Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

PEST MEGYEI Húsvéti bárányok a ceglédi Dózsa Tsz-ben Cegléden, a Dózsa Termelőszövetkezetben 800 juhot nevel- \ nek, s ebből 210-et Korpácsi János egy juhászdinasztia leszár- | mazottja gondoz. Korpácsi János gondozása alatt álló juboktól $ nemrég 216 kisbárány született, ebből mintegy 22 ikere'Jés volt. AZ MSZMP PEST MEGYEI ß / ZJÖ T T S ÁG A É S A «MEGYEI TANÁCS LAPjA V. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ara r.o Minit 1961. MÁRCIUS 24, PÉNTEK Ismét bomba robbant Párizsban MIKRO-KÖNYVTÁR AZ AKADÉMIÁN Megkezdjük a hidrokulik sorozatgyártását Csődet Csobállkáll Karambolozott a motorkerékpártolvaj Tápiósápon befejezték a kora tavasziak vetését, ültetik a korai burgonyát Az eredmény titka: jó munkaszervezés, a tagok szorgalma és a gépek kettős műszakja A tápiósápi Petőfi Termelő­szövetkezet három nagyüzem­egységre tagolódó hatalmas határában az idén tavasszal időben és teljes energiával in­dult meg a tavaszi munka. A tápiósápi Petőfi Termelőszö­vetkezet például szolgálhat sok más közös gazdaságnak, akár a tagság szorgalmát, akár a munkaszervezést te­kintjük. Időben nekiláttak az őszi szántás fogasolásának, amely elengedhetetlenül fontos eb­ben az időszakban. A gépállomás négy gépe és a közös gazdaság két Zetorja kettős műszakban dolgozott és mellettük 30 fogat is munkába állt. Mintegy ezer holdon a foga­solásra váró egész területen be is fejezték már ezt a mun­kát. Ezzel egyidőben gépállo­mási gépekkel és fogatokkal felszántottak 450 hold földet. Még némi szántanivaló vissza van, de ezzel is rövidesen vé­geznek. Ahogy az idő engedte, idő­ben elkezdték a kora tava­sziak vetését. A mák tíz hol­don már szépen sorol. 50 hol­don kél a borsó is napokon belül, mert kedvezett az idő. A 60 holdnyi tavaszi árpa munkáját már jóformán el is felejtették, a lázas tempójú munkában olyan réginek tűnik elvetése. Folyik már a cukor­répa vetése is. 30 holdon ter­melnek az idén cukorrépát, s már eddig 20 holdat elvetet­tek. A héten végeznek is vele, 50 hold zabosbükköny vetését hét közepén fejezték be. A kimondottan szántóföldi növénytermelési munkák mellett kitettek magukért a gyümölcskertészek és a szőlészet dolgozói is. A gyümölcsfák metszése és első permetezése 50 holdon megtörtént. Ugyancsak végez­tek negyven holdnyi szőlőjük nyitásával és több mint 25 holdnyi szőlőben túl vannak a metszésen is. A következő legsürgősebb munka a korai burgonya el­ültetése. A tervek szerint 10 holdon termelnek jó és korai jövedelmet adó csíráztatott burgonyát. Ezt a munkát már megkezdték, eddig több mint három holdon el is ültették a korai burgonyát, s előrelát­hatóan a héten teljes egészé­ben be is fejezik. A néhány napra lehűlt idő enyhülése után azonnal el­kezdik a kukoricavetést. A tervek szerint 560 hold kukoricát termelnek az idén, s örvndetes tény, hogy időben elvégezhet­ték az őszi mélyszántást, és már ezért is jóval jobb eredményt várhatnak, mint az elmúlt esztendőben. Most készítik elő cserére a kukori­cát. s ha a hibridmag meg­érkezik a terményforgalmi raktárba, azonnal be is cse­rélik. A kukoricát, hason­lóan a többi kapáshoz, pre­mizált eredményességi mun­kaegységre elvállalták a ta­gok, s biztosítottnak lát­szik a tavaiéinál gondosabb, alaposabb megművelése, s ezzel együtt természetesen a magasabb hozam. A premizált eredményes­ségi jövedelemelosztás szé­leskörű bevezetésénél arra gondolt a termelőszövetkezet vezetősége, hogy a tervezett­nél magasabb hozam eléré­sénél jól jár a szövetkezeti tag és jól jár a közös gaz­daság. Nem sajnálják a ter­mészetbeni prémiumot, aki jól dolgozik, meg is érdem­li, s nem kerül rossz helyre a termény, *a szövetkezeti tag gyarapodik, ha hizlalásra, állattartásra hasznosítja. A premizált eredményes­ségi jövedelemelosztást már tavaly is alkalmaz­ták, ha nem is tökéle­tes formában, de hasz­nosan, akkor azonban sok tag még nem ismerte fel a saját elő­nyét. Azóta már sok tagnál padláson van a természetbeni prémium, s ennél meggyő­zőbb érv nem szükséges. A szövetkezet vezetőségét most az a gondolat foglalkoz­tatja. hogy megkísérlik a ku­koricánál egy kisebb terü­leten a korszerűbb művelést, s saját traktorosaik közül kettővel egyességet kötnek a nagyterületű gépi műve­lésre. Igaz ugyan, hogy a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé a gépi kuko­ricaművelés széleskörű al­kalmazását, azonban a kí­sérlet sikere esetén több száz holdon bevezethetnék a kö­vetkező években. Ezzel ter­mészetesen az egész tagság jól járna, mert lényegesen csökkennének a kukorica ter­melésének költségei, s ez kihatna a hizlalás költségeire is. A kísérleti terület nagy­ságát és helyét még nem döntötték el, de mindenkép­pen követni akarják az el­múlt heti gödöllői kukorica­termesztési ankét tanácsát, s egy alkalmas helyen megpró­bálkoznak ezzel, a náluk még kevéssé ismert módszer­rel. Tenkely Miklós Orbán László elvtárs beszélgetése a megye kulturális életének vezetőivel Dr. Orbán László elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője csü­törtökön reggel látogatást tett az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának székházában, ahol a megye kulturális életének több vezetőjével folytatott beszélgetést Pest megye és az ország aktuális kulturális, művelődési problémáiról. A vendéget Hor­váth András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Részt vett a megbeszélésen Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A sokoldalú, széles témakört felölelő, tartalmas eszmecsere során a megyei kulturális vezetők megvitatták a többek kö­zött Orbán elvtárssal a tömegkultúra hatalmas jelentőségű térhódítását, a politechnikai oktatás helyzetét, perspektíváját, a magyar irodalom, film, televízió néhány problémáját. A gaz­dag tapasztalatú, hasznos eszmecsere — amelynek során dr. Orbán László elvtárs tájékoztatót adott több. országos jelen­tőségű kulturális kérdésről — a déli órákban ért véget. Ezután dr. Orbán László elvtárs, Horváth András elvtárs­nak, a megyei pártbizottság első titkárának kíséretében Nagy­kőrösre utazott, ahol megtekintette a város kulturális intéz­ményeit és elbeszélgetett Nagykőrös politikai, kulturális veze­tőivel. A tavasz partján — Nem merek kérdezni. — Miért? — Tavaszi témáról hóeséses időben... — Pedig mi már a tavasz p.rtján állunk! — Akkor nincs' visszaút. A Pest megyei Kishajó­zási Vállalat igazgatója gyor­san bebizonyítja ezt: — Most adtuk át a fővá­rosnak a negyven személyes ..Hüvelyk Matyit’. Gyors, ké­nyelmes. Eleje üvegezett, a hátsó része nyitott, levegős. — A megye házatáján? — Negyven tonnás külön­leges teherbírású kompot épí­tünk a DCM-nek. A mostani munkához Lábatlanról hord­ják a cementet. Eddig a túl­só partról Pesten át szállí­tottak Vácra. A kom pra majd felgördülnek a megra­kott tartálykocsik és leha­józnak a váci partig. — Utasoknak szóló hír? — Elsejével három új ha­jó áll szolgálatba a régiek helyett. Ráckevénál Angyal- sziget és Kerek-zátony vo­nalán. valamint Szigetmár- ton és Kisikunlacháza kö­zött. A hajók nemsokára út- rakészen állnak. (tgy) Fehér Rózsika ceglédi diáklány, aki 16 évvel ezelőtt, a fel- szabadulás évében született, a Dózsa Tsz juhászatában is­merkedik a húsvéti kisbárányokkal. (MTI Foto, Bajkor felv.) Üzembe helyezték Cegléden a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat takarmánykeverő üzemét (Tudósítónktól) Űj felirat került a ceglédi Kátai-malom homlokzatára: „Pest megyei Terményforgal­mi Vállalat takarmánykeve­rő üzeme.” Tegnap peruit sor az üzem ünnepélyes meg­nyitására. amelyen megjelent Koronczi István, a Földmű­velésügyi Minisztérium Ál­lattenyésztési Főigazgatóságá­nak vezetője. Halmi Tibor, a malomipari igazgatóság vezetője. Rékai Gábor, az Élelmezésügyi Minisztérium Terményforgalmi és Raktá­rozási Főigazgatóságának ve­zetője, Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának mezőgazdasági osz­tályvezetője. dr. Dajka Ba­lázs, a Pest megyei Tanács VB-elnökhelyettese, a járási és városi tanács elnöke, több tsz-elnök. állami gazdasági és gépállomási igazgató. Megnyitó beszédében Ko­ronczi elvtárs többek között a következőket mondta: Ahhoz, hogy az állati termékek fogyasztása iránt jelentkező fokozott igé­nyeket ki tudjuk elégí­teni, töhb húst, tejet és tojást kell termelni. Ennek egyik feltétele a kor­szerű takarmányozás. Koronczi elvtárs megnyitó­ja után engedélyt adott az üzem megindítására. A 85 lóerős gőzgép dohogva meg­indult. Az öt hengerfenék finom suhogása jelezte: a ta­A Minisztertanács ülése ' A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a nehézipari mi­niszternek, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség vezetőjével egyetértésben tett előterjesztését a bányászatról szóló törvény végrehajtási rendeletéről. A kormány a belügyminisz­ter előterjesztésére rendeletet hozott az útlevél- és vízum­kiadás rendszerének egyszerű­sítéséről. A Minisztertanács a SZOT elnökségének javaslata alap­ján kijelölte azokat az üze­meket, amelyeket a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlójával tüntetnek ki. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) karmányüzem megkezdte mű­ködését. A vendégek megte­kintették az új üzemet, köz­ben Rudas István, a Termény­forgalmi Vállalat központi kiküldötte figyelemre méltó dolgokat mondott az új léte­sítményről. Eddig a város és a járás tsz- eivei mintegy 60 vagon táp­anyag szállítására kötöttek szerződést. A próbaüzem során 37 vagon különféle tápanya­got gyártottak, és ennek nagy részét már le is szál­lították. A legnagyobb átvevő a ceglé­di Vörös Csillag és a Nagy­kőrösi Dózsa termelőszövet­kezet. Az üzem kapacitása 24 óra alatt 3.5—4 . vagon. Ez bőven fedezi a város és a já­rás tsz-einek jelenlegi szük­ségletét. Petrás Gyula járási föál- latorvos véleménye szerint a tápanyag etetésének Veredmé- nye a sertéseknél és a ba­romfiaknál a leggyorsabb. Berkes elvtárs, az üzem ve­zetője. néhánv szóban el­mondta. hogy az üzem át­alakítása 190 ezer forintba került. A takarmánykeverő- gépet hazai tervek alapián. az Élelmezésügvi Minisztéri­um Gépiavító Vállalata ké­szítette. 65 ezer forintért. (R. K ) Csaknem száz új borszőlő-fajtajelölt öt év alatt Az utóbbi öt esztendőben csaknem száz űj borszőlő- fajtajelöltet jelentettek be a nemesítők: kutatók, szőlé­szeti szakemberek, nagy gya­korlati tapasztalatokkal ren­delkező szőlősgazdák az Or­szágos Növényfajta Minősítő Tanácsnál. Az új fajta jel öltek borai­nak idei vizsgáját most ren­dezték meg az Országos Nö­vényfajta Minősítő Tanács­nál. Két napon át kiváló sző­lész-borász szakemberek és a fogyasztókat közvet­lenül képviselő laikusok értékelték negyven fajta- jelölt borát. Az alföldi borok között legsikeresebben Kurucz And­rásnak és Kwaysser István­nak, a Szőlészeti Kutató In­tézet munkatársainak a Há- roslevelű és a Pirostramini, illetve a Kadarka és a Petite Bousche keresztezésével elő­állított borai vizsgáztak. Jó minősítést kapott a Kos- suth-díias Kocsis Pál, né­hány évtizeddel ezelőtt ki­alakított szőlője: a Kocsis Irma, a Szent László és az Ötfürtű, melyek eddig csak fajtagyűjteményekben szere­peltek, valamint a Balaton kincse — ezt Kocsis Pál még 1917-ben, Mathiász Jánossal együtt nemesítette. A hegyvidéki borszőlő-faj- tajelöltek egyik legjobb­ja a Szerény b—2 ne­vet viselő pécsi fur­mint. Nemesítője, Németh Márton, évek óta gyűjti és válogat­ja az országban előforduló ősi szőlőfajtákat, s a gon­dosan szelektált és a mai körülmények között is meg­felelőnek bizonyuló ősi faj­ták közül 28-at jelentett be a fajtaminősítő tanácshoz. Már nyilvánvaló, hogy a fajtajelöltek zöme eléri az összehasonlító fajták minő­ségének színvonalát, s így érdemes velük továbbra is foglalkozni. Ha a termőké­pesség és az ellenállóság vizsgáján jobbaknak bizo­nyultak a jelenlegi borsző­lőknél. megkapják az elsza- porításra jogosító fajta-elisme­rést, s megkezdődik nagy­üzemi telepítésük. (MTI) Ipari tanulók versengése Cegléden Cegléden ma délelőttre 130 fiú és 40 leány gyűlt össze szakmai versengésre; mind­annyian helyiipari vállala­tok tanulói. A kétnapos ve­télkedés első napján írás­beli dolgozatokkal tesznek tanúságot felkészültségükről. Holnap délelőtt és délután a gyakorlatban versenyeznek a leendő lakatosok, villanysze­relők. kovácsok, asztalosok, női-férfiszabók. kőművesek, szobafestők és női fodrá­szok. A legjobbakat a me­gyei tanács pénzzel és ok­levéllel jutalmazza. A győz­tesek közül 12 fiatal orszá­gos versenyen méri majd ösz- sze erejét. A versengés rendezői há­lával emlékeznek meg ar­ról a segítségről, amelyet Szabó Elemér, a Cifrakerti Állami Gazdaság vezetője nyújtott. 30 leány és 100 fiú számára biztosított ké­nyelmes szállást a gazdaság­ban, Újra élüzem a Nagykőrösi Konzervgyár Az Élelmezésügyi Minisz­térium kollégiuma a szak- szervezeti elnökséggel egyet­értésben az 1960 má­sodik félévi eredmények alapján 13 élelmiszer- ipari üzemnek ítélte meg az élüzem kitüntetést. A vál- ; lalatok között egy Pest me- j gyei üzem szerepel, a Nagy- i 1 körösi Konzervgyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom