Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

1961. MÄRCICS 21, KEDD »»revei ifCMnn „Aki nem az a határba vágyik4 A szántóföldeken javá­ban fojyik a munka, szánta­nak, vetnek a termelőszövet­kezeti parasztok. A tavaszias idő a határba csalta őket. Sokan vannak úgy a szép idővel ahogy azt az egyik ter­melőszövetkezeti elnök meg- j fogalmazta: ..Olyan ragyogó j idő van, hogy aki neon beteg, a határba vágyik”. Igen. A szorgalmas parasztember nem tud ilyenkor tétlenül ülni, mert tudja, vetni kell. Nem tétlenkedik megyénk szövetkezeti parasztsága sem. Az idei az első olyan tavasz, amikor az egész megyében összefogva, szövetkezetbe tö­mörítve egyesítik erejüket, azzal a céllal, hogy többet te­remjen a föld, gazdagabb ter­méssel hálálja meg a szorgos munkát. És ez az összefogás sok község határában szép eredménnyel bíztat. Földbe kerültek a koratavasziak be- • fejezéshez közeledik az árpa vetése. Az első tavaszi na­pokon földbe tett mag csírá­zik már. néhol sorol is a ve­tés. A parasztemberek a meg­mondhatói. hogy a korai ve­tés legalábbis fél siker a ter­melés növelésében. Igen egy­szerű ennek a magyarázata. Éghajlatunk alatt a június vé­gi és a júliusi forró na­pok nagyon meggy ötrik a növényeket. A korán vetett növények megerősödve kerül­nek a hőségbe, jobban bírják azt. Nem elhanyagolandó az sem: a téli csapadékból sok­kal több jut a korán vetett növényeknek, mint azoknak, amelyeket akikor tesznek a földbe, amikor az már kiszá­radt. Szerencsés körülmények között, tavasszal bőségesen hull a csapadék. Az úgyneve­zett májusi esőik bőségesen locsolják a határt. De mi tör­ténik. ha az idén nem így lesz? Az utóbbi években nem egyszer volt rá példa, hogy a tavaszi, várva-várt esők el­maradtak. A korán, idejében veteti növények még a száraz tavasz ellenére is kielégítő termést hoztak, de a későn- vetettek a befektetett munkát is alig fizették vissza. Milyen lesz az április, a május, ezt előre nem lehet megmondani A ió gazda azonban nem teszi ki magát és termését a bizonytalan­ságnak. Igyekszik olyan kö­rülményeket biztosítani az elvetett mag számára hogy közepes termést minden kö­rülmények között elérjen. Ha az egyéni gazda nem „koc­káztatta” termését a néhány holdján, még inkább „hazárd­játékot” jelent ezt megtenni most. amikor csupán egy-egy termelőszövetkezetben száz és ezer holdakkal számolnak. Nem egy család jóléte, vagy anyagi romlása múlik azon. hoev ideiében földbe kerül-e a mag. hanem száz és száz családé egy egész falué. A kedvező időjárás két- | három hét előnyt” adott az idén a mezőgazdaságban dol­gozóknak azzal, hogy a tél­vége elmaradt korábban kö­szöntött be a tartós, jó idő. Sok helyen hajlamosak a ve­zetők. -de a szövetkezeti pa­rasztok is arra. hogy a jó időről beszélnek, dicsérik a korai kitavaszodást, de ugyan­akkor mintha megfeledkez­nének arról, hogy ma már azért nincs is olyan ..korán’’. A tavaszi árpát a sok évi át­lag szerint is el kell vetni március végén, április első hetében. Ez az időpont pedig gyorsan közeledik. Ekkor már nem lehet a korai vetésről be­szélni, s a késlekedés fokoza­tosan csökkenti a várható ter­méseredményeket. Az idő gyors múlandóságá­ról beszélni inkább késői már, mint korai. A megyé­ben szerzett tapasztalatok ugyanis azt mutatják: ahol idejében megkezdték a tavaszi munka szervezését — a lovak, a vetőmagvak, a gépek össze­adását — ott kedvező is a helyzet. A kora tavasziak föld­be kerültek és előkészítik a burgonya- és a kukorica­vetőmagot. De nem egy he­lyen azonban elmulasztották a korai ■ munkaszervezést. A termelőszövetkezetek vezetői „ráérünk még” jelszóval hagy. ták elveszni a két-három hét előnyt. A fiatal termelőszövetkezeti községeik vezetőségei a tapasz­talat híján nehezen tudtak és tudnak a sók tennivalóval megbirkózni. A párt- és a tanácsszervek megfelelő se­gítsége is elmarad. Nem egy helyütt még ma is a szervezés sikereinek fényében sütké­reznek a vezetők. Nem csoda tehát, ha akad olyan község, illetve termelőszövetkezet, ahol ugyancsak sürgetni kell a vetést, sőt, a vetőmag ösz- szegyűjtését is szorgalmazni kell. A vetőmag összegyűj­tése lassan halad és mai üte­me szerint jó, ha néhány hét múlva földbe kerülhet a mag. Ekkor pedig — miután két- három héttel megkéstek —r már nem érdemes elvetni a tervezett növény féléket, más­sal kell pótolni. Mivel elég sok községben hasonló a helyzet, a megyei összesített eredmények nem mutatnak kedvező képet. Miért halad lassan a vető­mag összeadása? Azon vitatkozni, hogy a termelőszövetkezetekbe lé­pett dolgozó parasztoknak van-e vetőmagjuk vagy nincs, felesleges. A tavalyi termést még maguk takarítot­ták be és ha az idei tavaszon is egyénileg gazdálkodnak, ma­guknak kellett volna előte­remteniük a szükséges vetőma. got. Elő is teremtették volna — egészen könnyen — hi­szen legtöbbjüknek a vető­mag a padlásán van. Noha a belépési nyilatkozat aláírá­sakor ígéretet tettek, hogy a vetőmagot beadják, időköz­ben a piacon a kereslet íoly tán emelkedett a termények' ára. A piacokon tehát töb- \ bet kapnak terményeikért, $ mint amennyit a termelőszö- ; vetkezet fizet. A termelőszö- \ vetkezetet ugyanis szabályok \ kötik, hogy a szabadfelvásár- 3 lási árat fizessék a vetőmag- j vakért. A termelőszövetkezeti, > párt- és tanácsi vezetők is er-: re hivatkoznak, amikor a vető- ; mag Összegyűjtése kerül szó-; ba. Arról azonban nem szól- \ \nak, hogy a szövetkezeti cago- \ kát nem is igen keresték fel a j vetőmag összeadása ügyében.! Ezért van még a vetésre váró \ tavasziak magja a termelő-; I------------------------------------------------í szövetkezeti tagok padlásán, vagy értékesítettek azt közü­lük számosán a piacon. Senki sem kívánja, hogy bárki is úgy igyekezzen meg­győzni a termelőszövetkezet­be lépett gazdákat, hogy a tsz által felkínált 200 forint a tavaszi árpa mázsájáért több mint a 300 forint, amennyiért a piacon értékesíteni tudják. Ez nevetséges is volna. Sokkal inkább eredményes az, ha a belépéskor vállalt kötelezett­ségére hívják fel a szövet­kezeti tag figyelmét. Nagyon sok újonnan belépett szö­vetkezeti paraszt gondolkodik úgy: „van vetőmagom elegen­dő, de ha nem muszáj, hát nem adom be, eláll az a pad­láson, nem kér enni”. Az \ ilyen szövetkezeti taggal sem j nehéz megértetni — csak be- j szólni kell vele — amennyiben ! a vetőmag a padlásán marad, az ősszel is ugyanannyi lesz, mint most, vagy még keve­sebb. Ha azonban elvetik, 10 —15-szörösét adja. amiből ő is részesedik. Ugyanúgy, mint a termelőszövetkezet szervezé­se idején, akkor érthetnek szót a termelőszövetkezeti ve­zetőségek tagjaikkal, ha be­szélnek velük, s idejében fi­gyelmeztetik őket kötelessé­gük teljesítésére. A terme­lőszövetkezeti vezetőknek eh­hez nyújtsanak a kommunis­ták és a tanácsok is segítsé­get. A parasztember sohasem ér rá. ha jó az idő, akikor pi­hen csak, ha az időjárás ki­szorítja a határból. Ma hívja a jó idő a szorgalmas szövet­kezeti parasztokat — a késle­kedéssel maguknak ártanak. Mihók Sándor * * Őt megye versenyében második lett a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat — mint ismeretes — versenyre hívta ki öt megye ruházati kiskereskedelmi vállalatát, a miskolci, a pécsi, a szegedi, a debreceni és a győri vál­lalatokat. Az érdekes ver­seny eredményét szombaton, közös értekezleten állapítot­ták meg. A döntés szerint az első helyre Miskolc került, a második helyet a Pest me­gyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat szerezte meg múlt évi eredményei alapján. A Pest megyei vállalat a versenyben részt vett válla­latok képviselőit a ceglédi já­rásba tapasztalatcserére hív­ta meg, amire vasárnap ke­rült sor. Vörös tavasz Megtalálták a fehérvérűség kórokozóját Az aarhusi egyetem kór­bonctani intézetének tudósai dr. Carl Kreps professzor ve­zetésével és a helyi- városi kórház orvosaival együttmű­ködve elszigeteltek egy ví­rust, amelyről megállapítot­ták, hogy minden valószínű­ség szerint a leukémia, vagyis a fehérvérűség kórokozója. Negyvenkét esztendeje, 1919. március 21-én a háborútól kifosztott, megtépázott ország felett vörös tavasz virradt. A munkásosztály — a kom­munisták vezetésével — a tehetetlen politikát folytató kormánytól átvette a hatal­mat, kikiáltotta a magyar történelem első munkásálla- mát, a Tanácsköztársaságot. A Magyar Tanácsköztársa­ság 133 napig élt, létezett, cselekedett a munkások, a dolgozó nép érdekében. Di­csőséges 133 nap volt ez. Néhány hónap alatt többet tett a Magyar Tanácsköz­társaság a dolgozó -emberért, mint előtte bárki a magyar történelem évszázadai során. Külső és belső ellenséggel viaskodva, ezernyi nehézség­gel megküzdve, c Tanácsköz­társaság reményteljes jöven­dő képét festette . a munkás■> osztály, a dolgozó tömegek elé, s ezt a reményteljes jö­vendőt meg is valósította volna, ha nem fojtja vérbe a gyilkoló, pusztító ellenfor­radalom, ha nem tiporja el a külső és belső ellenség ösz- szefogásai Lenin elsőként üdvözölte a magyar proletárforradal­mat, biztató, erőt adó sza­vakkal köszöntve a magyar proletariátust. És a magyar proletárok fegyvert fogtak, szembeszálltak a minden ol­dalról támadó ellenforrada­lommal. intervencióval. A kommunisták vezetésével köz­ben új rend formálódott az országban. Az első munkáshatalom volt. s bár rövid ideig élt, bebizonyította ország-világ előtt: az igazi felszabadu­lást, a dolgozó ember sza­badságát csakis a munkás­hatalom megteremtése, a pro­letárdiktatúra győzelemre jut­tatása hozhatja csak meg. A magyar történelem leg­szebb lapjai őrzik a Tanács- köztársaság tetteit, emlékét. S mi örököseinek valljuk magunkat, büszkék vagyunk arra, hogy ilyen hősi kor­szak szerepel történelmünk­ben. s büszkék vagyunk ar­ra is. hogy a felszabadulás után valóra váltottuk mind­azt, amiért a Tanácsköztár­saság vöröshadseregének ka­tonái harcbaszállták, amiért a Tanácsköztársaság dolgo­zott: a kizsákmányolástól mentes társadalmat, a mun- káshatalmat. Negyvenkét esztendeje vö­rös tavasz virradt hazánk felett. Akkor még győzhe­tett a szövetkezett burzsoá­zia, eltiporhatta a munkás­hatalmat. Azóta nagyot for­dult a világ, s legyőzhetet­lenül. magasba emelve visz- szük a vörös lobogót előre a szocializmus felé .vezető úton. Így válunk 1919 méltó utódaivá. ■ Harminchárom szocialista brigádja van már Pest megye kereskedelmének A szocialista brigádvezetők és a 'gazdasági vezetők rész­vételével hétfőn délelőtt an­Egy községben egy gazdája lesz ezentúl megyénkben a kereskedelemnek Pest megye kereskedelmi forgalmában igen sok zavart okozott az, hogy számos községben boltja van az állami keres­kedelmi vállalatnak és a földművesszövetkezeti kereskedelem­nek is. A sok bonyodalom arra késztette az illetékes szerve­ket, hogy megoldást keressenek a kérdésre. így született meg az az elhatározás, hogy megszüntetik a kereskedelemnek ezt a kettősségét. A határozat szerint egy-egy helyen vagy csak az állami vállalat, vagy csak a földművesszövetkezet tarthat fent a jövőben kereskedelmi és vendéglátóipari boltegységet. A határozatot, amely a megye területén 290 boltegységet érint, jóváhagyta a megyei tanács és a MÉSZÖV igazgatósága is. majd fölterjesztették a belkereskedelmi miniszterhez és a SZÖVOSZ igazgatóságához. Tausz János belkereskedelmi mi­niszter és Tatár Kis Lajos, a SZÖVOSZ elnöke most hivatalo­san értesítette a megyei tanácsot, hogy a határozatot jóvá­hagyják. Ennek értelmében április első napjaiban megkezdik a leltározást az érintett boltokban és előreláthatólag még a jövő hónapban befejezik a határozat végrehajtását a megye egész területén. kétot tartott a megyei tanács­háza dísztermében a Pest me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya, a földművesszövetkeze­tek igazgatósága és a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének megyei bizottsága^ hogy lemérje a megyei keres­kedelem ' elért eredményeit a szocialista brigád címért, va­lamint a kiváló bolt címért indítót versenyben. A nagy érdeklődéssel kísért megbe­szélést Bodnár Miklós, a szak- szervezet megyei bizottságá­nak titkára nyitotta meg. Be­szédében örömmel állapította meg, hogy a versenymozgalom a me­gye területén is egyre erő­södik. a kongresszusi ver­senyben már a megyei kereskedelem dolgozóinak nyolcvan százaléka vett részt. A kongresszus által meghatá­rozott célok elérése érdekében szükség van a versenymozga­lom további erősítésére, mert ebben az évben kereskedel­münk forgalma a tervek sze­rint 26 százalékkal növekszik. Hantos Ferenc, a szakszer­vezet megyed bizottságának el­nöke ismertette az elmúlt év­ben elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista brigád-mozgalpm nem öncél, hanem azt a magasabb- rendű célt szolgaija, hogy a kereskedelem minél eredmé­nyesebben és kulturáltabban teljesítse szocialista kötelessé­gét. Pest megye kiskereske­delmének állami és föld­művesszövetkezeti szekto­rában jelenleg 2300 bolt- egység működik, ezekben 142 brigád kelt versenyre a szocialista brigád cí­mért. Ezt a szép címet eddigi ered­ményeivel 33 brigád érde­melte ki. A múlt év második felében hat megyei vállalat nyerte el a kiváló üzem cí­met. A vitában igen sokan felszólaltak. A felszólalá- ^sok után elfogadták a be­ster j esztett határozati javasla­tot, kimondva, hogy a szocia­lista brigádok munkájának színvonalát ebben az évben is tovább kell emelni a gazda­sági vezetők és a szakszerve­zeti szervek hathatós segítsé­gével. Gondoskodni kell arról, hogy a versenynek ez a módja tömegmozgalommá fejlődjék, anélkül azonban, hogy az a színvonal rovására menne. Ónálló gazdasági elszámolással kísérleteznek a több ezer holdas termelőszövetkezetekben Ma már számos olyan ter­melőszövetkezet van az or­szágban, amely több ezer hol­don. több üzemegységgel mű­ködik. Ezek részére dolgozzák ki a Földművelésügyi Minisz­térium mezőgazdasági szerve­zési intézetében az önálló gazdasági elszámolás módsze­rét. Az új módszer nem egy­szerűen számviteli eljárást je­lent, hanem eszközt az üzem­egységek közötti helyes kap­csolatok. arányok kialakításá­hoz és fenntartásához, s se­gíti a szövetkezeten belüli specializálódást is. Új atomközpont Nyugat-Németországban Karlsruhe lesz az új nyu­gatnémet atomközpont. Ez alkalommal megváltoztatják a város címerét is: atomkép­letet helyeznek el benne. Cserbenhagyta áldozatát Egy év és nyolchónapi börfönre ítélték Múlt év december 17-én Dávid István 34 éves dél egy­házi lakos, kölcsön kapott kétfogatú lovaskocsijával Kis- kunlacházán, a Dózsa György út 173. számú ház előtt, el­ütötte az úttesten szabályosan kerékpárján haladó Kácser Mihály 76 éves kiskunlacházi földművest. A baleset bekö­vetkezése után az ittas Dávid lovaskocsijával elhajtott a helyszínről. Barátja, a foga­ton utazó Kocsis György vi­szont a súlyosan sérült idős ember mellett maradt. Dávid István még akkor sem volt hajlandó visszatérni áldozatá­hoz, amikor egy tehergépko­csi a fogatot megelőzve, meg­állásra kényszerítette. Az erő­kora tavasztól késő őszig kacsák, libák népes seregei rajcsú- roznak. — Mi csak hárman vagyunk, a sógor­nőmmel meg az öcsémmel, nem nagy igénnyel élünk, még. se tudnám elképzelni a háztartást baromfi nélkül. És mi mással használhat a magam- féle öreg? Mert az én koromban még nem lehet ám ha­szontalanul élni... Vagyont ugyan nem hoz a baromfitartás, de a sok apró mun­ka eredménye csak meglátszik azért a család jövedelmén. A tojás, rántanivaló csirke meghozza a konyhapénzt, sokak­nak még többet is. Itt van Kuruczné, a szomszédasszonyom, három lányával. Nem nagyocskák még, a legkisebb is­kolába se jár, de öltözni azért szeret­nek ... Mi másból tehetnék, ha nem tartanának baromfit, háztáji jószágot, hi­szen a zárszámadás még messze van. Anyiuk a tsz kerté­szetébe jár, a kislá­nyok meg gondozzák az aprójószágot, ete­tik, itatják a kotlát, vízre terelik a kacsát, libát. Olyan szeren­cséjük volt, hogy már február végén kotlájuk volt, már ki is költött, s eh­hez a csapathoz vár­ják az íratott napos­csibét. TT'gyébként Cseri 1-J néni is „íratott”, mint majd mindenki ebben az utcában. — Egyelőre három­ezer naposcsibét igé­nyelt a falu — mond­ja később Honfi elvtárs, a földmű­vesszövetkezet ügy­vezetője — s ezt ma­radéktalanul szállíta­ni tudjuk. A mi fa­lunk a múlt években jó tapasztalatokat szerzett, népszerű a gépi keltetésü aprójó­szág. Bárcsak a szerződéskötésnek is ilyen jó hagyomá­nyai lennének! Mert az bizony a múlt években eléggé nehezen ment. Egy­részt a város kö­zelsége. másrészt a mogyoródiak ínyenc­sége. ..tetemes, sa­ját fogyasztása” miatt. A szűk ud­I varok sem kedveznek 3 a baromfitartásnak, úgyhogy a patakocs- 'j ka két partjának la- 'j kői valóban szeren- % esések. A piacra % kerülő tojás és ba- romfiféle zömét ők j adják. í y Idén egyébként £ jobb feltételekkel 3 kötik a szerződése- f két, mint a múlt'j években. Mód van $ rá, hogy minden % száz tojás után nyolc ^ kilogramm kukoricát % adjon a földműves- 3 szövetkezet a te- j nyésztőknek, a le- / szerződött pecsenye- J csirke kilója után í pedig hét forint elő- 3 leget fizetnek. Ter- J mészetesen a napos- f csibe szétosztásánál is a szerződő csaló- dókat részesítik előnyben. 3 3 a naptar szerint J még télutó van, 3 a valóságban viszont 3 már jól bent járunk j a tavaszban. A mo- j gyoródi utcák nappal % szinte üresek, min-} den munkabíró fel- ^ nőtt a földeken dől-■, gozik. A háztáji ap- ‘j rójószág gondja most ^ az itthon maradt gye- 3 rekeké. öregeké, akik% „nem akarnak ha- szontalanul élni .”'/ (h) Í Nem haszontalanul q zinte mulatságos *3 most a kis pa­tak: majdnem el­vész a hatalmas, szakadékszerű meder fenekén, mint egy óriás ruhájába öl­töztetett törpe. De a mogyoródiak szeretik és büszkék rá na­gyon. Cseri néni sütkére­zik a kora tavaszi kánikulában. In­kább megszokásból, mint igazi méregből az aprójószággal per­lekedik néha, az­után botjára tá­maszkodva kiballag az utcára, fogadja a járókelők köszönté­sét. Hetvennégy esz­tendő emlékét ren­dezgeti magában, s szívesen feleleveníti élete fontosabb ese­ményeit, ám ha a forrásra és vizére te­relődik a szó, min­den mást félretesz. Valóságos közkincs ez a forrás a dombok közé szorult falu számára. Sokan gyógyhatást tulajdo­nítanak neki, szik- vízgyártásra is fel­használják, nemcsak itt. hanem még Rá­kospalotán is. De a legtöbb hasznát még­is a baromfite­nyésztő asszonyok látják: a meder két partján, s a vízben sen ittas Dávid ezután a kis- 3 kunlacházi határ egyik dűlő- 3 útjára hajtott, ahol egy kátyú- 3 ban elakadt. Itt fogta el aj rendőrség. ^ Idős áldozata, a súlyosan 3 sérült Kácser Mihály, az el- 3 szenvedett sérülésekbe nem 3 sokkal a kórházba szállítás után belehalt. J Dávid István ügyét most 3 tárgyalta a bíróság. Foglalko- 3 zás szabályainak tudatos meg- 3 szegesével elkövetett, halált 3 okozó veszélyeztetés, valamint 3 baleset áldozatának cserben- 3 hagyása bűntettében mondotta 3 ki bűnösnek és ezért egyévi \ és nyolchónapi börtönbünte-; tésre ítélte. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom