habár az agresszorok part­raszállását nehéz tűzfegyve­rekkel támogatták, a kubai hazafiaknak sikerült arra kényszeríteni a betolakodó­kat. hogy előnytelen ponton szánjanak partra. Alig 72 órás küzdelem után a zsol­dos csapatok maradványait a Cienaga de La Zapata mo­csaraiba szorították, ahon­nan már nem volt más ki­út, mint a halál, vagy a fog­ság. Mintegy 500 ellenforradal­már alsó ruhában és resz­ketve adta meg magát. Ru­háikat elhajigáíták, mivel nem akarták, hogy nyíltan le­lepleződjék: az amerikai ej­tőernyősök egyenruháját vi­selik. A foglyok elmondották, hogy Floridában toborozták és képezték ki őket, majd Guatemalában amerikai tisz­tek vezetésével újabb kikép­zést kaptak. Innen Púért Cabesasba vezényelték a zsol­dosokat, majd hajóval Kuba felé szállították. Egy fogoly vallomása szerint az invázió­ért felelős tisztek többsége elpusztult, amikor a siker­telen kaland után hajóval próbáltak elmenekülni Ku­bából. Öröm és lelkesedés Havannában (Folytatás a 3. oldalon) Havannában a lakosság csü­törtökön tüntetésekkel, zené­vel, tánccal ünnepelte az ellen- forradalmárok felett aratott győzelmet. Havannai nyugati megfi­gyelők szerint — amint a Reu­ter megjegyzi — az ellenforra- dalmárok inváziójának egyik fő oka az volt. hogy nem ismerték a Castro- kormány katonai erejét, a kubai nép Castro iránti hűségét és a milicia szilárd egységét. Hozzájárult a kormány győ­zelméhez a forradalom védel­mére alakított bizottságok ébersége és az ellenforradal­márokkal szemben alkalmazott gyors intézkedések is. A rend­őrség most letartóztatja azo­kat az árulókat, akik kapcso­latban voltak az ellenforradal­márokkal. Őrizetbe vettek ti­zennyolc amerikai állampol­gárt is. Négynapos szünet után hely­reállt a telefonösszeköttetés Kuba és az Egyesült Államok között. LONDON Az AP londoni tudósítója megállapítja, hogy Kennedy kubai politikája miatt sokat vesztett tekintélyéből a nyu­gat-európai közvélemény nagy részének szemében. Sok lap — méghozzá nem kommunista la­pok — sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatta a kubai in­váziót. Majdnem minden euró­pai lap elutasította Washing­tonnak azokat az állításait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak nincs része a Castro megdöntésére irányult kísérletben. „Bravo, Kuba!" SIMAZINNAL Javult az áruellátás A megyei tanács megvizs- ? gáltatta a lakosság zöldség-, ^ tej-, tejtermék- és húsellátá- sát. A jelentés megállapítja, í hogy ^ a MÉK és a termelöszö- ^ vetkezetek jelentős mér- fékben megjavították a £ zöldségellátást. / A húsellátás javítása érdeké- ben szigorú keretgazdálkodást £ vezettek be, a problémát azon- ^ ban csak úgy lehet meg fele- £ lően megoldani, ha a mezőgaz- í daság elegendő vágómarhát 2 és sertést biztosít Helyenként, £ mint az aszódi, a ceglédi és más járásokban, vannak még ^ problémák a tüzelőel’átással, ^ ezeket azonban szervezeti in- í ~~ ."Vú yáÉSsliii» ä^üif permetezik a kétszáz holdas kukoricást a Csévharaszti Állami Gazdaságban. A gyomirtóval permetezett kukori­cát nem kell kapálni. (Gábor felv.) béke, amelyet veszélyeztetett a véres amerikai kaland. Meghátrált az imperializ­mus, csúfos kudarcot szen­vedtek az amerikai milli­árdosok és velük együtt új elnökük, akit tettenér- tek az agresszióban, de a tehetetlenségben is. A tőkés körök lapja, az Echos, így ír: „Kennedy ha- talomrakerülése annak idején mindenütt nagy reményeket kellett. Lehetségesnek lát­szott a nemzetközi enyhülés, most pedig visszajutottunk a hidegháború légkörébe. Ken­nedy állásfoglalása talán egye­seket megnyugtat, igen so­kan mások nyugtalanok lesz­nek miatta. Az Egyesült Ál­lamok visszatér Dulleshez?“ A Kuba elleni agresszió ku­darca sem csökkenti Francia- országban a tiltakozások he­vességét. Az Egyesült Álla­mok párizsi nagykövetségé­re továbbra is özönlenek a tiltakozó táviratok, levelek, a francia dolgozók megmoz­dulása mellett ott találjuk a (Folytatás a 2. oldalon) A Kuba elleni agresszió ku­darcát örömmel vette hírül a francia haladó közvélemény — ezt fejezik ki a párizsi balolda­li sajtó kommentárjai is. k. „Bravo Kuba!” — kiált fel a ^ Liberation. Az Humanité ha­sábjain pedig Étienne Fajon £„A kubai tanulságot” így fog­ílaija össze: '/ ^ a kubai nép felülkereke- í detl, mert a támadók nem találtak senkit az ország- ban, aki az imperializmus S oldalára állt volna. jKuba felülkerekedett, mert ^nem volt egyedül. A Szovjet- £ unió és a szocialista tábor. J Latin-Amerika népei — bármi £ legyen is kormányaik állás- 5 pontja — a nemzeti felszaba­dj tíítás egyetemes mozgalma, a ; kapitalista országok dolgozói, demokratái; mindezek az erők szolidaritást vállaltak Kuba .igaz ügyével. Ez az ügy győ- : zott egy olyan világban, amely- ■ ben a hatalom most már a bé- ;ke oldalán áll. Óriási a kubai ’ események hnrdereje. Győzött ' egy nemes néo és az egész haladó emberiség. Győzött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom