Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-19 / 67. szám
“%ÄJI*Iap 1991. MÁRCIUS 19, VASÁRNAP Még egyszer a termelőszövetkezeti szőlők megműveléséről Szorgos munka folyik a Gödöllői Állami Erdőgazdaság erdészeteiben. Az isaszegi erdészet szentkirályi kerületében már kitermelték a szerfás építkezéshez szükséges faanyagot, 4 hozzáláttak a fásításhoz. Felvételeink a most folyó tavaszi munkákról számolnak be az olvasónak. ! Termelőszövetkezeteinkben 18 194 kh szőlő megműveléséről kell gondoskodni. Az elmúlt években is sok gondot okozott a szőlőművelés és most a szervezés befejezésével ez a probléma csak növekedett. A szövetkezetekbe bevitt szőlők gazdaságos nagyüzemi hasznosítása több ok miatt vagy egyáltalán nem. vagy csak nagy erőfeszítésekkel old_ ható meg! A termelőszövetkezetekbe bevitt szőlők legnagyobb részét szétszórt területen, a kisüzem céljainak megfelelően telepítették. Amíg a szántó- területeken pár év alatt kialakítható a nagyüzemi gazdaságos termelés, addig az em. litett szőlőterületeken ez fizikailag lehetetlen. Ugyanis a szőlőket nem lehet összevonni, a telepítésen jelentős változás nem eszközölhető. A nagyüzemi szőlőtermelés gépellátása is gyenge, de ha volna is elegendő gép, akkor sem tudnánk gazdaságosan kihasználni, éppen a különbözőképpen telepített, kevert fajták, a szétszórtság, az eléggé vegyesen ültetett gyümölcsfák és egyéb okok miatt. A nagyüzemi művelésre alkalmas telepítési program is csak évtizedek alatt oldható meg. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt igazolják a tsz-ekben, hogy a szőlők jelentős része nagyüzemileg nem művelhető gazdaságosan. Addig viszont, amíg a jelenlegi szőlők termelését nem tudjuk nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőkben pótolni, a jelenlegi szőlők termését nem szabad csökken- tenünk. Ezt az ellentmondást a megyei pártbizottság felismerte és a megyei tanáccsal együtt az élenjáró tsz-vezetök tapasztalatait felhasználva, kidolgozta az átmeneti megoldását. EZ A- megoldás biztosítja, hogy ^ ufi'ti termelési színvonala nem csökken, a tag is és a közös gazdaság is jól jár. A megyei pártbizottság és a megyei tanács álláspontját részletesen ismertetjük, hogy ezzel eloszlassuk a még meglevő meg nem értést, kételyt és bizonytalanságot. A döntések alapján a tsz- ekben azokat a szőlőket, amelyek nagyüzemileg gazdaságosan nem művelhetők, azoknak a családoknak kell kiadni megművelésre, akik ezt a szövetkezetbe behozták. Ez vonatkozik a már régebben szervezett tsz-ekre is. A szőlőket elsősorban azoknak a családoknak adjuk ki, akik eddig is foglalkoztak szőlőműveléssel. Erre azért van szükség, mert ezeknek a családoknak megvan a felszerelésük a műveléshez, másrészt a szőlőhöz szükséges különös szakértelemmel is rendelkeznek. Egy családnak annyi szőlőt lehet adni, amennyit meg tud művelni. Ha egy család munkaerejét teljesen leköti a szőlőművelés, akkor ne osz- szuk be más munkára, a szőlőművelés rovására. Ha nem köti le a szőlő a család munkaerejét, akkor követelőik meg, hogy a tsz más munkáiban is részt vegyenek. Helytelen az a módszer, hogy egy család művelésében csak any- nyi szőlőt hagynak, ameny- nyi lehetővé teszi, hogy egyéb munkákban is részt tudjanak venni. Ezzel valójában nem szabadul fel munkaerő, mert amit az egyik család válláról levettünk, azt a másiknál lekötöttük, tehát így két családot is bizonytalanná tehetünk a többi közös munkában való részvéte] szempontjából. Ha valamelyik család nem vállalja az általa bevitt szőlő művelését, akikor azt elsősorban azoknak a szőlőművelő családoknak adjuk, akiknek aZ általuk bevitt szőlő megművelése nem köti le teljesen a család munkaerejét. A szőlőművelő családdal a tsz vezetősége kössön több évre (3—5 év) szóló megállapodást, a megyei tanács v. b. által e célra készített nyomtatványok felhasználásával. A megállapodás főbb feltételei: a) A tsz a szőlőterületet termelése céljából a család rendelkezésére bocsátja. Fizeti a közterheiket. Fizeti a tagnak az általa bevitt szőlőterület után járó földjáradékot. b) A tag köteles jó gazda gondosságával a szőlőt megművelni, a tsz közös alapjára a bruttó termelési érték 10 —30 százalékát befizetni. Viseli az összes termelési költségeket. A termelőszövetkezet a tagnak a szőlő megműveléséhez fuvart vagy fogatot, esetleg anyagokat, eszközöket adhat. E dolgok költségeiben esetenként kell megállapodni, amelyék alapján a tag köteles a költségeket vagy ellenértéket megfizetni. A megállapodás megkötésekor szükséges a szőlők állapotának felmérése és IV—V. kategóriába való besorolása. A besorolás alapján kell a 10— 30 százalék közötti arányokat felosztani. Alá kell húzni, hogy a leggyengébb szőlőknél is a befizetés összegének legalább annyinak kell lenni, ami a köztartozásokat és fóldjára- dékot fedezi. A földjáradékot a tag lényegében visszakapja, ennek fizetésére a tsz-t törvény kötelezi, viszont nem lenne igazságos, hogy ezt a kötelezettséget a tsz más üzemág terhére fedezze. A hozzájárulás százaléka a megállapodás egész időtartamára irányadó (3—5 év). A megállapított százalék utón járó mennyiség nagysága az éves termés eredménye szerint alakul. A beadás meny- nyiségének megállapítására a legjobb módszer a termésbecslés. Ez úgy történik, hogy a szőlőt a zsendülési időszakban a tsz vezetősége által létrehozott bizottság a tag jelenlétében felbecsüli és a megállapodás százaléka alapján meghatározza, hogy a tag mennyi terményt köteles természetben leadni. Hogy szőlőt, mustot vagy bort kell-e leadni. az azon múlik, hogy a tsz-nek van-e lehetősége a feldolgozásra és a tárolásra. Igen hasznosnak tartjuk azt a megoldást is, hogy a tag az előírt mennyiséget az állami felvásárló vállalatnak adja le, ezt a vállalat igazolja és a vételárat átutalja a Jtsz, számlájára. A befizetett összeget a tsz csak a következő célokra használhatja fel: Fedezi a szőlő területére eső köztartozásokat. kifizeti a tagoknak a szőlőterület után a földjáradékot. A fennma- : radó részt az oszthatatlan kö- ; zös alapba kell helyezni, elkülönítve. Ez az összeg csak I nagyüzemi szőlőtelepítésre és Hová tűnt 796 liter pálinka az albertirsai szeszfőzdéből? Búzás Pál szeszfőzdevezető nyolcvanezer forinttal károsította meg az államot, a tsz-t és a lakosságot nyiségről állította ki. A másolati példányon azonban már kisebb mennyiséget tüntetett fel. Az ellenőrzés során megállapították. hogy 547 tétel közül 499 esetben hamisították meg a tőpéldányt. Ezzel a módszerrel 796 liter pálinkához jutottak, amelynek értéke 47 760 forint. A jogtalanul megszerzett pálinkát aztán búsás haszonnal, poharanként kimérték. Az elszámolás alapját képező tőpéldányok meghamisításával azt. is elérték, hogy 9511 forint főzési díjjal kevesebbel kellett a tsz-szel elszámolniuk. Ez a pénz természetesen szintén a zsebükben maradt. A Búzás-házaspár a főzetőket is becsapta. A hektoliterfokonként tizenhét forintban megállapított főzési díj helyett minden esetben tizennyolc forintot számított. Emiatt rövid idő alatt 2587 forinttal károsultak a pálinkafőzetők. Az már csak természetes, hogy a fondorlatos módon elsikkasztott közel nyolc hektoliter pálinka után nem fizettek adót. A pénzügyőrség megállapítása szerint tizenkilencezer forint szeszjövedéki adót vontak el az adóalapból. Búzás Pál és felesége ellen á ceglédi járási ügyészség a társadalmi tulajdon sérelmére, bűnszövetkezetben és ismételten elkövetett sikkasztás, ártúllépés és adócsalás bűntette miatt adott ki vádiratot. Búzás Pál albertirsai lakos 1987 óta vezette az albertirsai Dimitrbv Termelőszövetkezet szeszfőzdéjét. A rendelkezések értelmében, mint vezető, köteles volt minden főzésről származási igazolást kiállítani. Ennek első példányát a főzető kapta, míg a másolati tőpéldány a szeszfőzdében maradt visszá. A tőpéldányról állították aztán össze a szesztermelési lajstromot, amely az állam és a tsz előtt a szeszfőzdevezető elszámolásának alapját képezte. A szeszfőzdevezető és feleség'? a származási igazolás első pr'idányát minden esetben szabályszerűen, a tényleges menyKisfiú ruh- hosszú v. rövid nadrággal 3—6 éves korig sporl és kasha szövetből 140—280 Ft-lg Kamgárn szövetből 180—380 Ft-ig termelési célokra használható fel. A tsz-ek lehetőleg a jövő évre dolgozzák ki a telepítési programot és amikor a saját és állami eszközök lehetővé teszik, meg kell kezdeni a nagyüzemi telepítést, rekonstrukciót. Ebből i világos, hogy a kisüzemileg ! telepített szőlők kivágására ; csak a nagyüzemi telepítés tér- j I more fordulása esetén kerül- | hét sor, olyan mértékben, | j amennyit a nagyüzemileg te- 5 ! lepített szőlők termelése már > pótol. j A családi művelésre ki- f adott szőlők jellegét tekint- f ve tsz-területek. Az itt vég- í. zeit munka tsz-munkának számít. éppen úgy, mint például a családi művelésre kiosztott kapások. Éppen ezért \ szükséges, hogy a tsz a mun- ; kaegységkönyv normái szerint j külön tartsa nyilván a tag által művelt szőlő után járó 1 munkaegységet a tag jogai és i kötelezettségei miatt, például ! háztáji föld éppen úgy megilleti, mint a tsz-ben más | munkát végző tagokat. Ez a í munkaegység nem számít be| a tsz munkaegység-tervébe. A \ termelőszövetkezet termelési j l és pénzügyi terveiben a megállapított átlagszázalék alapján a várható termésátlagok szerinti mennyiséget lehet ; csak szerepeltetni. A megyei döntés után megjelent FM-rendelet több helyen félreértésekre adott-okot. Az FM rendelkezése azokra a szőlőkre vonatkozik, ; amelyek nem kerültek be a tsz-be. Pest megyében a termelőszövetkezeti községekben és városokban a belépett ta- i j gok szőlői mindenütt tsz-te- j I rületnek számítanak. Az adót i j a tsz fizeti, a tagoknak föld- j! 1 járadékot fizet, a művelés formájáról a tsz a megyei iránymutatás alapján a lehető; legjobb módszerek Ki ala-í I kításával maga dönt. Szeretnénk, ha ezzel a vi- 2 j ták és a huzavona lezárulna. ff A tsz-vezetőségek — ha még á nem lenne — szerezzék be a | nyomtatványokat a járási ta-1 nács mezőgazdasági osztályá- f tói és sürgősen kössék meg ff a tagokkal a megállapodáso- ff kát. Ezzel is biztosítani kell, ff hogy a szőlőkben is megkez- ff dődjön a tavaszi munka, ff Gyors intézkedésre és szerve- zésre van szükség, mert a tavasz sürget. A tsz-vezetőségek ne sajnálják a szervező munkára fordított fáradságot, mert ez a későbbiek folyamán sokszorosan megtérül. Fejesedik a saláta az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz melegágyaiban. Ha minden jól megy, március vége- felé kilencezer fej salátát visznek innét piacra. A két kataszteri hold kertészetben hat, dói felszerelt virágházban illatoznak húsvétra a különféle virágok: primulák, ciklámenek, nyílik a szegfű, s bimbózik a rózsa. Tavaly a gazdaság húsz százalékát a kertészet jelentette, s 550 ezer forint bevételt eredményezett. 1 Az idén ennél jóval több jö- j Motoros fűrésszel darabolják a kidöntött fákat, a használható darabokat termelőszövetkezeti istállók építkezéséhez küldik. A kiirtott területen lánctalpas traktor szántja a földet, ahová csemetéket ültetnek. Szorgalmasan dolgoznak az asszonyok is. Telepítéshez készítik elő a talajt. (Mészáros Géza felv.) \\\YWVXXV\\\\\X\\W\\NV\\W\VaWVÄVWW.WVVW.VW.\\\X\\W.V'VV\V\W''VVW A nyáregyházi Béke Termelőszövetkezetben gyors ütemben haladnak a tavaszi munkák. A régi tagok negyvenegy forint ötven fillért kaptak munkaegységenként, múlt évi munkájukért. Az idén még többet szándékozik fizetni a termelőszövetkezet. Ehhez adottak a lehetőségek és a feltételek is. Kihasználva a kedvező időjárást, már a múlt hónap közepe táján nekiláttak a munkához. Elkészítették a melegágyakat, idejében kihordták a trágyát. Most a Zsengellér dűlőben a fásítási hónap keretében ötven hold erdőt telepítenek. Amint Bimbó Imre elnökhelyettes elmondotta, a szövetkezet főképpen állat- tenyésztéssel és kertészkedéssel kíván foglalkozni. Tavaly jól bevált a dinnye, így az idén ötven holdat ültetnek belőle. Száz holdon kertészkednek és a Szabadkai dűlőben szőlőt és gyümölcsöst is telepítenek. Jelenleg 45 tehenük van, év végére 80-ra gyarapítják az állományt. Háromszáz birka, száz süldő szerepel még a tervben. Elkészült a keltetőgép is. s már folyik a csibekeltetés. A nyáron kétezer darab naposcsibét nevelnek. A szobi járásban vedelemre számítanak a kertészet dolgozói. — EGY-EGY ZETORT, egy-egy Bjelorusz-traklort és egy-egy teherautót vásárolt Galgahéviz két termelőszövetkezete, a Haladás és a Kossuth tsz. \ is jó ütemben folyik már a tavaszi munka. Köztudomású, hogy az északi fekvés miatt ezen a területen később tudnak hozzákezdeni a szántáshoz, vetéshez mint a megye délebbi részein. Ennek ellenére, mihelyt az időjárás kedvezőbbre fordult, a homokoVácszentlászlón is lesz takarmánymalom Ahogy azt már korábban hírül adtuk. Cegléden kezd munkához a megye első takarmánykeverő malma. Az új üzem ünnepélyes megnyitására csütörtökön délelőtt 10 órakor kerül sor. A tervek szerint a ceglédi üzemet rövidesen egy újabb takarmánymalom megnyitása követi. Ez az újabb takarmánykeverő Vácszentlászlón működik majd. Ezzel kapcsolatban hétfőn délelőtt értekezletre jönnek össze a Gödöllői Járási Tanács nagytermében a gödöllői és az aszódi járás termelőszövetkezeti elnökei Az értekezleten Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-el- nöke is részt vesz. Előadást tart dr. Kurelecz Viktor, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet munkatársa. sabb területeken nyomba, hozzáláttak a tavaszi műnk; hoz. Legelőször Tésán — megyénk legkisebb' községi ben — kezdték meg a szántást Az itteni termelőszövetkezet csoport hatvankét holdon közös művelés alá vette az állami tartalékterületet. így má most készülnék a közös alap megteremtésére, hogy ősszel, amikor a csoport átalakul termelőszövetkezetté, zökkenő- mentesen kezdhessenek a még fejlettebb nagyüzemi gazdálkodáshoz. Szobon az U1 Barázda Termelőszövetkeze! tagjai mutatnak jó példát, kedvező ütemben halad a munka a nagybörzsönyi Hunyadi Tsz-ben és a kemencéi Ut a szocializmushoz Tsz- ben is. A Vámosmikolai Gép- állomás>messzemenő segítséget ad a járás termelőszövetkezeteinek.
