Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

A Szentendrei Kocsigyár 1960. évben elért eredménye alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját

A vándorzászló ünnepélyes átadásán Vineze Károly üzemi párttitkár köszöntötte a megjelent vendégeket és a gyár dolgozóit, majd átadta a szót Gál László igazgatónak. Az igazgatósági beszámolóból kiderült, hogy

nem vezetett könnyű út a magas kitüntetés elnyeréséig, mert az év elején még annyi megrendelése sem volt a Kocsigyárnak, amely a meglevő létszám foglalkoztatottságához szükséges lett volna.

A kollektív szellem és az akarat most is segített, amihez nagymértékben hozzájárult az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a pártbizottság segítőkészsége és a közös erőfeszítésnek végül is meglett az eredménye. Termelési tervüket 34,5 százalékkal teljesítették túl a ko:sigyáriak, az önköltséget pedig 4,9 százalékkal csökkentették. A többlettermelés 61 százaléka termelékenységjavulásból származik.

A tervezett december 31 -i határidő előtt

július 31-ig átadták a mezőgazdaságnak a 4000 szerfás épület vasalását, amelyhez 245 tonna vasanyagot kellett feldolgozniuk, terven felül pedig 60 db melegágyi ablakot gyártottak, ami lehetővé tette, illetve teszi sok-sok primőráru előállítását és ezáltal a jobb belföldi ellátást, valamint további exportlehetőségeket.

Ugyancsak terven felül készítettek el 13 darab keretfűrészt (törpe gattert), amelyekkel deszkává lehet feldolgozni azokat a vékony fűrészrönköket, amelyek eddig veszendőbe mentek. A vékony Tönkökből előállított fűrészáru csökkenti az importszükségletet, ami újabb devizamegtakarítást jelent az országnak.

Befejezésül köszönetét mondott a vállalat igazgatója az üzem valamennyi dolgozójának, a segítőkezet nyújtott főhatóságnak és pártszervezetnek, hiszen

az eredmény a kollektív együttműködés és a jó összhang következménye volt.

Az Országos Erdészeti Főigazgatóság részéről Mosonyi István főigazgatóhelyettes fejezte ki elismerését a jó eredmények felett és Róka Pál SZOT al- elnökkel együtt átadta a vörös

vándorzászlót Gál László vállalati igazgatónak, az üzem négy dolgozójának pedig a „Faipar kiváló dolgozója” jelvényt és oklevelet.

Az MSZMP megyei bizottsága részéről Házi Árpád, vá- j rosf bizottsága részéről pedig1 Szabó Béla köszöntötték a gyár ! dolgozóit.

A többi szentendrei üzem is j képviseltette magát és az ízbégi általános iskola úttörőivel együtt további sikereket és jó egészséget kívántak a kocsigyár dolgozóinak.

Az ünnepség a jó munkát | végzett dolgozók jutalmazása- i val zárult, majd jó bor mellett, jó hangulatban együttmaradtak a dolgozók reggelig.

SM.

A tervezők és építtetők figyelmébe!

A 3/1961. ÉM. számú rendelet értelmében kőművesmesteri képesítéssel rendelkező személy csak olyan épület tervezését vállalhatja, amelyet saját maga kivitelez. Az Országos Tervezői Névjegyzékből törölni kell azt a tervezőt, aki kőművesmesteri képesítése alapján szerzett iparjogosítványát visszaadta, vagy azt visszavonták; aki tervezői jogosultságát arra használja fel, hogy más által készített tervet sajátjaként igazol, és akinek tervei az építésügyi hatóság megállapítása szerint a szakszerűség követelményeinek Ismételten nem felelnek meg.

Bár a rendelet szó szerint nem írja elő, de az utolsó szakasz arra vonatkozik, hogy csak korszerű, szakszerű és jó funkciójú rajzokat készítsenek a tervezők.

Kövezik a Vasúti villasort. Hosszú évek jogos panasza oldódik meg ezzel a munkával, amelyre több mint egy millió forintot fordít a KPM illetékes útügyi osztálya. Az útépítéssel egyidőben a városi tanács rendezi a járdales- tet és megoldja a vízelvezetést is. ;

A csereingafIonokat el kell fogadni és meg kell művelni

Csendes vízpart. •

(Kiss István felvétele)

La hőnyi Iván tartó könyvek, mint egészségörök

A legújabb egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a város és járás területén is megalakult az a társadalmi bizottság, amelynek tagjai orvosok, állatorvosok, azonkívül a Hazafias Népfront, a vöröskereszt, üzemek, szervezetek képviselői és a bizottság tagjai hathatós segítséget kívánnak nyújtani a hatósági egészségügyi szabályok betartásában.

A bizottság azonban már indulásakor komoly akadályokba ütközött. Szentendrén most folytak le a kötelező ernyőszűrések s mert egyetlen személynek a szűrésből való kimaradása meghiúsítja a tökéletes megelőzést, a vizsgálatok befejeztével számba

kellett venni a meg nem jelenteket, hogy felelősségre vonják s a röntgengép elé állítsák őket. Ámde a vizsgálatra kötelezetteket a körzetekben vezetett lakó- nyilvántartásokból írták ösz- sze. S mint kiderült, ezek vezetése mérhetetlenül sok kívánnivalót hagy maga után. Kétségtelen, hogy áldozatos társadalmi munka ennek a vezetése, azonban folyamatos és lelkiismeretes vezetés esetén csak alkalmi, peres elfoglaltságot igényel. Most azonban kiderült, hogy egyes helyeken napokig tartó futká- rozás után volt csak felderíthető, ki is vezeti a könyvet, s vajon hol található az? Egyes könyvek erősen hiányosak, megrongáltak, olvashatatla- : nők, kezelhetetlenek. Sokak i neve vagy egyéb adatai hiá- | nyoznak. Viszont többen van- : nak, aíkik két, három, sőt négy i könyvben is nyilvántartot- ! tak.

| Meglepett az is, hogy ha- ! talmas területen fekvő váro- i sunkban mindössze huszonöt i lakónyilvántartó vezető van. i Ilyenformán tényleg felmér- í hetetlen adminisztráció je- í léntkezik s óriási terhet je- ; lent egy lakóterület áttekint- ; hetősége, annak összefogása.

; A Hazafias Népfront és a I gümőkór elleni védekezésre i létesült társadalmi bizottság ; részéről kérjük, hogy az ille- I tékes szakigazgatási szervek ; foglalkozzanak ezzel a kérdés- ; sei.

Horváth Levente

Mindenki előtt ismeretes, hogy januárban, a tsz-szerve- zéssel egyidőben a földrendezés is megindult Szentendrén. Ezzel kapcsolatban egyes egyénileg dolgozó gazdák részéröl panaszok merültek fék Ezért kerestük fel Flesch Lászlónét, a földrendező brigád vezetőjét, aiki a következőket mondotta:

— Lényegesen kevesebb panasz merült fel, mint ahogy azt vártuk. Tudott dolog, hogy a földrendezésre azért volt szükség, mert a termelőszövetkezetekbe bevitt és a város területén szétszórva levő földeket — a két termelőszövetkezetnek megfelelően — két táblába kellett kialakítani. így az Április 4 Tsz meglevő lörzsterületéhez csatolták az újonnan belépettek földjeit, a Mathiánz János Tsz-nek pedig három helyen jelöltek ki táblát.

— így természetesen megtörtént, hogy egyénileg dol\\\\\\\\\\\sv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ix\\\v

fu

■ajk i jt i /

jyf|/ kk- $w'. I f z

mmmm tm& m

fer mmk « *•' v t

W%t 1

Kezel 400 forint értékű társadalmi munkával készítették elő a Batthyány utca lakói az életet megkönnyítő vízszerelési munkálatokat. A társadalmi munkát Tóvári Béla szervezte. Köszönet érte.

gozó parasztok földjei is be- ;j leestek a kialakított táblákba. ^ Az 1959. évi 24. tvr. 13. sza-^ kasza értelmében az ilyen föl- J dek helyett csereingatlanokat £ kellett biztosítani. Kivételt í képeznek egyelőre még a gyű- j mölcsösök és a szőlők, ame- > lyeket — bár beleestek a táb- \ Iákba — nem cseréltek ki. í Ezeket volt tulajdonosaik to- \ vábbra is használhatják, a í szövetkezeti tagok gyümölcsei-) seiket és szőlőiket a termelő- \ szövetkezettel történt megái- g lapodás alapján továbbra is: saját kezelésben tarthatják. í — A csereingatlanok kije- j löléséről értesítettek minden í érdekeltet, a birtokbaadás- í hoz azonban mindössze 20 í százalékuk jelent meg. Ezért! fordulhattak elő aztán olyan; esetek, hogy a volt tulajdo-; nos nem a csereingatlanon,; hanem a régi területen (azaz; most már tsz-táblán) kezdte; meg a tavaszi munkát. De! még furább eset is előfordult.; Akadt olyan is, aki január- \ ban felajánlotta földjét és en-\ f nek ellenére tavasszal dől- ! (gozni kezdett rajta. Ez tör-! S vény télén. Az egyéni gazdák-! ä nak el kell fogadniok a cse-; ' reingatlant és azt jó gazda; \ módjára meg kell művelniök. \ \ Utólagos felajánlásokat nem ] \ lehet figyelembe venni. A tér- \ í! melőszövetkezetek már már- \ '/t dúsban birtokba vették a te-! £ rületeket, a még egyénileg! ", dolgozók tehát csak a csere- i ingatlanokon dolgozhatnak. í \ Kivételt képeznek az őszi ve-; 'j tések, amelyeket volt tulaj- ] £donosaik még learathatnak,’, de nem kaszálhatok le vi- ] jtszont az évelő pillangósok.] ^Ezekért, valamint a táblákon! £ — tájékozatlanság, vagy akár j ^ más ok folytán — végzett

] í munkákért a termelőszövetke-! ^ zetek a törvényben megálla- i ^ pított érték szerint térítést j \ fizetnek.

^ —Előreláthatólag május éle-i ^ jére befejezzük a földi ende-i ^zési munkálatokat, reméljük,] ^ a hátralevő hetekben nem: £ merül fel semmi különleges \ % probléma — fejezte be nyi-| latkozatát Flesch Lászlóné.

Avar kincsek Szentendréről

ff • Y\

endrei leletek vagy Dél-Orosz-í országban készültek, vagy az 4 ottani minták alapján hazánk területén.

Sajnálattal kell tudomásul $ vennünk, hogy a leletek élőké- rüléséről semmi közelebbi ada- tunk nincs, s még azt se tudjuk í megállapítani, hogy a város * melyik részén kerültek elő. így ( hitelesítő ásatásra, amely eset- • leg újabb leleteket is szolgál- ; latna, nincsen mód. Az elmúlt % években a város déli határé- % ban, már Budakalász területén % kezdtünk ugyan egy hasonló £ korú avar temető feltárását,: ahol szintén értékes leletek ke-;! rütíek napvilágra, azonban az% avar szokásnak megfelelően aj fejedelmet, illetve családját. í mindig külön temették és nem í a köznép temetőjébe. Budaika- Z lászon pedig az utóbbiak teme- í tője került elő.

A szentendrei avar fejedet- 'j mi kincsek városunk értékes % emlékei, a hazai és külföldi % szakirodalomban gyakran ta-% lálkozunk ezekkel a leletekkel, % öregbítve Szentendre hirne-í vét. f

Soproni Sándor '■

,

TÖBB MINT SZÁZ évvel ezelőtt értékes leleteik kerültek Szentendréről a műkereskedői forgalomba. Arany-, ezüstékszerek, lószerszámok, fegyver és pénzek képezték ezt az értékes anyagot, amely végül is a műkereskedőktől a Magyar Nemzeti Miizeumba került. Mi célt szolgáltak és milyen korból származtak ezek a leletek, amelyek ma a Nemzeti Múzeum féltve őrzött kincsei közé tartoznak?

A római uralmat követő népvándorlás idején 568-ban a dél-oroszországi steppevidék- ről bevándorolt avarok jelentük meg hazánk földjén. A törzsi közösségben élő lovasnomád nép birtokába vette az ország legelőterületeit és ellenőrzése alá vonta az akkori kereskedelmi utakat, amelyeken Kelet és Nyugat között nagyarányú áruforgalom bonyolódott le. Az egyik fontos útvonal a mai Békásmegyer és Újpest—Megyer között szelte át a Dunát az úgynevezett megyeri révnél. Ezt a fontos átkelőhelyet egy avar törzs őrizte, központjuk Szentendrén, feltehetően az egykori római tábor romjai között volt.

A TÖRZS fejedelmének családi temetkezőhelyéről származnak a múlt században előkerült leletek. A közel fél kiló súlyú aranyból és ezüstből készült ékszerek arról tanúskodnak, hogy a törzs vezetői meglehetősen gazdagok voltak. Az ékszerek alapján három sír kerülhetett elő, közülük kettőben nő, egyben pedig férfi csontváza lehetett. A sírokban lelt kengyelvasak tanúsága szerint az avaroknál elég gyakori szokásnak megfelelően két sírba lovat is temettek.

Az ékszerek legszebb darabjai az arany fülbevalók, ösz- szesen három pár került elő. Az egyik pár az avarokra jellemző gúla alakú, nagy fülbevaló. A legkülönbözőbb és igen fejlett ötvöstechnikai eljárásokkal készítették, a négy

Egy a rongálok közül. A városi tanács az climilt években sok pénzt költött arra, hogy parkokat alakítson ki. Sajnos, ezeket a parkokat felelőtlen elemek rongálják és pusztítják. így van ez a 11-es műút és a Dózsa György út elágazásánál is, ahol a kialakított parkon keresztül utat tapostak. Szeretnénk. ha a parkosítás munkájában a lakosság is kivenné a részét, azzal, hogy vigyázna és őrizné azokat.

oldalán rekeszekkel, alul pedig gömbökkel díszítették. A másik két pár fülbevaló kisebb és egyszerűbb formát mutat, az akasztókarikán egyszerű gömböket találunk. Sodrott nyakperec és díszes gyűrű egészíti ki az aranyékszerek sorát. Az aranyleleteken kívül ezüstből készült ún. kürtösvégű karperecekből három darab került a Nemzeti Múzeumba. Színes agyaggyöngyök, három kengyelvas és kópjavég tartozik még a leletekhez. Külön kell megemlékeznünk a sírokban talált aranypénzekről. Az egyiken Iustinus (518— 527), a másikon Phokas (602— 610) keletrómai császároknak a képmása látható. A pénzek alapján aránylag pontosan meg tudjuk határozni a kincslelet korát: a fejedelmi temetkezés a VII. század első felében történhetett.

AZ ARANYÉKSZEREK az avar ötvösművészet remekei közé tartoznak. A mai Szovjetunió déli területein virágzó műipar termékei távoli vidékekre, így Magyarország területére is eljutottak. A szent-