Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf Halászok a Dunán AZ MSZMP PEST MEGYEI, ß I ZOTT S ÁG AtES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA 50 FILLER ísoi. Április i, szombat Átadták a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor- zászlaját a Mechanikai Művek és a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak A Minisztertanács és a SZOT elnöksége leg­utóbb hozott döntése alapján három Pest me­gyei üzem, a Mechanikai Művek, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és a Szent­endrei Kocsigyár nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját 1960-ban el­ért eredményeikkel. Az üzemek dolgozói mindhárom helyen nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a döntést, s további munkájukkal arra töreksze­nek, hogy maguknál tarthassák a Vörös Ván­dorzászlót. Ezt legjobban bizonyítja a Mecha­nikai Művek dolgozóinak sikere, akik jelentő­sen túlteljesítették első negyedévi tervüket. Pénteken délután két üzemben, a Mecha­nikai Müvekben és a Pest megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatnál került sor ünnepé­lyes keretek között a Vörös Vándorzászló át­adására. Az alábbiakban az átadási ünnepsé­gekről számolnak be tudósítóink. Száztíz százalékos negyedévi terv teljesítési l'nnepség a Mechanikai Művekben (Tudósítónktól.) A gyárkapu fölé új tábla került. Friss, piros betűkkel írták rá: a Mechanikai Mű­vek tizedszer élüzem. s el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászla- ját. Ezt ünnepelték az üzem felvirágzott kultúrtermében. Az ünnepségen megjelent Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter. Horváth And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára. Bori Rudolf, az MSZMP budai járási bizottságának el­ső titkára Fekete Sándorné, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője, a megyei ta­nács és szakszervezetek kép­viselői. Sándor Jánosnak, a gyár igazgatójának ünnepi beszéde után Csergő János miniszter emelkedett szólás­ra. — Az elért eredmények nagyszerűek, nemcsak a gyá­rat, de a népgazdaságot is szolgálták. De évről évre .jobban aka­runk élni, ezért további lehetőségeket kell felku­tatni a műszaki fej­lesztésben, a termelékeny­ség emelésében. Beszéde további . részében óvott az elbizakodástól, fel­hívta a figyelmet az ered­Élüzem lett a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Pest megye átfogó vízügyi feltérképezése befejezettnek mondható bői legfontosabb a tassi ár- vízvédelmi művek kiépítése. Ismeretes, hogy ezen a szaka­szon tört be a Duna 1956-ban, komoly pusztítást okozva. A patakrendezések során legjelentősebb munkánk a Benta-patak szabályozása volt. Ezzel a budai já­rás községeinek régi kí­vánsága teljesült. Ugyancsak most folyik az egyesült Tápió rendezése, s ezen belül Tápiógyörgye belsőségében a patakmeder rendezése, valamint Farmos és Szentlőrinckáta között a Hajta-patak szabályozása. Az átfogó vízrendezési tervek alapján készült el a Galga-pa- tak, a Rákos-patak és a török­bálinti Hosszúréti-patak víz­gyűjtőjének szabályozása. — A felszabadulás óta rend­szeresen törekszünk a belvizek megszüntetésére. Ennek kö­szönhető. hogy a megye ebbő! a szempontból kedvező helyet foglal el. Tavaly befejeződött Sári és Dabas térségében a XX. számú belvíz főgyűjtőcsa­torna építése ás így a Dabasi Vízgazdálko­dási Társulat Örkény, Öcsa, Ujhartyán, Tatárszentgvörgy határában rövidesen befejez­heti a vízrendezési munkála­tokat. — A vízszabályozás, csator­názás igen nagy tömegű föld megmozgatásával jár együtt. Átlagosan évente egy egész háromtized millió köbméter földet forgatunk meg. A munka 75 százalékát gépek­kel végezzük. A gépesítés hatásfokát azonban a maximálisan el­érhető 95 százalékban sze­retnénk megvalósítani. Az élüzemmé lett Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóságát ez úton köszöntjük, s kívánunk dolgozóinak ió munkában és eredménvekben gazdag tevékenységet. (k. m.) ményes további munkára. Ezt követően átnyújtotta a Mi­nisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlaját. Az igazgató ezután bejelentette, hogy pén­tek délutánig a Mechanikai Művek 110 százalékra telje­sítette havi és negyedéves ter­vét Az ünnepségen Horváth András, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára is rö­vid beszédet mondott: — Tizedszer ünnepük az élüzem cím elnyerését a gyár dolgozói. Míg itt ültem az elnöki asztalnál, el kellett ol­vasnom. amit Lenin képe mellé írtak: Lenin útmutatá­sával a szocializmus mielőb­bi felépítéséért. Ezt nemcsak felírták, de meg is tartották a Mecha­nikai Művekben, meg is küzdöttek érte. Ezután a két világrendszer között folyó gazdasági ver­senyről szólt- Ennek kimene­tele nagymértékben attól függ. hogyan és mikor tud többet termelni a szocialista tábor. Rövid köszöntőjét ez­zel zárta: — Eredményes munkát kívánok, azt remélve, hogy egy esztendő múlva új­ra találkozunk. A beszédek után kiosztották a kitüntetéseket és a Pénz­jutalmakat. Tízen kaptak ki­váló dolgozó jelvényt, het­venen kiváló dolgozó okleve­let, és hatvanan részesültek pénziutaiomban. Műsorral és vendégül látással zárult a Mechanikai Művek ünnepsé­ge. (try) Keit«« kitüntetés Kettős ünnepséget tartottak tegnap délután a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító dol­gozói a vállalat budapesti. For­gács utcai központjában. A 13. élüzem cím mellé az elmúlt esztendő jó munkája eredmé­nyeként a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászla­ját is elnyerték. Az elnökség­ben helyet foglaltak: Tömpe István, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Hu­nyó István, a MEDOSZ el­nöke, Lévai Imre, a Pest megyei Pártbizottság képvise­lője és a vállalat vezetői. Az ünnepi beszédet Tömpe István mondotta, aki elisme­rését fejezte ki a vállalat dol­gozóinak a tavalyi évben vég­zett jó munkájukért. Elmon­dotta. hogy az elmúlt tíz esztendő so­rán, amint ezt a tizenhá­romszoros éiüzem cím és a harmadik Vörös Zászló is bizonyítja, a vállalat dolgozói mindig helytáll­tak. 1951 óta 33 százalékkal emel­kedett itt a termelési érték, s évről évre jobb eredménye­ket értek el. Az elmúlt esz­tendő ismét a sikeres gazdál­kodás éve volt. Jellemző hegy a 140 milliós tervelőirányzatot 150 millió forintra teljesítet­ték. A vállalat a Földművelés- ügyi Minisztérium trösztjén belül (nyolc vállalat közül) a legjobb eredményt érte eL < Tömpe elvtárs a jövő fel-'/ adatairól is beszélt, hangsú- í lyozta, ^ az elkövetkezendő évek- ^ ben még nagyobb feladat á vár a Pest megyei Mező- £ gazdasági Gépjavító Vál- lalat dolgozóira. j* Ezután a Minisztertanács és 2 a Szakszervezetek Országos ? Központja nevében átadta a 2 Vörös Vándorzászlót a válla- ^ tat igazgatójának. Molnár Fe- £ renc elvtársnak. Ezt követően átadták a pénz- <: jutalmakat és a kitüntetéseket. $ Márkus János termelési ősz- í tályvezető. Marsalek Pál mo í torszerelő és Nagy Ferenc í diszpécser miniszteri kitün- í tetést kapott. Télen sem hagyták abba. most még nagyobb lendülettel folytatják a munkát a dunai hálás "ok. Az egyik fővárosi halászszövetkezet dolgozóival Nagymaroson találkoztunk, mint a felvétel is mutatja, éppen munka közben. Túl hideg a víz ilyenkor, még kevesebb a zsákmány — mondták a kerítőháló kezelői. Persze a napi adagot még íg.v is kifogják. (Mészáros Géza fele.) Felszabadulásunknak ez az első évforduléj'a, amelyet már a szocialista mezőgazdaság jegyében ünnepiünk — mondotta Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács VB elnöke a Csepel Autógyár nagygyűlésén (Tudósítónktól) Szigetszentmiklóson a Cse­pel Autógyár dolgozói pénte­ken délután ünnepelték ha­zánk felszabadulásának 16. évfordulóját. Az ünnepi gyű­lést Pálfi Kálmán, az üzem pártbizottságának titkára nyi­totta meg. Utána Keleti Fe­renc, a Pest megyei Tanács v. b. elnöke mondott ünnepi beszédet. Néhány nap múlva felvir­rad hazánk felszabadításának évfordulója — mondotta. — Április 4-e nemzetünk életé­ben olyan fordulópont, ami­lyen egy évezred alatt még nem volt. Akkor kaptuk meg szabadságunkat a Szovjet­uniótól. A szovjet nép és a szov­jet hadsereg nagy hon­védő háborúja során porrá zúzta a hitleri Né­metországot. A fasizmus feletti győzelem­mel vált hét európai nemzet számára, köztük a mi hazánk számára is lehetővé a szocia­lista társadalom alapjainak lerakása. Az eltelt 16 év alatt nálunk is bebizonyosodott Marx—Engels látnoki jöven­dölése, hogy a proletariátus­nak történelmi hivatása van és önmaga felszabadításával megteremtette nemzete felsza­badítását is. Bebizonyosodott, hogy a munkásosztály képes vezető és irányító tisztséget minden területen betölteni. A magyar ipar a felszaba­dulás után kiszabadulva a kapitalista irányítás alól. va­lósággal szárnyakat kapott. • • Ötödször nyerte el a kiváló kisipari szövetkezet címet a ceglédi Faipari Ktsz Péntek este kedves ünnep­ség zajlott le a ceglédi Faipa­ri Ktsz-nél. A megyei KI- SZÖV, valamint a megyei tanács képviselőinek jelenlé­tében ekkor vette át a ktsz vezetősége az 1960. II. féléves megyei verseny során elért el­ső helyezéssel iáró kiváló kisipari szövetkezet cím el­nyeréséről szóló oklevelet és a vándorzászlót, valamint az ezzel járó 5000 forint pénz­jutalmat. Magyar László elv­társ a ktsz elnöke, az ünnep­ség alkalmával elmondott be­szédében hangsúlyozta, hogy a kitüntetés elnyerésében ré­Felszabadulási műszak a Bugyi Gépállomáson A Bugyi Gépállomás dolgozói derekas munkával segítet­ték a körzetükbe tartozó tsz-eket a kora tavaszi munkákban. Az eddigi jó munka eredményeként március végére már alig maradt tennivaló. Hazánk felszabadulásának 16. évfordulója tiszteletére a gépállomás dolgozói vállalták, hogy a hátralevő aéoi munká­kat április 10-ig befejezik. A vállalt feladat te’.iesítésére tíz­napos felszabadulási műszakot tartanak, amelynek végén ván­dorzászlóval jutalmazzák a legjobb brigádot és traktorost. Egészen új iparágakat te­remtettünk meg. olyano­kat, amelyek a Horthy- időkben ismeretlenek vol­tak hazánkban. Iparunk ma mar a nemzeti jövedelem háromnegyed ré­szét adja és olyan kiváló al­kotásokat hoz léire, amelye­ket az egész világon ismer­nek és megbecsülnek. Ez év januárjával kezdődött máso­dik ötéves tervünk végére el­érjük, hogy iparunk 400 szá­zalékkal múlja felül a Horthy- korszak legmagasabb ipari termelését. Felszabadulásunknak ez a mostani első évfordulója, amelyet már a szocialista me­zőgazdaság jegyében ünne­pelünk. A mezőgazdaság át­szervezésével leraktuk a . szo­cializmus alapjait hazánkban. Munkásosztályunk a paraszt­sággal szövetségben segítsé­get nyújt a közös gazdaságok megszilárdításához. Nagy feladatok várnak ránk a parasztság élet- szemléletének átalakításá­ban is­A termelőszövetkezetek meg. szilárdítása során el kell ér­nünk azt. hogy a parasztság tömegei is ugyanazt vallják, mint a munkásosztály. A f^jelőszö vetkezetek megerő­södése ^ megteremti annak a lehetőségét, hogy dolgozó pa­rasztságunk több húst, ke­nyeret termeljen. annyit, amennyi népünk állandóan növekvő életszínvonalának ki­elégítéséhez bőségesen ele­gendő lesz. ^ Keleti elvtárs befejezé­sül arról beszélt, hogy szilárdan kell őrködnünk elért eredményeink felett. Ebben segít bennünket az örökké tartó magyar— szovjet barátság. Az ünnepi gyűlésen az ide­iglenesen Magyarországc- tartózkodó szovjet alakulato’- kéoviselője is felszó1 alt. Végezetül a Csepel Autó­gyár 53 tagú művészeti együt­tese adott kétórás kultúrrr*- sort. amelynek keretében a hamarosan Drezdában bemu­tatásra kerülő számaikkal is­mertették meg a gyár dolgo­zóit­(gy. m.) (Tudósítónktól.) A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság I960, évi ered­ményeiért elnyerte a meg­tisztelő élüzem címet. Ez al­kalomból kerestük fel Törő- csik Gyula főmérnököt, a műszaki osztály vezetőjét, is­mertesse az igazgatóság Pest megyében végzett munkáját. — Az ország területén jelen­leg 18 vízügyi szerv műkö­dik. Hozzánk tartozik Pest megye, mint a legnagyobb és egyik legfontosabb területünk. A munka oroszlánrészét a me­zőgazdasági vízhasznosítás megtervezése és megalapozása tette ki. Kidolgoztuk és rész­ben leraktuk az öntözéses nagyüzemi vízgazdálkodás alapjait. A második ötéves terv vé­gére a megyében a jelenle­gi 14 ezer holdas öntözött területet 25 ezer holdra növeljük. Ekkora területre tudjuk a ter­mészetes vizforrásokat kiter­jeszteni. hasznosítani, különö­sen a ráckevei és a dabasi já­rásban. A felszíni vízforrásokon kívül kiépítjük a csőku­tas öntözőtelepek hálóza­tát is. — 1961-ben a Tudományos Akadémia Agrokémiai Ku­tatóintézete és az Erdészeti Főigazgatóság közreműködésé­vel alaptervet készítünk, fi­gyelembe véve az erdősítés, a talajvédelem szükségleteit is. Ennek az alaptervnek útmu­tatásai irányadók lesznek a vízgazdálkodási társulatok számára is. — Sorendben véve legjelen­tősebb munkánk Szentendre város partbiztosítása. Figye­lembe véve. hogy Szentendre a Dunakanyar egyik legfonto­sabb csomópontja, a partvo­nalat végig előregvártott be- lonburkola^tal láttuk el. akár­csak a fővárosi Duna-par- tot. — Árvízvédelmi szempont­sze van a ktsz valamennyi dol­gozójának. Az értékelés alapjá­ul szolgáló időszak alatt 11,2 százalékkal javult az egy főre jutó termelési érték. A fél­éves tervüket közel tíz száza­lékkal túlteljesítették. Külö­nösen értékes, hogy a lakos­ság közvetlen megrendeléseire előirányzott tervszámot is túlteljesítették. Szó esett az 5000 forint szétosztásáról. Úgy döntöttek, hogy az asztalos, a fatömeg­cikk. a kárpitos, mázoló, vala­mint az adminisztratív rész­leg dolgozói között a létszám i arányában megosztják a jutal­mat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom