Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-28 / 74. szám
fin HFClfl zJCirUm 1961. MÄRCIÜS SS, KEDD Feketétől — a feketéig Egy kis történelem a pesti kávéháztól a mindenütt levő eszpresszóig yAki nem jár Pesten kávéházija, annak nem megy jóL” Vajon, ki emlékszik még erre a kis dalra, amellyel a harmincas évek elején szórakoztatta a közönséget a rádió egykor kedvenc két ze- ' nehumoristája, Mocsányi és Lakos? A nagy gazdasági válság után voltunk, az Európában meginduló háborús konjuktúra első szelére újra fellélegzett Kovács úr, az üzletre szimatoló pesti polgár, és feleségével együtt ismét kevésbé idegesen iszogatta feketéjét, kedvenc kávéházában. Az újságok címoldalán megint fantáziát bor- zolgató gyilkosságok szorították ki a tőzsdeösszeomlásokról szóló tudósításokat és miközben a háborús konjuktúra ráeső morzsáiból költekezett tükörablakos törzshelyén, nem is gondolt arra, milyen tömegmészárlás előkészítésének szerény haszonélvezőjeként háborog egy-agy kültelki gyilkos gaztettének olvasása közben. A kezdődő konjunktúra jóvoltából ismét elegánsabban öltözködő neje ezalatt a színésznők új ruhakölteményeit szemlélte a színházi lapban és elhatározta, hogy ő is csináltat valami hasonlót saját másodrendű ruhaszalonjában, mert hát neki is „lépést, kell tartania a divattal”. Ahol a polgár otthon érezte magát így ültek ekkoriban a kávéházban és így ültek már jó pár évtizede, szinte azóta, amióta a kávéházak a Kovács urakkal együtt elindultak Budapestet behálózó hódító útjukra a század elején. Mert amikor Budapest valóban az ország fővárosa lett. s kissé önállósodni kezdett az addig még —. Ady szavaival élve — „bécsvor- stadti” élet, kávéházból indult el az a valami, ami új színt adott a ferencjózsefi Magyarország addig meglehetősen elmaradt világának. Hogy is írta csak erről a kispolgárság legszavahihetőbb írója. Zsolt Béla, aki maga is kávéházban élte le életének legnagyobb részét? „A kávéházi testi-lelki feszélyezetlen- ségnek abban az időben klasz- szikus példái voltak Budapesten: a kispolgári kerületek politikusai, Vezérei, kerületi törzsfőnökei. írói és színészei, átplántálták a „második otthonba" az igazi otthonuk ordenáré kényelmét, szégyentelen szabadosságát.“ így kezdődött a kávéházi élet a polgáro- suló Budapesten, mert amikor — „második otthonná lett’“ akkor — ugyancsak Zsolt Béla szavaival élve — „alaptónusa valóban az a zsibongás volt. amely a tőzsdéről, az árverésekről. a családi veszekedésekből ... süvít az utcára.“ A feltörekvő polgárság palántába át a maga otthoni életformáját a pesti kávéházba. amely valóban hasonló volt, az otthonához, ahonnan hadatüzent a ferencjózsefi kor „dzsentri mágnás, pap és tűrő cselédek" mereven hierarchikus világának, ahonnan kitermelte és egy mámoros pillanatban miniszterré is emelte a maga Vázsonyi Vilmosait, Jászi Oszkárait. De itt érezte magát jól az is. aki a proletársorból már kicsit felvergődött. ahogyan ezt az ugyancsak kávéházi emberré lett Nagy Lajos, a volt proletár meg is írta. „A kávéházban ültem, — olvashatjuk nála — nem voltam otthon; ez az otthon sivár volt4 anyám szomorú képpel tett-vett... így hát az otthon, a mi lakásunk kicsi volt. rozoga bútorokkal megtömött, állandóan telítve volt származásom és múltam kísérletével és e mindenkori jelen komor valóságával. A kávéház idegen volt. szép volt, tündérpalotában díszterem ... Kávéházi vendégnek lenni, ez már rang volt a társadalomban.’* Igen. a szocializmus első magyar hangadói ugyancsak a kávéházban ültek ezekben az években., a feltörekvő polgársággal együtt, de az egésznek az alaptónu- sát. a dzsentrit utánzó kispolI gári otthon törökablakos nagyteremmé módosult változata adta meg. Új világ a régi helyén Persze mindez a harmincas ! években már csak a múlté | volt, mert a levert forradalom ! után, a fehérterror és a visz- szaállított mágnáskaszinó-ura- lom idején ez a kávéház már nem főhadiszállás, hanem bujdosótanya lett, amelynek „a társadalmi elhelyezetlenség kényszeréből filléresen élet- művészkedő polgárok és pol- gámők adták meg a jellegét, annak kétségbeesett bizonyítékául, hogy még jól megy nekik.” Kovács úr azonban most már nemcsak Horthy rendőreitől félt, hanem a ti- zenkilences proletárforradalomban uralomra került munkástól is, hátha ismét hatalomra kerül. És amíg kisebb biztonságérzettel, mint azelőtt, de feketéjét szürcsölgette „második otthonában”, nyilván észre sem vette, hogy nem sokkal odébb valami újfajta kávézó ütötte fel fejét, amely újfajta közönséget vonzott falai közé. Apró asztalaival és a modern kislakásokból ismert újfajta kis székeivel úgy hatott, mint a kávéház kisgyermeke és közönsége is valóban eleinte főleg fiatalokból került ki. Az új üzem az akkor még kevéssé ismert eszpresszó nevet viselte. Akkor még senki sem sejtette, hogy ez az újfajta kávézó úgy szorítja majd ki a régi kényelmes polgári lakás mintájára alkotott kávéházat, aho- . gyan a fiatalok az életben az Mindenkinek öregeket. Az eszpresszó ugyanis ismét csak a „második otthont” képviselte, az először Budapesten, majd a vidéken is felépült modem kislakások, kisméretű bútorokkal telerakott mását. Itt olcsóbb volt a fekete, pultnál is meg lehetett inni, ha valaki sietett és az egyes asztalokat már nem választotta el olyan nagy köz, mint a kávéháziakét. Pontosan úgy, ahogy a modern házak lakásait sem zárják el olyan vastag falak, mint a régiekét. A polgári életforma összeszűkült, a kényelmes kávéház már anakronisztikusán hatott, az új közönség valahogy nem érezte otthon magát nagy üvegablakai, széles, biztonságot példázó pamlagai között. Az eszpresszó elindult hódító útjára és győzedelmeskedett. Háború jjttt és háború múlt, az élet újra elkezdődött, de nem úgy, ahogy abbamaradt. A kávéházak lassan becsuktak, szinte pontosan abban az arányban, ahogyan a Kovács urak elhaltak, az eszpresszó megmaradt és ki- virágzott. Közönsége azonban véglegesen megváltozott, demokratizálódott. Új étteremmel, terasz vendéglővel és szállodával bővül a Dunakanyar Guruló büfé Visegrádon, törökös cukrászda Szentendrén és zenés eszpresszó Pomázon Előkészítik a szezonra a Buda környéki kirándulóhelyeket Szegény gazdagok és gazdag szegények A folyamat persze lassúbb volt, mint ahogy most leírom. Eleinte odajártak még az elmúlt világ gazdagjai, akik már nem jövedelmükből, de a háborús pusztuláson átmentett régi vagyonukból éltek még elég jól, ezért voltak „szegény gazdagok”. Itt találkoztak és üzleteltek azokkal az ügyes fiúcskákkal, akik a fel- szabadulás után még fennálló vegyes gazdasági rendet kitűnően használták fel illegális jövedelemszerzésre. Otthonról azonban nem hoztak semmit, így csak jövedelmüket költhették, amely az illegális haszonból elég tetemes lett. Ezért voltak ők a „gazdag szegények”. így lett az eszpresszó ebben az időben a leszűkült diszkrét tőzsde, csendes zsiöongással, amikor a népi demokrácia a nyilvános tőzsdét már bezáratta. így lett a társadalomban végbemenő átalakulás szimbóluma, a különféle rétegek nagy összeme- legítője. A régi gazdagok lassan eltűntek, vagy átvedlet- tek kávéfőzővé, kiszolgálóvá. Az új gazdagok az államosítások után letörtek, eltűntek, a törzsközönség pedig teljesen átalakult. .második otthona'* Legyünk tárgyilagosak és pontosak. A mai eszpresszó tökéletes kifejezője mai társadalmunknak. A régi kávéházban, de még az első eszpresszóévek eszpresszóiban is egy-egy asztalnál csak egy- egy család ült. A mai eszpresszóban egy asztalhoz kerülnek különböző, néha akkor megismerkedő emberek, ahogy a társadalomban is leomlottak ma már az emberek közötti korlátok. Az öltözködésben nincs különbség itt sem az emberek között, mint máshol sem. Senki se idegenkedik a másiktól, a lassan egységes társadalom képére alakul az eszpresszó közönsége. A nagy átalakulás a társadalomban itt is látható és ha a kávéház egykor a városi polgárságé volt, akkor elmondhatjuk, hogy az eszpresszó ma az országban szinte mindenütt, vagy egyre inkább — Vácott, Abonyban és Érden — a lakosság „második otthona”. Máté Iván A Buda környéki Vendéglátó Vállalat, amely gazdája a fővárost övező összes kirándulóhelyeknek és elsősorban a Dunakanyarnak, már a legtöbb vendéglátóhelyét ^előkészítette, számítva a rövidesen beköszöntő, végleges tavaszra. A meglevő 160 szórakozóhelyen kívül az idén is építenek újakat. Elsősorban a Dunakanyar vendéglátóhálózatát bővítik, korszerűsítik. Visegrádon, a hajóállomással szemben levő hegyoldalban nagy. modern teraszvendéglő építését kezdték meg. A terasz alatt kis, zárt éttermet is létesítenek, ahova a vendégek rossz idő esetén behúzódhatnak. Az új vendéglátóhely a tervek szerint május 15-re elkészül. Szintén Visegrádon az egyik régi üdülő átalakításával és bővítésével 36 személyes, modern. minden kényelemmel felszerelt kis szállót létesítenek. Az új szálloda, amely már május közepén vendégeket fogad, enyhíti a Dunakanyar szállóhiányát. Bővül a leányfalui Gyöngyszem Étterem is. Tavaly az új műút építése miatt nem tudták elkészíteni az étterem konyháját és így ezt az idén pótolják. Hangulatos kerthelyiséggel is kiegészítik az éttermet. A munkákat már áprilisra befejezik, úgyhogy a kirándulók az egész tavaszinyári szezonban betérhetnek ide. Szentendrén a cukrászati termelőüzem áttelepítésével megnagyobbítják a közkedvelt törökös cukrászdát, a Csorbacsint, Pomázon pedig rövidesen zenés eszpresszó építését kezdik meg. Már ebben a szezonban a Buda környéki Vendéglátó Vállalat üzemelteti a dunafiiredi vendéglátóhelyiségeket is, amelyeket nemrég adott át a szövetkezeti kereskedelem a Belkere*kedelmi' Minisztériumnak. Érden. Érdligeten, Budakeszin és a budai hegyekben mindenütt kicsinosítva várják a kirándulókat a vendéglátóhelyek. A vállalat számos új, korszerű géppel is felszereli Buda környéki egységeit. A legtöbb büfé és eszpresszó új presszógépet, turmix keverőt és szörpkocsit kap. Visegrádon ezenkívül a hajóállomáson guruló büfét is berendeznek, ahol a kirándulók feketekávét, hűsítő italokat és szendvicseket vásárolhatnak. (MTI) Még a héten megkezdik a vízvezeték építését Pócsmegyeren Budapest Pócsmegyertől is kap vizet, a község pedig viszonzásul a Fővárosi Vízmüvektől. Tavaly kezdték, ez idén befejezték a főváros vízszolgáltatásának megjavítása érdekében az úgynevezett csápos kutak építését Pócsmegyer határában. Emiatt kisebb-na- gyobb mértékben a község valamennyi kútjában vízszint- csökkenés következett be. A Vízművek szakemberei természetesen ezt már előre tudták és titokban sem tartották a I pócsmegyeriek előtt. Megígér- | ték azonban, hogy a község- ! ben a lakosság vízellátását | biztosítják, vízvezetéket építe- I nek. A vezeték építéséhez szükséges anyagot nemrég a községbe szállították, most pedig közölte a Fővárosi Vízművek, hogy a csőhálózat lefektetésének munkálatait még ezen a héten megkezdik. Pócsmegyer valamennyi utcájában kiépül a vízvezeték éspedig még a tavasz folyamán. Amint a vezetékhálózat építése befejeződik, sor kerülhet a házak bekapcsolására is. Elsősorban természetesen az iskolák és egyéb középületek vízellátását tervezik. A község utcáin egyébként 13 csapos kutat állítanak fel a lakosság vízellátására. Ezenkívül megfelelő távolságokban tűzcsapokat is a község tűzbiztonságának fokozására. Rövid filmek a technika újdonságairól esztétikai kérdésekről a zenei oktatásról Az idén száz forgatókönyv megfilmesítésére készülnek a Budapest Filmstúdióban A Budapest Filmstúdióban mintegy száz különféle témájú forgatókönyv megfilmesítésére készülnek az idén. Az újdonságok közül néhány már elkészült, s hamarosan a közönség elé kerül. A legjelentősebb alkotások közé tartozik a Halálkanyar című dokumentumfilm, amelynek alkotói: Bokor Pétfer és Moldo- ványi József, korabeli felvételekből, híradó-részletekből, katonai filmdokumentumokból állították össze a Don- kanyarban elpusztult 2. magyar hadsereg történetét. Az új film újra a közvélemény A bűnözőknek ma már számolniuk kell az önkéntes rendőrökkel is! A megye kiváló önkéntes rendőreinek értekezlete Vasárnap délelőtt a megyei főkapitányság kultúrtermében Pest megye kiváló önkéntes rendőrei értekezleten vitatták meg az önkéntes rendőri munka 1960. évi eredményeit. Tóth János r. alezredes, beszámolójában elismeréssel emlékezett meg az önkéntes rendőrök múlt évi eredményes munkájáról. — A bűnözők elleni harcban — mondotta — nem nélkülözhető a tömegek támogatása. Az önkéntes rendőri szolgálat a rendőrség tömegkap- csolatának további kiszélesítését jelenti. Az önkéntes rendőr, aki díjazás nélkül teljesíti szolgálatát, felelősséget érez lakóhelye rendjéért. Ez a felelősségérzet a szocialista tulajdon megnövekedése idején még fokozottabb keli hogy legyen. A bűnözőknek ma már számolniuk kell az önkéntes rendőrökkel is! — Jó munkájukat bizonyítja, hogy éberségükkel eddig is számos kisebb-nagyobb bűn- cselekményt lepleztek le, illetve akadályoztak meg. Így Dobi István önkéntes rendőr Cse- mőn a társadalmi tulajdon terhére elkövetett négyezer forintos lopás tettesét nyomozta ki, Döme Béla Pátyon fatolvajokat fogott el, Kudarics Géza Cegléden tolvajokat ért tetten, Tarr István Csemőn üzérkedőket leplezett le, Gasparik István Zsámbokon, Szabó István Pencen a tsz-vagyon fosztogatóit tette ártalmatlanná. Az önfeláldozó hősiesség szép példáját mutatta Nagy József és Szedlacsek János visegrádi önkéntes rendőr, amikor életük kockáztatásával kimentettek egy fuldokló nőt a Dunából. — Az önkéntes rendőrök értékes segítséget nyújtanak a megye közlekedésrendészetének is a közlekedési balesetek elhárításában. E tekintetben, a tavaszinyári forgalomnövekedés idején elsősorban a legtöbb balesetet okozó gyorshajtás és ittasvezetés megakadályozását kell a legfontosabb feladatuknak tekin- teniök. Tóth alezredes referátuma után az értekezlet részvevői szólaltak fel, többek között Kiss István Aszódról, Bardos Endre Dunakesziről, Papik András Vámosmikoláról. Kézikönyvet adnak ki a tsz-ekben legjobban bevált jövedelemrészesedési formák ismertetésére A Földművelésügyi Minisz- ! melőszövetkezeteknek a leg- térium a közelmúltban javas- j jobban bevált jövedelemrésze- latokat dolgozott ki a tér- | sedési formák bevezetésére. Ezeknek a részesedési módoknak alaposabb ismertetésére, gyakorlati alkalmazásuk megkönnyítésére most kézikönyv készült a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézetében. A kézikönyv több mint száz termelőszövetkezet adatainak, tapasztalatainak feldolgozása és elméleti kutatómunka alapján ismerteti a hagyományos munkaegységrendszer mellett azt a három fejlettebb jövedelemrészesedési módot, amely a munka szerinti elosztás és az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése útján a legalkalmasabb a szövetkezeti munkaerő aktivizálására, a családtagok munkába vonására. A háromféle részesedési mód — a premizálással kiegészített munkaegység-rendszer, az eredményességi részesedés és a nyereségrészesedéssel kiegészülő garantált készpénzdíjazás — valamelyike a régebbi termelőszövetkezetek nagy részében ugyan már ismert, de helyes alkalmazásukhoz ez a kézikönyv ad első ízben alapos tájékoztatást. Részletesen ismerteti, hogy milyen feltételek mellett lehetséges és milyen körülmények között előnyös egyik vagy másik részesedési mód bevezetése, s hogy alkalmazásuktól mit várnak a szövetkezetek. A számos gyakorlati példával illusztrált könyv rövidesen megjelenik a Kossuth Kiadónál. (MTI) Sztaskó László a megyei fő- kapitányság részéről szólt hozzá az elhangzottakhoz. — Egész kötetre való nagyszerű tettről számoltak Itt be a felszólalók — mondotta többek között. — Mindez az önkéntes rendőri szolgálat fontosságát bizonyítja. Amikor megvédjük a termelőszövetkezeteket a kis és nagy zsiványoktól és nem engedjük a közös vagyont ebek harmincadéra, akkor igen sokat teszünk a tsz-ek gazdasági megszilárdításáért. így a termelőszövetkezet többet tud egy munkaegységre osztani s a közelmúltban még egyénileg gazdálkodó parasztok bizalma is tovább erősödik a tsz iránt.'Az önkéntes rendőrök ilyen meggondolásból is legyenek éberek a szokásos bűnözőkkel és az ellenséges elemekkel szemben. Az értekezlet befejeztével Tóth János alezredes a kiváló önkéntes rendőröknek a megyei főkapitányság nevében értékes jutalmakat adott át. (gy. m.) ítélőszéke elé idézi a szörnyű katasztrófa okozóit, a Horthy-Magyarország vezetőit. Érdekesnek ígérkezik a Gyermekévek nyomában című rövidfilm is, amelynek rendezője Kolonits Ilona. Mintegy tanulságul a most felnövő új nemzedéknek, bemutatja, milyen volt apáik gyermekkora. A filmstúdióban ezenkívül film készül a muzsikáló gyermekekről, a hazánkban mind szélesebb körben kibontakozó zenei oktatásról. Ennek rendezője Takács Gábor. Egy másik riportfilm rendezője: Mönich László, operatőr: Szabó Árpád — a kollégiumok életéről tudósít. Préda Tibor rendező Hullámok világa címmel népszerű tudományos filmet forgat a hang-, a fény- és az elektromos hullámok jelenségeiről és szerepükről a technikában. A tervek szerint dokumentumfilm készül még az ipartelepítésről, Csontvári Tivadar művészetéről stb. Korompai Márton rendező új filmje pedig szatirikus történet keretében a giccset veszi célba, s leleplezi annak ízlésromboló hatását, otrombaságát. A filmstúdió terveiben ezenkívül számos olyan riport, valamint népszerű tudományos és dokumentumfilm szerepel, amely a technika különféle újdonságairól szól, s a természet- és társadalom- tudományok köréből meríti témáját. (MTI) Március végéig minden termelőszövetkezetbe megérkezik a hibridkukorica vetőmag Az állami gazdaságok hibridkukorica-szárító és osztályozó üzemei egy hónappal ezelőtt befejezték a múlt évi termés fémzárolását és javában szállítják a magot. Ebben az esztendőben 2900 vagon, az eddigieknél is egyöntetűbb minőségű kukorica-vetőmagot osztanak szét a termelők között. A választék is jóval nagyobb a tavalyinál. Az állami gazdaságok már megkapták a szükséges kukorica-vetőmagot, a termelőszövetkezetekbe pedig most szállítják az igényelt mennyiséget. E hónap végéig minden közös gazdaság megkapja az igényelt hibridkukorica-vetőmagot. (MTI)
