Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

* PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» Fest megyei kiszesek Csillebércen AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁ resszus anyagát — járási sajátosságaink figyelembe vé­telével — tárgyaljuk meg a két járás alapszervi vezetői­vel. Második célunk: mód­szertanilag felkészíteni a he­lyi vezetőket a soron levő feladatok gyakorlati megol­dására. Örömmel mondha­tom. hogy mind a gödöl­lői, mind az aszódi járás KISZ-titkárai megértették a tanfolyam fontosságát és szin­te teljes számban eljöttek. V. ÉVFOLYAM. 59. SZÄM ARA 50 I ILI.F.R 1981. MÁRCIUS 10, PÉNTEK „ 1 Szovjetunióban újabb s&putntjik-ŰM'hajót lőttek fel A világűrkutatási munkaterv alapján 1961. március 9-én a Szovjetunióban fellőtték a negyedik szputnyik- űrhajót. A földköriili pályára vitt szputnyik-űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó fokozata nélkül 4700 kilogramm volt. A szputnyik-űrhajó a számítotthoz közeli pályán ke­ringett. A pálya legalacsonyabb pontja 183,5 kilométerre, a legmagasabb pontja 248,8 kilométerre volt a Föld fel­színétől. A pályasíknak az Egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 64 fok 56 perc. A felbocsátás fő célja a szputnyik-űrhajó további szer­kezeti tökéletesítése, valamint a rajta elhelyezett és az ember űrrepüléséhez szükséges feltételeket biztosító rend­szerek tökéletesítése volt. A szputnyik-űrhajóban elhelyeztek egy kabint, benne kísérleti állatokat, egy Csernuska névre hallgató kutyát és más élőlényeket, továbbá távmérő és televízió rend­szereket, egy rádiórendszert pályamérésekre, valamint rádió adó-vevő berendezést. mutatta, f \ A berendezések az egész repülőút alatt kifogástalanul ^ működtek. r, Az előírt kutatóprogram végrehajtása után az űrhajó £ szputnyik még ugyanaz nap. utasításra leszállt a Szovjet- £ unió megadott területén. ^ A Földet ért űrhajó előzetes vizsgálata azt hogy a kísérleti állat közérzete normális. A negyedik szovjet szputnyik-űrhajó felbocsátása és | sikeres visszahozása eredményeképpen értékes adatokat ^ kaptak mind az űrhajó szerkezeti berendezéseinek és | rendszereinek munkájáról, mind a repülőútnak az élő ^ szervezetekre gyakorolt hatásáról. £ Az adatfeldolgozás és az adatok tanulmányozása folyik. ^ A repülőúton részt vett élőlényeket megfigyelés alatt ^ tartják. ^ (A szovjet tudomány újabb sikerének visszhangjáról szóló ^ Hidas Pál, a megyei KISZ-bizottság munkatársa, a termelő- szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának feladatait vázolja hallgatói előtt. tudósításaink a második oldalon.) Tavasz eleji körutazás a gödöllői járásban Több tsz-községben befejezték a tavaszi árpa és a zöldborsó vetését Több segítséget várnak a járási tanácstól — Használják ki jobban a fogatokat (Munkatársunk telefonjelen­tése) Az elmúlt évektől eltérően, igen korán kitavaszodott az idén. Ez meglepte, S készü­letlenül érte a gödöllői járás termelőszövetkezeteinek egy részét, a járási irányító szer­veket, és a gépállomást is. Ennek ellenére, teljes erővel megkezdték a .járás területén az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák végzését. Beutaztuk az egész járást, felkerestünk csaknem min­den termelőszövetkezeti köz­séget. köztük a télen ala­kult négy új szövetkezeti községet, nevezetesen Mogyo­ródot. Szadát. Gödöllőt és Csömört is. A gödöllői Járási Tanács­nál Varga Tibor főagronó- mus is örömmel közölte — amit személyesen is tapasz­taltunk —. hogy a .járás több községében már befejezték a terme­lőszövetkezetek a tavaszi árpa és a zöldborsó veté­séi, többek között Csömörön, a Haladás Tsz-ben, Nagytar- csán a Rákóczi Tsz-ben és Vácszentlászlón, az Arany­kalász Tsz-ben. Ugyanebben a három tsz-ben. valamint az isaszegi Damjanich Tsz-ben mintegy 180 hold korai zöld­borsó is a földbe került. A szép eredményeik mellett meg­győződtünk arról is, hogy egyes községekben. mint Zsámbokon a Petőfi Tsz- ben. 300 holdból csak 50 hold zöldborsót vetettek el eddig, amíg Vácszentlászlón 320 holdból csupán 46 holdat. A járási tanács elkészítette a tavaszi munkák idényter­vét. A számok tanúsága sze­rint, mintegy 12 ézer holdon kell elvégezniük az őszi ka­lászosok ápolását, fogasolá- sát, Ihengerezését. Ezzel a munkával megkéstek a ter­melőszövetkezetek. Az indok az, hogy a tavaszi talajelő- j készítésre és a tavaszi veté- | sek mielőbbi elvégzésére for­dítják a legnagyobb gondot. Megkezdték a szövetkezetek az őszi kalászosok fejtrá­gyázását is. A péceli Zöld­mező Termelőszövetkezet 800 holdon. a vácszentlá&zlói Aranykalász Tsz 500 holdon, míg a zsámboki Petőfi Tsz 320 holdon fejtrágyázta ed­dig az őszi kalászosokat. A vetések műtrágyázását a szövetkezetek csaknem 80 százalékban végezték el. A szükséges műtrágya ren­delkezésükre áll. Az egyedüli szövetkezet a mogyoródi Arany János Tsz, ahol teljes (Folytatás az 5. oldalon.) Átadták a Lenin-rendet ? Vorosilovnak ? Mint ismeretes, K. J. Vo- í y rosilovot 80. születésnapja ^ alkalmából a kommunista ^ párt és a szovjet állam szol- í galat-ában szerzett kienjelke- ^ dő érdemeiért Len in-renddel í y tüntették ki. í v, A kitüntetést csütörtökön ^ nyújtotta át Brezsnyev, a ^ Szovjetunió Legfelsőbb Ta- á nácsa Elnökségének elnöke. í---------------í A z előadások szünetében lányok és fiúk a várva-várt klub­estre készülnek. Nem öncélú szórakozás lesz ez! Versek, je­lenetek, rigmusok és énekszámok után tánc és tombola kö­vetkezik majd. Ez az igazi szórakozva tanulás. (Foto: Győri) Hazaérkezett a KGST ülésszakán és a lipcsei vásár megnyitásán részt vett magyar küldöttség APRÓ ANTAL NYILATKOZATA Csütörtökön Apró Antal­nak. a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésé­vel hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaság­ban járt magyar kormány- küldöttség. amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 14. ülés­szakán és az NDK kormá­A lipcsei vásár magyar vonatkozásairól szólva a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese elmondta: — Örömmel tapasztaltuk, hogy a magyar kiállításnak szép sikere van. Egyöntetű a vélemény: elismerésre mél­tóan szép. Kulturált a magyar tár­lat, és sok dicséretet kaptak bennük bemu­tatott új gyártmányaink. Lipcsében egyébként a nagy kiállítással egyidejűleg a vá­ros több pontján rendez­tünk kisebb kiállításokat is — s ezeket is nagy tetszés­sel fogadták. „Az európai államok közül nálunk folyik a legnagyobb méretű Ünnepélyes keretek között megnyitották a fásítási hónapot Pótolni a mulasztást Csütörtök délelőtt a Pest megyei Tanács dísztermében a meghívott járási, községi ta­nácselnökök. titkárok erdészeti és mezőgazdasági szakembe­rek jelenlétében megnyitották az immár hagyományossá vált fásítási hónapot. A dísztermet megtöltő hall­gatóság előtt Keleti Ferenc, a- Pest megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg az arrkétot, hangsúlyozva a fásítási hó­nap jelentőségét. Ezután a magyarországi er­dőgazdaságok helyzetéről és ezen beiül a Pest megyei álla­potokról Végvári Jenő, a Fi­iisi Állami Erdőgazdaság igaz­gatója számolt be. — Az európai országok kö­zött Magyarország a fában legszegényebb országok közé tartozik. Csupán Angliának és Dániának rosszabb a hely­zete, de azok más módon pó­tolhatják faszükségletüket. Erdőgazdaságaink a népgaz­daságnak mindössze 3,5 mil­lió köbméter fát biztosíthat­nak, míg évi szükségletünk körülbelül 9 milliót tesz ki. A jelenlegi faínség oka nagyrészt azzal magyaráz­ható, hogy a két háború között az akkori kormány valóságos rablógazdálko­dást folytatott, az erdőbirtokosoknak biztosí­tották a rendkívüli fahaszná­lati jogot, ami néha nagy ki­terjedésű erdők teljes kivágá­sát eredményezte. Másrészt nem gondoskodtak a kellő utánpótlásról, s így a szántó- és legelőterületek növelése ér­dekében a dombokon és hegy­oldalakon a teljes elkopároso- dás következett be. A felszabadulás után itt is alapvető fordulat követke­zett be. 1951-ben már hatá­rozatot hoztak a fásítás fej­lesztéséről. Fő célkitűzés volt a nemes nyár elterjesztése, a program azóta nagy részben már megvalósult, az országban 354 000 kataszteri hold te­lepítés történt. Büszkék lehetünk arra, hogy jelenleg, az európai ] államok között, nálunk fo­lyik a legnagyobb mértékű fásítás. ; Pest megye élen jár ebben a j munkában. Az erdőgazdasá- j gok 4,3 millió facsemetét, va­lamint 61 800 suhángot telepí­tettek. Más szervek már ed­dig 1929 katasztrális holdat erdősítettek, ebben az évben pedig további 1337 holdat kí­vánnak betelepíteni. Végvári Jenő igazgató be­szédében különösen kiemelte a nyárfák ültetésének fontos­ságát. — Ez a fa már 30 éves korá­ban akkorára fejlődik, amek­korára más fa csak 80—100 év múlva nő meg, s jobban fizet, mintha a vágásforduló tarta­ma alatt területén búzát ve­tettek volna. — Az igazgató a továbbiakban ismertette , a terveket, amelyek szerint nagyarányú fásítás lesz a Budapest zöldövezetét al­kotó Budapest—Vác—Gö­(Folytatás az 5. oldalon.) nyának vendégeként a lip­csei tavaszi műszaki és áru­mintavásár megnyitására. Apró Antal, a magyar kül- j döttség vezetője megérkezése után nyilatkozott az MTI j munkatársának a delegáció i útjáról és a KGST berlini 1 tanácskozásáról. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülés­szakán sok olyan napirendi pont szerepelt, amely a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének további fejlesztését hivatott elősegí­teni — mondotta. Ezekben a napirendre tűzött kér­désekben a tárgyalások során teljesen egységes álláspont alakult ki: fontos megállapodásokat kö­töttünk, jegyzőkönyveket ír­tunk alá. Elmondhatjuk, hogy a berlini ülés újabb hozzá­járulást jelent a KGST te- vékénysége fejlődéséhez. — Mi. magyarok aktívan részt veszünk a hozott hatá­rozatok végrehajtásában, mert meggyőződésünk, hogy to­vábbi előrehaladásunknak — saját erőfeszítéseink mellett — záloga a nemzetközi együttműködés. — Nem szolgálhatok jó hír­rel. — A rossznak is elébe kell nézni. — Nincs szó semmilyen ka­tasztrófáról, de nekünk elég nagy baj, hogy az új év első negyedét hiánnyal zárjuk. — Miért? — Több mint egy nap az elmaradásunk. 150 köbmé­ter ládával kevesebb kerül forgalomba március végéig. De nery azért, mintha mi ügyetlemkedtük volna e] a dol­got. — „Objektív” ok? — Nem. Ktsz-ok. Elvállal­ták az egyik hasítófűrészgé- pünk javítását, s úgy „túltel­jesítették” a szállítási határ­időt, hogy legnagyobb erő­feszítéseink ellenére is visz- szamaradtunk. — Hát ezért nem jár kö­szönet. — Mi sem emelünk kalapot a gépjármű ktsz előtt ezért a „gyors” munkáért. — S tud-e valamiképp se­gíteni a baján a Nagykőrösi Ládagyár? — Minden percünk kiszá­mított,. s minden munkásnak és gépnek megvan a maga jól beosztott helye. így nem kis gond íiekünk, hogy utolér­jük — magunkat. De meg­lesz. Az embereikkel már beszéltünk és itt mindenki tudja, hogy a terv törvény; Ha az előírt számokat nem realizáljuk munkává, annak erkölcsi és anyagi következ­ményei vannak. Ezért az el­következő hetekben mindent megteszünk annak érdeké­ben. hogy üzemünk pótolja — mások mulasztását. (így) Ide. a Széchenyi- és János- £ hegy ölébe, a csillebérci Ut-’ ^ törővárosba, már csak távoli ^ zsongásként oson utánunk a 2 város lármája, nyüzsgő tüle- ^ kedése. Csendes az Uttörő- ^ város is. Csak a főépületben ^ laknak most: a, gödöllői és ^ aszódi járás KlSZ-szerveze- ^ teinek titkárai jöttek össze í egyhetes tanfolyamra. ^ — Kettős célt tűztünk ma­'í gunk elé — mondja Jakus J József, a tanfolyam veze- í tője. — Először a KISZ-kong-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom