Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

M»F HECfF.I ífCírlart 1961. MÁRCIUS 1. KEDD Kincsek az óceán mélyén A moszkvai Óceanológiai Intézet munkatársai rend­szeresen vizsgálják az óceá­nok vizének összetételét és a fenéklerakód ást. Eddig mintegy hatvan féle anya­got mutattak ki az óceá­nok vizében. Az összes ten­gerek réztartalmát ló mil­liárd, urántartalmát 20 mil­liárd, ezüsttartalmát íélmil- liárd és aranytartalmát 10 millió tonnára becsülik. A nagy vízmérőn,yiséghez viszo­nyítva ezek á számok csekély fémtartalmat jelentenek. Lé­nyegesen fontosabbak a ten­gerek fenekén található ér­cek, elsősorban mangán tar­talmúak. Például: a Csen­des-óceánban a mangánlar- talmú rögök átlagosan négy­zetcentiméterenként húsz gramm sűrűségben fordul­nak elő. A VAKOK LÁTNAK Az amerikai Columbia-egye- tem szemorvosa, dr. Wiliiam Feinbloom tükrökkel kombi­nált szemüveget készített, mely a szembe jutó fénysuga­rakat háromszázszorosára erő­síti fel és a gyenge látásúak, akik a normális látási képes­ségnek csupán 2 százalékával rendelkeznek, lehetővé teszi a látást. Új konzerválási A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának biofizikai la­boratóriuma a konzerviparral együttműködve, új burgonya- konzerválási eljárást dolgozott ki. A tárolt burgonyát radio­aktív kobalttal kezelik. A burgonyával töltött szokásos siló közepére egy kis tubust helyeznek el radioaktív „ko- baltatlan’-nai, mely atomjai­nak szétesése gammasugara­kat szabadít fel. Ezek meg­akadályozzák a burgonya csí- rásodását. A sugárzás beszün­tetésével azonnal megszűnik a burgonya radioaktivitása, úgy, hogy elváltozás nem ke­letkezik ízében é® tápanyagai­ban. FÖLDRENGÉSÁLLÓ HÁZAK A Szovjetunió turkméniai területén a gyakori földren­gések miatt eddig földszintes faházakat készítettek. Újab­ban szükségessé vált többeme­letes tégla-, kő-, betonházak építése is. Az építésnél a föld­rengés hatásainak ellensúlyo­zására acélrugózást alkalmaz­nak az épületalapök és a fölé­jük helyezett vasbetonkeretek között. A víz- és csatornázási vezetékekbe az épületbe lépés helyén rugalmas összekötő anyagokat használnak. Univerzális vontató A mezőgazdasági vontatók különböző terepen való al­kalmazására eddig külön konstrukciójú vontatókat gyártottak. Négy éve folyta­tott kísérletek eredménye az NDK, RS—09. vontatója, melyet a Mezőgazdasági Aka­démia kutatói fejlesztettek ki. A vontató kiegészítő tol­dalékokkal különféle tere­pek nehézségeit leküzdheti. A vontatókerék oldalára sze­relt csuklós kombinációs szerkezet beállítható púira talajon talpszélesítésre, csu- szamlós terepen kapaszko­dók kialakítására, mocsaras területeken pedig a besüp- pedést keréktoldalék aka­dályozza. Bö a választék Milyen továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek várják az idén a fiatalokat A kombinációs szerkezet kapaszkodásra állítva. Az RS—09. vontató alapállasa. Tranzisztoros óra Svájcban hatévi kísérlet- lag felesleges. Működésének sorozat eredménye a ,,secti- alapja egy elektromágneses con” elektromos óra. Egy hó- inga-mű, nagyteljesítményű nap alatt egy percen belüli, naponta két másodperc el­térés lehetséges. Pontossága cronométeirével egyenlő, te­hát utámaigazítás gyakorlati­ROBOTGEP Az ember számára életve­szélyes helyen szükséges kü­lönböző munkák elvégzésére készítették Amerikában. Két fogóval ellátott karján három dupla csukló van és ereje ólomtégla felemeléséhez ele­gendő. Olyan finom tapintású, hogy villanyégőt is ki tud erőssége távolról szabályoz­ható. Két televíziós kamera külön karokra felszerelve biz­tosítja a készülék munkájá­nak ellenőrzését, akár har­minc méter távolságról is (ál­talában elkülönített helyiség­ből). A csuklókon elhelyezett mikrofonokon keresztül a ke­cseréLni. A finom tapintást a zelő a kézmozdulatok zaját is fogóujjak végére szerelt fel- hallhatja. A távirányítású fújt párnácskákkal biztosítót- munkagép kis kerekeken ták. Az ujjak nyomásának mozog. Az első hírközvetítő mesterséges hold Ebben az évben szilárd üzemanyagú rakétával hírköz­vetítő, mesterséges holdat ké­szülnek fellőni az Egyesült Államokban. A műhold pálya­sebessége olyan les?, mint a Föld forgási sebessége, tehát egy meghatározott ponton mozdulatlannak fog látszani. A mesterséges hold 32 500 kilo­méter távolságra lesz a Föld­től. A 72 centiméter átmérőjű műhold lehetővé teszi egy idő­ben több száz rádió- és tele­vízióadás közvetítésének átvi­telét Amerika és Nyugat- Európa között. A későbbiek fo­lyamán több ilyen műholddal kívánják megoldani a rádió­közvetítést az egész Földön. tranzisztoros mikromotorhoe kapcsolva. A kereskedelem­ben használatos 1,5 Voltos elemmel két évig is műkö­dik. Az elem feszül tségiai­gadozása nem befolyásolja az óra pontosságát. * Éjjeliőrök nagyobb biztonsága Osztrák találmány, a gu­mibothoz hasonló fabot, mely egy drótnélküli riasztóberen­dezéssel van ellátva és egy gomb megnyomására a köz­pontban vészcsengőt hoz mű­ködésbe. Ifelvesírsi«* tanulás robot-játékkal A gyerekek részére rende­zett párizsi kiállításon „elekt­romos helyesíró” játékot mu­tattak be. A gyermek billen­tyűk segítségével tetszés sze­rinti szavakat alkot, de a leg­kisebb helyesírási hibánál is kigyullad egy figyelmeztető lámpa. Az általános iskolákból ez évben a tavalyinál csaknem 20 000-rel több tanuló kerül ki. A középiskolák az idén mintegy 50 000 tanulót vesz­nek fel az első évfolyamra. Közülük csaknem .35 000 a gimnáziumokba, mintegy 15 ezer pedig a technikumokba kerülhet. Valamivel nagyobb lehetőség nyílik a továbbtanu­lásra a szakmunkásképzésben. Ebben az évben a külön­féle vállalatoknál, illető­leg a szakmunkásképző iskolákban köze] 55 000 fiatalt vesznek fel — legtöbbet a népgazdaság igényeinek megfelelően a ne­hézipari. vas- és fémipari, il­letve az építőipari szakmák. Jelentősek a mezőgazdasági szakmákban megnyíló tanuló­képzési lehetőségek. Az idén több mint 4000 — közte 1000 kertész. 1000 növénytermesztő, 700 állattenyésztő, körülbelül 240 erdészeti és 950 mezőgaz­dasági gépszerelő .tanuló fel­vétele várhaló. Az egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények ebben az évben mintegy 8000 első éves hallgatót vesznek fel, vagyis a kö­zépiskolákban végzők 25— 30 százalékát. Ezenkívül széleskörű szak­képzési lehetőség nyílik az érettségizettek számára. Az ipari, kereskedelmi, illetve mezőgazdasági tanulóképzés keretében az érettségizett fia­talok lényegében valamennyi szakmára jelentkezhetnek és rövidebb — általában másfél­két év — tanulmányi idővel szerezhetik meg a szakmun­kás-bizonyítványt. A szak­mák igényeit és az érettségi­zettek érdeklődését figyelem­be véve különösen tekintetbe jöhetnek a lakatos, a motor­szerelő. a szerszámkészítő, az esztergályos és a különféle műszerész szakmák, továbbá a vendéglátóipari felszolgálói, valamint a kereskedelmi — különösen a vas-, kultúrcikk- és műszaki piadói — szakte­rületek. Az egészségügyi szakisko­lákban ez évben több mint 2000 érettségizett fiatal felvételére van le- hetőségr. A mezőgazdasági szakoktatás területén ez évben legalább 400 érettségizett fiatalt vesz­nek fel a kétéves mezőgazda- sági technikumok. Nem kielégítő az érdeklődés a kohászati, illetve meleg­üzemi szakmák, az öntő és kovács, a lakatos, esztergá­lyos, a hegesztő, fényező-má- zoló szakmák iránt. Ezekben tavaly mintegy 3000 tanuló­hely maradt üresen, pedig az ipar e területein feltétlenül szükséges a szakmunkáshiány kiküszöbölése. Az említett szakmák megbecsült munka- területei társadalmunknak, jó a fizetés és a munkafeltéte­lek is évről évre javulnak. Ugyancsak probléma van az épitőipari, elsősorban a kő­műves, ács, tetőfedő szakmák­ban, ahol főként a városi fia­talok jelentkezése. nem kielé­gítő, pedig ez a mindinkább szerelőiparrá változó munka- terület egyre magasabb kép­zettségű szakembereket igé­nyel. A mezőgazdasági szak­munkásképzés lehetőségeit sem használja ki a falusi fia­talság, bőven kínálkozik ta­nulási lehetőség az állami gazdaságokban, a gépállomá­sokon és a termelőszövetkeze­tekben. Az általános iskolákban végzők számára, akik a nyolcadik osztály elvég­zése nélkül lépnek ki az iskolából, viszonylag kor­látozottak az. elhelyezke­dési lehetőségek. Az ilyen fiatalok főként mint segédmunkások találhatnak foglalkoztatást, rövidített munkaidővel (napi 4—6 órá­ban). A középiskolákban, il­letve az általános gimnáziu­mokban végző és tovább nem tanuló fiatalok előtt legna­gyobb a felvételi lehetőség az iparban, a közlekedésben, il­letve a mezőgazdaságban, ahol munkásként helyezkedhetnek el. Munkájuk közben később szakmunkás-képesítést is sze­rezhetnek. vagy a felsőbb ok­tatási intézmények esti és le­velező tagozatain tovább is tanulhatnak. Sok érettségizet­tet vesz fel évente a posta és a MÁV is. Emellett általános az a törekvés, hogy a műszaki ügyvitel és az adminisztráció nem szakképzett munkaerő­szükségletét mindinkább érett­ségizettekből fedezzék. Az érdekelt fiatalok rész­letes tájékoztatásért első­sorban osztályfőnökükhöz, illetve az iskolák igazga­tóihoz forduljanak. A felvételi, illetőleg elhelyez­kedési lehetőségekről a végző évfolyamok osztályfőnökei, va­lamint az igazgatók, továbbá az illetékes egyéb szervek: tanácsok, ifjúsági szervezetek számára részletes tájékoztatás készül, amelyet még ebben a hónapban brosúra formájában is Idádnak. Azok a fiatalok, akik közvetlenül munkába kívánnak lépni — vagy a fel­vevő vállalatoknál, illetőleg szövetkezeteknél jelentkezze­nek, vagy pedig tájékoztatás és munkába' irányítás céljából forduljanak a területileg ille­tékes tanács munkaügyi osz­tályához. ahol megfelelő se­gítséget kapnak. (MTI) Vasadon meggyfával ültetik be az utcákat A rövidesen meginduló fá­sítási hónáp keretében Va­sad község belterületén to­vább folytatják a közterü­leteken tavaly megkezdett fásítást. Már a múlt évben is úgy határozott a tanács, hogy az utcák járdaszegélyére gyü­mölcsfákat telepítenek. Szil­va- és meggycsemetéket ül­tettek ki, de mert a szilva nem vált be, most csupán meggyet ültetnek. Az ut­cákra az idén további négy­száz, a Köztársaság térre pedig 60 darab meggyfa ke rül. A tér fásítására a köz­ségfejlesztési alap pénzén vá­sárolnak csemetéket, az ül­tetést pedig társadalmi mun­kában végzi el a lakosság. Az utcák gyümölcsfával tör­ténő beültetése viszont tel­jes egészében társadalmi munkával valósul meg. Min­den háztulajdonos a maga háza elé saját kertjében, vagy szőlőjében nevelt csemetéket ültet, amelyik pedig nem ren­delkezik saját meggyfacse­metével, az megvásárolja, így a fásítás mintegy 40 ezer forintos költségét úgyszól­ván teljes egészében társa­dalmi munkával fedezik. Pár év múlva a község valóságos meggyerdő lesz. A gyümöl­csöt, a téren levő fák ter­mésének kivételével, amely a község tulajdona lesz, min­denki a saját háza előtt ma­ga szüreteli. Becsben bemutatták H. Kirst A tisztek gyára című forgatókönyvéből készült nyu­gatnémet filmet, amely azt az álláspontot képviseli, hogy az egész náci rendszer egy aljas kisebbség uralma volt a né­met népben, s a nép nem akarta a háborút, de nem volt ereje ellene harcolni. A film jó színészi játékkal álcázva féligazságokat mutat be. Loccsanva örvény­lik a víz, lapát nyomja az öreg. jobbra-balra táncoló ladikot. Piros em­ber hajtja — a Kis- Dunán. — így megyünk aratni — mert jég nincs. — Aratni meg kell.-. — Ügy! — S nehéz? | — Jégről? i Hogy lenne! Dől a nád, mint a búza, de nem kapatos. — Mennyi hullhat lábról... — Jó időben 100 kéve is. Három ez­rest is megkeres­hetek! De így ku­tya dolog. Térden állok egész nap a csónakban, úgy vá­gok. — Mesterség ez? — Hát mindenki nem érti, hamar *yjádorózácj l i 'cin ■megvágja magát a náddal. Meg hát üytájt tücsök lesz az ember, ha kilép, a zsombékon meg­süllyed a lába ég a csizma tele megy... Este sietni kell ha­za ... Volt nehe­zebben is: ötven­hatban az árvízkor. Csak fordulásnyi he­lyem volt a Csúcs­szigeten, ahol a há­zam. Körül víz. Se ki, se be a jegektől. Méteres töltést ' :- tam. Benn a jószág. Velem együtt bőg­tek. De vége lett. Egy kis csönddel emésztjük a jeges Dunát — jószágos- tól. — Hányszor volt náthás az idén? — Egyszer. Mikor kifogyott a borunk! A bor az kirázza a náthát. (Bólint, mint­ha' most is foga közt erezné a szőlő levét.) Végez az em­ber, bevesz egy li­tert, s elfelejti, hogy mi volt tegnap. — De azt nem, hogy ma ... — Azt nem, mert akkor baj van! — S a téli aratás milyen kosztot kí­ván? — Legjobb a hur­ka, a disznóság meg — na. a szőlőleves. (Neveti, hogy me­gint ide lyukadt és egész jó kedve tá­mad.) A krumpli nem jó, mert attól bogár nő a nádvá­gón (nevet). — A hal? — Nem szívelem! A disznószálka nem oly veszélyes. —És meddig csi­nálja még az ipart?! — Hatvanöt-het- ve nig. — Nyáron, merre? — (A szigeti kis ház felé mutat) Ott­hon ... a jószágnál, s a kertecskében . .. Szentivánszky Mi­hály, a nádiizem egyik legjobb em­bere a — csöndes Duna a nádasok ismerője. Aki még vagy húsz évig akar aratni. Addig nem jöhet ide más kaszás. Most ús&ik a csó­nakja az alkonyban. Csöndben, ringva — akár egy óriás szál­ka. (t. gy )

Next

/
Oldalképek
Tartalom