Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

1961. ÁPRILIS 20. CSÜTÖRTÖK *f revei x^fSritm 3 Tiltakozunk Röpgyűlések a megyében a Kuba elleni agresszióról „Mi, a Csepel Autógyár 6500 dolgozója, mély felháborodással vettük tudomásul és el­ítéljük az imperialista agresszorok újabb gaz­tettét .. Így kezdődik a távirat, amelyet az Orszá­gos Béketanácshoz továbbítottak az autógyá­riak. A Biztonsági Tanácsnak szóló tiltako­zás 18 röpgyűlés egyhangú döntésének ered­ménye. A felszólalók hangsúlyozták, hogy éppen azokban a napokban történt a táma­dás, amikor az első űrutas visszatérése al­kalmából felhívást intéztek a Szovjetunió ve­zetői a világ népeihez. A felszólalók a má­sodik világháború katasztrófáját idézték és bűnösnek bélyegezték a világbékét veszélyez­tető támadást. A távirat másolatát megküld­ték a budapesti amerikai követségnek is. A Budakalászi Textilműveknél is tiltakozó röpgvűléseket tartottak. A felszólalók köve­telték. hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Kuba elleni agressziót. A Diósdi Csapágygyárban a reggeli lapok­ból értesültek Hruscsov üzenetéről, amelyet Kennedy elnökhöz intézett. Nem sokkal ez­után az üzemi rádióból hallgatták meg az amerikai elnök válaszát. Egyetértenek Hrus­csov elvtárs üzenetével és felháborodottan tiltakoznak az imperialista zsoldosok táma­dása ellen. Szinte valamennyi megyei üzemben röp- gyűléseken tiltakoztak a kubai eseményekkel kapcsolatban. Követelik: szüntessék meg a beavatkozást — az agressziót Kubában. Karkosár nélkül Csatornázzák Ceglédet Cegléd közegészségügyi, kommunális ellátottságának legsúlyosabb gondja a csator­nahálózat hiánya. A nagy ter­melőszövetkezeti város terv­szerű fejlesztése során rövide­sen megoldják ezt a problé­mát: az idén megkezdik a több mint 25 millió forintot igénylő csatornahálózat kiépí­tését. A fővezeték első, 3 ki­lométeres szakasza még ebben az évben elkészül, csupán erre a munkára 6 millió forintot fordítanak. Két év alatt az egész városban kiépítik a szennyvízelvezető rendszert. (MTI) A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése a gazdaságszervező mun­kára, a termelés irányítá­sára és ellenőrzésére, a gazdálkodás elemzésére, s mindezek alapján a szük­séges intézkedések kidol­gozására és megszervezé­sére nem jut elég idő. Kevés ilyen segítséget 'kap a járás a megyei tanács mező- gazdasági osztályától is. lé­nyegében hasonló okok mi­att. A végrehajtó bizottság a jelentést alapos és részletes vita után elfogadta, és meg­felelő határozatokat hozott, így például sürgősen javas­latot dolgoznák ki a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és a járási mezőgazdasá­gi osztályok szerkezeti fel­építésének. szakemberrel va­ló ellátottságának, munka­rendjének és ügyviteli rend­jének az úi feltételekhez iga­zodó megváltoztatására. A ja­vaslatot a végrehajtó bizott­ság megtárgyalja, s azután az illetékes szervekhez terjeszti fel. A napirend következő pont­jaként elragadta n végrehaj­tó bizottság a 2090/igéO. Korra.. számú, határozat, alapján ki­dolgozott intézkedési terv el­ső negyedévi végrehajtásáról szóló jelentést, majd végeze­tül egyéb ügyeket tárgyalt. Többek között tudomásul vet­te o Pest megyei Testnevelé­si és Sport Tanácsnak a Ki­lián testnevelési mozgalom, előkészítéséről és szervezésé­ről szóló jelentését. — APBILIS 23-ÄN szel­lemi öttusa középiskolai döntő lesz Monoron. Az ér­dekes ' versenyt a monori já­rás középiskolásainak rész­vételével, a gimnáziumban tartják meg. Ghana diplomáciai képviselőt küld Stanleyville-be Nkrumah ghanad elnök a ghanai parlament keddi ülé­sép mondott beszédében fog­lalkozott Kongó kérdésével. Megállapította, hogy az egyet­len megoldás az ország egy­ségének megőrzése. Élesen bí­rálta a tananarive-i értekez­let részvevőit, akik a Kongó szétforgácsolására szőtt nem­zetközi összeesküvés szolgála­tába szegődve akarják hazá­jukat államocskákra szakítani. Ezután bejelentette, hogy Ghana Gizengát ismeri el a törvényes kongói kormány fejének és diplomáciai képvi­selőt szádékozik küldeni Stan­leyville-be. Jelentések az angolai felszabadító harcokról A Reuter-iroda a Lusitania portugál hírügynökség jelen­tése alapján részleteket közölt az észak-angolai helyzetről. Eszerint a hazafiak nagyobb térséget szabadítottak fel Észak-Angolában és folyosót létesítettek Sacandica Quilosu- ta és Quitanda falvak környé­kén. Párizsi TASZSZ-jelentés sze­rint a felkelők Észak-Angolár ban, nagyobb osztagokat szer­veztek és harci műveleteiket déíi irányban is kiterjesztet­ték. A Diario Popular című portugál lap angolai tudósító­ja kijelentette, hogy Locungá- tól mintegy. tizenkét kilomé­terre egy portugál hadoszlop a hazafiak csapdájába került. Ruandában, Angola főváro­sában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A város afrl- kaiak-lakta negyedeiben napi­renden vannak a gyarmatelle­nes megmozdulások, amelyek arra késztetik a gyarmati ha­tóságokat, hogy nagyobb kato­nai egységeket tartsanak ál­landóan készenlétben. A megyei tanács 1961. III. ll-i ülésén Keleti Ferenc elv­társ felszólalásában a követ­kező javaslatot terjesztette a tanácsülés elé: „Javaslom, hogy az ország más megyéi­hez hasonlóan, indítsunk moz­galmat: minden termelőszö­vetkezeti család legalább öt- kiló baromfit és kétszáz to­jást adjon el az idén az ál­lamnak. a termelőszövetlze- zeti csoportokba lépett csa­ládok pedig tíz kiló barom­fit és háromszáz tojást“. Mi­előtt határozatot hozott vol­na a megyei tanácsülés, több termelőszövetkezeti elnök fel­szólalt. támogatta a javas­latot, helyeselte a mozgalom megindítását, majd határozat­tá emelték a javaslatot. Pest megye az elmúlt év­tizedekben mindig a főváros éléstára volt. S különösen sok baromfi, tojás került innét piacra. A régi hagyományt meg kell őrizni, annál is in­kább, mert a baromfitartó — legyen az szövetkezet vagy tsz-tag — jó. és ami legalább ennyire fontos, gyors jövede­lemre számíthat. A termelő- szövetkezetek vezetői felis­merték a baromfitenyésztés előnyeit, s azóta mind több nagyüzemi baromfifarm lé­tesül. Ha fejlődik a baromfite­nyésztés, miért szükséges a fentebb említett mozgalom? Az illetékes szervek a túl­termelés hagyományait figye­lembe véve. Pest megyére te­kintélyes mennyiségű baromfi- és tojásfelvásárlást határoz­tak meg. És ez így igazságos. Ahol több búzát termelnek, ott több kenyérgabonával já­ruljanak az ország ellátású- hoz. ahol gyümölcstermelés­sel foglalkoznak, ott a gyü­mölccsel, stb. Nekünk az át­lagosnál több baromfit és to­jást kell adnunk. A szövetkezeti gazdasagok árutermelése növekszik, és ezt bizonyítja az is, hogy a baromfifelvásárlási tervnek mintegy kétharmadát a ter­melőszövetkezetek teljesítik. Kevésbé jó a helyzet a tojás- felvásárlásnál. Mindenképpen dicséretes azonban a termelő- szövetkezetek helytállása, hi­szen a baromfiállománynak csak egy kisebb hányada van birtokukban, a többség a ter­melőszövetkezeti tagok tulaj- •donában. a háztáji gazdasá- ígoikban van. Ezért tehát a hi­ányzó mennyiséget a tsz-ta- igok háztáji gazdaságaiból 'kell felvásárolni. Az úgyneve- ízett „felesleget’* el is adják ja gazdasszonyok. legtöbbször ! a szövetkezeti felvásárlónak. ■De nagyon sokan vannak, lakik „önellátásra“ rendezked- : nek be. helyesebben, bár- amennyi baromfit nevelnek, el- j fogyasztja a család. ; A paraszti életszínvonal ! emelkedésének egyik jellem- izője, hogy falun a drágább j baromfihúst fogyasztják az év nagyobb szakában. Nem le olyan régen azonban még ak­tuális volt az a szólás-mon­dás: „A paraszt csak akkor eszik csirkét, ha ő beteg, vagy a baromfi betegszik meg." Szerencsére túl vagyunk ezen az áldatlan helyzeten és senki sem sajnálja azt, hogy a szö­vetkezeti tag az általa nevelt baromfit elfogyasztja. Váljon egészségükre! De ugyanakkor helyes, ha a termelőszövetke­zeti tag gondol arra is, hogy szövetségesének, az ipari mun­kásnak az asztalára is bőven jusson abból. A tanácsülés határozata ép­pen arra nyújt lehetőséget, hogy egy-egy termelőszövet­kezeti tag komolyabb megter­helése nélkül járulhasson hoz­zá a felvásárlási tervek, il­letve a városi lakosság ellátá­sához. Kétszáz-háromszáz to­jás, öt-tíz kiló baromfi egy esztendő alatt még ott sem említésre méltó, ahol egyéb­ként nem szándékoztak a ház­táji baromfiállományból érté­kesíteni. Az állami felvásár­lási tervek teljesítésénél vi­szont, amint mondani szokás, sok kicsi sokra megy. A megyében élő hatvanöt- ezer termelőszövetkezeti csa­lád a mozgalomba bekapcso­lódva 13 millió tojást és 32 és fél vagon baromfit adhat. A termelőszövetkezeti csoportok­ba lépett családok ily módon mintegy hatmillió tojás és húsz vagon baromfi értékesíté­sével járulhatnak hozzá a ter­vek teljesítéséhez. Ehhez hoz­zászámítva a termelőszövetke­zetek által leszerződött meny- nyiséget, a megye túlteljesíti a haromfi- .és tojásfelvásárlási tervet. Ez sem lenne azonban ..istencsapás’’, mert a megye a sertésszerződéskötési tervek teljesítésével viszont az ország többi megyéi között erősen le­maradt. Sertéshús helyett te­hát baromfihúst adhatna a megye. Keleti Ferenc szavaiból is kitűnt. Pest megye nem az első az országban, ahol ha­sonló mozgalmat indítottak, szép eredménnyel. A határo­zat most már nálunk is meg­van. meg kell tehát valósíta­ni, nem szabad hagyni el­aludni az ügyet. Egynéhány községben, ahol a községi ta­nácsok foglalkoznak ezzel, szép eredményeket értek el. A községi tanácsok mellett eredményesen munkálkodhat­nak a baromfi- és tojásfelvá­sárlási tervek teljesítése ér­dekében a KISZ-fiatalok, a nőtanácsok tagjai, a Hazafias Népfront helyi aktívái és a termelőszövetkezeti vezetősé­gek. Szó sincs arról, hogy ko­sárral a karjukon házaljanak, baromfit, tojást gyűjtsenek. Nekik azon kell munkálkod- niok, hogy minél több tsz- és tszcs-családban megértsék a mozgalom célját. A többi már a felvásárlók feladata. <m. s.) A melegágy! ablakok alatt gyorsan fejlődnek a palánták. Mizsei .Tózsefné és Szikra Jánosné a paprikapaláníáú-i! ültetik át. Ugye szépek a palánták — mond ja Nagy Sándorné, a ker­tészeti brigád egyik tagja. A palánták néhány napon be­lül virágoznak is. Űjabb melegágyakra van szükség. A férfiak rövid idő alatt kiásták a melegágy helyét, trágyával terítették be és pár napon belül a „pikírozott” palánták már az új hol­landi ágyakba kerülhetnek. (Mihók felv.) (Folytatás az 1. oldalról) előrehaladást jelentett a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremté­sének útján. Ez a tény még a hiányosságok, illetve negatív jelenségek elle­nére is megállapítható. A hiá­nyosságok végső soron abban jelentkeznek, hogy a terme­lőszövetkezetek egy része nem teljesítette termelési és pénzügyi tervét, s ezért tag­jainak sem tudta biztosítani a .tervezett jövedelmet. Figye­lembe kell azonban venni. , hogy ugyanakkor minden korábbi évinél nagyobb volt a saját erőből végzett beruhá­zás. ami pedig majd csak az idén. illetve az elkövetkező esztendőkben gyümölcsöződik. érezteti kedvező hatását a tagság jövedelmének alakulá­sában. A gyengébb eredménnyel zár ti termelőszövetkezeteknél a munkaerőhiány, a laza mun­kafegyelem, a vezetési és üzemszervezési hibák, vala­mint az apró- és zootechnikai előírások be nem tartáse hoz­ható fel, mint alapvető ok. Ismét feébieanyoaodoét-tehát, hogy a gazdálkodás eredménye elsősorban és döntően a tagok és a vezetők mun­káján múlik, hogy olyan lesz a termelőszö­vetkezet. olyan gyorsan válik virágzó nagyüzemmé, amilyen­né és amilyen gyorsan azt tagjai munkájukká] teszik. Hangsúlyozta azonban a jelen­tés azt is, hogy az időjárási viszonyok szintén nem hagy­hatók figyelmen kívül, ha a gazdálkodás eredményességét vizsgáljuk. Ebben pedig, neve­zetesen a tartós szárazságban, megyénk azok közé tartozik, ahol ez a. gadasági eredménye­ket befolyásoló tényező tavaly az országos átlagnál is na­gyobb arányban éreztette ká­ros hatását. A jelentés a továbbiakban részletesen elemezte a ter­melőszövetkezetek gazdálko­dását, a növénytermelés és az állattenyésztés munkáját és eredményeit, az áruértékesí­tést, a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetét, pénz- és hitelgazdálkodását, a tagság közös munkában való részvé­telét és jövedelmének alaku­lását. Hangsúlyozta azoknak a tapasztalatoknak fontossá­gát, amelyek az őszi mélyszántásnak, az optimális időben tör­t ' \ \ Nagyobb jövedelem A Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben ta- ; valy még mindössze 30 holdon kertészkedtek. A télen több ■ száz parasztcsalád lépett be a termelőszövetkezetbe, s a több í kéznek több munka, de a több embernek nagy jövedelem is ; kell. Ezért határozott úgy a vezetőség, hogy a kertészet terü- ; letét 177 holdra növelik, s ebből 80 hold lesz az öntözéses ker- ; tészet. A kertészetben dolgozó tsz-tagok idejében elvetették a ! melegágyakban a magokat és most ritkítják, ahogy itt mond- ! ják, pikírozzák a paprikát és a paradicsomot. A nagy terület- \ hez sok palántára van szükség. A palántanevelésen múlik, ! milyen termésre számíthatnak. A termelőszövetkezet központi í üzemegységében Szuvandzsiev István brigádvezető vezetésé- ; vei asszonyok és lányok végzik a palántanevelés finom mun- t kdjét. ténö vetésnek, a megfe­lelő magágynak és növé­nyi tőszámnak, a vetési sorrend betartásának, a helyes vetésszerkezet ki­alakításának, a növényvé­delemnek és a talajerő pótlásának, illetve foko­zásának az eredményes gazdálkodásban betöltött szerepét bizonyítják. Nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet arra az évek óta is­métlődő hibára is, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők nem fordítanak kellő gondot a tenyésztői munkára, s az ál­latállományt főleg vásárlásból kívánják fejleszteni. A jelentést a végrehajtó bi­zottság részletes és beható vita után elfogadta és meg­felelő határozatot hózott, majd második napirendi pontiként megtárgyalta és tu­domásul vette a Pénzügymi­nisztérium Revizori Főosztá­lya Tanácsok Osztályának be­számoló jelentését a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál, intézményeknél és költségvetési szerveknél tavaly végzett ellenőrző mun­káról, annak tapasztalatairól 1 és ■-eredmény eirébj*. Ezután a Da’oasi Járási Ta- ; nács végrehajtó bizottsága ‘ mezőgazdasági osztályának munkájáról szóló jelentés ke­rült napirendre. A jelentés — amelyet- a megyei tanács me- , zőgazdasági osztálya készített i —, a bevezetőben hangsúlyoz- ; tg, hogy az osztály munkáját el­sősorban a termelőszö- ■ vetkezetek szervezése, il­letve megszilárdítása és gazdálkodásuk eredmé­nyessége alapján vizsgál­ták. Azt vették figyelembe, hogyan szervezte, irányította és el­lenőrizte az osztály a terme­lőszövetkezetekben a tervké- szítást, a tervek teljesítését, 5 és a zárszámadási munkákat. í Ezak alapján megállapítható, í hogy a fenti feladatok vég- \ rehajtásában az osztály igen £ nagy munkát végzett, ez azon- \ ban, az erőfeszítések ellené- ^ re sem járt minden tekintet- ^ ben kellő sikerrel. Ebben pe- í dig többek között objektív g tényezők Is közrejátszanak. \ így például nem rendelkezik $ az osztály elegendő számú és; megfelelő felkészültségű,; nagyüzemi gyakorlattal ren- j delkező szakemberrel. Sok az £ agrárigazgatási teendő. túl g vannak terhelve papírmunká- ^ val, s ezért a tsz-ekben í

Next

/
Oldalképek
Tartalom