Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

FELSZABADULÁSUNK ÉMDULIÍJM TIZENHAT ÉVVEL ezelőtt, 1945. április negyedikén kot- ródtak ki Magyarország terü­letéről a német fasiszta had­erő s a tébolyult Szálasi-féle kormányzat utolsó képviselői. E napon Magyarország csak­nem ötszáz év után megindul­hatott az önálló állami élet útján, mégpedig a demokrati­kus emberi jogok birtokában. Budapesten még utcáról ut­cára dúltak az embertelen har­cok, amikor mi már Szent­endrén szabadon lélegeztünk. December huszonhatodikén masíroztak be Pilisszentke- reszten, Csobánkán és Pomá- zon kersztül á megfáradt uk­rán harcosok s másnap már Samankoff kapitány, a Dumtsa Jenő utcában székelő szovjet városparancsnok, demokrati­kus városvezető s fehér kar- szalagos önkéntes rendőrség biztosította a rendet, a köz­nyugalmat. a közellátást s egy új. egészen más élet indulását. Leváltani nem kellett a ható­sági elődöket, mert a nyilas polgármester, valami Pintér nevű ismeretlen újpesti fiatal­ember, a nyilaskeresztes vá­rosvezető „Király testvér“ s a nyilas rendőrkapitány, vitéz lécfalvy Bodor Jenő lopott magánautókon robogtak Hit­ler közelébe. Budakalászon egy nappal előbb, huszonötödikén a nyom­talanul eltűnt községi főjegy­zőnek a jól öltözött, elegáns Zapotocky Jenőnek hült helyét Hittig Géza telefongyári vas­munkás foglalta el azonnyóm­ban. úgyszintén megalakult az üzemi dolgozókból a népi rendőrség is. Budakalász ve­zetői még az ünnepek alatt át vették a két komoly ipari nagy vállalatnak, az addig magán­kézben levő textilgyáraknak a vezetését is s az ott felhal­mozott népvagyon megőrzését. Tizenhat évvel ezelőtt tör­tént tehát mindez. Életünket szebbé, gazdagabbá, emberib­bé tettük azzal, hogy társadal­mi életünket gyökeresen meg­változtattuk. Az elmúlt évek szemléletében el kell ismer­nünk, hogy mind Szentendrén, mind Budakalászon és Pomá- zon ez idő alatt sokkal több történt, mint megelőzően vagy ötven éven keresztül. Igaz, hogy Budakalászon például a Káposztasavanyító és Para­dicsomfőző Konzervgyár 1914- ben megásott kádjainak s a körötte elterülő parlag földek­nek a helyén mind komolyabb kapacitású idegen tőkeérde­keltségű nagyvállalat, a Kiin­ger RT. alakult ki, az azon­ban csak a részvényesek szű- kebb körét érdekelte közelebb­ről. A Gyapjúkikészítő-gyár pedig a vagyonát régen kül­földön herdáló Szilberfennig- fivérök. meg Celter Miksa ma­gánpénztárcáját dagasztotta évről évre. A FELSZABADULÁS után — a háborús károk helyreho­zatala, a normális munkafel­tételek megteremtése, a közel­látás folyamatos biztosítása miatt — néhány évig még feljődésről nemigen, csak hely­rehozatalról beszélhettünk. De azóta Szentenrdén kor­szerűen felszerelt szakrende- lős városi és járási egészség­ház, szülőotthon, jól felszerelt gépállomás. két nagyszerű gimnázium, bölcsődék., óvo­dák, országos jelentőségű és exportra dolgozó kocsigyár, kéziszerszámgyár. papírgyár, cementárugyár, négy fejlődő kisipari termelőszövetkezet, hatalmas méretekben terjesz­kedő és korszerű üzemépüle­teit most építő kézműipari vál­lalat. Népbolt szaküzleteink, állandóan és gyors tempóban növekvő vízvezetékhálózatunk Igazolják, hogy városunk gaz­dasági és társadalmi helyzet­képe nagy méretekben és messze meghaladja az 1939. évi csaknem falusias közálla­potokat. Korszerű Duna-parti műutunk, kiszélesített leány­falui műutunk, termelőszö­vetkezeti eredményeink, utca­rendezéseink is új Szentenrde születésének és serdülésének dokumentumai. És mi történt Pomázon? Csak a mostani modern és egészséges tanácsházát, min­den község és város központi külső jelvényét hasonlítsuk össze az 1949-ig községházá­nak nevezett kamráival. Ezt az épületet Almássy Sándor járási főszolgabíró „úr“, maj­dan Szolnak vármegye méltó- ságos főispánja évtizedekig méltónak és helyesnek találta a járási székhely községi appa­rátusa számára. Almássy „úr“ egykori családi hajléka a vas­útvonal mentén, ma az állami gazdaság folyton épülő köz­ponti'székháza, üzemegységek­kel. dolgozóinak lakásával. A volt főbírói hivatal és főbírói lakás helyén általános iskola épült, a magánkastély és kert helyén épült fel a 800 férőhe­lyes mozi épülete. Beszélhet­nénk még gróf Teleki égykori kiskovácsi birtokairól, hogy váltak a nemzeti jövedelem forrásává, vagy a Petőfi Ter­melőszövetkezet nagyszerű eredményeiről is. CSAK KIEMELKEDŐ, kia­báló , eredményeket, színfol­tokat vetettem papírra, olyan eredményeket, amelyek soha nem valósultak volna meg, ha 1945 elején el nem Indulha­tunk ú j utakon. A felsoroltakból talap ért­hetővé válik, hogy április ne­gyediké miért a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Szentend­rén éppúgy, mint az egész or­szágban. H. L. A VÁROS PROPAGANDISTA! L Heltai László fotóművész felvételeit készíti. Öntözés száz holdon Első alkalommal az Ápri­lis 4 Termelőszövetkezet kez­dett nagyobb területen ön­tözőgazdálkodáshoz a város területén. Ebben az esztendőben 100 holdon öntöznek, 80 hol­don takarmányt, 20 hol­don kertészetet. Négy da­rab 1500-as szórófejük egyenként 100 méter át­mérőjű körben locsolja a növényzetet. Az öntözött terület a Duna mellett fekszik, így a vizet is a folyóból veszik. Ezzel lehetővé vált, hogy a kertészetben nagy mennyi­ségben termeljenek külön­böző zöldségféléket és pa-. lántát nevelhessenek. Jelen­leg például egymillió pap­rika- és paradicsompalántát nevelnek különböző termelő- szövetkezeteknek, maguknak pedig külön 1 200 000 dara­bot. A szövetkezeteknek nevelt palántát a MÉK-en ke­resztül értékesítik. s mintegy 80 000 forintot jövedelmeznek. A maguknak nevelt 1 200 000 darab paprika és paradi­csom 500 000 forint jövedel­met jelent. 1000 csomó hó­napos retket már át is ad­tak a kereskedelemnek. A 80 holdon herét, siló- kukoricát, burgonyát öntöz­nek. Ezzel ötven százalékos takarmánymennyiség növe­kedést érnek el. Ezeken kívül az istállókör­nyéki zöld-futószalagon is ön­tözést tervednek. Ennek az a célja, hogy közvetlenül az istálló kör- 1 zetében lehessen megter­melni a zöldtakarmányt. Bővizű kút áll itt rendelke­zésre és viszonylag olcsón megvalósítható ez a terv is. A fentiek csak a kezdetét jelentik a szövetkezetben, a jövőben még növelni fogják az öntözött területet. VITACOL A ES TARS AI A kereskedelmi szervek figyelmébe (Kiss István felvétele) HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL Mint központi társadalmi problémáról, sokat írunk és beszélgetünk manapság a túl­zott alkoholfogyasztás káros jelenségedről. Helyette a leg­különfélébb üdítő, hűsítő ita­lokat ajánlják a plakátok, a vendéglátó üzemek. Van bambi, meggylé, a.lmuska, utasiidílö, vitacola s ki tudná felsorolni, mi minden nagy­szerű ital, csak a szentendrei „piszkepancs”-ói nem olvastam még sem üzleti, sem másféle vonatkozásban. Ezen a most induló Mathiász János Ter­melőszövetkezet lesz hivatott segíteni, piszkeérés idején. Azonban! Szentendrén elké­pesztő baj van a sokat aján­lott és sokat hirdetett hűsítő italok beszerzése körül. Ma­gam is jó fiú lettem, s hóna­pok óta csak alkoholmentes italokat fogyasztok. De soha, sehol sem azt, amit én sze­retnék, amit én választok a „nagyhangú” választékból. Vendégeket yárva, a Békében többször kértem ilyesmit, azonban csak meggylé volt raktáron. Ott ebédelve, az ál­talam már megszeretett meggylét kértem más alka­lommal, de csak bambi volt. Amikor megittam a harmadik üveget is, az is kifogyott. A mi_ Kék Dunánkban, ha kine­velnek is, megszerettem a vi- tacolát, de ha háromszor ka­pok, három hétig nincsen. Embertársaim annyira hanya­golják már az alkoholt, hogy mindenki vitacolára és ha­sonlókra vetette magát? Tu­dom, hogy nem így van. Ha tehát, mint közérdekű társa­dalmi kérdésről beszélgetünk az alkoholkérdésről, s „vetjük be” az alkoholmentes italo­kat, gondoskodjunk a megfe­lelő készletezésről és elosztás­ról is! Befejezésül, csak úgy mel­lékesen. Megkapom a vitaco- lát a Kék Dunában (ha éppen kapok), s ez áll az üveg cím­kéjén: a töltés ideje 1960. de­cember 1. Szavatossági idő: 8 nap. S az én asztalomra 1961. február 16-án teszik. Mit te­hetek ilyenkor? Jóízűen meg­iszom. De mi az értelme ak­kor az ilyesféle címkefeljegy­zésnek? Vagy van jelentősége a szavatossági idő feltüntető- j sének, s akkor nem szolgálják j fel, vagy nincs, s akkor ne ! rakják fel a szöveget a cím­kékre. Nem a Kék Dunát hibázta­tom. Budapesten, a Szent Ist­ván körúton hathónapi szava­tossági lejárattal kaptam vi- tacolát. Megittam, s még ele­venen meg tudtam írni e cik­ket is. Horváth Levente MA ESTE 18 órai kezdettel tartja tanácstagi fogadóóráját Tóth József elvtárs, a város megyei tanácstagja, a tanács­háza I. emeleti elnöki szobájá­ban. A VÁROS egészségügyi helyzetéről szóló jelentést tár- | gyalja március 31-én a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepel még a 1 pénzügyi osztály 1960. évi | munkájának értékelése. SZÍNVONALAS ihangver- ' senyt adott vasárnap, március j 26-án este a tanácsháza nagy- j termében a budapesti Bartók Béla zenei szakiskola és a | szentendrei városi kórus. FELHÁBORÍTÓ! Március 17-én a Bajcsy- Zsilinszky utcai leányiskolá­ban nagytakarítást tartot­tak. Takarították az udvart és az összegyűjtött szemetet a Bükkös-patakba szórták. Figyelmeztettem őket, hogy ezt ne tegyék, hanem gyűjt­sék össze és kocsival szállít­sák el az arra kijelölt hely­re, erre kövekkel kezdtek dobálni. Szabad ezt egy idős em­berrel megtenni? Galda Szilveszter köztisztasági alkalmazott MEGHÍVÓ 1961. április 2-án (húsvét va­sárnap) délután 4 órai kez­dettel tartja a kulturális szemle városi operatív bi­zottsága a hangszeres és éne­kes szólisták, valamint a ze­nekarok bemutatóját a ta­nácsháza nagytermében. Ez alkalommal mutatkoznak be városunk lakói közül azok, akik beneveztek az 1961. évi kulturális szemlére. Az operatív bizottság min­denkit szeretettel vár. Belépődíj: felnőtteknek 3 forint, diákoknak 2 forint. Jegyek vásárolhatók a be­mutató megkezdése előtt a helyszínen. TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK Sashalmi Lászlóné, a 17. számú választókerület tanács­tagja f. évi március hó 29- én du. 5—6-ig a tanácsháza épületében, fszt. 6. számú szo­bában; Kovács Lajos, a 13. számú választókerület tanács­tagja f. évi március hó 31- én de. 10—11-ig, Templom tér 1. szám alatti Lakásán; Nagy Ferenc, a 37. számú választókerület tanácstagja f. évi március hó 31-én, du. 4—5 között, Ady Endre út 5. szám alatti lakásán fogadó­órát tart. FELHÍVÁS! A városi tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi cso­portja tájékozásul közli a vá­ros lakosságával, hogy a TÜ- ZÉP-telepen jelenleg német, magyar brikett és háztartási szénféleségek nagy választék­ban vannak tárolva. Most mindenki a megfelelő szénfé­leségeket megveheti. Felhív­juk a lakosság figyelmét, hogy tüzelőszükségletét mielőbb szerezze be, mert később, amikor a közületek is bekap­csolódnak a tüzelőbeszerzésbe, már ilyen dús választék nem fog rendelkezésre állni. A SZOT-utalványokat már most soron kívül beváltja a telep, úgyszintén a fafűtéses kályhákra járó 15 mázsa fát is kiszolgáltatják. * SPORTHÍREK A mezéi futóversenyen 28-án, vasárnap. 80 fő vett részt. Részletes eredmények: ifjúsági férfi 2000 méter: 1. Rajcs Ferenc 7.32, Ferences Gimnázium. 2. Hernádi Béla 7.34, Ferences Gim­názium. 3. Öllé Tibor 7:34.2, Fe­rences Gimnázium. Serdülő férfi: 1000 méter: 1. Dombai György 3:17.3, Pomázi KSK, 2. Patonai András 3.21, Ferences Gimnázium, 3. Janko- vics Milenko 3.27, Pomázi KSK. Felnőtt férfi: 2000 méter: 1. Herczig Bertalan 7.38, Szentend­rei Építők. 2. Offenberger Ká­roly 8.48. Üttörő fiúk: 500 méter: 1. Le­gendi Antal 1:29.8, pomázi n. sz. Isk„ 2. Nébl László 1.31, Szent­endrei áll. fiú isk., 3. Szab- cser Péter 1.34, Pomázi KSK. Serdülő leányok: 500 méter: 1. Franyó Margit 1.37, Szentendrei Építők, 2. Kocsis Mária 1:39.2, Pomázi rr. sz. isk. Üttörő leányok: 500 méter: 1. Pohály Éva 1.38, Szentendrei Le- ányisk., 2. Fenyvesi E. 1:34.8, Szentendrei Leányiskola. Csapatverseny. férfi serdülő: 1000 méter: 1. Pomázi KSK 11 pont, 2. Ferences Glmn. A-csa-t pata 11 pont, 3. Ferences Gimn. B_csapata 34 pont, 4. Szentendrei AH. Glmn. 39 pont. Csapatverseny, ifjúsági: 2000 méter: 1. Ferences Gimn. A- csapatá 6 pont. 2. Ferences Gimn. B-csapata 23 pont, 3. Ferences Gimn. C-csapata 38 pont. Csapatverseny, úttörő: 500 mé­ter: 1. Szentendrei Fiú Isk. 11 pont. Sakk minősítési verseny állá­sa: a. forduló: Szabó—Zakariás 1:9, Bartha—Liszkai 0:1. Kollár— Nagy O. 0:1. Tóth I.srReider 1:0, Máthé—Szabó 0:1. 9. forduló: Reider—Máthé 9:1, Liszkai—Kollár 1:0. Zakariás— Bartha 0:1. Tóth II.—Szabó L. 1:0. A függő játszmában — megle­petésre — a vezető Szabó F. ve­reséget szenvedett Barthától, nem tudott nyerni Tóth IT ellen, és ugyancsak döntetlenül végződött a Tóth I __Math* játszma is. E gyedül a rámenős r.iszkat nyert Z-kariás ellen. A befetezés előtt 2 fordulóval, a helvzpi a következő: Nagv 7. Tóth I.. Szabó 6. Llszka! r,. Mátllé 3.5. Tóth I. 4,5, Bartha « "ont, Sefcsik vizekre, nagy magasan húznak észak felé, ők tudják, mi gyö­nyörűség van a fagyos vizek simogatásában. A város szélén dalosán csattognak a kertész­ollók, ropog a tűzkupac, hogy megeméssze a télen elhalt, pudvás fagallyakat, meg a hó el nem hordta faleveleket. Kedvenceim is mozgolódnak: Italos Alajos kikukkant a ..Bé­kéből", szippant a langy leve­gőből és még kínzóbb szomjú­ság kezdi perzselni. Dr. Fanyar azon töpreng, hogy az egész­ségházban egész télen használt kvarclámpa helyett nem len­ne-e egyszerűbb kiülni vala­melyik padra. ha mondjuk, már fel lennének szerelve az ülőkék is a betonaszlopdkra. Bunyó bácsi zöldborsó vetőma­got erőszakol be a földbe, amit tíz per: múlva a Bunyó néni tyúkjai kihabzsolnak. Ezek mind olyan tavaszt sejtető ese­mények és ha hozzátesszük azt is, hogy egyes italmérő boltok­ban nem lehet sört kapni, ak­/ kor még mélyebben nyomu­lunk be a kikeletbe. Mikor pe­dig a délről érkező szél jól megszívja magát Pomázon porral és nekifekszik a BHÉV hátsó kocsijának, amitől meg-\ táltosodik ez a mi hétlusta vo- j natunk, mintha tüzes taplót j dugták volna a motorjába — j akkor elhiszem magának, j hogy megérkezett a tavasz, i Ami pedig az én kirügyezése- i met illeti, nem tagadom, meg- \ megfordulok városunk akár- í melyik csinos asszonya, leá- \ nya után, különösen a hegyre \ kapaszkodó utcákon. Ha ezt \ maga rügyezésney nevezi, hát j legyen. — Egyebet is neveznék rü- \ gyezésnek, ha éppen erről van \ szó, de nem merek magára rá-! olvasni. Balogh bácsi, ugyany-i nyíre tisztelem a tekintélyt. í — Jól is teszi, öcsém, mert! manapság minket, öregeket, í annyira tisztel a mohón rü-} gyező fiatalság, mint eb a jég-} verem oldalát. ^J^ladorn, (ßa(oah bácói, a fakat valami gyanús, zöldes- barna fátyol kezdi borítani és a Duna partján a fű harsányan Itezd színeződni. A szél sem tudja megbontani ezt a fátyolt, pedig dühös erőlködéssel fúj s a Duna, mintha görcsölne a közepe, úgy verdesi magát ha­bosra az innenső part új kőru­háján. Feljebb — a Bükkös­patak torkolatánál — olyan kacskaringókat rajzol a mi apró patakunk a hordalékba, mintha valami komoly folyó lenne. Már ott látni a horgá­szokat, amint mélán ülnek a bot egyik végénél, míg a má­sik végénél nem történik sem­mi. Felszuszogott a „Körös" hajó is a vizen, cipelte a sté­geket és végigpotyogtatta ve­lük a partot. Hát igen, ez is tavaszt ígérget. Meg esténként a vadlibák — nem szállnak már le alkonyaikor a locsogó hogy maga is tavaszi rügyeket hajt, mint a nekilendülő fák. — Félre az ízetlen viccelődé­sekkel, ö:sém, látszik, hogy annyi köze nincs az anyater­mészethez, mint nekem a ket­tős könyveléshez. A magafaj- ; ta nyüzsgő fiatalember már : tavaszt kiált, ha egy megbo- i londult mandulafa kipattant : két félénk virágocskát a szél­■ védett oldalon és ha azt látja, ■ hogy én eldobom a kucsmá­imat és meg-megállok a nap l színe előtt, átmelengetni ma- Igamat ezekkel a titokzatos ta- \ vaszi sugaraikkal, akkor Pomáz \ felől végérvényesen megérke- Izett a tavasz. Én óvatosabb I vagyok, mert már megértem ; virágzó februárokat és hófer- í geteges márciusokat — bár le- \ hét, hogy most éppen magának l lesz igaza. Észrevettem ugyan- ' is, hogy itt szemben a szigeten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom