Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

1961. MÁRCIUS 24, PÉNTEK Meer« s/CíHai> Megkezdődik a hidrokufi sorozatgyártása Nehéz fizikai munkától mentesít az új magyar kisgép Szellemes megoldású kisgé­pet tervezett és készített el saját műhelyében a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának munkavédelmi tudományos kutatóintézete. Az úgynevezett hidrokuli kisméretű daru, amely az üze­mekben és a kereskedelemben az anyagmozgatás nehéz mun­kájától mentesíti a dolgozókat. A könnyen gördülő berende­zéssel egyetlen ember egy­másfél tonna terhet képes másfél méterre emelni. A dol­gozónak csak egy pumpa kar­ját kell mozgatni, akkora erő­vel, amekkora körülbelül 10— 15 kilogramm emeléséhez szükséges. Az intézet dokumentációja alapján különböző üzemek már több hidrokulit készített- tek el saját használatukra, s most folynak a tárgyalások a sorozatgyártás megkezdésére. (MTI) ____________ Új erdők, fasorok a Keleti Főcsatorna mentén A Keleti-Főcsatorna men­tén hat esztendővel ezelőtt kezdődött meg a tervszerű erdőtelepítés, s a víz útját ma már 20—40 méter széles fa­sorok (kísérik. Az idén foly­tatják a fásítást, és további 50 hektárral bővítik a fával beültetett területet, 20 hek­táron pedig pótolják a régi telepítéseket. A csatorna- menti kis erdők uralkodó fajtája a nyárfa, amely na­gyon kedveli ezt a környeze­tet, a kiültetett csemeték nagy része gyökeret ver és gyorsan fejlődik. A főcsator­na egyes részein, így a hor- tobágyszéli telepen, a múlt évben már a fakitermelés is megkezdődött (MTI) Az emberi jólét növelésének eszköze a termelékenység nagymértékű növelése A világon sok millió ember kísérte különös figyelemmel 1960 novemberében a kom­munista és munkáspártok moszkvai értekezletét. A Nyi­latkozat, méltán váltott ki hatalmas érdeklődést, hiszen korunk legalapvetőbb jellem­vonásait tárja elénk, reflek­torként világítja meg azt az utat, amelyen haladnunk kell. A moszkvai értekezlet és a Nyilatkozat nagy figyelmet szentelt a szocialista országok gazdasági helyzetének elem­zésére és a többi között meg­állapította, hogy: „A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai in­ternacionalista kötelességük­nek tekintik, hogy a lehetősé­gekhez mérten gyors ütemben fejlesszék az ipari és a me­zőgazdasági termelést, teljes mértékben kihasználják a szocialista rendszer összes elő­nyeit és valamennyi ország belső tartalékait, hogy közös erővel és a legrövidebb időn belül megoldják a történelmi feladatot: túlszárnyalják a ka­pitalista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság ab­szolút össztermelésében, és azután túlszárnyalják a gaz­daságilag legfejlettebb kapita­lista országokat az egy főre eső termelés és az életszínvo­nal területén.” Lenin tanított bennünket ar­ra, hogy a kapitalizmust csak úgy győzhetjük le véglegesen, ha túlszárnyaljuk a kommunista és munkáspár­tok moszkvai értekezletén el­mondotta. ennek a törekvés­nek kézzelfogható eredményei vannak. „1957—1958-ban a szocialista országok termelésé­nek volumene 37,1 százalék­kal a kapitalizmus orszá­gainak ipari termelése pedig mindössze 7,4 százalékkal nö­vekedett. Ugyanezen időszak­ban a Szovjetunió ipari ter­melése 23 százalékkal, az Egyesült Államoké pedig csak 4,6 százalékkal emelkedett. A szocialista országok összessé­gében az átlagos évi növeke­dés 17 százalék volt, míg a kapitalizmus országaiban 3,6 százalék. Az átlagos évi nö­vekedés a Szovjetunióban ebben az időszakban 10,9 százalék, az Egyesült Álla­mokban pedig 2,3 százalék volt.’’ A még nagyobb eredmé­nyek elérésének útját a Nyi­latkozat a következők ben je­löli meg: „E feladat megoldásához a politikai és a gazdasági mun- kn. állandó javítására, a nép­gazdaság vezetési módszerei­nek állandó tökéletesítésére, tudományosan megalapozott szocialista gazdálkodásra van szükség; a szakadatlan mű­szaki haladás alapján a mun­katermelékenység maximális emelésére; a tervgazdálkodás­ra; azoknak- a lenini elvek- í nek következetes érvényesi-•* | tésére. amelyek megkövete- | lile az anyagi érdekeltség al- 1 ; kalmazását. a társadalom ja- j j vát szolgáló munka erkölcsi j ! ösztönzésének sokoldalú, fej- | : lesztését — a tömegek politi- kai öntudatának erősítése út- ján; szükség van továbbá a j munlíQ. és a fogyasztó# mér- I ( tékének ellenőrzésére.’’ y £ Az eszköz tehát a termelé- £ kenység növelése. És a cél? ff Az előzőekből az is világos, v amit Hruscsov elvtárs ugyan- | csak a moszkvai értekezle- v. ten. egész egyszerűen így fo- j gaimazott meg: „A cél az, ff hogy az emberek jól étlaezze- f, nek, ruházkodjanak. jó la- % kasuk legyen, s meglegyenek ff az egyéb anyagi és kuliurá- ff lis feltételek.” „ ... csakis a ff szocializmus adja meg mind- ^ azt. ami az ember boldog ff életéhez kell...” „A szük- ff ségletek szerinti elosztás kom- ^ munista elvére való áttérés S csak akkor valósul meg. ami- kor a termelőerők és a mun- ff ka termelékenysége már él- f, érte azt a színvonalat, amely ^ biztosítja az anyagi javak f bőségének megteremtését, a f, munka pedig a társadalom ff tagjainak elsőrendű létszük- | sénletérp válik.” % Bár még csak a Szovjetuníó- í ban került belátható közelség- ff be í a kommunizmus megteremtése, í a szocialista tábor országai- 'f val együtt, a mi célunk is az, hogy eljussunk az emberi f fejlődésnek a nagyszerű ma- ff gaslatára. A moszkvai Nyi- f, latkozat nyomatékkai hang- 'f súlyozta ennek érdekében a ff szocialista országok közötti ff szoros együttm ű ködés, mun- 'f kamegosztás, kölcsönös támo- ff gatás fontosságát, amely vég- ^ só soron lehetővé teszi, hogy ff ezek az országok együtt lép- ff jenek át a kommunizmusba. ff Ebben nekünk magyarok- í nak is megvannak a magunk J feladatai. Pártunk VII. kong- ff resszusa világosan megfogal- ff mazta ezeket a feladatokat. 'f A kongresszus határozatainak ff végrehajtása nyomán, máris ff számottevő eredmények szü- 'f lettek gazdasági életünkben. ff Mint ahogyan szerte az or- j ff szágban. Pest megve gyárai- f. ban is a kommunistáit voltak az elsők, ? í akik magukévá tették a kong- resszus által meghatározott f, feladatokat és láttak munká- ff hoz. Példamutatásuk, felvi- 'f lágosító szavaik nyomán, ma f. már elmondhatjuk, hogy dol­gozóink döntő többsége mun­kálkodik azon. hogy má­sodik ötéves tervünket, amely döntően a műszaki fej­lesztésen. a termelékenység emelésén, a gyártási techno­lógiák fejlesztésén nyugszik, maradéktalanul végrehajtsuk. A moszkvai Nyilatkozat út­mutatása a mi gyáraink gé­pei, munkapadjai melíett is nap, mint nap realizálódik. Realizálódik a Csepel Autó­gyárban, a Dunai Hajógyár­ban, a Mechanikai Művekben, a Diósdi Csapágygyárban, a Váci Bélésárugyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Pest megyei Vegyi- és Kéz­műipari Vállalatnál, amikor tudományosan elemzik az üzemrészek munkáját és hoz­nak átfogó szervezési, műszaki és egyéb intézkedéseket a ter­melékenység növelésére, az ön­költség csökkentésére, a mi­nőség szakadatlan javítására. A mi vállalataink is igye­keznek megvalósítani azt az országos célkitűzést. hogy már ebben az évben a terme­lés növelésének kétharmad ré­szét a termelékenység emelé­sével biztosítsuk. Egy sor üzemben, mint a Forte-gyár­ban , és másutt, már tavaly száz százalékban a termelé­kenység növelésével hozták a termelési túlteljesítést. Textilgyárainkban, például a Váci Bélésárugyárban, a Budakalászi Gyapjúszövőgyár­ban csupán a gépek felgyor­sításával hat-nyolc százalék­kal növelték a termelékenysé­get. A Gödöllői Gépgyárban új hűtőkompresszort konstruál­tak, amely fele akkora súlyú, mint a régi, s mellé még 200 óráról 112 órára csökkentet­ték égy tégy darab' gyártási idejét úgy, hogy jobb techno­lógiai eljárásokat alkalmaz­nak, jobban szervezik a mun­kát. A Diósdi Csapágygyárban .félautomatákká alakítják át a régi gépeket, így egy ember többet, sokkal könnyebben tud belőlük kezelni, s tegyük még hozzá, több, jobb és pon­tosabb csapágyat gyártanak, mint annakelőtte. A legtöbb helyen az ilyen irányú munka közepette sem feledkeznek meg a termelési költségek csökkentéséről, az amyagtakarékosságról, amint ezt a Gödöllői Gépgyár már említett példája is bizonyítja. Követendő a váci Híradás- technikai Anyagok Gyárának példája is, ahol a világon elő­ször oldották meg a íerrit- gyártásnál korábban keletke­zett sok selejt regenerálását. Sok drága anyagot mentenek úgy meg a népgazdaság szá­mára. Valamennyi és a még fel nem sorolt sok-sok példa is azt bizonyítja, hogy Pest me­gye „katonái” jól helytállnak abban a nagy gazdasági ütközetben, amelyet a szocialista világ- rendszer vív a kapitalizmus­sal szemben. Ennek a közös harcnak a gyümölcsei a mi megyénkben is a szemünk lát­tára érlelődnek. Nagy ütem­ben épül a Dunai Cement- és Mészmű, amelyen együtt munkálkodnak az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia és Magyarország dolgozói. A mi megyénkbe, Százhalombattára jut majd ed az olaj is, amely hatalmas csővezetéken a Szov­jetunióból indul útjára. Itt épül majd meg ugyancsak a Szovjetunió nagyarányú tá­mogatásával és segítségével hazánk legnagyobb hőerőmű­ve és olajfinomítója, amely nagymértékben segít kielégí­teni a megnövekedett ener­giaigényeket. Ezeket a vív mányokat mind­mind a szocialista országok dolgozóinak egyre növekvő alkotó lendülete hozza létre azért, hogy mind magasabb szintre emelkedjék az egész dolgozó társadalom jóléte. Farkas István az egy főre jutó termelésben, s ennek alapjan a gazdasági élet és az életszínvonal abszo­lút fölényét, megteremtjük. A szocialista országok köve­tik ezt a lenini tanítást és amint ezt Hruscsov elvtárs, a Készül a szebbnél-szebb gobelin. Borbély Gyuláné, a szövetkezet vezetője színes gobelin­mintát ad a hímző asszonyoknak. (Bernáth fel».) A szülői munkaközösség ve­resegyházi választmányi ülé­sén ismét előkerült a téma. Most az egyik papa mondta el, hogy a vasárnap esti mo­zielőadáson ismét felfedezett oda nem illő korú gyerekeket. Tevékeny munkaközösségi tag lévén, odament a jegysze­dőhöz, aki szintén munka- közösségi tag, és megkérdezte, miért enged gyermeket be a nézőtérre, tilalmas filmhez, ti­lalmas időben. — Mert jegye van — hang­zott az egyszerű válasz. A mozi személyzetét — mint kiderült — nem terheli fele­lősség. A pénztárosnőné] na­gyobb gyerek vagy felnőtt, egyszóval megfelelő korú személy vált jegyet, a jegy­szedőnő pedig köteles been­gedni mindenkit, akinek je­gye van. Ez így van minden moziban, pedig a trükk ve­szedelmesen hasonlít a ven­déglátóiparból sajnos meg­szokott jelenséghez: felnőtt váltja a blokkott és gyerek issza az alkoholt, A gyorsan fellángoló helyi vitában az is kiderült, hogy a „korhatáros” filmektől nem tiltják el a mondjuk 14 vagy 16 éven aluliakat, a film csupán „nem ajánlott”, már­pedig a dohányzástól sincs eltiltva az emberiség, csupán az orvosok véleménye, hogy nem ajánlott. Ami az időpontot illeti, hát az esti előadások valóban a gyerekek részére engedélye­zett kimaradási időn jóval túl végződnek, dehát a mo­zik nem vehetik figyelem­be az iskolai szabályokat, s a jegyszedők nem tanácsolhat­ják el a gyerekeket, mert azok érvényes jeggyel ren­delkező — nézők! Hét éve vagyok tevékeny harcosa ennek a nyugvópont­ra nem jutó mozi-ügynek, amely távolról sem veres- egyházi probléma. Évek óta sok hasznos javaslatot vál­toztattunk tetté. Csináltunk itt például mozi-ügyeletet, szülők és pedagógusok őr­ködtek a pénztárnál és a bejáratnál, bevezettük a ma­tiné-rendszert, az iskola en­gedélyhez kötötte a mozilá­togatást, felvilágosító mun­kát folytattunk a szülők kö­zött stb. Nem értünk el tar­tós eredményeket. A moziüzemek egyik nem lebecsülendő célja a bevételi terv és a jövedelmezőség emelése (természetesen a szó­rakoztatás és nevelés révén), a miénk kizárólag a gyere­kek helyes nevelése. Szerényen megkérdem, nem lehetne-e — akár miniszté­riumi szinten — összeegyez­tetni az érdekeket, megértet­ni, hogy a megyében vagy az országban bekövetkező né­hány ezer forintos kiesés sok­kal kisebb veszteség, mint az a pénzben kifejezhetetlen kár, amelyet a gyereknevelés te­rén okozunk? Mindenesetre meg kellene próbálni. A moziüzemi vállalatnak ugyanis a Művelődésügyi Mi­nisztérium épp úgy gazdája, mint az iskoláknak, ezért a kérdés házon belül megold­ható. Ennek tudatában sok pedagógussal, szülői munka- közösségi taggal és munka­közösségen kívüli, jó szán­dékú szülővel együtt biza­lommal tekintek a Művelő­désügyi Minisztérium gyors és határozott döntése elé. Fazekas Mátyás Motorkerékpárt lopott, teherautóval ütközött össze egy notórius öltözői tolvaj Munkahelyét sűrűn válto­gatta, onnan legtöbbször ön­kényesen kilépett Pable Re­zső pilisvörösvári lakos. Tá­vozása után több alkalommal azt a látszatot keltette, mintha dolgozni, vagy sportolni men­ne vissza régi munkahelyére, s kilopózott az öltözőbe. Fel­feszítette, hamis kulccsal ki­nyitotta a szekrényeket, s azokból ruhaneműket, érték­tárgyakat, igazolványokat lo­pott. Máskor álláskeresés ürügyén hatolt be a kisze­melt gyári öltözőbe. Többek között lopott az öltözőkből a Fémszerelvénygyárban, a Különleges Villamosgépgyár­ban, a Kontakta Gyárban, a Villamos Kismotorgyárban, a Ruggyantaárugyárban. Sze­mélyi igazolványt is lopott és azzal a Jelmezkölcsönző­től ruhát bérelt, a kölcsön lebonyolításához vállalati jót­állást is szerzett. Másnak az igazolványát használta akkor is, amikor Sztálinvárosba utaz- tában a vonaton szabályta­lanságot követett el, s emiatt a személyi igazol­vány eredeti tulajdonosától munkahelyén levonták a bün­tetést. Egyik nap barátjához ment látogatóba. Útközben a Ganz- MÁVAG gyár elől ellopott egy motorkerékpárt, s azon foly­tatta útját. Menetközben azonban beleszaladt egy te­herautóba, felborult, megsé­rült és kórházba szállítot­ták. Amikor innen távozott, magával vitte szobatársa kar­óráját. A Központi Kerületi Bíró­ság a sorozatos bűncselek­ményekéit háromévi és hat­hónapi börtönre ítélte a bün­tetett előéletű Pable Rezsőt. (MTI) Három és félezer „könyv" az Akadémia Mikrokönyvtárában Corvinák, könyvunikumok, keleti kéziratok filmjei a gyűjteményben Korszerű, nagy könyvtár ma már el sem képzelhető mikro- könyvtár és fotólaboratórium nélkül. A nagy könyvtárak féltve őrzött kincseikről mik­rofilmet készítenek, hogy az értékes könyveket, kéziratokat megvédjék az elhasználódás­tól. A mikrofilm teszi lehe­tővé azt is, hogy ritka köny­vek, sőt, egyetlen példányok ily módon akár távoli világ­részek kutatóihoz, olvasóihoz is eljussanak. Az akadémiai könyvtár­ban 1953 óta dolgozik fotó­laboratórium. Rövid néhány év alatt automata gépekkel felszerelt, korszerű, nagy ío- toműhellyé fejlesztették, ahol a nagy teljesítményű mikro­film-felvevőgépek előhívó és másológépek, mikro kártya­felvevő és kidolgozó beren­dezések stb. teszik lehetővé a sokoldalú reprodukciós mun­kát. Mikrofilmre vették az Akadémia kézirattárának és a keleti osztálynak legértéke­sebb darabjait és nagyszá­mú mikrofilmet vásároltak külföldről. Mikrofilmen negy­ven Corvinája is van már a könyvtárnak. Az orientalisz­tikai kutatómunkát segítik a Leningrádból, Párizsból, Ox- fordból, Washingtonból és más városokból szerzett, régi keletű kéziratokat tartalmazó mikrofilmek is. A fotólabora­tórium cserébe nemzetközi orientalisztikai kutatást segí­ti a keleti osztály egyik kin­csének, néhai Kaufmann Dá­vid professzor héber kézirat- és könyvgyűjteményének le­fényképezésével . A mikrokönyvtárban ma már mintegy három és fél­ezer mű mikroiilmje vagy mikrokártyája található. Kor­szerű olvasógépek — ■ köztük a Magyarországon egyetlen mikrokártya-olvasókészülék — teszik lehetővé, hogy a ku­tatók a ritka kéziratokat vagy könyveket zavartalanul tanulmányozhassák. Egyre többen keresik fel ilyen cél­ból a mikrokönyvtár olvasó­szobáját. Külföldön is híresek a tóalmási gobelin-hímzések Tóalmáson több évtizedes hagyománya van a gobelin- hímzésnek. A község lányai és asszonyai a színes gobelin- hímzésekkel jó hírnevet szereztek a községnek. 1952-ben házi­ipari szövetkezetbe tömörültek és ma már a szövetkezet 530 tagja mintegy 18 millió forint értékű színes gobelint készít eb­ben az évben a külföldi megrendelőknélc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom