Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

«» MECfEI if £ írtán 1961. MÁRCIUS 1. SZERDA ÖTLETEKBŐL — MILLIÓK Áramtakarékosság fúrógépek üresjárásánál A fúrógépek főkapcsolójá­nak bekapcsolásával a motor mindaddig működik, amíg a kapcsolót ki-állásba helyezik. A valóságos munkaművelet | azonban lényegesen rövidebb 'ideig tart és mindaddig, amíg a munkadarabot átfogják, be­helyezik, beállítják, cserélik, a gép bekapcsolt állapotban marad és üresen járva rossz teljesítménytényezővel terheli a hálózatot, másrészt fogyasz­tást is jelent. Az újítással a fúrógép mo­torjának üres járása mini­mumra csökkenthető, úgy, hogy a főkapcsoló bekapcso­lása után is a motor csak ab­ban az esetben indul meg, ha a munkakart lehúzva, a fú­rási művelet már végrehajt­ható. Ez oly módon érhető el, hogy a munkakarral együtt mozgó főtengely, illetve an­nak tartócsapágyháza, amely­re tetszés szerinti módon üt­köző szerelhető, a felső vég­állása közelében nyomógom­bot (segédérintkezőt) működ­tet, amely a hajtómotor áram­körét megszakítja. így a felső holt helyzetben a motor min­dig kikapcsolt állapotban van és csak abban az esetben ke­rül üzembe, ha a munkakart munkavégzés céljából lehúz­zák. * 1 Az egyfázisú motor esetén a segédérintkező közvetlenül a motoráramot szakítja meg, míg háromfázisú motor ese­tén a mágneskapcsoló indító áramkörét. A segédérintkező felszerelése, illetve a _kikap- csolást végző ütköző elhelye­zése minden esetben a fúró­gép típusától és az adódó le­hetőségektől függ. Elhelyez­hető a nyomógomb közvetle­nül a főtengely meghosszab­bításával, vagy oldalt a fúró­gép öntvényvázán is. (Az újítás dokumentuma megszerezhető: Székely Fe­renc, Horváth József, Transz­formátor Kisipari Szövetkezet, Budapest.) Gumirugós géptám A különböző szerszámgépe­ket: köszörű, forgácsoló, fi- nomíúró, superfiniselő, csap­ágyfárasztó gépeket nagy álta­lánosságban mereven alapoz­zák. E megmunkáló és egyéb gépek merev alapozása a kö­vetkező hátrányokkal jár: le­hetővé válik, hogy a talajrez­gések, illetve a környező dur­vamegmunkáló gépek, jármű­vek által okozott rezgése^ át­terjedjenek a megmunkáló és vizsgáló gépekre. A rezgések károsan befolyásolják a pre­cíziós gépek működését, a megmunkált alkatrészek felü­leti finomságát, alakhűségét, például golyógyártásnál, befo­lyással van azok sokszögűségé- re, ovalitására. A mereven le­alapozott szerszámgépeket az üzem átrendezések alkalmával (új termelési ciklusnak meg­felelő átrendezés, gyárrészleg átköltöztetés vagy amikor a gépeket a TMK-ba visszük nagyjavításra), mindannyiszor fel kell bontani a beton alap­ról, majd az új helyén való üzembe helyezésnél a gépet újra alá kell betonozni. Az újítás a fenti hiányossá­gok kiküszöbölésére, az olcsó gépalapozás érdekében a meg­munkáló gépeknek és egyéb berendezéseknek, gumirugós géptámra való alapozását ja­vasolja. A gumirugós géptámok ter­mészetesen nem helyettesíthe­tik a különleges mérőszobák, illetve mérőgépek által igé­nyelt abszolút rezonanciamen­tes speciális alapokat, de a gu­mirugós géptámok alkalmazá­sa a fent felsoroltak alapján előnyös. (Részletes felvilágo­sítást ad: Nagy György, Cse­pel Vas és Fémművé^ Készü­lék és Szerszámgyára.) Univerzális kézikocsi Gyárakban és épületeknél végzendő karban tartó mun­kák gyors elvégzését, vala- tnint annak gazdaságosságát nagymértékben befolyásolja a | munkához szükséges állvá­való állítását teleszkópos csövek, valamint a csöveken kiképzett furatok és a fura­tokban elhelyezendő 8 mil­liméteres zárható csapok biz­tosítják. Az állványszerkezet nyok és a javítás jellegei- I különböző magasságokra va­. ^ , g§yg| '.'1 j y' íll 1 ■Ili á- o ÉÉI *r5w«í 1 mm m Szétszedett állapotban tői függő anyagok helyszín­re történő szállítási módja. A 3,5—i méteres munkama­gasság elérésiéhez szükséges hagyományos állványok (tal­paslétra, 1 méteres és 2 mé­teres bakkállvány, „»-palló stb.) szállítása, terjedelménél és súlyánál fogva gépi szál­lítóeszközt és sok faanyagot, munkaidőt igényel, amely a kisebb volumenű építő és javító munkák költségét je­lentős mértékben emeli. Ezt a régi, költséges mód­szert, hazánkban most öt­letes megoldásokkal megvál­toztatták. A karbantartási munkák költségeinek csök­kentése, valamint az ahhoz szükséges munkaidő lerövi­dítése érdekében a szakem­berek olyan univerzális ké­zikocsit szerkesztettek, amely építésénél fogva részben egy összecsukható állványt képez, s így egyesíti magá­ban valamennyi hagyomá­nyos állványfajtát, másrészt annak első része egy kor­szerű kivitelben készült, vo­nalainál fogva városi hasz­nálatra is igen alkalmas könnyű szállítóeszköz. A ko­csin elhelyezett nyitható állványszerkezet felépítése egyszerű és gyors, egy, illet­ve két dolgozó 2—3 perc alatt biztonságos, nagy te­herbírású (500 kg) munka­állványt szerelhet fel. Az állványszerkezet felsze­relt állapotban is gördíthe­tő, amelyet az állvány alatt elhelyezett tömör gumikere­kek biztosítanak. A gördülő kerekek az állvány haszná­latba vétele előtt egy arra rendszeresített csap elhelye­zésével rögzíthetők. Az áll­vány különböző magasságba ennyi az egesz átállításánál ló átállításánál a biztonsá­gos keresztmerevítést ugyan­csak teleszkópos csövek, va­lamint egy-e,gy jobb-bal me­netes feszítő és rögzítő csa­var teszi lehetővé. Az áll­vány 1,5 négyzetméter fe­lületű munkaterületét fém­keretbe épített palló képe­zi, amelyen a biztonsági elő­írásoknak megfelelően láb­rácsok és csukható védő­korlátok vannak felszerelve. A felépített állványra való feljutást a különböző ma­gasságokhoz állítható létra biztosítja, amely a pallókat magában foglaló fémkeret­hez kapcsolható. Az univerzális kézikocsi, a rajta elhelyezett, csukott ál­lapotban levő állványszerke­zet szállításával egyidőben anyagszállításra is használható. A munkához szükséges anyagok és szer­számok elhelyezését a kocsi­ra épített 0,15 köbméter be­fogadó képességű fémtartály biztosítja amely kőműves jel­legű munkálatoknál tégla, stb. szállítására is alkalmas. Az ilyen jellegű munkála­toknál az úgynevezett kő­műves hordó láda használa­tát a kézikocsi alkalmazása feleslegessé teszi. A kézikocsi vízszintes állapotba való rög­zítését a kocsi két oldalára, elhelyezett fel- és lecsukható rögzítőlábai biztosítják, ame­lyek egyébként a kocsi to­vábbítására szolgáló fogantyút is helyettesítik. Az univerzális kézikocsi, a rajta elhelyezett állványszerkezettel, valamint a szállított anyagokkal együtt igen könnyen mozgatható, amelyet az egyenlő súlyel­osztás és a kocsi abroncsai­nak gumírozása biztosít. Az univerzális kézikocsi­nak emeletekre való fel- szállítását. akár állvánnyal együtt is, a kocsi négy sar­kában elhelyezett horgok te­szik lehetővé. Az ismertetett kézikocsi alkalmazása gazdaságos. mivel szerencsés módon egye­síti magában a hosszú élet­tartamú, biztonságos és egy­szerű, állítható állványszer­kezetet és a könnyű szállí­tóeszköz — gyakorlati ta­pasztalatok alapján kimu­tatható — összes jó tulajdon­ságait. Az újítás • értékelésé­nél figyelembe verték, hogy alkalmazásával nemcsak fel­vonulási költséget, munka­időt. hanem faanyagot lehet megtakarítani, és azt, hogy szállítása lényegesen egysze­rűbb a korábbiakban fel­használt állványok szállítá­sánál.' s ennélfogva emeleti helyiségekbe való szállítása lényegesen kevesebb fizikai munkát igényel, továbbá, hogy tárolása kis‘helyen is megold­ható. (Az újítás adatai és doku­mentumai megszerezhetők Slinger Jánosnál, Döller Ist­vánnál, Tóth Ferencnél és Sas Ödönnél, . Bp., II. kér. Házkezelési Igazigatóság., va­lamint az Országos Találmá­nyi Hivataltól) Mivel permetezzük a fákat nyugalmi állapotban? A gyümölcsfák rügyfaka- dás előtti — nyugalmi álla­potban történő — permete­zésének nagy fontossága van. Több veszélyes kártevő elleni eredményes védekezés alapja a rügyfakadás előtti permetezések szakszerű el­végzése. Nyugalmi állapot­ban megvan a lehetőség ar­ra, hogy a permetlevet el­juttassuk a korona legrej­tettebb részeibe is, olyan helyekre, ahova a lombos ál­lapotban történő permetezés­kor nem juthat permetlé. Ugyanakkor ebben az időszakban olyan jó hatású növény­védőszereket is használ­hatunk (sárgaméreg, gyümölcsfaolaj), ame­lyeket perzselési veszély miatt lombos állapotban nem használhatnánk. . A rügyfakadás előtti per­metezéseket elvégezhetjük, \ mihelyt az időjárás erre le­hetőséget nyújt. Fagymentes február végi napokon, szél­csendes időben már meg­kezdhetjük e munkákat. Per­metezés előtt azonban fel­tétlenül végezzük el a szük­séges fatisztogatási munkát. A nyugalmi állapotban tör­ténő permetezéseket min­den esetben áztatásszerően végezzük, tehát úgy, hogy a permetlé a gyümölcsfa min­den egyes részét érje és alaposan nedvesítse át. Gyümölcsöseinkben válto­zatlanul egyik legsúlyosabb kártevő a kaliforniai pajzs- tetű ellen is a nyugalmi ál­lapotban tudunk legeredmé­nyesebben védekezni. A pajzstetű elleni, nyugalmi állapotban történő permete­zésekhez több növényvédő- szert is tudunk ajánlani. Erősen pajfcstetves gyümölcs­fáknál Novendát (sárgamé­reg) ajánlunk. A Novendá- ból 1.5 százalékos—2 száza­lékos permetlevet kell hasz­nálni. Erős méreg, ezért fel- használásig „az erős méreg" tárolási szabályainak megfe­lelően száraz, hűvös helyen kell tartani. Permetlé készí­tése céljából kimért szert kö­rülbelül kétszeres mennyi­ségű vízzel híg péppé ke­verve a szükséges mennyi­ségű vízhez kell önteni. Csak rügyfakadás előtt al­kalmazható. 1.5—2 százalékos permetlé töménységben (bim- bólikasztó ellen 1,5 százalé­kos, pajzstetű és sodrómoly ellen kétszázalékos). A zöld növényi részeket már kis töménységben is leperzseli. Az összes áttelelő rovarkár­tevők ellen hatásos. A ro­varok tojásait is elpusztít­ja. Hatása olyan erős, hogy a permetezett felületen át­menő rovarok is elpusztul­nak. Főképpen pajzstetűk és bimbólikasztó bogarak ellen alkalmazzák áztatásos per­metezéssel. Keverhető mész- kénlével és bordóilével. Használatánál a munkavédel­mi előírásokat a legponto­sabban be kell tartani (vé­dőfelszerelés, permetezés utáni mosakodás stb.). A szer használata rovar- és tojásölő hatása miatt — ház­táji —, de különösen az üze­mi gyümölcsösökben foko­zódik. Mivel a Novendának gombaölő hatása is van. Novendás permetezés ese­tén gombabetegségek el­len rügyfakadás előtt bordóilével permetezni nem szükséges. Ajánljuk továbbá a gyü­mölcsfaolajos permetezést. Al­ma- és körtefáknál ötszázalé­kos (100 liter vízhez öt kg gyümölcsfaolaj), csonthéjasok­nál (szilva, ringlófáknál) négy- százalékos töménységű gyü­mölcsfaolajos permetlevet használunk. Gyümölcsfaolajos permetezést azonban csak há­romévenként* alkalmazzunk, mert a gyümölcsfaolaj rend­szeres, évenkénti használata mellett a fák olaj-untságot kaphatnak. Nagyon kell ügyelni a permetlé helyes el­készítésére. A gyümölcsfa­olajos permetlé elkészítése a következőképpen történik: 100 liter permetléhez öt kilo­gramm gyümölcsfaolajat mé­rünk tiszta edénybe. Ezután félliterenként majd literen­ként folytonos keverés mel­lett öt liter vizet adunk a gyümölcsfaolajhoz. A továb­bi 90 liter vizet 5—10 lite­renként adagolva, állandó ke­verés mellett öntsük a törzs­oldathoz. Sohasem szabad a vízre rá­önteni a gyümölcsfaolajat, mert így nem lehet alaposan elkeverni és nem kapunk jó permetlevet. A permetlé el­készítéséhez mindig lágy vi­zet használjunk. Ha kemény víz áll rendelkezésünkre, úgy hektoliterenként 5—10 kilo­gramm mosószódával lágyít­suk a vizet. Arra is ügyel­jünk, hogy a víz hőfoka leg­alább plusz 5—8 C-fok le­gyen, mert az ennél hidegebb vízben az olaj nem jól emul- gálódik. Gyenge vagy közepes pajzs- tetűfertőzés esetén, valamint ha az elmúlt évben gyümölcs­faolajjal permeteztünk, flo- ristella kénporból készült té­li higítású mészkénléveT is vé­dekezhetünk. A téli higítá­sú mészkénlével a pajzstetű mellett egyúttal a liszthar­mat gombabetegség, vala­mint a takácsatka ellen is védekezhetünk. Ahol nem áll rendelkezésre am mészkénléfőzéshez szüksé­ges felszerelés, továbbá kisebb háztáji gyümölcsösökben téli higítású mészkénlé helyett használhatunk gyárilag ké­szített szilárd mészkénlét, Neopolt. A Neopolból ríigyfaka­dás előtti permetezéseknél 100 liter vízhez öt kilo­grammot kell adni. A kéntartalmú szerek hasz­nálatának különösen nagy je­lentősége van, egyes olaj iránt érzékeny fák permetezésénél — például őszibaracknál —, mert ezek a gyümölcsfák még nyugalmi állapotban sem bír­ják az olajos permetezőszere­ket. Monilia, varasodás és egyéb gombabetegségek ellen rügyfakadáskor egyszázalékos bordóilével permetezzünk. A bordóilé helyett hasz­nálhatunk DNRB-pasztát, melyből 0,4 százalékos per­metlevet kell alkalmazni, va­lamint Vitigran peimetezőszert is. Vitigranból 0,5 százalékos permetlevet kell használni, nyugalmi állapotban történő permetezéseknél. Várhegyi János Tegyük Budapest strandjává a soroksári Duna-ágat! S a munkahelyen egészen rövid idő alatt ilyenné „varázsolható'’ A soroksári Duna-ág me­gyénk egyik legjelentősebb olyan területe, amely szépségé­vel, romantikájával és kö­zelségénél fogva a fővárosi dolgozók nyári kirándulóhe­lye, a főváros strandja is lehetne. Csendes, nyugodt víztükre, zegzugos partjai, a madárdalos partmenti erdők és vízrehajló vén fák mind­mind kellemes látványt nyúj­tanak és felüdítik az arra járókat. A soroksári Duna-ágnak közelségénél és a partvonulat változatosságánál fogva sok­kal előkelőbb helyet kellene elfoglalnia, mint a Velencei­tónak. Mégis, mennyire el­maradt attól. Milyen lehetőségek vannak, mit lehetne tenni, hogy be­tölthesse hivatását? Legelső teendő megismertet­ni ezt a kedves vízterületet, rászoktatni az embereket, hogy akkor, amikor nem jut­nak el a Balatonhoz, ruccan­janak ki a Kis-Dunára. Le­hetőséget kell teremteni a hétvégi kirándulók elhelyezé­sére. Nem szállodákra gon­dolok, hanem például sátor­kölcsönzésre, vagy sátortábor­ra. Zenés szórakozóhelyeket kellene létesíteni, s a megle­vők színvonalát emelni. Sű­ríteni kellene a hajójáratokat, rövidebbekkel, például Ma- josházára vagy Ráckevére. Sűrűbben kellene vízisport­versenyeket vagy látványos horgászversenyeket rendezni. Van a Duna-ágban Rácke­vén két hajómalom, mely már műemlék számba megy (1870 körül készült). Kár vol­na elpusztulni hagyni, hiszen néhány év múlva örülnénk, ha dicsekedhetnénk vele. Úgy gondolom, igen érdekes vol­na, ha megfelelő környezet­be helyezve, gondozásba ven­nénk, s például horgásztatját, horgász- vagy esetleg Duna-ág múzeumot létesítenének ben­ne. A megyei és a járási szer­vek egy kis összefogással so­kat tehetnek érte. Ez igaz, sok munkát jelent, de az ered­mény rpegéri. Horváth László mg-mérnök Szigethalom Növekszik az amerikai munkanélküliség Az AP jelentése szerint az amerikai munkaügyi minisz­térium közölte, hogy a feb­ruár 11-ével végétért héten 3 390 600-ra emelkedett az állami segélyben részesülő munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Ez 37 ezerrel több mint az előző hét eddigi „rekordja”. Az előző év hasonló heté­vel összehasonlítva kitűnik, hogy 1960. február elején 3 176 800 állami segélyben ré­szesülő munkanélkülit tar­tottak nyilván az Egyesült Államokban. A munkaügyi minisztérium közölte végül, hogy az Egye­sült Államok huszonkilenc ál­lamában tovább növekszik a munkanélküliek száma. Az ADN ismerteti a Ti­mes című amerikai folyóirat cikkét, amely az automatizá­lás és a munkanélküliség nö­vekedésének összefüggését vizsgálja. Ilinois államban például 315 000 munkanélküli zöme az automatizálás áldo­zata. ____________ M egkezdődtek az Elő holttest és a Két Bolyai című darabok próbái a Nemzeti Színházban A Nemzeti Színházban mű­sorra tűzik Lev Tolsztoj Élő holttest című drámáját, s meg­kezdődtek a darab próbái. Az előadást G. G. Konszkij, a Moszkvai Művész Színiház ren­dezője — aki a Tánya próbáit is irányította — rendezi. A Nemzeti Színház kamaraszín­házában — a Katona József Színházban — új magyar drá­mát próbálnak. Április 14-én mutatják be Németh László A két Bolyai című színpadi al­kotását. A darabot Vár<conyi Zoltán rendezi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom