Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

mt. ÁPRILIS 2. VASÁRNAP 5 ITT A HUSVET Piros tojás, hímes tojás, jöhet már a locsolkcdás! A MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNY FELLEGVÁRA a gödöllői Agrártudományi Egyetem mérnökre van szükség. Hogy a hallgatók létszámát növelhesse az egyetem, mindkét kar bőví­tése szükséges. Ezért az ötéves népgazdasági terv nagy válto­zásokat hoz az Agrártudomá­nyi Egyetemen is. A kereteit szintén kinövő mezőgazdasági gépészmérnöki kart, amely je­lenleg Budapesten működik, szintén kihelyezik Gödöllőre, miután több mint 130 millió forintos költséggel nagyarányú építkezések, bővítések, átala­kítások kerülnek sorra. A bő­vítések lehetővé teszik majd, hogy a két karon ezer fővel emelkedjék a hallgatói lét­szám. Emellett pedig 110 főről 200 főre emelkedik a múlt év­ben megkezdett szakmérnöki képzés öt évfolyamon. Mi épül az elkövetkező évek­ben? A tervek vaskos kötetet tesznek ki, s rendkívül szerte­ágazóak, nagyarányúak. Töb­^ ifi AÍkír/o luUhkto ' * ' ,''s. Nyuszikám most elbocsát!ak, de holnapra visszavárlak. Kifizetődött a babternrseíés — növelik a vetésterületet Isaszeg környéke hagyomá­nyos babtermelő vidék. Egyes helyi vélemények szerint itt van a Juliska-bab hazája. En­nek ellenére az elmúlt két- három év során csökkent a vetésterület. Okát senki sem tudja. A Damjanich Termelő- szövetkezet aztán a múlt év­ben öt katasztrális holdon ter­melt babot, s a hagyományos növény nem vált hűtlenné az isaszegi szövetkezeti gazdák­hoz. Holdanként 16 300 forint bruttó bevételt adott. A sike­ren felbuzdulva, az idén 20 holdon termelnek Jul.iska-ba- bot, ami elsősorban az idő­sebb asszonyoknak ad köny- nyebb és jól jövedelmező munkát. A nagyarányú terme­léshez már megtették az elő­készületet, amely egyelőre ab­ban áll, hogy 110 ezer bab- karót vágtak a férfiak a fa­sorokban meg az erdőkben, 14 ember három hétig foglalatos­kodott a karóvágással. Útépítés, új buszváróterein Csőváron A Csővári Községi Tanács jelentős községfejlesztési ter­vet valósít meg az idén. A terv szerint a közeljövőben befejezik a Petőfi út építé­sét, amelyre 125 000 forintot fordítanak. Ugyanakkor épí­tenek egy járdát is, amely 11 ezer forintba kerül. Jelentős beruházással — 10 ezer forintos költséggel — épül egy autóbusz-váróterem is, ami régi kívánsága a la­kosságnak. Ezenkívül emlí­tésre méltó létesítmény lesz még a községi hangoshíradó, amelyet 15 000 forintos költ­séggel szerelnek fel. összesen 204 300 forintot fordítanak az idén községfejlesztésre Cső­váron. Jég, jégverés9 jégkár esetére csak jégbiztosítással védekezhet! Budapesttől Gödöllőig egy órába sem telik az utazás a villamosvasúton. Valamikor erdő uralt itt mindent, s nyüzsgött a szarvas, a vaddisz­nó, a róka, a vadmacska, a cserjésekben pedig a fogoly, a fácán, s megannyi vad. Ked­venc vadaskertje volt ez a vi­dék le egészen Gödöllőig az uraknak. Kevés utazás és ke­vés fáradtság is sikeres vadá­szattal kecsegtetett. De ez rég volt... A hajdani vadászterületből, közvetlenül Gödöllő tövében a legszentebb célt szolgál 400 katasztrális hold: a tudo­mányt. Itt helyezkedik el ha­zánk nagyhírű mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem. A felszabadulás előtt — bár agrárországban voltunk — nem működött Magyarorszá­gon Agrártudományi Egyetem, csak néhány főiskola. Bár Mó­ricz Zsigmond már 1919-ben cikkezett a magas színvonalú agrártudományi oktatás érde­kében, a nagy változást csak az Ideiglenes Nemzeti Kormány döntése hozta meg 1945 év vé­gén. Innen számítjuk az Ag­rártudományi Egyetem törté­netét. Az 1945—46-os esztendő­ben csupán a mezőgazdaságtu- dományi karon 952 hallgató ta­nult. Ez a létszám rövidesen 2500 főre emelkedett. 1948—49-ben nagyarányú át­szervezés történt, amelynek so­rán kialakult az egységes egyetem. Az 1950-ben született kormányhatározat Gödöllőn jelölte meg végleges helyét a mezőtgazdaságtudományi kar­nak. Igazán csak ekkor kezdett fejlődni, épülni a magyar me­zőgazdasági oktatás fellegvára. Az oktatáshoz és a tanter­vek kidolgozásához nagy segítséget adott A. P. Szoboljev, aki meghívott professzorként két éven át ve­zette a íöldműveléstani tanszé­ket. Sok értékes tanácsot ka­pott az egyetem Krivcov, Krafcsenkó és Kaim szovjet professzoroktól is. 1954-ben nagyarányú építke­zések is kezdődtek egyéb be­ruházások mellett. Közel hét­millió forintos költséggel diák­otthon és több. mint 16 millió forintos költséggel pedig lakó­telep épült. Közben kialakult a tangazdaságok hálózata, ahol magas színvonalú kutató- és oktatómunka folyik, amelyhez lényegesen hozzájárul a labo­ratóriumok és a tanszékek jó műszerellátottsága is. 1959-ben újabb hétmillió forintos költ­daság tavalyi eredménye pél­dául hatmillió forintos nyere­ség. Érdekes számadatok jelzik az egyetem és a gyakorlati élet szoros kapcsolatát: 220 termelőszövetkezettel és 170 állami gazdasággal tartanak állandó kapcsolatot. I Az egyetem 179 oktatója kö­zül négyen a „tudományok doktora” és huszonegyen a „tu­dományok kandidátusa” tudo­mányos fokozatot szerezték meg. S valamennyien egy-egy szakterületen elmélyült kuta­tásokat, kísérleteket végeznek. Munkásságuk néhány ismer­tebb témaköre: Dr. Magyarl András, a bio­lógiai tudományok doktora, az egyetem rektora, a szarvas­marhatenyésztés terén végez eredményes kísérleteket. Dr. Kolbai Károly, Kossuth-díjas professzor, a növénytermelési DEÁK BERTALANT nyugdíjas í Takaros udvar, ápolt vi- rágoskert. tiszta, barátságos ^otthon: itt él, itt élvezi a megszolgált nyugdíjat Deák $ Bertalanná, budaörsi házi- £ asszony. ^ A Deák-házas pár 1924-ben ^ politikai emigránsként Fran­'S ciaországba érkezett. Deák- né ott kapcsolódott be a ^ mozgalomba. ^ A legnehezebb időkben, $ 1941-ben haza kellett jön- i niük. Itthon ott folytatták, £ ahol Franciaországban abba- 0 hagyták. Ezért kapták meg £ mindketten a Partizán Em- j; lélcérmet. — Nehéz életünk volt — 'r, mondja Deák Bertalanná el- ^ gondolkozva —, sokat har- ^ col tunk, sokat szenvedtünk, de megérte. Milyen más volt ij; szabadon lélegezni, élni, dol- ígozni! Az első szabad május á elseje... í Az üzemben megbecsülték, szerették. Osztály vezetőhe­^ ly étit es lett és a könnyűipar kiváló dolgozója. Ha most lehetne fiatal! ^ — Azért nem panaszko­^ dóm, én most sem unatko- £ aom. Tagja vagyok a nőta- nács és a községi pártszer- ^ vezet vezetőségének. Hiszen íannyi a tennivaló és ránk ? is szükség van. 4 Az. izotóplaboratórium nagy segítségére van a kutatóknak munkájukban. tanszék vezetője, a kukorica- termesztésben dolgozott ki új módszereket. Dr. Bálint Andor professzor, a n övénynemesítési tanszék vezetője a kukorica fe­hérjetartalmának növelésével kísérletezik. Dr. Virágh Árpád, a mikrobiológiai tanszék do­cense az egyre nagyabb érdek­lődést kiváltó vegyszeres gyomirtás eljárásaival foglal­kozik. Dr. Baskay-Tóth Berta­lan kandidátus, országgyűlési A növényélettani tanszék hallgatói mikrobiológiai gyakorlaton. (Gábor felv.) seggel az oktatás korszerűsíté­se érdekében nagyarányú át­alakításokat végeztek. így ma, a hajdani premontrei gimná­zium helyén egész „egyetemi város” áll. S a fejlődés ezzel még nem ért véget..; Ma az egyetem keretében két kar működik. A mezőgaz­daságtudományi kar Gödöllőn huszonhárom tanszékkel és a mezőgazdasági gépészmér­nöki kar — jelenleg még Bu­dapesten — 11 tanszékkel. Az egyetemhez 230 holdas kísér­leti tan- és több kísérleti gaz­daság tartozik, több mint 15 ezer katasztrális holdnyi terü­lettel. Ezekben a gazdaságok­ban nemcsak nagyüzemi kísér­letek folynak, hanem áruter­melés is, A nagygombosi gaz­képviselő kutatómunkássága a rét- és legelőgazdálkodás kér­déseit öleli fel. A kutatótevékenység kapcsán, mint érdekességet említjük meg, hogy az egyete­men jól felszerelt izotóplabo­ratórium működik Benedek Jánosné tudományos munka­társ vezetésével. Ez a laborató­rium sok tekintetben forradal­masította a kutatások néhány eddigi módszerét. A fiatal egyetem másodszor is kinőtte kereteit. A termelő­szövetkezetek és állami gazda­ságok a mezőgazdasági mérnö­kök újabb ezreinek munkába állását igénylik. 1975-ig 18 400 mezőgazdasági mérnökre és 2400 mezőgazdasági gépész­BOZSÍK JÓZSEF válogatott labdarúgó bek között újabb 52 szolgálati lakás épül a meglevő 109 mel­lé. 30 új szemináriumi helyi­séget létesítenek, 20—25 fős csoportok részére. Építenek há­rom új 260, két 160 és egy 600 személyt befogadó előadóter­met, mert a meglevő 400 fős és 160 fős, eddig is kevésnek bizonyult. A kísérleti épületek is bő­vítésre, korszerűsítésre szorul­nak. Üvegházakra, magtárolók­ra, laboratóriumokra, gépter­mekre, gépszínekre, újabb 1200 fős kollégiumi épületre, na­gyobb konyhára, nagyobb étte­remre, stb. van szükség. A bővítésekkel egy időben nagyobbítani kell a közműve- sítési hálózatot, s annak kapa­citását. Nélkülözhetetlen egy új víztorony, több sportpálya, vasúti, közúti felüljáró, több kulturális létesítmény. Az egyetemi építkezések minden valószínűség szerint kihatnak Gödöllő városfejlesz­tésére is, mert az egyetemhez közel általános iskola, nagyobb bolthálózat, étterem stb. szük­séges. A gödöllői Agrártudományi Egyetem továbbfejlesztésére rövidesen sor kerül. Ha a nagy munkák befejeződnek, az 'ed­digi „egyetemi város’’ helyén már „egyetemi nagyvárost” lá­tunk majd. T. M. VÍZÁGYÚ B. Vojcehovszkij, a Szibé­riai Akadémiai Tagozat hidro­dinamikai intézetének fiatal tudósa eredeti „vízágyút” szerkesztett, amely 1000 at­moszféra nyomással löveli ki a vízsugarat. Minden „ágyúlövés” körülbelül 1/20-ad köbméter szenet tör le a szénfalról. Másodpercenként két lövés esetén a vízágyú percenként hat köbméter szenet termel. — Talán sokan meglepőd­nek azon, hogy egy labda­rúgó hogyan, miképpen érez­heti az alkotómunka szépsé­geit. Pedig számomra nin­csen nagyobb boldogság, amikor úgy érzem, jól ját­szottam, vagy még ponto­sabban kifejezve: hasznára lehettem csapatomnak. Nékem sokmi ndent meg­adott az élet, a népi de­mokrácia. Büszke vagyok rá, hogy ezzel én nem él­tem vissza és a legnehezebb időkben is tudtam, itthon van a helyem, bár igen erős volt a kísértés. Mégis, az összes csábító Ígéreteket félredob­va hazajöttem, hogy képes­ségeimhez mérten kivegyem a részem a magyar sport fej­lesztéséből. Sokan talán úgy gondol­ják: Bozsik Józsefnek már aligha lehetnek különösebb vágyai, hiszen nevét isme­rik az egész világon, bejária csaknem az öt világrészt. Ugyan mit akarhat még mejgának a kilencvenhélsze- res válogatott? Sokmindent! Bármilyen furcsán is hang­zik, de kimondom: alkotni szeretnék, mégpedig fiatal tehetségek felkutatásában. új nagy labdarúgók nevelésé­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom