Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

DELI PIHENŐBEN MONOft® VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 32. SZÄM 1961. Április 20. csütörtök MASZEKOK A közelmúltban Vecsés is a közös útra lepett. Az április 15-i tanácsülésen azonban fel­vetődött, hogy a tsz-ben egye­sek nem akarnak dolgozni. Az egyik gazda 5—10 holdat vállal Gyálon, a másik Pestre fuvaro­zik, a harmadiknak két évig is van kitartása, a negyedik ... Szóval némelyek elkerülik a munkát, s így a becsületesen dolgozók a munkaegyscgalaku- 1 ásnál, a jövedelemelosztásnál megkárosulnak, no meg a házi­asszonyok is kárát vallják a piacon ennek a spekulációnak! Tisztelet a kivételnek, ipa­ros körökben sem különb a helyzet. Húsvét után egy ve- csésf maszek villanyszerelő 2 órai munkáért — 2 konnektor­áthelyezés — 160 forinttal vág­ta meg az egyik pedagógust. Igaz, 30 forint értékű anyagot is adott! De az is igaz. hogy munkáját ittasan kezdte és cgy jó magyaros, pikáns viccel fe­jezte be. Kedves szaktárs, ked­ves olvasó, hát nem túlzás ez? Más. — Sajtónkban hétről hétre olvasunk a járás kultu­rális életéről, többek között ze­nei tudósításokat. A zeneked­velők örömmel iidvözlik a ze­neiskolák létesítését és a mű­velődési otthonok zenés ren­dezvényeit. Erkölcsi és anyagi íelemelkedés a monori állami zeneiskola és annak 15 forint havi tandíja, annál kevésbé felemelő viszont ugyanebben a községben a maszektanítgatás — 60—7Ó forintért! De jó is lesz, ha a „maszek’' kimegy a divatból... —VI— Még egyszer a „Tejcsárdáról" A Petőfi utcában van egy ici-pici üzletecske, az egcsz alig nagyobb mint a kirakata és ez a kicsi üzlet a monori „tejcsárda”. A címe szerint ebben az üzletben tejet és tejterméke­ket lehet vásárolni és fo­gyasztani. A vásárlók és fo­gyasztók számára azonban alig öt-hat négyzetméternyi terület és egy kiszolgáló áll rendelkezésre. Nem nehéz elképzelni, hogy'/ Itt mindennap milyen jele-! netek játszódnak le és milyen ; jókívánságok hangzanak el. ! Ezt nem kell leírni. Mindenki örül annak, hogyj azok a vendéglátóipari helyi- \ ségek, amelyekben szeszesita- í lókat lehet fogyasztani —; mint például a vasútállomási \ „gyorsbüfé” is. — modernek. \ tágasak és jó kiszolgálással ^ működnek, ugyanakkor azon- S ban nem kisebb gondot kell J azokra is fordítani, akik az egészséges tejet és tejtermé- \ keket szeretnék gyorsan és \ nyugodtan megvásárolni vagy 5 helyben elfogyasztani. A megoldás csak egy lehet:; Minél előbb nagyobb helyi-' ségröl és kellő számú ki- í szolgálóról kell gondoskodni. \ ____________ H. K. 5 M AI MŰSOR / é Mozik: ; / Gomba: Ani Katalóniának. Úri: ; őfelsége kapitánya. Vasad: Sas ! tengeralattjáró. Vecsés: warren- í né mestersége. s ■------­■ t t ANYAKÖNYVI HÍREK \ Vecsés Született: Dobrovitz Károly és ; Mészáros Ágota leánya: Ágota. \ Házasságot kötöttek: Liebe Má- ! tyás és Dobrovicz Terézia, Vár- j allyai Ferenc Pál és Murárik ! Erzsébet. Bognár Miklós Sándor ; es Nagy Éva. Elhunyt: Temesi Ferenc 71 éves. ! Üllő Elhunyt: Szabó Andrásné Ba­lázs Mária öl éves. Pilis Elhunyt: Pribelszki Mihály 73 éves. Nyáregyháza Elhunyt: Kovács József 63 éves. Látogatás egy „rossz bolt"-ban Ha manapság termelő üzem­ben jár az ember, nem felejti el megkérdezni: mennyi a nyereségrészesedés? És boldo­gan hallja a választ: 10—20 nap, sőt, még másfél hónap is. Amikor a pilisi cipészek szö­vetkezetében felvetettem ezt a kérdést, Orbán Ilona főköny­velő fanyar mosollyal vála­szolt: — Ezt lcár volt kérdezni. Veszteséggel zártunk. Nagyon „rossz bolt” vagyunk mi. Meglepődtem. Veszteséges kisipari szövetkezetről itt a mi környékünkön még nem hal­lottam. Mi lehet ennek az oka, miért ilyen .rossz bolt” ez a szövetkezet? — Gépesíteni kellenne — mondják. — Kézi erővel végzett munkával nem le­het felvenni a versenyt más cégekkel. A pénz megvolna hozzá — csak hely nincs. Valóban, hely dolgában na­gyon rosszul állnak. A műhe­lyekben igen nagy a szűkös­ség. kettőnek ki kell jönni, ha vafertaA» 'akar menni/ 1 — Kevés a méretes, ren­delt cipő is — panaszkod­jak. — Pedig igen kiváló ci­pészeink vannak: Nagy Miklós, Tóth Ödön. Ju­hász Mihály, Földvárszki János. A pilisiek inkább készenvett, bolti cipőben járnak., Bevall­juk: mi elég drágán dolgo­zunk. — Leginkább csizmákat ké­szítünk. Nagyon szépek a csiz­máink, jók is, igazi „kisipari” munka valamennyi. Csak nincs kellő piac, megren­delés. Tavaly sem tudtunk teljes kapacitással dol­gozni. Valóban, magunk is tapasz­talhatjuk. hogy mind keve­sebb már a csizmaviselő em­ber. Falun is inkább bakan­csot. félcipőt hordanak. S hogyan lehetne itt „jő boltot” csinálni? Mindenképp meg kell oldani a gépesítést — s az ezzel járó helyiség problémát, anélkül nem megy. Helyes volna fontolóra venni az átprofilirozás gondolatát is. Felvethető még az is: mi lenne ha a két rokonszakmá­ban dolgozó pilisi ktsz egye­sülne? Nem lenne úgy köny- nyébb a dolguk? R. B. Mai (Mészáros Imre felvétele) HÉTSZÁZ KILOMÉTER NAPONTA A VECSÉSI TEFU MUNKÁJÁRÓL Nemcsak Vecsés, de a környező községek lakosai­nak is egyik nagy gondját — a fuvaroztatás problémáját — tette könnyebbé a 13. számú AKÖV, amikor Vecsésen ki- rendeltséget állított fel. Ha fuvarosra volt szükség, ráérő s alkalmi fuvart vállaló gaz­dát kellett keresni, vagy pedig Pestről gépkocsit rendelni. Mindkét megoldás körülmé­nyes és nem utolsósorban igen költséges volt. Vajon meghozta-e a kívánt eredményt ez az intézkedés, s hogyan dolgoznak a kirendelt­ség gépkocsijai? Erről érdek­lődtem Erős István diszpé­csertől. — Tény, hogy minden kez­det nehéz, s ez volt nálunk is a helyzet, de már „egyenes­ben” vagyunk. Hét gépko­csival fuvaroztunk eddig, azonban a megnövekedett igé­nyek miatt gépkocsiparkun­kat növelni kellett. Jelenleg 12 gépkocsink és két pótko­csink van. — Hogy merre járunk? Helyben a tsz-ek, a szövet­kezetek, a tanács és a magá­nosok részére fuvarozunk. Ül­lőre, Maglódra és az ország tőlünk távolabbi területére is — mint például Békéscsaba, Kaposvár — elmegyünk. — A múlt évihez képest emelkedett forgalmunk. Ter­vünket 100 százalékon felül teljesítettük. Ez nagyszerű gépkocsivezetőink érdeme is, akik közül brigádvezető, Zsákai Béla az élenjárók. Molnár Lajos Csikós Károly, és Zsigó Imre A kilométer­600—700, tonnasúly 180 mázsa között van na­átlag —210 ponta. A díjszabással kapcsolatos érdeklődésemre Erős elvtárs egy-két fuvartétellel bizonyít­ja, hogy a teherszállítás ol­csóbb gépjárművel, mint lo­vas kocsival. A fuvarköltség elszámolását kellő gondosság­gal végzik. Esetleges tévedés esetén fel- vagy visszaszám­láznak. A közelmúltban rend­szeresítették a fuvarvissza­igazolást. köszönő levél formá­jában. így üzletfeleik ellen­őrizhetik az elszámolás helyes­ségét is. További terveikről szólva, Erős elvtárs elmondotta, hogy minden igyekezetük: a meg­bízásoknak időben és pontosan eleget tenni. Mint eddig is, ezután is balesetmentesen dol­gozni, növelni az üzletfelek számát, s ehhez mérten a ko­csiparkot is. A telepük rende­zésre vár, igyekeznek azt is megvalósítani. Összegezve eddigi munká­jukat: valóban közmegelége­désre látják el a fuvarozást, amit az a tény is bizonyít, hogy előbbi irodahelyiségüket —■ nyilván a fokozottabb ügy­félszolgálat miatt — kinőtték, s egy más, nagyobb helyiségbe költöztek át. Perger Ágoston Megszépült az MSE székháza A monoriak sportszékháza — mondjuk meg őszintén — eddig nem nyújtott valami megnyug­Két örsi foglalkozáson A 2612-es vecsési Martino­vics Ignác úttörőcsapat őrsei éppen foglalkozást tartottak, amikor ellátogattam az isko­lába. Megragadtam az alkal­mat, bepillantottam az őrsi gyűlésekre, hogy ezáltal hű képet tudjak alkotni az út­törőcsapat életéről. A Parti­zán-őrs Szeredás Ferenc őrs­vezető vezetésével éppen a sípjeleket tárgyalta, amikor belátogattam hozzájuk. Meg­kértem az őrsvezetőt, mond­jon néhány szót az őrs mun­kájáról. Szeredás pajtás így válaszolt: „Őrsöm újoncpró- bás, s azért a célom az, hogy megszerettessem a pajtások­kal az úttörőéletet. Azt hi­szem. ez a célom sikerülni fog.” Elbúcsúztam, majd to­vább indultam. Az „Aranyszarvas”-őrs tag­jait éppen futballozó« köz­ben találtam az udvaron. Skribek Tibor őrsvezetőhe­lyettes elmondta, hogy az el_ méleti részt már letárgyal­ták és most a játéknál tar­tanak. Továbbindulva úttö­rők hada vett körül s mindegyik arra kért, vegyek tőlük ,„Tábortüz'‘-et. Tőlük tudtam meg, hogy az úttörő- csapat bekapcsolódott a Tá­bortűz terjesztési versenybe és szeretnének jó eredményt elérni. Szalontai Attila Egyszer jártam, hol nem jártam, Monoron már túl voltam, de Ve. esésen még in­nen, én bizony Üllőn jártam, ott is csak az óvo­dában. annak is a kisebbik cso­portjában. Ott, ahol a kedves Rozinái Edit óvó­néni, meg a ked­ves Babusa néni 'ilyun sokat, s izivesen törőd­nek a gyerekek­kel. Tudjátok, mi­kor jártam ott? Amikor a pely- tyes kötényu Les­tük Ágika volt a napos, aki azt is meg tudja mon­dani szépen, ke­reken. hogy ő már négy és fél éves. Nagyon rendes volt a szo­ba, minden játék a helyén, min­den virág meg­locsolva. Meg is dicsérte az óvó­néni ezért a na­post: ügyes kis­lány vagy, Ági­iul! — mondta neki. Tudjátok, mit csináltak a gye­rekek? Húsvéti tojásokat rajzol­tak, szép tarka­barkát, ügyeset. Minden tojás na­gyon szép volt, nekem nagyon tetszett, így ahogy még visz- szaemlékezem ta­lán a Gábor Ga­bikáé meg a Téri Juditkáé volt a legszebb. Hát még mit csinál­tak? Verseket mondtak! Csóka Tűzre, vízre vigyázzatok! Beszélgetés a monori önkéntes tűzoltók parancsnokával vei rendelkezik, amelyeknek állandó, szakszerű karbantar­tása és használata biztosíték a tűzveszély megsemmisíté­sére. Velünk tartott a 19 éves K. Nagy István, aki szintén tagja a tűzoltótestületnek, s büszkén újságolta, hogy jövő vasárnap tűzoltóversenyre menneik. (Eddig valamennyi versenyen eredményesen sze­repeltek.) — Tagjaink valamennyien aktív munkát végeznek, de ezek közül is kiemelkedik: Orosházi István, Domány Ede, id. Nagy István, Karsai Ká­roly és Kaári Ferenc, aki a tűzoltózenekar dirigense — mondja Füri bácsi. . — Ha tűzveszély van. azon­nal ott vagyunk, szükség ese­tén értesítjük a ceglédi tűz­oltóságot és a környező fal­vak tűzoltóságát. Legutoljára a Petrányi-tanyán keletkezett tűz, amit gyors közbelépéssel sikerült elfojtanunk. A Cinka Panna utcai esetnél is sike­rült megakadályoznunk a tűz további terjedését. (Pilisi) A kulturális szemle járási bemutatóján, a monori műve­lődési házban találkoztam Füri Józsi bácsival, a helyi önkéntes tűzoltók parancsno­kával. A bemutató után sétál­gattunk a forgalmas vasár­napi utcán, és séta közben beszélgettünk. Füri bácsi már éltes ember, de még mindig az alkotni vágyó munkásem­ber tenniakarása él benne. El­mondotta, hogy Monoron lS9S-ban alakult meg az ön­kéntes tűzoltószervezet, ami abban az időben nagyon szük­séges volt, hiszen állandó ál­lami tűzoltóság nem létezett. Füri bácsi a Tanácsköztársa­ság évében lett tagja a testü­letnek, most pedig a parancs­noka. — Jelenleg harminc taggal rendelkezünk és tevékenysé­günket társadalmi munkában végezzük. A testület anyagi tőkéjét a tagdíjak alkotják, de a tanács is segíti működé­sünket, hiszen a tűzoltóság kérdése elsőrendű közgazda- sági ég közbiztonsági érdek. A testület három fecskendő­Április 23: körzeti kulturális bemutatók Vasárnap rendezik meg az úttörő kultúrcsoportok körzeti bemutatóit. A járás alsó ré­szének községeiből Vecsésre, felső részéről Gyömrőre men­nek a csapatok. Mindkét be­mutató fél 10-kor kezdődik a művelődési házban. A legjob­bak május 12-én Monoron. a járási bemutatón is részt, vesz­nek. Április 30: nagy hadijáték Valamennyi úttörőcsapatunk részvételével a jövő vasárnap a gyömrői fenyvesben nagy hadijáték lesz. A járás felső részének csapatai lesznek a vé­dők, az alsó résziek pedig a támadók. Délelőtt nagy szám­csatában, délután szellemi ve­télkedőn mérik össze erejü­ket. GYEREKEK! Ki akar közületek bélyeget, levelezőlapot, szalvétát, gyu- facimkét cserélni? Küldjétek be címeteket hozzánk (Mo- nor és Vidéke szerkesztősé­ge, Monor, járási pártbi­zottság) és mi a lapon keresz­tül megszervezzük a cserét. A JUBILEUMRA KÉSZÜLNEK a monori Kos.su th-iskola út­törőcsapatai. Május 29-re ter­vezik az úttörő- és kisdobos­avatást is. A szülői munka­közösség hat rajzászlót ado­mányoz a csapatoknak. Csali mese a túrós palacsintáról tató látványt. Külső falairól vas­tagon lehullott a vakolat; az elhanyagoltság nyomta rá bélyegét az egész épületre, udvarra. Meg kellett várni, amíg a köz­ségi tanács — közel 40 ezer forin­tért — rendbehozatta az épület belső helyiségeit, renováltatta. kifestette, ott- honiassá varázsolta. A 60 éves jubileumi évfordu­ló közelgő ideje ugyancsak sür­gette a székház teljes rendbeho- ;zását. Ennek hatására a sport­szerető, a sportszékházat magu­kénak valló vezetők, játékosok, szurko­lók, játékvezetők — hozzá­kezdtek az épület társadal­mi munkában való megszépí­téséhez. Vasárnap kora reggel Négyes! Ferenc és Kiss Mihály kőmű­ves vezetésével az alábbi „sport- szolgálatosok” vonultak be mun­kára: Gyenes Ferenc, Décsei Lajos, Ba.jkai Sándor. Naszvadi Já­nos Kipp János Zlinszki János, Petrovits István, Paczolai György, Somo­gyi László, Bolla Imre, üitz István, Haness László. Zinger László és Solti László. Meglátszott, hogy sportembe­rek segédkeztek az,épület rend­behozásán. Nem értek el ugyan ..világcsúcsokat”. de teljesítményük, kitartásuk, di­cséretes volt! Amikor a délelőtti órákban Brule» ner István és Kampf] Mihály fris­sítővel és tízóraival kedveske­dett a rohambrigádnak, az éoíilet már magán viselte ül köntösét, oéldázva a régi igazságot: ..ösz- szefogásban az erő”. Hl. A tisztasági hónap keretében Vecsés lakói is szépítik, csi­nosítják otthonukat és kör­nyékét. Egyesek úgy értelme­zik a tisztogatást, hogy ud­varukból — ahelyett, hogy elégetnék — az utcára, a har­madik vagy negyedik szom­széd elé hordják a szemetet. Hogy a „megtisztel f házi­gazda ezt ne vegye észre, az éiszaka leple alatt szállítiák oda. s ott kupacba rakva ör­vendeztetik meg vele. t Sanyi mondta a í legszebbeket. Tudjátok, mi í volt ebédre? : Bableves és tű- \ rós palacsinta. ; Az óvodások \ mind-mind meg- ; ették a sok fi- ; nőm levest és pa- \ lacsintát, mert \ mind-mind nagy- \ ra akarnak nő- j ni. Nagy Zsuzsi- '< ka ette a leg- ; több bablevest, j Zöldi Jancsi a ; legtöbb palacsin- / tát. Én is na- \ gyón szerettem í volna enni belőle, $ de nekem már} nem jutott, a pa- / lacsinta elfogyott. \ Ha a palacsin- % ta el nem fogyott / volna — az én / mesém is tovább / tartott volna! / (radványi) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom