Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

QNOR@VlDi £ „ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • — III. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1961. MÁRCIUS 26. VASÁRNAP Mcddig? Tavaly májusban ismétel­ten szóvá tettük, hogy a gyom­ról nagyállomás utasellátójá­nak szennyvize kifolyik a Zrí­nyi utca kellős közepére. Cik­künkre nagyon udvarias han­gú, s igen együttérző választ kaptunk dr. Harsányi Zoltán- nctól. az Utasellátó Vállalat igazgatójától. Megírta: felkér­te a MÁV-ot ennek az álla­potnak haladéktalan megszün­tetésére. így fejezte be leve­lét: „A végleges intézkedések­ről értesíteni fogjuk.” Azóta várunk erre az érte­sítésre, pontosabban: az intéz­kedésre. Várjuk továbbra is? De meddig még? RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Az elmúlt héten özv. Garai Sándorné idős monori asszony belefulladt a malom előtti gö­dör felgyűlt talajvizébe. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint öngyilkosság történt. Küisérelmi gyomokat, erősza­kos halálra utaló jeleket a boncolás sem hozott felszínre. Megállapították azt is, hogy Garainé előző nap nagy meny- nyiségű bort fogyasztott s a szerencsétlenség időpontjában erősen ittas állapotban volt. ★ Az elmúlt időben mind több panasz érkezet Pilisről amiatt, hogy fiatal fiúk erőszakoskod­nak, szcmtelenkednek nőkkel. A rendőrség erélyes vizsgála­tot indított, s két .^galerit” (az egyiknek „Fekete kéz”, a má­siknak „Numero” volt a neve) felszámolt. A ..galerik” tagjai közül számos őrizetbevétel és előzetes letartóztatás történt. A vizsgálat folyik, eredmé­nyeinek ismertetésére visszaté­rünk. „Meglepetések fordulója'" címmel. kapxmentáj.ta szerdai, sz,á- murukban ’ munkatársunk a járási labdarúgó-bajnokság vasárnapi eredményeit. A forduló minden­esetre a sápiaknak hozta a leg­nagyobb meglepetést, mert bár a pályán 4:3-ra kikaptak, az új­ságból mégis azt olvashatták, hogy 2:l-re győztek. Munkatársunk hiába telefonál­gatott hétfőn fűhöz-íához, Sáp­ra is, meg Vecsésre is. senki nem. tudott megfelelő felvilágo­sítást. adni. Végül mégis akadt Sápon egy ifjú hölgy, aki meg­adta az eredményeket. Mint ki­derült — rosszul. íme a tanulság: nem elegendő az, ha egy hírfor­rás csinos — az is fontos, hogy precíz Jegyen. A tabella tehát az elmúlt va­sárnapi forduló után. a helyes eredményeket figyelembe véve. így módosul: 6. Monor H. 11 4 1 6 37:48 9 7. Tápiósáp 10 3 1 fi 17:2? 7 8. Úri 11 3 — 8 21:28 6 8. Vecsés II. 10 3 — 7 JÍ JW 4 10. Tápiósüly 10 1 1 8 13:37 9 Nincs petróleum Péteriben, mert a monori földművesszövetkezet nem gondoskodik róla. Határozatot hoztak arról, és helyesen, hogy ahol élelmiszer van. ott petróleumot nem szabad tá­rolni. Viszont a lakosságnak szüksége van a petróleumra, mert sok új házban nincs még villany. Gondoskodjon az fmsz sür­gősen raktárhelyiségről. A PECAS A termelőszövetkezetek, politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításáról tárgyalt a járási pártbizottság A járási pártbizottság tegna­pi ülésén felmérték termelő­szövetkezeteink elmúlt évi munkáját, jelenlegi helyzetét. Január 20-ig járásunkban befejeződött a tsz-ek számsze­rű fejlődése, jelenleg 29 kö­zös gazdaságban H ezer tag 62 ezer holdon gazdálkodik — állapította meg elöljáróban a beszámoló. Az enyhe tél által nyújtott lehetőségeket a leg­több szövetkezetben kihasznál­ták, időben megkezdték a szántást, a koraiak elvetését. Folyijj a tsz-ekben a kapás­növények megművelésére és az aratási munkák elvégzésére szóló szerződések megkötése. Az 1960-as évi tapasztala­tok ellenére is egyes ter­melőszövetkezetek vezetői és pártmunkásai nem csi­náltak lelkiismereti kér­dést a munkavállalási szerződések megkötéséből. Arra vártak, hogy valaki majd helyettük megmagyarázza a tagoknak, hogy miért fontos a munkaszerződések megkötése, s hogy milyen munkáért mit várhat és mit kaphat a tag. Di­cséretre méltó a kávai kommu­nisták és tsz-vezetök tevékeny- sége, akik házról házra járva,' személyesen kerestek fel min­den családot a munkavállalás ügyében. Ellenpéldaként vi­szont Vecsést lehet megemlíte­ni, ahol március első felében még csak ötven-hatvan száza­lékig voltak megkötve a szer­ződések. A szövetkezetek politikai megerősödésében jelentős sze­repet játszik az a tény, hogy a csévharaszti kivételével — (Fotó: Kalotay) minden tsz-ben van már párt- szervezet. Elhanyagolták azonban több helyen a pártonkívüli aktívahálózat kialakítását, s ahol megvan, ott sem mindig használják fel kel­lően annak szervező, moz­gósító, tömegfelvilágosító erejét. A községi pártszervezetek, egységes vezetőségek nem nyújtanak kellő segítséget, a kevesebb tapasztalattal rendel­kező tsz-pártszervezeteknek. Pilisen az egységes vezetőség tájára sem néz az új szövet­kezetnek, a mendei csúcsveze­tőségnek fogalma sincs arról, hogy áll a tsz a tavaszi mun­kákkal. Részletesen elemezte a be­számoló a tsz-ek helyzetének ez évben várható alakulását az idei tervek alapján. Nyoma­tékosan felhívták e2zel kap­csolatban a tsz-ben dolgozó kommunisták figyelmét arra, hogy nem eshet ki egyetlen meghizlalásra betervezett állat, egyetlen liter tej sem az idei tervből, mert az or­szág ellátásából ránk jutó részt vállalnunk kell. (Lapzártakor a pártbizottság j ülése még tartott.) Tegnap délután a járási pártbizottság összehívta mind­azokat. akik a termelőszövet­kezeti mozgalom szervezése és megszilárdítása érdekében so­kat tettek. Munkájukat Píis- pöki Károly elvtárs, a pártbi­zottság titkára méltatta és kö­szönte meg. Ezután elismerő oklevelet osztottak ki vala­mennyiüknek. Emlékezés Monor első hetilapjára Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1882. március 19-én, vasár­nap reggel jelent meg Mo­nor első hetilapja: a Monor és Vidéke. Néhány fiatal ér­telmiségi: Perczel Lajos taní­tó, Mikola László ügyvéd és mások indították útjára az első monori újságot. Felhívásukban többek kö­zött az alábbiakat írták: „Célunk a magyar szellem és nyelv terjesztése, mely el- hanyagoltatván eddig. Népne­velésünk érdekében el fogunk követni mindent, hogy a múlt­ban elkövetett mulasztások pótoltassa nak. A GYÖMRŐI STRÁNdÖN A helyi érdekek legjelenté­kenyebb tényezője az ipar és a kereskedelem. Monor sze­rencsés fekvésénél fogva, a főváros gyártelepe lehetne, s ez esetben felvirágzása, jóléte biztosítva volna. Célunk felfrissíteni és támo­gatni a Monori Járásbíróság telekkönyvi hatósággal való I felruházását követelő moz- I galmat. Monor legyen a tör- | vénykezés és közigazgatás köz- 1 pontja. Szűnjék meg a szét- j szórtság. Nem a nép van a hivatalért, hanem a hivatal a : népért.” Monor első hetilapjának út- \ ra bocsátóival mondjuk el mi is Monor első napilapjának in­dulásakor: „Hogy hézagpótló lesz-e la- 1 punk? — azt az olvasó közön- ' ség bírálatára bízzuk, mi min­dent el fogunk követni, hogy . lapunk magába ölelje azon té­nyezőket, melyek kerületünk j érdekeinél fogva lapunk szük­ségéről. teendenek tanúbizony- I ságot.” Szűcs Dénes 1 Több mint két éve jelent meg a Pest megyei Hírlap ke­retében a Monor és Vidéke cí­mű heti mutációs lap. E kis lapocska megjelenése óta járá­sunk dolgozói egyre szélesebb rétegeinek a megbecsülését váltotta ki. Mozgósító cikkei­vel, színes riportjaival, a hi­bák, a bürokrácia bírálatával és a lakosságot érdeklő hír­anyagával szerettette meg ma­gát. A járási párt-végrehajtóbi­zottság kezdeményezése és támogatása alapján az illeté­kes felsőbb szervek hozzájá­rultak ahhoz, hogy a Monor és Vidéke a mai naptól' na­ponta jelenjen meg, továbbra is a Pest megyei Hírlap kere­tében. A napilapként való megjelenés alapvető feltétele, hogy a Pest megyei Hír­lap eddigi előfizetőinek a számát járásunk területén mintegy kétezerrel növeljük. Ez a munka elindult és az eddigi eredmények biztatóak. A járási párt-végrehajtóbi­zottság és a lap szerkesztő­sége ez úton is köszönetét mond azoknak a párt- és tömegszervezeti aktivisták­nak, valamint postai dolgo­zóknak. akik odaadó, lelkes munkájukkal elősegítették az eddigi eredményeket. Egyes községekben, például: Mono­ron. Káván, Nyáregyházán külön is dicséret illeti az ez­zel a munkával foglalkozó dol­gozókat. aktivistákat. Vannak viszont községek, mint pél­dául Pilis, Üllő, Tápiósüly, ahol a lap terjesztését szolgá­ló aktivitás nem kielégítő. A Monor és Vidékének fel­adata, hogy sorain keresztül a párt-, a társadalmi és állami szervek szava még inkább el­jusson itt, ebben a járásban is a dolgozókhoz. hogy so­raival mozgósítson a termelés fokozására, a termelőszövet­kezetek erősítésére, hogy az emberek ez úton is kicserél­hessék gondolataikat, hogy a lakosság ez úton is tudomást szerezzen a járás fontosabb eseményeiről. A Monor és Vidéke feladata továbbá, hogy keményen harcoljon társadal­munk fejlődését akadályozó minden helytelen és ellenséges nézet ellen, s minden olyan hi­bás és bürokratikus gyakorlat ellen, amely még sokszor ke­serűséget okoz a becsületes embereknek. Ahhoz, hogy a Monor és Vidéke szerepét betölthesse, járásunk dolgozóinak, a tár­sadalmi és állami szerveknek a támogatása szükséges. Vagy­is szükséges egyrészt, hogy a lakosság minél nagyobb számban olvassa a lapot, más­részt arra van szükség, hogy az- olvasók ‘óborából minél többen szolgáltassanak a lap számára híranyagot, riportokat és észrevételeik, segítő bírá­lataik megírásával segítsék a szerkesztőség munkáját. A Monor és Vidéke napi­lapként való megjelenése al­kalmából a járási pártbizott­ság nevében kívánok a lap olvasóinak jó egészséget, sok boldogságot, a szerkesztő bi­zottságnak és az aktivisták­nak pedig eredményes mun­kálkodást. Püspöki Károly, az MSZMP járási bizottságának titkára lm ismét fordult az időkerék a Végtelenség óraműve jár. A Természetnek pontos mérlegén nappal és éjjel egyensúlyban áll. A rügy fakad, az éló mag kikéi, éled a méhkas és a kis bogár. Zöld vetést borzol a tavaszi szél, fény árad széjjel: áldott napsugár. Tavaszi fák üde barkája leng, az álmos erdő ébredésre vár: Szerelmes, halk zsolozsma szava zeng. és megjön a sok-sok vándormadár. Állj meg egy percre Kedves, nézz körül, az ajkadon ne legyen több panasz. A természet sarjad, zsong. örül. a viharokra itt az új tavasz! tovább folynak a korszerűsítési munkák. Ebben az évben 200 ezer forintot fordítanak erre a községfejlesztési alapból. Kikö­vezik a gátoldalt, áteresztő zsilipeket építenek. Nyáron szeret­nék zavartalanul üzemeltetni már a fürdőt. Jövőre a meder rendbehozatalával tblytatédik és befejeződik a korszerűsítés. Huszonegy felnőtt tanult a dolgozók iskolája Vili. osztályában. Szerdán volt az írásbeli vizsgájuk. Az eseményről az egész falu tu­domást szerzett, s együtt izgult velük — értülk, a sikerért. El­néztem ezeket a ritkuló hajú, maholnap deresedé fejű em­bereket, akik óriási akarattal es szorgalommal nekivágtak a tanulásnak. Veszteg János, Szenyán Jó­zsef, Kalina János Pestre bejá­ró dolgozók, • Horinka János, Kalina Jánosné, Szenyán Pai­ne termelőszövetkezeti tagok, Kalina Ferencné boltvezető, Mester János tűzoltó, Szenyán Pál mentős ülnek azokban a padokban, ahol délelőtt talán éppen gyermekeik ültek. Az élet minden területén ráflöb- bennek az emberek arra, hogy ma már nem elég a hat elemi. Többet kell, és többet lehet is tanulni! De ül itt néhány fiatalabb is: Legendi Károly, Répás Imre, Lipták Mihály, Húszak Gyula. Sándor Rozália. Ezek a fiatalok annak idején nem vették komolyan a tanu­lást az iskolában. Azóta rájöt­tek, hogy a szakképzettséghez nélkülözhetetlen az a tudás, emit az általános iskolában kapnak. Három házaspár: Ka­lina Ferencék, Kalina Jánosék és Szenyán Pálék együtt jártak az iskolába. Szenyán József még a dolgo­zatát írta. miközben felkeres­tem az otthon izguló családot. A felesége elmondta, hogy fér­je hónapokon keresztül a mun­kából hazafivet sokszor este 11-ig is tanult. Nem volt köny- nyü dolga versenyezni kislá­nyával sem. aki az általános iskola Vili. osztályába jár Hi­szen Erzsiké kitűnő tanuló — a monori gimnáziumban akar tovább tanulni. Feladtam neki a tábláról ellesett egyik vizs­gapéldát, pillanatok alatt könnyen megoldotta. Könnyű neki, hiszen nem volt miért iz­gulnia .. . — Ez igaz, de nem kellett félni a 21 vizsgázó péteri fel­nőttnek sem, mert egész éven át becsületesen, rendszeresen jártak az órákra, s az ott ta­nultakról. ha egy kis izgalom­mal járt is, ők is jól beszá­moltak. — Blasko — ÁPRILIS VÉGÉN AVAMENDÉN A JÁRÁS LEGSZEBB KULTÚRHÁZÁT — Mikor lesz kész a men­dei művelődésó otthon? — tettem fel a terelést Solti Pé­ter elvtársnak, a mendei ta­nács vb-titkárának. A kö­vetkezőiket mondta: — A művelődési otthon épí­téséhez 1960. április 14-én fogtunk hozzá. Előzőleg min­dent felmértünk, nehogy az építkezés során valami zavar álljon elő. Tudtuk, hogy a községi tanács évi 80 ezer forinttal tud hozzá­járulni az építkezéshez, amely összeg a község­fejlesztési befizetések te­kintélyes része. Az építést öt évre terveztük, de a megnövekedett kulturá­lis igények arra serkentet­tek. hogy rövidítsük meg a határidőt. így aztán a község pártszervezetei és a tanács v. b. elhatározták, hogy t961. áprilisára kész lesz a műve­lődési otthon. — Koreny András építész- mérnök elkészítette a műve­lődési otthon tervét Ezzel hozzávetőlegesen 60 ezer fo­rintot nyertünk, mert Koreny elvtárs ingyen végezte el a tervezéssel kapcsolatos min­den munkát. A Pest megyei Tanács községié iiesztési cso- nortjának javaslatára, hoz­zá is fogtunk a munkához. Az első évben 400 ezer forintot ruháztunk be. Folyt is az építkezés, egé­szen a mű'l.év decembe­réig. Akkor azonban le kellett állnunk, anyaghi­ány miatt. Ha ve.szíte+tünlk is időt emiatt, a késés nem behozhatatlan! Művelődési otthonunk befe­jezéséhez szükséges anyag- és pénzszükségletünk rendelke­zésünkre áll. s örömmel je­lenthetem be. hogy az április 29-i avatási dátum már vég­leges. — A község dolgozói hat­hatós segítséget kaptak több irányból. Első helyen kell em­lítenünk az erdőgazdaságot. Több mint 50 ezer forint ér­tékű építési anyagot adott. A téglagyár is több ezer forint ér­tékű szakmunkát, elsősorban földmozgatási munkagépeket és eszközöket adott. Az épít­kezést ma is segíti. A vasút­állomás személyzete építési felszereléssel és társadalmi munkával segített. Nem szabad kihagyni azokat a derék embere­ket. akik két kezük mun­kájával járultak hozzá a sikeres építkezéshez. Mé­száros Mihály kőműves 36, Szántai Ferenc kő­műves 18, Németh János kőműves 16 órát dolgo­zott az építkezésen. Far­kas Sándor asztalos 3 aj­tót készített el. tokkal együtt. Velek Mihály az állványok készítését vál­lalta és el is végezte. Hrk János, a falu ezer­mestere. négy napot dől- y gozott fáradhatatlanul. Őket és Koreny mérnök elv­társat külön dicséret illeti! A község lakossága 350 mun­kanapot vállalt, s abból ez- ideig 320-at teljesített. A hát­ralevőt is ledolgozzák, ha maid a művelődési otthon előtti tér parkosítását végezzük. A felajánlott 10 ezer forint hiánytalanul befolyt. Meg kell emlékeznünk még az úttö­rőkről. akik szorgalmasan dolgoznak most is a köny- nyebb munkálatokon. A KISZ- szervezet is kivett^ részét az építkezésből. A falu a praianak-nagy iá­nak összefogását dicséri a jól felszerelt, modern kultúr­otthon. amelynek » nagyter­men kívül (amelybe 400 em­ber fér be)> 10 egyéb célt szol­gáló helyisége lesz. ezzel a járás legkorszerűbb műve­lődési otthonává válik. — cs.jö — Ügyeletes orvos március 26-án, vasárnap Monoron: dr. Péterffy Gusztáv, Gyömrön: dr. Ba­logh Sándor, Veesésen: dr. Simon Sándor. MAI MI KOR MOZIK Monor: V: Arcnélküli város. Matiné: Kantoni megbízatás. H: Rászedett udvarlók. Gyömrő: V: Diplomácia, óh! Matiné: Fekete gyöngyök, Vecsés. V: dr. Faustot elvitte az ördög. Matiné: Kis hősök. H: A sevillai borbély (széles). KULTCROTTHONOK Gyömrő. Este 7 órakor a Mé­zeskalács című daljátékom mu­tatja be a szövetkezeti bizott­ság színjátszó együttese. Vecsés. Délután 3 órakor kul­turális seregszemle. Résztvevői: Vecsés Monor. Üllő. Péteri. Mű­soron szerepel: nénitánc. szóló­ének. énekkar. hangszerszóló, szavalat, szellemi öttusa. ÜDVÖZÖLJÜK A MONOR ÉS VIDÉKÉT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom