Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1961. MÁRCIUS 1, SZERDA MST megyei Csalók, sikkasztok, vesztegetők Leleplezték a Törökbálinti Állami Gazdaság árudavezetőjét és társait 480 kiló mdk a „szemét"-ben — Dr. Rigó fütyül a törvényekre Mennyibe kerül egy főkönyvelői vállrándítás? Száztizennyolcezer forint szép summa. Átlagkeresetű ember jó néhány évig dolgozik érte. Akadnak azonban mohók és türelmetlenek, akik nem tudnak ennyi ideig várni, s ezt a takaros summát csak úgy, balkézről, mint mellékjövedelmet akarják néhány hónap alatt zsebrevágni. Ilyesfajta elgondolás vezette Török Imrét, a Törökbálinti Állami Gazdaság árudaveze- töjét, dr. Rigó Pál eladót, Rada Antalt és Éltető Jenőt, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóját, illetve főkönyvelőjét. Mert a 118 000 forint az ő kezükön tűnt el, s az ö zsebükben találtatott meg. Két évvel ezelőtt az Érdi Állami Gazdaságot egyesítették a törökbálintival. Átkerült a gazdaság budapesti elárusítóhelye is a törökbálintiakhoz. Az igazgató hiába tiltakozott, hogy egy több ezer holdas gazdaságnak semmi szüksége nincs csarnoki árudára. azt nem tudják kellően el- j lenőrizni, meg a gazdaság fel- j adata nem a kereskedés, ha- ! nem a termelés — az elárusí- : tóhelytől nem sikerült megsza- dulnia, annak bevétele a gazdaság pénzügyi tervében már szerepelt. Hegedűs Károly törökbálinti főkönyvelő — a tervfegyelmet tisztelő ember — mi mást tehetett; a stand vezetésére szerződést kötött jó barátjával, Török Imrével. A megállapodásban aztán benne volt minden, ami a gazdaságra hátrányos és Török Imrére előnyös. Az árudavezető élt is a lehetőséggel. December 10-én például tizenhárom mázsa almát kapott a gazdaságtól, húszadikán pedig az egész mennyiséget „leírta”, mint romlottat. A tanúk ugyan azt vallják, | hogy karácsony előtt keresett cikk volt az alma és az árudában igen szépet, jó minőségűt lehetett kapni. Hegedűs j főkönyvelőnek azonban nem i volt oka kételkedni az árudavezetőben. Testi-lelki jó barátjában csak megbízhat az ember? Engedélyt adott hát a leírásra, és arra, hogy főzzék ki a romlott almát — pálinkának. Ilyen apró-cseprő ügyekkel meg nem bajlódik a gazdaság, intézze az árudave- zető, ahogy tudja. Lett is abból olyan 52 fokos kisüsti, hogy minden ellenőrnek torkán akadt tőle a szó. így járt például Gaál János meg Győrfi Antal. Nekik Hegedűs főkönyvelő azt a feladatot adta, hogy ellenőrizzék Török Imre árudavezetőt és beosztottját, dr Rigó Pál eladót. Igazán jól szervezett ellenőrzés volt ez, hiszen minden „dolgozóra” jutott egy „ellenőr”. A főkönyvelő azonban még így sem volt nyugodt. Mint az állami vagyon őre, úgy gondolta, jobban megy majd az ellenőrzés, ha egy kis célprémiummal is kedvez ellenőreinek. Igv aztán az áruda bevételének egy százalékát kapták az ellenőrök. Érthető, ha a forgalom növelésére és nem az ellenőrzésre törekedtek. Török Imre ügyes kereskedő. Tudja, hogy a nagy forgalom emeli a hasznot. Rendszeresen vett át tehát árut más gazdaságoktól is. Mivel az adminisztrációt felesleges, bürokratikus kinövésnek tartotta, nem bajlódott azzal, hogy ezek az áruk az üzleti könyvekbe bekerüljenek. Az elszámolás menetét meg teljesen leegyszerűsítette. Az áru átvétele után egy hónappal értesítette a gazdaságokat és tsz-eket. hogy árujuk fele megromlott, a másik feléért járó pénzt meg postára adta. Ki hinné, hogy ilyen egyszerű módszerrel egy-két hónap alatt húszezer forintot lehet keresni? Rigó doktor azonban csak mosolygott főnöke igyekezetén. ö az igazán nagystílű üzleteket szerette. Ennek is eljött az ideje. A véletlen régi jó barátját, Rada Antalt, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóját sodorta az útjába. Gyorsan üzletet is kötöttek. Megegyeztek, hogy az elárusítóhely számára átveszik a kiskunhalasi gazdaság 130 Öt új Csepel-szervíz az országban Az idén 1200 új Csepel teherautó kapcsolódik az országos közlekedési hálózatba. Nagy érték ez. S hogy az új járművek mennyit futnak majd, az milliós haszon- különbségeket jelenthet. A legfontosabb a kocsik feliil- vizsgálási előírásainak betartása. Ezek elmulasztása, akár egy-kétezer kilométeres késlekedés, a Csepel élettartamát felére csökkent- heti. Gyakori kifogás azonban. hogy az ország távoleső pontjairól a pesti szervizbe feljárni költséges — sok az üresjárat. Ezek orvoslására a Csepel Autógyár szerződést köt az ország öt városának javítóüzemével. Ennek értelmében néhány hónap múlva Szombathelyen. Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Miskolcon Csepel szervízfiók nyílik. A gyár új akciójával közel harminc millióra rúg a jótállásos szervizmunkák költsége. A haszon azonban százmilliókban mérhető — az ország javára. Rövid számítással kiderül, hogy az üzembehelyezendő vidéki hálózat harminc-negyven százalékkal növeli a Csepelek élettartamát. Ez csak az idén forgalomba lépő kocsik hosz- szabb futási idejével 25 milliós megtakarítást jelent, szemben a „kis szervizek” üzemeltetésére fordított hétmillió forinttal. A Csepel Autógyár első ilyen jellegű lépéseit nemsokára újabb intézkedések követik. Ezek az erőfeszítések, s az új közlekedési rendelkezés, mely a szervizmunkák elmulasztásából eredő kárért anyagilag is felelőssé teszi az érdekelteket, százmilliókat takarítanak meg a megyében, s az egész országban. mázsa mákját. (Tudia-e a nyájas olvasó, mennyi mákos beiglit lehet ebből sütni? E sorok szerény írója kiszámította, Vízvári Mariska szakácskönyve és saját felesége útmutatásai alapján, hogy ezen mákmennyiség 65 000 család karácsonyi- beigliszük- ségletét fedezi!) Rada igazgató úrnak egyetlen kikötése volt csupán: hadd keressen valamit ő és főkönyvelője is az üzleten. Elvégre karácsony előtt va- i gyünk. Valami ruhafélét kell | venni a családnak. Az igazgató úgy tartotta, főkönyve- ! lője „dörzsöltebb” nála, bo- ; nyolítsa le ő dr. Rigóval és Törökkel az üzletet. Néhány nap múlva a főkönyvelő fel is utazott Budapestre. Fél óra alatt elkészült a jegyzőkönyv: a 130 mázsa mákból szemét címén leírtak 480 kilót! (2800 család beiglije.) A I leírás fejében Éltető Jenő főkönyvelő Törökéktől 8700 j forintot át is vett, s azt „test- j vériesen” megfelezte igazga- j tójával. Pontosabban: 3500 I forintot átadott neki. Remél- I hetőleg Rada igazgató úr nem j olvassa ezt a cikket, mert ak- í kor rájön, hogy még a kezére játszó főkönyvelőjében sem bízhat meg. A Törökbálinti Állami Gazdaság budapesti elárusítóhelyének történetéből mindez csak kiragadott részlet. A gyanúsítottak számláján szerepel 31 000 forint értékű megromlott zöld- * ség is. Olyan apróságokat szinte meg sem érdemes említeni, hogy Hegedűs főkönyvelő többször is észlelte: az árudavezetőnek . 5—10 ezer forint leltárhiánya van. Ilyenkor csak a vállát vonta meg: nem tehetünk semmit, a szerződés nem ad lehetőséget mennyiségi ellen- j őrzésre. Azt a szerződést pe- j dig ő fogalmazta. A leltári többletnél már más módszert követett. Azt minden esetben kiosztotta prémiumként az árudavezető jó munkájának jutalmazására. A törökbálintiak budapesti j elárusítóhelye új gazdára vár. A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei nem igénylik ki. Ha eddig nem, J akkor most megtanulhatták a j törökbálintiak esetéből, hogy ; a termelő gazdaság szervezetébe nem szabad beépíteni í egy kereskedelmi egységet! j Török Imre és doktor Rigó I egypár évig egyébként sem ' tudná elvállalni az áruda vezetését .. ä Győri Mihály Az érdi bélyegszakkörről Az érdi tanácsházáin vasárnap délelőttönként tartják összejövetelüket a lelkes bélyeggyűjtők. 1952-ben kezdték meg munkájukat — mindössze nyolcán. Ma már 32-en vannak, valamennyien lelkes hódolói ennek a nemes szenvedélynek. Berényi László bélyeggyűjtő gyűjteménye az országos kiállításon harmadik díjat nyert. Most készül a nemzetközi kiállításra, ötletes, érdekes Faragó István és Rege Csaba gyűjteménye is, különböző témakörökből. Téri András, Érd A BAGI MOZI A lap február 8-i számában Csiba József tudósító aláírásával cikk jelent meg fenti mozi elhanyagolt állapotáról. Meg kell jegyeznünk, hogy az épület nemcsak mozi. de kultúrotthon is és valóban nagyon régen nem tatarozott helyiség. A községben most épül az új művelődési otthon, de még nem történt döntés, a jövőben ott tartják-e a vetítéseket is. Ha nem így lenne, akkor vállalatunk a régi mozit tataroztatni fogja. Pest megyei Moziüzemi Vállalat Ujszászi Gyula igazgató Csak egy szivattyú A házban, ahol rajtunk kívül még három család lakik. nincs víz. Eleinte az egészségház közös kútjára jártunk, míg az is el nem romlott, aztán a fogászatra, míg le nem szerelték. Most vagy a vasútállomásra vagy a villanytelepre járunk. Egy forduló 25 percig tart. S min múlik mindez? A kutat kitisztították, de hiába. A szivattyú a hibás. Munkahelyemen. a Ganz Árammérőben is próbálták kijavítani. de nem ment. Egy szivattyú kicserélésére várunk, ezért küszködünk víz nélkül, sza- harai állapotok közepette. Kapuvári Károly, Gödöllő, Ady Endre ti. 25. Tisztaság — egészség Ezen a címen indított 1959- ben mozgalmat a Váci Ven- déglátóipari Vállalat igazgatósága és egészségügyi megbízottja. A „tisztasági őrjárat" nevet viselő mozgalom fő feladatául tűzte ki, hogy az egészségügyi szervek rendelkezéseinek érvényt szerezzen, gondoskodjék arról, hogy a rendelkezéseket a vállalat központi szervei és összes üzemegységei végre is hajtsák. Rendszeresen látogatják az üzemegységeket, felhívják a figyelmet az egészségügyi hiányosságokra. Hozzászólás egy cikkhez „Az olvasók fóruma" című rovatban „Gül baba” címen Juhász Béla gombai tanácstag bírálja a pilisi művelődési otthon Vezetőjét. Kinn jártam a községben, ahol az elmondottak szerint nem ér- • tenek egyet a levélíróval. A művelődési otthon a szokásos módon hirdette az előadást plakátokon, sőt rendszeresen bemondatta a hangoshíradón is. Az igaz, hogy a délután három óra korai kezdés, de a pilisieknek mór Még egyszer a vadkárokról Lapjuk február 8-i számában „Ne a vadkárok , felelősét, a megoldást keressék” című cikkben felsői olták, hogy a szentendrei járásban hány vadkár jegyzőkönyvet vettek fel. Ez szerintünk, érintettek szerint azonban, csak egy töredék, mert nagy részünket évek óta elutasítanak, vagy az okozott kárnak csak egy részét tűntetik fel. Ezért inkább be sem jelentjük kárigényünket. A mi községünktől — Pomáztól Visegrádíg — az erdő be van kerítve. A turistautakon forgókapuk, a kocsiutakon szárnysskapuk vannak. A kerítések azonban tönkrementek és a keletkezett réseken keresztül a vadak kilométerekre elcsatangolnak. Jelentős kári okoznak a termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak egyaránt. Az a kitétel, hogy a földtulajdonos kötelessége a vad elleni védekezés — ma már a gyakorlatban elképzelhetetlen. Ilyen nagy területen nem lehet őrt állítani, mert nem egy-két napról, de hetekről van szó, tekintet nélkül a rossz vagy jó időre. Az is tudott dolog, hogy a vad esőben jár a legszívesebben. Az lenne az észszerű. ha a külföldiek vad- pénzéből és a vadásztársaságok bevételeiből helyrehoznák a tönkrement kerítést. Ha a meghúzott kerítés rongálásán bárkit is tettenérnének, vagy ha a járművek vezetői a kapukat nem húzzák be maguk után, azt olyan szigorúan büntessék, hogy híre menjen a környéken. Addig is, amíg a nagyobb rezervátumokat évtizedekre szóló kerítéssel tudják ellátni, húzzanak \az etdőszé- len pár szál drótot, azokra akasszanak erős, vadakat riasztó szagú rongyokat. Becze Tibor Pomáz, Aipád Tsz Kedves újságíró bácsik! A lengyel kézműipar újdonságai: az idei kosártáska- divat legszebb darabjai Kéréssel fordulunk Önökhöz s bízunk abban, hogy segíteni fognak. Mi, a tápió- sági népkönyvtár olvasói vagyunk. Többnyire még kiskorúak, de felnőttek is vannak köztünk szépszámmal. Szeretünk olvasni, ily- módon tanulni, szórakozni. Ez a szándékunk azonban nem mindig könyveket, amelyeket szeretnénk olvasni. A növekvő igényekhez képest nem elég változatos könyvtárunk állománya. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a rossz elosztás hibája. Kérjük, segítsenek könyvtárosunkon, aki a maga részéről mindent megtesz, hogy minket több és jobb könyvhöz juttasson. 36 aláírás A hivatalos vállalati tájéko®- tatóban és az üzemi újságban cikksorozatban oktatják a dolgozókat. Törzslapot fektettek fel mindenkiről, ezen nyilvántartják a kötelező orvosi vizsgálatok határidejét és jóelőre figyelmeztetik az lekötött fellépésük volt este 8 órára Bényére. Az előadás kezdetén valóban kevesen voltak, de később megtelt a terem, amit a bevétel is bizonyít. .Juhász Béla a múltban a helyi kultúrotthon vezetője volt, s most nincs megelégedve utódja munkájával. Fentieket kötelességemnek éreztem megírni a s zenkesztőségnek. Gyenes József járási népművelési felügyelő, Manor. érintett dolgozót, enéllkül tovább nem dolgozhat. A vállalat kezdeményezése országos viszonylatban is egyedülálló és méltán vívta ki mind az ellenőrzést folytató egészségügyi, mind a szakszervezeti szervek elismerését. Fazekas Mátyás >)\\\\\\\\\\\\\\W^ | Ugyanazért a távolságért | - dupla viteldíj £ í ^ Monor községnek nincs í ^ helyi buszjárata, így a bu- 7 ^ dapesti, vasadi, csévharasz-1 ^ ti járatokat használjuk a ? ^ község belterületén való y ^ utazásra. A község szélétől jí ^ számítva a budapesti és a ^ ^ vasadi járatnál egységesen £ ^ forint a viteldíj. Az ugyan- ^ í olyan távolságot megtevő ^ 7 csévharaszti buszon viszont í í már két forintot kell fizet- í 2 ni. A MAVAUT-állomásoní ? sem tudtak felvilágosítást^ £ adni, miért? Köves Mária ^ £ Monor '.vxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv*! VISSZAJÁR ? Szeretném, ha megtudnák, miért nem fizeti vissza számomra a Vecsési Községi Tanács az egyszeri földfelmérési költséghozzájárulás címén befizetett 330 forintomat? Adótartozásom nincs, mert 1960 márciusában évi 430 forint adómra 1000 forintot fizettem, így inkább előlegem van. Mégis, az ösz- szeget teljes egészében adószámlámra utalták. Dobozi András Vecsés. Budai Nagy Antal u; ★ A befizetés márciusban történt, de az adóívre való átírás még február hóban, amikor az adó nem volt rendezve. így a községi tanács utasítás értelmében járt eL Most az a teendő, hogy írásban kérni kell a községi tanácson keresztül a járási pénzügyi osztályt, utalják vissza a szóbanforgó összeget.
