Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

4 1961. MÁRCIUS 11, SZOMBAT Mrcru ^/fírlan ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezeti családok vállal­ják el megművelésre. Több tanácstag felszólalá­sára válaszolva elmondotta Horváth elvtárs, hogy me­gyénkben egy-egy tsz-csa- ládra 4,7 katasztrális hold megművelése jut. A családta­gok bevonásával tehát min­den lehetőség adva van ah­hoz, hogy egy talpalatnyi megműveletlen terület se ma­radjon. Ahhoz azonban, hogy a családtagok is részt ve­gyenek a közös munká­ban, érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség elvét. Horváth elvtárs befejezésül a termelőszövetkezeti tervek mielőbbi elkészítéséről szó­lott. Mozgalom a háztáji gazdaságok árutermelésének fokozására Keleti Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, hozzá­szólása elején hangsúlyozta: — Amennyire szükséges be­szélni a termelőszövetkezetek eredményeiről, annyira fon­tos a problémákról, a nehéz­ségekről is szólni. — Mai tanácsülésünknek éppen az a jellemzője, hogy a tanácstagok figyelmét a felada­tokra, a nehézségekre, s azok megoldásának fontosságára irányítja — mondotta, majd hangsúlyozta, olyan intézkedé­sekre van szükség, hogy a gyenge termelőszövetke­zetek a közepesen gazdál­kodók színvonalára emel­kedjenek, ez utóbbiak pe­dig a legjobbaknak legye­nek versenytársai. Keleti elvtárs a továbbiak­ban a tanácstagok felelősségé­ről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a tanácstagok foglalkozzanak a termelőszövetkezetek problé­máival és segítsenek azok meg­oldásában. — A háztáji gazdaságokra az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani — foly­tatta. — A szarvasmarha, a sertés és a baromfi többsége ugyanis ma még a háztáji gaz­daságokban található. A felvásárlási tervek tel­jesítése is jórészt azon mú­lik tehát, hogy a háztáji gazdaságok mennyi húst, tojást adnak. Éppen ezért javaslom, hogy — az ország más megyéihez ha­sonlóan — indítsunk mozgal­mat: minden termelőszövetke­zeti család legalább öt kiló ba­romfit és 200 tojást adjon el az idén az államnak, a termelő­szövetkezeti csoportokba lépett családtík pedig 10 kiló barom­fit és 300 tojást. Keleti Ferenc elvtárs javas­latát a tanácstagok nagy tet­széssel fogadták. Kiss József ecseri termelőszövetkezeti el­nök a tanácsülés élénk helyes­lése közben felajánlotta, hogy a maga részéről csatlakozik a mozgalomhoz és ígéretet tett arra, hogy példája követésére hívja fel termelőszövetkezete tagságát. Hasonló szellemben foglalt állást Grónai István nagykőrösi tanácstag is, aki felajánlotta, hogy szövetkezeté­ben elősegíti e mozgalom si­kerét. A tanácsülés a napirendi pont vitájának lezárása után megfelelő határozatot hozott. A tanácsülés ezután meg­tárgyalta és elfogadta a köz­ség-, városfejlesztésben vég­zendő társadalmi munka szer­vezéséről, méréséről és nyil­vántartásáról, valamint a „Községfejlesztésért” kitün­tető jelvény adományozásá­ról alkotott rendelet-terveze­tet. Az előterjesztéshez más hozzászólókat megelőzve egyetértőén csatlakozott dr. Beér János, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ál­lam- és jogtudományi ka­rának tanszékvezető profesz- szora, aki a rendelet szövege­zéséhez fontos kiegészítéseket és javaslatokat fűzött. Ezután dr. Mátyás Boldizsár osztályvezető előterjesztése alapján megtárgyalták a kor­mány által jóváhagyott 1961. évi tanácsi tervekről szóló je­lentést. Ugyancsak megtár­gyalták és elfogadták a végre­hajtó bizottság elnöke által ismertetett, a 2090/1960. szá­mú kormányhatározat végre­hajtásával kapcsolatban ki­dolgozott intézkedési tervei. A Pest megyei NEB 1960. évi munkája Ezt követőleg került sor a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság I960, évi műkö­déséről készített beszámoló jelentés megtárgyalására. Forgách József, a Pest me­gyei NEB elnöke elmondotta, hogy a bizottság munkájáról utoljára egy esztendővel ez­előtt számolt be a tanácsülés­nek. A NEB elnöke a továbbiak­ban az elmúlt esztendőben végzett szervezési munkákról szólott. __A megyei bizottság isme­retei, valamint a járásokban szerzett tapasztalatok általá­nosításának felhasználásával megállapítható, hogy m unkánkban a testületi elv, a munka társadalmi, népi jellegének biztosí­tása terén fejlődés mutat­kozik és következetesen érvényesül az ellenőrzés demokratizmusa is. Megyei bizottságunkban ki­sebb személyi változások tör­téntek és a bizottság tagjai — kevés kivétellel — mind a vizsgálatok vezetéséből, mind pedig a tisztségükből adódó egyéb feladatokból is kivet­ték részüket. Az érdemi tevékenységet je­lentő ellenőrzési munkáról szólva, Forgách József el­mondotta, hogy az 1960. évi feladatok fokozott mértékben vették igénybe a bizottságok teljesítőképességét. Míg 1959- ben kilenc országos és megyei vizsgálatot folytatott a megyei bizottság, addig az elmúlt esz­tendőben 19 országos, és 10 megyei vizsgálatban gyarapí­tották ismereteiket a megye területéről, illetve adtak tájé­koztatást a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnak. A népi ellenőrzési bizottságok — beleértve a járási, városi bi­zottságokat is — a múlt évben összesen 318 vizsgálatot foly­tattak, ami az 1959. évi 215 vizsgálathoz képest 33 száza­lékos emelkedést jelent. A megyei NEB elnöke a to­vábbiakban az ellenőrzési munkában tapasztalt hiányos­ságokról számolt be. Megemlí­tette, hogy a munka színvona­la és hatékonysága — főként a saját kezdeményezésű témák tekintetében — nem minden esetben üti,meg a kívánt mér­téket. Ennek oka az, hogy a bi­zottság tájékozottsága eseten­ként még nem megfelelő. Ha­sonlóan hiba a NEB munká­jában, hogy a vizsgálatoknál hiányzik az elemző munka. A tanácsülés elé terjesztett beszámoló jelentés az ered­ményekkel kapcsolatban töb­bek között ismertette, hogy mind a bizottságok tagjai, mind pedig a népi ellen­őrök lelkiismeretes, fárad­ságos munkát végeznek és a hiányosságok ellenére is számos területen érez­hető a népi ellenőrzés ha­tékonysága. Mint a jelentés megállapítja, a KNEB utasítására vizsgá­latot folytattak egyes nagy­üzemeknél az állóeszközök és készletek társadalmi tulaj­don védelme szempontjából. Az előterjesztés a továbbiak­ban ismertette, hogy a népi ellenőrzési bizottság két ízben is megvizsgálta a megye vál­lalatainál a dolgozók szociális ellátottságát. A jelentés még számos po­zitív példa részletezése után foglalkozott a bizottságokhoz érkezett közérdekű bejelenté­sek helyzetével, majd beha­tóan elemezte a NEB más szervekkel kialakult kapcso­latát. Végezetül a NEB beszámo­lója a tennivalókkal kapcsola­tosan hangsúlyozta: az elkövetkezendő idő­szakban az ellenőrzési munka gerincét a három­éves terv tapasztalataiból, valamint a második öt­éves terv irányelveiből fa­kadó feladatok képezik, amelyeket egyrészt az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1960. október 31-i határozatából, másrészt a KNEB-nek a Mi­nisztertanács által jóváhagyan­dó vizsgálati feladatokból me­rítik. A tanácsülés a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság beszámoló jelentését egy­hangúlag elfogadta, majd az egyéb ügyek megtárgyalása után a délutáni órákban befe­jezte munkáját. Naponta 1500 fej melegágyi saláta, 5000 csomó hónaposretek és 40-50 mázsa paraj érkezik a fővárosi boltokba Vizsgáznak a mezőgazdasági szakmunkások A téli oktatási idény befe­jeztével sok ezer dolgozó vizsgázik az állami gazdasá­gokban. ötszáz üzemegység­vezető üzemgazdasági tan­folyamon vett részt a té- leny s ők már február vé­gén számot adtak a tanul­takról. Most vizsgáznak az új szakmunkások, akik 1958- ban kezdték meg a tanulást. Eddig 150 növényvédelmi szakember és ugyanennyi traktoros-gépész kapott bizo­nyítványt. Csupán a Horto­bágyon haitvanan szerezték meg a traktorosgépészi és vontatóvezetői jogosítványt. Az állattenyésztők közül az idén kapnak először bizo­nyítványt a juhász- és ser­téstenyésztő szakmunkások. Most vizsgáznak először az állami gazdaságokban a me­zőgazdasági tanulóit is. 1958- ban nagyrésit leányok je­lentkeztek kertészeti szak­mára. Most a különböző gaz­daságokban 194 kertészeti szakmunkást avatnak. (MTI) „Inkasszál" — a tsz-tag Véletlenül került szóba B.- né esete a vámosmikolai Vö­rös Csillag Tsz irodáján. Az már azonban nem véletlen, hogy megírjuk. Mert az eset ha nein is pontosan így —, nem egyedülálló. B. Józsefné 1955 óta tagja a szövetkezetnek. S tulaj­donképpen ma is az, csak az utóbbi időben mással foglal­kozik. Díjbeszedéssel. Villany díjbeszedéssel. Persze nem a termelőszövetkezet, hanem az Észak-Dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat (EDASZ) jóvoltából. A dolog úgy történt, hogy B.-nét a tsz 1960 áprilisá­ban egy hónapra elengedte a Magyar Nemzeti Bank szobi fiókjához, könyvelő gyakor­noki munkára. Az egy hó­napból — időközben három lett. Visszatérve B.-né kér­te, hogy küldjék el könyvelő­iskolára. Noha a szövetkezet­nek nem volt szüksége köny­velőre, a közgyűlés hozzájá- . rult. A tanfolyam azonban valami okból elmaradt, igy esett, hogy B.-né mégsem lett könyvelő. Csakhogy et­től kezdve a tsz-be sem járt dolgozni. Sőt, munkára je­lentkezett az ÉDÁSZ-nál, ahol fel is vették,. díjbesze­dőnek. Anélkül, hogy meg­kérdezték volna a községtől: nincs-e szükség B.-né mun­kájára a mezőgazdaságban? B.-né pedig február óta járja a környező falvakat, zsebében a termelőszövetke­zeti tagságot igazoló ok­mánnyal. Mert . ahogy az EDASZ nem kért a tanács­tól igazolást, úgy B.-né sem a termelőszövetkezet köz­gyűlésének hozzájárulását a tsz-ből való kilépéséhez. Hivatalosan tehát ma is tsz-tag. Csak a közösben végzett munka helyett díj­beszedéssel foglalkozik. Egy valódi angol lord ilyenkor fejcsóválva azt mondaná: ejnye, kedves EDASZ, ez nem éppen „fair play!” ny. é. Tovább szépül Szentendre A tél ugyan már végefelé közeledik, de a téli zöldség- gyümölcstartalékoknak még jó néhány hétig, sőt hónapig ki kell tartaniok. A Belkereske­delmi Minisztérium élelmiszer- kereskedelmi főigazgatóságá­nak tájékoztatása szerint bur­gonyából még 1200 vagonnal, Vöröshagymából 140 vagonnal, vegyes zöldségből pedig 230 va­gonnal tárolnak. A számítások szerint ez a készlet kitart az új termésig. Ha kedvező lesz az időjárás, az új burgonya már május végén megjelenik a bol­tokban. Kora tavaszi primőrárukból 20—30 százalékkal több kerül a fővárosi élelmiszerüzletekbe, mint az elmúlt években. Jelen­leg naponta 1500 fej meleg- ágyi saláta, 500 darab zöldpap­rika, 5000 csomó hónaposretek és 40—50 mázsa paraj érkezik Baranya, Békés és Csongrád megye termelőszövetkezeteiből és a nagybudapesti állami gaz­daságokból. Mint elmondták, a déli megyék termelőszövetke­zetei az ország más vidékeivel szemben 8—10 napos előnyben vannak. Ezekről a helyekről már gyakrabban indul útnak a fővárosba és a többi nagyvá­rosba primőráru. Március 15- től a tervek szerint tovább nö­velik a felhozatalt. Csupán a fővárosi üzletekbe naponta a Pest környéki termelőktől 10 000—15 000 fej saláta, a déli megyék termelőszövetkezetei­tői pedig ennek kétszerese ér­kezik majd. Áprilistól már rendszeresen szállítanak na­gyobb tételekben paprikát, hó­naposretket, sőt sóskát is. A primőrök ára az idén hasonló a tavalyihoz. A saláta például 3,40 forintba kerül, a paraj ki­lója pedig 4,80 forint. (MTI) A városi tanács állandó bi­zottságaként Szentendrén is megalakult a műemléki albi­zottság, hogy Összekötő kapocs legyen műemlék-ügyekben az államigazgatási szervek és a város lakossága között. A bi­zottság elnöke Soproni Sán­dor, a szentendrei múzeum igazgatója, aki hosszú évek óta végez igen eredményes munkát a város még ismeret­len műemlékeinek föltárása és a meglevő műemlékek vé­delme érdekében. Ezt a fel­adatkört most az újonnan ala­kult bizottság veszi át és szé­lesebb alapokon kezdi meg a még jegyzékben nem szereplő szentendrei műemlékek fel­kutatását. Szentendrén gondot fordí­tanak arra, hogy minél na­gyobb hangsúlyt kapjon a vá­ros belső, teljes egészében műemlék-jellegű része. Foko­zatosan eltávolítják azokat az .elemeket, amelyek zavarják a városkép egységes hangulatát. így a vasútállomástól a Fő térig, valamint a Fő tértől a Rákóczi Ferenc út elejéig vezető útvonalon fölszedik a villanyveze­ték tartóoszlopait és az áramot föld alatti kábe­len vezetik ezekben az utcák­ban. Eltávolítják a dísztelen lámpaoszlopokat is, helyettük a keskeny utcákon stílszerű falikarokra szerelik föl az égőket és visszaállítják a híd négy sarkára is azokat a régi kandelábereket, amelyek ré­gebben hangulatos díszei vol­tak ennek a városrésznek, de a villamosítás alkalmával a világító elemeket „korsze­rűbb” megoldással helyezték el és a régi kandeláberek így feleslegessé váltak. Az utóbbi időben többször dolgoztak a filmesek Szentendrén, amikor kö­zépkori témáiknak meg­felelő helyet kerestek külső felvételek céljaira. Munkájukat erősen zavarták a régi utcák oda nem illő ele­mei, a villanypóznák, a veze­tékek és az utca közepében lógó villanyégők. Vácott már hasonló meggondolások alap­ján stílszerű világítótestekkel cserélték ki a hangulatrontó villanylámpákat, a váci pél­dát követi most Szentendre is, hogy ezáltal is kidomborítsa belvárosának műemlék-jelle­gét. Építési napot rendeztek a budai járásban Csütörtökön reggel kiállítás nyílt a járási tanács épületé­ben. Képekben mutatták be a régi és új kisházakat, a csa- ládiház-építés elavult és új módszereit. Az építési nap hi­vatalos megnyitásaként a me­gyei tanács munkatársa tájé­koztatta a megjelenteket ar­ról, hogy hol, milyen körülmé­nyek között építhetnek házat az érdeklődők. Az OTP kikül­dötte a pénzügyi feltételeket, hitelkérési lehetőségekről, a megyei TÜZÉP-igazgatóság megbízottja pedig a rendelke­zésre álló és várható építő­anyagok mennyiségéről adott tájékoztatót. A megjelentek — a járás építőiparosai, ter­vezői és sok építtetni szándé­kozó érdeklődő — kimerítő tá­jékoztatást kaptak a kislakás­építési lehetőségekről. Rövidesen piacon lesz a melegágyi saláta Az alsógödi Egyesült-Tö­rekvő Termelőszövetkezet egyik legjövedelmezőbb és legfontosabb üzemága a ker­tészet. Ebből pénzelnek leg­hamarabb és legtöbbet. Ezek­ben a napokban már szépen fejlődik és vaskosodik kilenc­ezer tő salátájuk a hollandi ágyakban. A termelőszövet­kezet vezetői és tagjai időben ellátták a szükséges munká­kat, a többi feladatot pedig elvégzi a meleg tavaszi nap­fény és két héten belül piac­ra kerül Alsógödről az első idei salátaszállítmány. Emellett sok gondot fordí­tanak a többi tavaszi mun­kára is. Ahogy Török Sándor elnök elmondta, és ahogy er­ről látogatásunk során meg is győződtünk, jó ütemben fo­lyik a palántanevelés, a mag­lucerna első kapálása, 300 holdnyi tavaszi szántás elvég­zése, a műtrágyaszórás 300 holdon, 100 vagon trágya for­gatása és hasznosítása, ami paprika, paradicsom és diny- nye alá megy. 5 hold mákot elvetettek, 20 hold borsó is földbe került már. Ugyancsak most folyik a hagymadugga- tás is. Egy holdon termelnek korai zöldhagymát. Szépen jö­vedelmez máris az 1000 négy­zetméteres üvegházukban a virágkertészet, amely az év minden szakában meghozza a jó bevételt. Nagy változás lesz az idén, hogy 200 hold zöldborsót ter­melnek majd. Alsógödön és környékén nagyüzemi borsó­termelés eddig nem volt. A szövetkezet tagjai bíznak ben­ne, hogy a kísérlet sikerül. Tapasztalatcsere az alsógödi Törekvő Tsz-ben Tavaszi szünet az iskolákban A művelődésügyi mimszter utasítása értelmében, az álta­lános/ és középiskolákban a tavaszi szünet április 5-től 12-ig tart. Az első tanítási nap április 13. Mivel az ötö­diké előtti három nap mun­kaszüneti nap. így az iskolai szünet tulajdonképpen ápri­lis 2-án kezdődik; Új szerződéses módszer a termelőszövetkezeti traktorpark rendszeres karbantartására A váci járás termelőszövetkezeteinek vezetői a napokban tapasztalatcsereértekezleten vettek részt az alsógödi Tö­rekvő Tsz-ben. Az értekezlet részvevői sok hasznos dolgot láttak. Éppen a tsz sertéstenyésztését tanulmányozzák — ezt örökíti meg felvételünk. (Vágvölgyiné felv.) Sok termelőszövetkezet ren­delkezik már jelentős gép- parkkal, ezért szükségessé | vált, hogy megszervezzék a | szövetkezeti tulajdonban levő £ erőgépek rendszeres karban­4 tartását. A Földművelésügyi | Minisztérium márciusban | Veszprém és Pest megyében í kísérletképpen új módszert ve­szet be a termelőszövetkezetek g traktorainak hibamegelőző g karbantartására. | A szakemberek megállapítá­ssá szerint a rendszeresen kar­5 bantartott gépeknél évente S feleannyi traktoralkatrész S szükséges, s ez egymagában g mintegy ötezer forint megtaka­rítást jelent erőgépenként. S Emellett csökken a műszaki *hiba miatt kiesett idő, folya­matosabbá válik a gép mun­kája, növekszik élettartama. A gépállomásokon a karbantar­tásra kiképzett szerelőkből külön brigádokat alakítottak, amelyek szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel. A brigádok évente hétszer elvég­zik az időszerű karbantartást, három alkalommal pedig a na­gyobb javításokat. A két megyei tanács mező- gazdasági osztálya hamarosan megkezdi a termelőszövetkeze­tek gépeinek összeírását, s megkötik a karbantartási szer­ződéseket. Amennyiben a szö­vetkezeti karbantartó brigádok munkája meghozza a várt eredményt, a Földművelésügyi Minisztérium valamennyi me­gyében bevezeti ezt a mód­szert. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom