Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

1961. MÁRCIUS 22, SZERDA mwcti i Amiben nincs megállás Üzemi vezetőink szakmai továbbképzéséről Egyik alapszervi titkár is­merősöm — egyébként vala­mivel túl a negyvenen — leg­utóbbi találkozásunk alkalmá­val így sóhajtott fel: de jó lenne tíz évvel üatalabbnak lenni! Érdeklődésemre egy kis keserű szemrehányással elmondta, hogy a felszabadu­lás óta' aktív pártmunkás és a rohanó tempó, a nap-nap után jelentkező új és új ten­nivalók miatt észre sem vette, hogy elszaladt az idő és elkésett a tanulással. Ha most hirtelen tíz évvel megfiatalodna, azonnal beirat­kozna technikumba és talán még az egyetemet is elvégez­né. Érzem, hogy lassan kicsú­szik a talaj a lábam alól a gyárban. A felsőbb szervektől kijövő elvtársak olyan gazda­sági kérdéseket tesznek fel, mintha én lennék a főköny­velő. De ez még csak hagy- ján. Nagyobb baj az, hogy az Iskolázatlanságom miatt nem tudok beleszólni a termelés­be úgy, ahogy szeretném. Egy­szóval lemaradtam, végérvé­nyesen lemaradtam — tette hozzá Az ón ismerősömet nem a funkcióféltés gondolkoztatja el ! iskolázatlanságán — hiszen nem függetlenített titkár és mint szerszámkészítő lakatos __ ha leváltanák akkor is u gyanannyit keresne, mint most — hanem az bántja, hogy nem tud tökéletesen ele­get tenni a párt által rábízott feladatoknak. Nem egyedül kínlódik gondolataival, nem­csak ó bukdácsol a termele- kenységet befolyásoló ténye­zők, mutatószámok és a gaz­dasági elemző munka számta­lan jelentős és apró elemé­nek labirintusában. Nagyon sok olyan párt-, gazdasági és szakszervezeti funkcionárius van. akik.. a-felszabadulás óta szí vvel-lélekkel. gfett. vesznek a párt harcaiban. Ök voltak a rohammunkások negyvenöt­ben a vasút helyreállításánál, ók jártak házról házra, hir­detve a párt igazságait a vá­lasztási harcokban, majd ők rótták a vidék útjait, hogy a parasztságot segítsék a szo­cialista mezőgazdaság megte­remtésében. Most délelőtt a gyárban, délután vagy éjszaka a munkásőrségben találjuk őket. Az idő halad, a fejek megszürkültek. Az ellenforra­dalom után hatalmasan meg­lendülő ipari fejlődés nincs tekintettel arra, hogy régeb­ben ki mit tett hanem mind magasabb követelményt állít valamennyi párttitkár elé. akár régi harcos, altár ta­nult fiatal az illető. Amíg las­sabban nőttek a követelmé­nyek, addig még segítettek a különböző szaktanfolyamok, szemináriumok, de most már sokan érzik, hogy hiányzik a komolyabb iskola. A pártszer­vezetek ma már az üzemben is irányító-ellenőrző munkát végeznek, vigyáznak a VII. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtására. A kong­resszus pedig nem kisebb fel­adatot tűzött ki. mint a fej­lett és gazdaságos termelés megvalósítását és ennek érde­kében azt, hogy a termelés növekedése legalább kéthar­mad részben a termelékeny­ség emeléséből származzon. Azok az elvtársaink, akik régebben nagy tapasztalatokat szereztek az agitációs és szer­vezőmunkában. most hirtelen azzal a követelménnyel talál­ták magukat szemben, hogy pártszervezetük tevékenységét a termelékenységemelés és a gazdaságos termelés célkitű- íésednek megvalósítása felé tereljék. Ezt viszont csak ak­kor tudják hatékonyan és jól megoldani, ha kiismerik ma­sukat a gazdasági mutatók és a számadatok között, ha ké­nesek ezek alapján megszabni a politikai munka mai irá­nyát. Nemrég — a laza normák felszámolásának időszakában — nem egy helyen tapasztal­Szükség van-e „fékre“? Tudom, hogy a vita hevé­ben gyakran hangzanak el félreérthető mondatok, sza­vak. Nem is szokásom bele­kapaszkodni ezekbe, a leg­többször maga a tévedő iga­zítja helyre — önmagát. Most mégis kénytelen va­gyok szóvá tenni egy ilyen nemrég hallott elszólást. Nemcsak azért, mert akitől hallottam, nem korrigálta, de az értekezlet részvevői sem vették észre a szavak mögött meghúzódó súlyos tévedést. ★ A bérezésről beszéltek az említett szűkkörű értekezle­ten. A szóbaníorgó gyárban degi'esszív bérezést alkal­maznak. Miután alaposan „feltérképezték” a gyárat, többek között azt is megál­lapították. hogy a munkák sokrétűsége, a törvényes rendelkezésekben megsza­bott kategóriák szélesebb skálában való felosztását te­szi szükségessé, mert így a munkabér is sokkal jobban igazodik a valóságos hely­zethez. Nos, amikor a degresszi- vilás mértékéről esett szó. az egyik részvevő azt mondta: ezt a mércét úgy kell megszabni, hogy ne te­gye lehetővé a tervek na­gyobb arányú túlteljesítését, tehát egy bizonyos ponton túl — fékezzen. . Ennek a véleménynek a hangoztatója vagy nem érti, vagy félreérti a normák rendbetételével összefüggő követelményeket. Miről van szó valójában? * Az utóbbi években ipa­runk számottevően fejlődött. Sok új gépet állítottak mun­kába, jobbakat, termeléke­nyebbeket. mint a régiek. A meglevő berendezéseket Is tökéletesítették. Számos újí­tást honosítottak meg gyá­rainkban, A műszakiak a a technika fejlesztésével egyidőben a gyártási tech­nológiát is egyre tökéletesí­tették. A termelés feltételei tehát gyorsan javultak. A teljesítményszintek ugyanakkor egy sor helyen elmaradtak ettől a fejlődés­Farkas István tői. Jó dolog ez? Egyáltalán nem. Ha már a fék hason­lata került szóba, ez való­ban fékezte a munkát. Fé­kezte, mert a jobb gépekkel, berendezésekkel a gyakor­latban is gyarapodó dolgo­zók sokkal rövidebb idő alatt el tudták készíteni az előírt darabszámot. Ezért a munkaidő nagy része ve­szendőbe ment. amit meg­győzően bizonyítanak a gyá­rak zömében végrehajtott, munkanap-fényképezések. Használt volna a párt a társadalomnak, ha ezt el­hallgatja? Egyáltalán nem. A pártnak elsőrendű ügye. hogy elősegítse a társadalom anyagi jólétének szakadatlan és a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékű anya­gi gyarapodását, a jólét fo­kozását. Ezt pedig nem ér­hetjük el másként, mintha mi magunk teremtjük elő. termeljük meg az ehhez szükséges javakat. Többet adni csak úgy lehet, ha előbb többet termeltünk. Ezt pedig senki sem végzi el helyettünk. ★ A termelékenység növelé­sével a még jobb élet fede­zetét akarjuk megteremteni. Hát ezért kellett elővenni az elavult — s tegyük hozzá, a saját hibánkból elavult — normákat ott, ahol erre szük­ség volt. Ellenkezik-e ez a korábbi elvvel, amely azt vallja, hogy alaptalanul nem haj­tunk végre normarendezést? Bárki megítélheti. hogy nem. A normák helyes ki­alakítása mindenütt alapos felmérés, és a helyzet kö­rültekintő tanulmányozása nyomán történik. Ezért van az, hogy a korábban szo­rosra szabott normákat és az elavult teljesítményeket egyaránt a valóságos hely­zetnek megfelelően módo­sítják. * Ezt téveszti szem elől. aki a bevezetőben említett véle­ményt vallja, mert éppen azt hagyja figyelmen kívül, hogy a normákat az eddig elért fejlődési szinthez kell igazí­tani. A jövőben pedig a technika, a technológia és a begyakorlottság fejlődésével egyidőben folyamatosan kell ezt elvégezni, hogy a nor­mált sohase maradjanak el a gyár általános fejlődése mögött. Még egyszerűbben arról van szó, hogy a nor- i mákat éppenúgy figyelem­mel kell kísérni gyáraink­ban. mint ahogyan a terv­teljesítést. az önköltség ala­kulását, az anyagfelhaszná­lást és más mutatókat rend­szeresen figyelemmel kísé­rik. Ha pedig ez így van, már­pedig így van. akkor nincs ok arra, hogy bárhol is tartsanak a nagyobb ará­nyú, úgynevezett „kiugrá­soktól”. A tudományos ala­pon megszabott, műszakilag megalapozott normákat ugyanis normális munka­tempóval száz százalék kö­rül lehet teljesíteni. Akad­nak persze ügyesebb, jobb felkészültségű dolgozók is mindenütt, akik elhagyják a száz százalékot. A degresz- szív bérezés is arra irányul, hogy premizálja azt a több­letet. amit az ilyen embe­rek nyújtanak. ★ Fékezésről tehát helytelen beszélni, mert a tudomá­nyosan megszabott normát csak úgy lehetne nagyobb mértékben túlteljesíteni, ha a dolgozó eltérne az előírt technológiától, esetleg el­hagyna szükséges művelete­ket, ami megengedhetetlen, mert rendkívüli mértékben rontaná a minőséget. Az ilyenfajta aggályoskodás he­lyett tehát arra van inkább szükség, hogy kísérjék fi­gyelemmel a gyártási előírá­sok betartását, őrködjenek a minőség, az önköltség, az anyaggal, energiával stb. való gazdálkodás felett és a technika, a technológia fej­lődésével egyidőben a telje- sitményszinteket is ennek megfelelően igazítsák ki. A TÉL IVEM HAGYJA MAGÁT A tavaszi enyheség után nagy hidegek Európában Hétfőn Európa-szerte hózi­vatarok és jégeső, a távozó tél utóvédéi, fogadták a nap­tári tavasz érkezését. Az eb­ben az évszakban már hosz- szú évek óta nem tapasztalt meleget — Csehszlovákiában például 1884 óta nem volt ilyen meleg márciusban —, váratlanul, szokatlanul hideg fogadta. Párizsban a nők, akik nemrég még bikiniben sütkéreztek a Szajna-par­| séges, hogy emeljük a vezeté: színvonalát is. Idősebb elvtársaink mind egyikétől nem lehet azt kér ni, hogy hosszú évekre beül jön az iskolapadba, de az' kérhetjük — és kérjük is — hogy a számukra szervezett főképpen a vezetőknek szűk- j séges közgazdasági ismerete- | két. nyújtó kétéves tanfolyamot végezzék el és szerezzék meg a technikusi oklevelet. Nem a papírért kell tanfolyamra menni, hanem a tudás gya­rapításáért, azért, hogy to­vábbra is jól megállhassák he­lyüket. Két év nem nagy idő és az iskola sem követel em­berfeletti erőfeszítést. Több elvtárssal beszélget­tünk, akik máris türelmet­lenül várják a tanfolyam megkezdését, de néhány he­lyen találkoztunk értetlen­séggel is. Egyes pártszerve­zeteink vezetői a sok munká­ra hivatkozva húzódoznak a kétéves iskolától, pedig ez év szeptemberében éppen az len­ne jó. ha a középiskolai kép­zettséggel nem rendelkező és 35 éven felüli vezető elvtársak — elsősorban az igazgató, a párttitkár, illetve az üzemi bizottság titkára — kezdenék el a tanulást. Jövőre és az 1963-as évben pedig elkezde­nék mindazon elvtársik, akik vezető beosztásokat töltenek be az üzemekben és nincs kö­zépiskolai végzettségük. Az MSZMP titkárságának az időszakos, kétéves tanfolya­mok szervezésére hozott ha­tározata előrelátóan gondol arra, hogy idősebb vezető elvtársainknak segítséget nyújtson a második ötéves terv során felszínre kerülő nagy feladatok megoldásához, ugyanakkor lehetőséget ad az ! eddig, szerzett vezetési tapasz- 1 falatok és közgazdasági isme­retek rendszerezésére, kiegé­szítésére. A tanfolyam síké- ! rés elvégzése érdeke a párt­nak, a népgazdaságnak és érdeke az egyénnek is. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy vezető elvtársaink megértik a párt felhívását és a tanfolya­mon való részvétellel, tudá­suk gyarapításával is segíte­nek abban, hogy üzemeink még több, olcsóbb és jobb ter­méket tegyenek le népünk asz­talára. Lovász Vince tűk, hogy a párttitkár és szakszervezeti vezetők net ismerik ki magukat tökélete sen ezen a területen. VoJ olyan elvtárs, aki a termeié kenységemelés kongresszu által előírt arányának megva lósítását csupán a normál rendezésében látta. Másho éppen a pártvezetőség képvi selte azt az- álláspontol hogy a „plafont” akkor i meg kell tartani, ha az adót üzemrészben a legfejlettebl műszaki normákkal dolgoznak Pedig tudott dolog, hogy < 100 százalékhoz nagyon köze megállapított „plafon” elvesz a norma ösztönző hatását é: eltakarhatja a munkaszerve zés lazaságait is. Ezek az elvtársak feltétlenül jót akarnak, de mivel nem is­merik teljesen a termelékeny­séget befolyásoló összes ténye­zőket és lehetőségeket, sokszor túlzott óvatosságra törekednek és ezzel akaratlanul is útját állják a még jobb eredmé­nyeknek. Sokkal könnyebben és hatékonyabban végeznék munkájukat, ha mondjuk kö­zépiskolai végzettséggel ren­delkeznének. Nálunk ehhez rdva van minden feltétel és itt van az ideje annak is, iogy az üzemekben vezető funkciót letöltő elvtársaink — főkép­ien az igazgató, a párt- és az izemi bizottsági titkár — negszerezzék legalább a .echnikusi képesítést. Fiatalabb, 30 év körüli eivtársainknál nincs is kü­lönösebb probléma, legtöbb­jüknek vagy megvan már, vagy most járnak esti, illetve levelező technikumba. Az idő­sebb elvtársak már nehe­zebben is tanulnak, mint a fiatalok, és arra is gondolnak, hogy éppen a koruknál fogva már nem érdemes négy-öt, esetleg még több éves tanu­láshoz hozzáfogni, hiszen a nyugdíjkorhatár is veszélyesen közeledik. Ugyanakkor ezek az idősebb elvtársak rendel­keznek egy olyan előnnyel a fiatalokkal szemben, amelyet semmiféle iskolában nem le­het megtanulni: mégpedig az élet csatáiban szerzett vezetési tapasztalatokkal. A párt szá­mára mind a kettő egyformán fontos. Nagy szükség van az idősebb elvtársak tapasztala­taira, de éppen annyira szük­Szelíden hullámzó lan­kák között, Szabó Péter er­désszel járjuk az isaszegi erdőket. A 900 holdas terü­leten bőven akad látnivaló. Tarkán váltakoznak a zöld fenyvesek, az ébredező nyár­faerdőkkel, meg a még alvó tölgyesekkel. Balról, vagy negyven holdnyi száraz levelű cserjés — mint Péter bácsi mondja — a vaddisznók ta­nyája. Távolabb, az akácos szélén, magas drótkerítés vé­di az új telepítésű cseme­tetáblákat a falánk szarvasok­tól. A csend, s az egyre mele­gebben simogató napsuga­rak bizony jó érzéssel töl­tik el a városból idevető­dött látogatót. Csodálatos va­rázsa van a tavaszi erdő­nek! Édes forgácsillatot hord a szél, olykor-olykor őzek futnak át a csapásokon, s Ltt-ott agy-egy menekülő ró­ka is felbukkan. Péter bácsi, az alacsony, pörgekalapos, rózsás arcú vadász meg me­sél szenvedélyesen, hogyan készül a tavaszra az isaszegi srdő. Kerek 30 éve járja már nappalonként, de sokszor éj­szaka is ezt a lenyűgözően szép környéket. Nemcsak a dűlőket, a rejtett csapáso­kat, a vadakat, hanem már a fákat is jól ismeri. Mu­tatja a magasbatörő pom­pás fenyvest, amit 25 éve telepített az akácos mellé. Elvisz az irtáshoz, ahol már az utolsó gyökereket csáká­ióu^zecji erdéáz >XXXXXXXXXX>XXX\>XX>XXV\>>XXXVVXXXXXXXN.XVS> \ sejtelmes csapások is új es új J erőt adnak az ötvenéves er- ^ désznek. ; Majdnem elf elejtette na, hogy ^ Péter bácsinak a főfoglalko-^ zása mellett tucatnyi egyéb ? elfoglaltsága is van. Szenve- ^ délyes méhész, ő irányítja a £ földművesszövetkezet méhész- ^ szakcsoportját, mint elnök. Az ^ erdészetben tekintélyes szak- ^ szervezeti funkciót tölt be: £ szb-elnök. Intézi a dolgozók ^ ügyes-bajos dolgait, részt vesz ^ a társadalmi munkák szerve- í zésében. kultúrmunkákban. 2 Most éppen a jövő hónap ele­jén sorra kerülő isaszegi na­pokra készül: az erdészet dol­gozói ugyanis előadják az Isaszegi lakodalmas című táncjátékot. Emellett tanács­tag is, részt vesz a műemlék­bizottságban. dolgozik a nép­front-mozgalomban, s ahány állandó bizottság csak létezik a községben, egyikből sem hiányzik. Ügy mondják róla, hogy amit elvállal, azt -na- radéktalanul el is végzi, a munkában fáradhatatlan, s akadályokat nem ismer, ö maga csak annyit mond, hogy amit tesz. ázt kötelességérzet- ből teszi — az emberekért. Jókedély ű, mindig mosoly­gós ember az isaszegi erdész. Állhatatosságot, mint mondja is, a fáktól tanult, amelyek a zord időt is éppúgy állják, mint a hőhullámot. A szépre és a jóra a természet inti. Megpihenni? Korai még. sok új erdő vár telepítésre a szentkirályi kerületben. Súlyán Pál ton, fázva bújtak vissza télikabátjukba. Mindössze 2 Celsius fok volt. Franciaországban Hauteville- ben ért el a hideg rekordma­gasságot: mínusz 13 fokot. Németországban, a Fekete­erdőben a hótakairó a 35 cen­timétert is meghaladja, 15 centiméteres friss hó hullott. Pedig a Rajna mentén végig már virágbaborulva állnak a íaj6zi-, az őszibarack- és a szilvaíák. Dél-Európa városait sem kímélte a csúf idő. Lissza­bonra vasárnap éjszaka fel­hőszakadás zúdult. Varsó és Prága is kivette részét a téliesre fordult idő­ből. A lengyel fővárosban hét­főn enyhén havazott. Csehszlovákiában pedig nagy hóviharok dúltak. A Tanjus jelentése szerint Ljubljanában és Szlovénia más vidékein, a tenger-mellék kivételével, havazott. A sú­lyos. nedves hó meglehetősen naav károkat okozott a táv­beszélőhálózatban és az elek­tromos távvezetékekben Ljubljanában és másutt. Havazásokat jelentettek Boszniából is. A Szarajevó kömvéki heaveken a hóréteg 10—12 centiméter volt. Fiúméban hétfőn nagy jég­eső volt. (MTI) Moziválság Bajorországban Bajorország területén az elmúlt évben hatvan film­színházat zártak be. az előző évben pedig ötvenet. A né­met filmipar állítása szerint a moziválság elsősorban a hosszú hétvégekkel, a tele­vízióval és azzal áll ösz- szefüggésben. hogy az áruhá­tak saját céljaikra vásárol­ják meg a moziépületeket. sítási hónap alatt például csak az ő területén közel 180 ezer csemetét helyeznek föld­be. Legnagyobbrészt tölgyfa­csemetéket, de lesz köztük szép számmal feketefenyő is. Korábban a hagyományos módszerrel ültették errefelé is a fákat, s ez azt jelentette, hogy egy-egy munkacsapat naponta legfeljebb nyolcezer csemetét juttatott a földbe. Az új, úgynevezett ékásó mód­szerrel tizennyolc-húszezer csemetét is elültetnek. Rend­kívül előnyös ez a módszer, nert a telepítési időt — amely korlátozott a rügyfakadás miatt — igen megrövidíti. Nemcsak gyorsabb, de olcsóbb is az ékásós ültetés. Igaz eleinte idegenkedtek ettől i módszertől, de Péter bácsi meggyőzte az embereket: ne­kik is könnyebb — nem kel! annyit dolgozniok — és az ál­lam is sokkal jobban jár. Az erdei munka a leg­egészségesebb foglalkozások közé tartozik. Ezen túlme­nően: szép és érdekes is. Hát még az erdész munkája? Re­gényt tudna írni Péter bácsi erről a hivatásról, e foglalko­zás szépségeiről. Bár van úgy, hogy naponként 20—25 kilo­métert, de még ennél többet is kell gyalogolnia, mégsem fárad el soha. Az illatos feny­vesek, az árnyas tölgyek, a nyózzák a favágók, hogy e kivénült nyárfák helyére fe­ketefenyőt ültessenek. Míg a füves utakat rójuk arra is jut idő, hogy- köze­lebbről megismerjem, mi­lyen teendőkkel jár a kör­zetvezető erdész tisztsége. A terület a Gödöllői Állami Erdőgazdasághoz tartozik, mint már említettem is, az isaszegi erdészet egyik ke­rülete. Ha mértani formá­hoz akarnám hasonlítani, mondhatnám: kétszer nyolc­kilométeres négyzetalakú te­rület Péter bácsi „birtoka”. Huszonöt-harminc ember tar­tozik a keze alá. ők végzik az irtást, az új telepítése­ket, s mindazt a tömérdek munkát, ami egy-egy ilyen erdőségben előfordul. Nemrégiben kezdték meg a tavaszi talajművelést, s a csoport egy része most feje­zi be a téli faikitermelést. Szinte rekordidő alatt vág­tak ki jelentős mennyiséget Péter bácsi emberei. Tizen­hét főből áll az erdőmúvelők csoportja. Főként asszonyok­ból. Mire ezek a sorok nap­világot látnak, már ők is hozzákezdenek a csemeteül­tetéshez. Amint Péter bácsi mondja, bizony azelőtt öt­ven év alatt sem ültettek ezen a környéken annyi fát. mint most öt év alatt. A fá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom