Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

VÁCI NAPLŰ Újságot, könyvet tessék! • A P E S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • V. ÉVFOLYAM. 19. SZÄM 1961. MÁRCIUS 7. KEDD A NEMZETKÖZI NŐNAP 51. ÉVFORDULÓJÁRA Szocialista munkaversennyel ünnepük a Forte-gyár dolgozói április 4-ét A múlt év októberében a | Forte-gyár pártszervezete azt j javasolta, hogy háromtagú brigádot alakítsanak az üzem­ben a szocialista brigád moz- j galom kiszélesítésére. A ja- I vaslatot tett követte. A há- I romtagé brigád tagjai let- I tek: Fürdős József mérnök, i Kriszton Kálmán közgaz- [ dász és Csáti Béla. Sikerrel j kezdték el munkájukat. Rö­vid idő alatt kilenc brigád alakult, valamennyi a sao- I cialista brigád cím elnye- I réséért harcol. A felvilágosító munka és : a helyes patronálá.s követ­keztében ma már hatvanegyen vesznek részt a szocia­lista brigád mozgalom­ban. A idősebb munká­sok patronálják a gyár fiatalabb dolgozóit, hogy területükön minden mun­kafolyamatot elsajátítsa­nak. A fiatalok tanulnivágyásról tesznek bizonyságot. így Kre- csik Mihály, Kosdi Ferenc, Szalai Gyula és Kis Pál azt vállalták, hogy a nagyobb szaktudást igénylő munkafo­lyamatot fokozatosan elsajá­títják. A szocialista munkaver­seny kibontakozott az osz­tályok közötti vetélkedésben is; e verseny első három he­lyezettjét igazgatói jutalom­ban részesítik április 4 után. Elismerésre méltó, hogy mi­lyen eredményesen alkal­mazzák az ipari agitációt, amelynek vezetői a pártbizal­miak, a szakszervezeti és KISZ-aktívák. A munkaverseny fellen­dítésére, valamint a szak­mai színvonal emelése­re külön tanfolyamokat létesítettek a dolgozók részére. Ennek vezetői fiatal mérnökök, akik a szakmai továbbképzésen felül politikai előadáso­kat is tartanak. A tervteljesítésre, a ter­melékenység növelésére és a minőség fokozására nagy gondot fordítanak a gyár ve­zetői. A szocialista munka- verseny nagyszerű lendülete százakat ragad magával. így készülnek felszabadulásunk nagy évfordulójára: április negyedikére. Pusztai Ede A GAZDAK FIGYELMÉBE! Kcvesen tudják, hogy a 10-es népbolt előtt álló, ízléses újságos pavilont Csitneki Antal, a posta dolgozója tervezte és készítette. A jóforgalmú helyen álló elárusítóhelyről na­ponként újságok és könyvek százai kerülnek az olvasókhoz. (Cserny Gábor felvétele) dé»! a Dunától északra fek­vő területet megszállva tar­tó quádok ellen viselt há­ború, amelynek emlékeit a nógrádverőcei híd cölöpjei őrzik. A korai népvándorlás lé­tétéi sajnos nagyon saórró- nyosan képviseltek kornyé­künkön. Ezt egyrészt azzal is magyarázhatjuk, hogy az egyes népvándorláskori tör­zsek nem szívesen válasz­tották lakhelyül a biroda­lommal közvetlenül szom­szédos részeket. így a vidé­künkhöz legközelebb eső szarmata lelőhelyek is vi­szonylag olyan távol van­nak. mint Galgahévíz, vagy Zsámbok. MÁR a III. évszázad má­sodik felétől újabb néptör­zsek jelentkeztek Pannónia közvetlen szomszédságában, a különböző, germán erede­ti jjá varázsolták a váci kultúrvárótermet A Koppenhágában 1910- ben megtartott nemzet­közi nőkongresszus arról ta­nácskozott : hogyan vehet­nek részt legjobban az asz- szonyok a proletariátus há­borúellenes megmozdulásai­ban? Itt határozták el, hogy a világ minden táján, min­den évben március 8-a le­gyen a nők nemzetközi harci ünnepe, az egyenjogúságért, a társadalmi haladásért, a bé­kéért. Azóta március 8 a nőknek emberi jogaikért, a békéért folyó harcának jel­képe lesz, s az asszonyok millióival együtt ünnepli az egész világ. A haladó nők nemcsak a nők egyenjogúságáért har­coltak, hanem küzdöttek a két világháború között a fa­sizmus ellen, a háború el­len; az antifasiszta nőbizott­ságok mindenütt támogatták a nemzeti ellenállást, se­gítették a béke küzdelmét. A tőkés országok kivételé­vel mindenütt nagy sikere­ket ért el a nőmozgalom, de mind a tőkés országokban, mind a gyarmatokon egyre szélesebbre tárul a nők egyenjogúságáért vívott harc kapuja. A demokráciára olyan büsz­ke Svájcban a nőknek még ma sincs választójoguk. Szá­mos tőkés államban még ma sem sikerült kiharcolni a nőknek a férfiakéval egyenlő bért. Ahogy’ azonban erő­södnek a demokrácia erői. ahogy recseg-ropog a gyar­matosítók trónja a gyarma­tokon; úgy erősödik a nő- mozgalom és nincs messze az az idő, amikor a nők hely'- zete lényegesen megválto­zik majd ezekben az orszá­gokban is. 4 szocializmust építő or- szagokban a nők hely­zetének állandó javításáért folyó munka feltételei ter­mészetesen mások, mint a tőkés világban. Városunkban mintegy 5000 nő dolgozik különféle munkaterületen és beosztásban. Vállalatvezető­ket. tömegszervezetek veze­tőit, iskolák igazgatóit ta­láljuk közöttük, akik helyt­állnak és feladatukat mara­déktalanul végrehajtják. Egyetemeinkre, főiskoláinkra mind több és több női hall­gató kerül, akik az egyetem és főiskola elvégzése után a tudomány birtokában, öntu­datukban megizmosodva, munkahelyükön és a társa­dalmi élet minden megmoz­dulásában — összefogva a nőmozgalom valamennyi tag­jával — tovább növelik a nők társadalmi szerepét, le- küzdik’ a még elvétve jelent­kező és a nők egyenjogúsá­gát tagadó, maradi, reakciós nézeteket. A női dolgozók nemcsak vezetők, nemcsak funkcio­náriusok, hanem édesanyák asszonyok és feleségek is, % akik az otthonuk melegéért, { a család békességéért és nyu- í gálmáért is harcolnak. Meg ! kell minden nőnek értenie, ; hogy az otthon békéje szó- ! rosan összefügg a szocializ- j mns világméretű békeharcá- j val és ezért minden nő- ; nek kötelessége a szocializ- ; mus céljainak megvalósítá­sáért küzdeni, mert ezzel harcolnak az egyetemes bé­kéért, a családért, gyerme­keikért. i É ljen a nemzetközi nőnap 51. évfordulója! Éljen a világ asszonyai­nak összefogása a békéért, gyermekeink és mindnyá­junk boldog életéért! Arany István vb-titkár EGY DÉLELŐTT A JÁRÁSBÍRÓSÁGON ELÍTÉLT BOLTVEZETŐ A.M1NT ez Bz eddigiekből kiderült, a római birodalom tulajdonképpen csak a Duna vonaláig terjedt. Városunk és környéke ezért már nem tartozott közvetlenül Pan­nónia tartományhoz. A ró­mai őrtornyok és a túlsó part I ellenőrtornyainak katonasá- \ ga elsősorban védelmi szem- ; pontok m,iatt tartotta ellen- ! őrzése alatt a keleti folyó- ! part közvetlen környékét. Ez \ a terület éppen úgy, mint az < ország egész keleti fele bar- \ bár vidéknek, ún. barbari- \ kumnak számított a római £ hódítók szemében. A római J uralom idején a barbari- '/f kumban egymást váltogató % néptörzsek hol békésen, hol ^ ellenségesen néztek szembe ^ Pannónia tartomány külön- ^ böző fokon romanizált tör- j zseivel. £ Már a római uralom első j évtizedeiben komoly veszélyt jelentettek a birodalomra í nézve a dákok. Sajnos rend- í kívül keveset tudunk róluk XXXXXXXXXXXX\X>XXXXXV>XVC^XNX>XXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXX\.XXXXXXXXXXXXXXXXXXV A népvándorláskori Vác és környéke I. leleteiket egyelőre alig is­merjük megyénk területéről. Uralmuk igen rövid lehe­tett, mivel már az I. évszá­zad első felében kiszorították őket a keleti irányból be­vándorló szarmaták és rokon törzseik. ÉRTHETŐ, hogy a ró­maiak kezdetben jó szem­mel nézték veszélyes szom­szédjuk kiszorítását, de kez­deti jó viszonyuk a szarma- tákkal nem sokáig tartott. A társadalmilag már osztá­lyokra tagozódott szarmata törzsek nem viszonyultak ép­pen barátilag a provincia uraihoz, amely az egymás ellen vezetett véres hadjá­ratok egész sorában nyilvá- nf.ilt meg. A szarmaták rabló jellegű betöréseit Pannónia tartományba rendszerint a rómaiak megtorló hadjára­tai követték. Ilyen volt pél­2 tű törzsek, A IV. sz. utolsó ^ negyedében érkeztek kelet ^ felöl a hunok, akik a kör- £ nyező, barbár törzseket ősz- j szefogva jelentős birodalmat f alakítottak ki. í í A hunok anyagi emlékei j mind ez ideig még országos % viszonylatban is igen gyé- ^ vek. Itt szólnunk kell ar- ról a 'tét húnkori germán 'j sírról, amelyet Csőráron ta- % láttak, továbbá a Szob-Kál- fj várián feltárt gót temető- % ről. Az előbbi két sír anya- % ga ki is volt állítva a mii- ^ zeinn legutóbbi régészeti ki- f állításán. £ A RÓMAI, majd a hűn birodalom felbomlása utáni $ évszázadban az ország nagy j részét újabb germán erede- 'j tű törzsek szálták meg. Saj- % nos egészen a mai napig sem \ ismerjük sem a gepidák, sem / a longobárdok emlékeit Vác j vidékéről. f Dr. Kőszegi Frigyes j múzeumvezető lelő viselkedése miatt, részint arra való hivatkozással, hogy sok nem utazó nézője volt, holott ez elsősorban az utazó- közönség igényét kell, hogy szolgálja. Amíg az első kifo­gással magától értetődően egyetértünk, a második indo­kolást nem fogadhatjuk el százszázalékosan. Tudjuk, hogy Vác átutazó­állomás. de azt is mondhat­nánk, hogy utazó város, hi­szen több ezren járnak na­ponta ide, és ugyancsak több ezer váci utazik más városba, községbe, munkahelyére. E tény ismeretében azt javasol­hatjuk, hogy a MÁV a továb­biakban tekintse még fokozot­tabban szívügyének ezt a kul­túrvárótermet, ha kell, még az állomás másik végén levő — lé­nyegesen látogatottabb intéz­mény — az italbolt rovására is. Pozsonyi Béla HALÁLOZÁS Paál Lajosné Tankó Aran­ka. a Budapest környéki TÜ- ZÉP Vállalat váci telepének dolgozója 53 éves korában meghalt. Elhamvasztása előtt március 7-én délután 3 óra­kor búcsúztatják az alsóvárosi temetőben. A TÜZÉP Válla­lat és a városi nőtanács kép­viselője méltatja Paál elv­társnő munkásságát. Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak. akik özv. Bánkuti Mi- hályné temetésén részt vettek, sírjára koszorút és virágot he­lyeztek. ez úton mond őszinte, hálás köszönetét a Garay-család Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek. valamint a Váci Kö­töttárugyár dolgozóinak és a Honvédség 8116. sz. polgári al­kalmazottainak; akik drága kis­gyermekünk temetésén megje­lentek és sírjára virágot, ko­szorút helyeztek — ezzel szí- * vünk mély fájdalmát enyhítet­ték —. ez úton mondunk kö- £ szünetet. Molnár János és neje í ! !< Gyakorlattal rendelkező j németül tudó ‘ gyors- és gépírónőt keresünk \ Jelentkezés: ít Dunai Cement- ár Mészírű !< munkaügyi osztályán, Vác [ A Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet J vasárnap, március 12-én. £ délelőtt 10 órai kezdettel ^ taggyűlést tart í a Beloiannisz u. 3. alatti székházban, melyre minden tagot szeretettel meghív a Vezetőség 2 _____________________________ A bejáró munkásoik kultu­rális ellátottságának kérdése ■ fokozott mértékben állítja ref­lektorfénybe a kulturváróter- mek szerepét. Közel egy évti­zede már, hogy a MÁV a na­gyobb állomásokon létreho­zott ilyen várótermeket. A váci állomáson 1953. ja­nuár 1-e óta működik a kul- túrváróterem. Az állomás fő­nökétől érdeklődtünk ennek a hasznos létesítménynek az életéről. Mire e sorok napvi­lágot látnak, a kedves olvasó bizonyára már saját szemével szemlélheti a változást: a kul­túrvárótermet újjávarázsolják. Mindenekelőtt kifestik és új bútorzattal látják el, az or­mótlan, nagyméretű asztalok helyébe négyszemélyes kis asztalkák kerülnek praktikus csőszékekkel. A kultúrváróterem könyv- állományát központi alapból fedezik, és helyi javaslatok alapján állandóan felújítják. A több mint 200 kötet könyv zömében noveUáskötetekből áll, ami megfelel az intéz­mény jellegének, hisz a vo­natra várakozó ember nem­igen ér rá regényt olvasni. — De erre is van példa — mondja beszélgetés közben Szép Gyula, az itt szolgálatot teljesítő vasutas. — Főként a rendszeresen vonalra várako­zó diákok, folyamatosan ol­vasnak el egy-egy regényt. A váróterem látogatóinak a ■ könyveken és folyóiratokon I kívül 4 sakk-készlet és 2 do- I minő, valamint rádió áll ren­delkezésükre. A rádiót a hí- | rek és szórakoztató zenei mű- j sorok idején szokták üzemel- j tetni. Sajnálatos, hogy né- j hány hónapja a televízióké­szülékeket országos rendelke­zéssel távolították el az ösz- szes kultúrváróterem bői, ré­szint a közönség nem megfe­fogasolás mindig a vetés irányában történjék. Mindaddig nem szabad a vetésre rámennünk, amíg a gabona fejlődése meg nem in­dul. Ezt az időpontot a nö­vény új levélképződése, meg­induló bokrosodása jelzi. Szá­raz. szeles, hideg, fagyos idő­ben, valamint sáros földön ne íogasoljunk. A vetés foga­solására a borús, meleg idő a legalkalmasabb. Fogasolás helyett a küllős- kapát is alkalmazhatjuk. A tavaszi ápolás legfonto­sabb munkái ezek. A gépál­lomásnak és a tsz-einknek ko­molyan fel kell készülni a munkára, és a meglevő ag­rotechnikai eljárásokkal bizto­sítani őszi vetéseink fejlődé­sét. Dávid Mihály Híradás 18 nj könyvről A Széchenyi utcai bőit újdon­ságai: Frei: Vietnami tavasz, Mnacko: Az ítélet éjszakája, Uni­versum 2.: ismeretlen ismerő­sünk; a macska (Kossuth) — Kosztolányi Dezső: Pacsirta— Aranysárkány. Molnár Ferenc: Színház (Szépirodalmi) — Mar­ton Béla: Utazás a Venusra. Ben- csátli Aladárné: Kisdiák, nagy- diák a munkáscsaládban. Plecha- nov: A vallásról, Foster: a vi­lág szakszervezeti mozgalmának története (Táncsics) — Bóka Lász­ló: Alázatosan .jelentem (Mag­vető) — Victor Hugo: Nyomorul­tak I __II.. Suetonius: Caesarok é lete (Európa) — Szabó Miklós: A 117-es ügynök (Zrínyi) — Taci­tus válogatott művéi.. Mezei And­rás: Deákok és lovagok. Plazzini: Akik túlélték a vízözönt (Gondo­lat) — Fischer Edwin: Beethoven zongoraszonátái (Zeneműkiadó) — Államigazgatási kézikönyv (Köz- gazdasági). Négy tanácstag fogadóórája A március elején megtartott, eddigi fogadóórákon több válasz­tó kereste fel a tanácstagokat, hogy feltárja problémáit, segít­séget kérjen közérdekű felada­tok megoldására. Most folytatód­nak a fogadások. Ma, kedden, Mészáros Miklós, szerdán Hajdúk Károly, csütörtökön Pomozi Mik­lós, pénteken Szikora Pálné tart fogadóórát a városi tanács I. emelet 62-es szobájában, délelőtt 8-tól 10 óráig. A szép márciusi napok ki­csalták a gépállomások, ter­melőszövetkezetek tagjait a határba. Ki kell használnunk minden kedvező napot a na­gyobb gabonatermés biztosí­tására. Helyes kétszer fejtrágyázni. Igen jó eredményt ért el a kétszeri fejtrágyázással az elmúlt gazdasági évben a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet, ahol homokon 11 mázsás átlagtermést takarítottak be őszi árpából. A másodszori fejtrágyázást május közepén a fagyosszentek idején adjuk, amikor a búza körülbelül 35—40 cm magas. A tapasztalatok szerint ezzel a i'ejtrágyázással gyorsabban fe­jezi be a búza a szárbaindu- lást. Az őszi gabona, főleg a bú­za fogasolására általában minden tavasszal szükség van. A helyes időben elvégzett fö- gasolás. a jobb salétromkép­ződés megindításával, erőtel­jesebb fejlődést hoz létre. Ezzel egyidőben a fogas irt­ja a vetésben a magról kelő, gyenge gyomokat is. Ehhez a munkához mindig éles, és a szükséghez mért súlyú-’ fo­gast használjunk. A tavaszi gyelembe veve, hathonapi fel­függesztett börtönbüntetést ka­pott. Az ítélet nem jogerős. Árdrágító üzérkedés Ezzel a váddal állt a Váci Járásbíróság tárgyalótermében Térmegi István nagybörzsönyi üdülőgondnok. 1960 nyarán nagy mennyiségű bort vásárolt és — bár kimérési engedélye nem volt — azt ötvenszázalé­kos felárral tovább adta az üdülő vendégeinek. Pálinkát is beszerzett: ezt dupla áron mérte ki féldecinként. A vád beigazolódott. Tér­megi elismerte bűnösségét. 300 forint pénzbírsággal sújtották. Az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett. Jung Ferenc, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat nagymarosi 61-es számú boltjának volt a vezetője. Állásában megma­radt akkor is, amikor az üz- j letet a Pest megyei Iparcikk I Kiskereskedelmi Vállalat vet­te át. A bizalomnak nem felelt meg teljes egészében. Auto- szifon-patronok árának hely­telen könyvelésével 10 560 fo­rint jogtalan vagyoni előnyhöz jutott. Egy ízben leltározás­kor 4956 forint hiánya volt, A Váci Járásbíróság társa­dalmi tulajdon hűtlen keze­lése címén vonta felelősségre. A tanúk kihallgatása után, az enyhítő körülményeket fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom