Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-18 / 66. szám
1 1981. MÁRCIUS IS, SZOMBAT 3 A maguk érdekeit is kockáztatják a közös munkák késleltetői A vetőmagösszeadás tapasztalatai egy termelőszövetkezetben ■ | EGY CÉGÉR í $ | — KÉT HIBÁVAL I ^ A zsá nbéki mozi falán ^ ^ ez a felirat olvasható: i, KOSSUTHFILMSZINHÁZ. ^ Bizony, a „Kossuth” és a ^ ^ „filmszínház” szó — ki £ £ tudná, hogyan — egybe si- ^ ^ keredett, helyesebben egy- ^ < be sikertelenedett. ^ A MOKÉP röviddel ez- ^ ^ előtt több tízezer forintos ^ ^ költséggel korszerűsítette a ^ | filmszínház nézőterét. Ja- ^ ^ vasoljuk, áldozzon pár fo- ^ ^ rintot arra is. hogy kultu- ^ í ralis létesítményhez illően, ^ ^ kifogástalan helyesírású ^ í táblát olvashassanak na- 2 J ponta a zsámbékiak. Az ^ ^Akadémia tekintélyére hi - ^ Avatkozva ajánljuk: ne te- $ $ ledkezzenek meg arról sem. ^ | hogy a filmszínház szó | ^ második „i”-jét „í”-nek ^ ^ írassák. ^ Nyolcszázról három és fél ezer holdra növekedett az átszervezés idején a tápiószől- lősi Petőfi Tsz szántóterülete. Megfelelően a hagyományos gazdálkodási ágakhoz, a tápiószőllősiek úgy döntöttek, továbbra is zömmel növénytermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Azóta többször hírt adtunk már róluk, s mint hangsúlyoztuk is, bizakodással, szép tervekkel kezdtek a közös gazdálkodáshoz. Időben elvégezték a legfontosabb teendőket, felvették a zöldlel tárt, a belső leltárt is, s mihelyt a kedvezőbbre fordult időjárás engedte, nyomban hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. Persze, a megnövekedett földterület itt is komoly erőpróba elé állította ég állítja a szövetkezet vezetőségét. Ez érthető, hiszen a korábbi 150 helyett nyolcszáz tagnak kell már munkát biztosítani, megteremteni a közös alapokat. Február 11-én a szövetkezet küldöttgyűlése többek között azt is elhatározta. milyen vetőmagféleségekből. mennyit kell be- adniok a tagoknak március közepéig. v Két héttel ezelőtt az egyik, a tavaszi munkáról szóló ösz- szeállitásunkban azt írtuk: Tápiószőllősön jó ütemben folyik a vetőmagösszeadás. Hogy ez akkor valóban így volt, bizonyítja az idejében elvetett hatvan holdnyi árpa, amelyhez a hetven mázsa vetőmag tekintélyes részét a tagok biztosították. A raktárban van már a zabosbükköny is, csíráztatják a korai vetéshez szükséges 115 mázsa burgonyát. A minap ismét meglátogattuk a szövetkezetét, s a vetőmagösszeadás alakulásáról érdeklődve kiderült, amilyen jó ütemben folyt február végéig a magvak összegyűjtése. most annyira akadozik ez a munka. Tavaly a kis termelőszövetkezet mindössze 150 holdon termelt kukoricát, most 730 holdon szándékoznak tengerit ültetni — s ehhez (hibridkukoricáról van szó) 280 mázsa vetőmag szükséges. Mennyi gyűlt ösz- sze eddig? Amint az irodában kiszámították, körülbelül 160 mázra. Ez kevés, s hogy mi az oika az elmaradásnak. a beszélgetésekből az is kiderült. „Ráérünk még kukoricát mindenképpen el kell vetni időben. Ha a szükséges mennyiség nem jön össze, akkor a raktárból kell elvenni. Ott meg a lovaknak való kukoricát tárolják, s ha ahhoz hozzányúlnak, kevesebb fejadagot tudnak egy- egy igavonónak adni. s ez csökkenti az állatok teljesítő- képességét. Ebből következik, nem tudják a munkát olyan ütemben folytatni, mint azt a sürgető idő megkívánná. Tény. hogy a múlt évben gyengébb volt a kukoricatermés, mint máskor, a készletek nagy részét hizlalásra használták a tagok. A többség megértette miről van szó, Kosik Lajos, Kosik Ferenc, meg Kosa Pál, hogy csak egy-két nevet említsünk a sok közül, pillanatig sem haboztak a vetőmag- összeadásnál. A közösről, de ezen túlmenően. kinek-kinek a saját érdekéről van szó. Nincs értelme tehát a halogatásnak, mert az idő siet. a munka sürget. Hátra van még a burgonyavetőmag összeszedése is (azért ilyen későn, mivel most bontják a téli vermeket). Körülbelül 600 mázsa burgonyát szándékoznak elültetni az ötven holdnyi területen. Leszűrve a tapasztalatokat, azt tanácsoljuk a tápiószőllősi gazdáknak, ne késlekedjenek a vetőmag biztosításával, pótolják a mutatkozó lemaradást, hogy felzárkózhassanak a szomszédos tápiógyörgyeiek mellé, akik már befejezték a vetőmagösszeadást. Súlyán Pál A tények makacsak és nem hagynak magukkal vitatkozni. Csak néhányat jegyeztem fel belőlük, mégis a gondolatok zömét váltják ki az emberből. Megpróbálok gondolatban vitatkozni Bakai elvtárssal, n Gödöllői Gépgyár főmér- nökével, akitől ezek a tények származnak. Azért csak utólag, mert amikor nála jártam, váratlanul ért a javaslata. nem tudtam utána számolni Most pótolom ezt s egyre inkább arról győznek meg a számok, hogy Bakai elvtársnak igaza van. Hogy miben? Abban, hogy a termelékenysé- j eret nem a halmozott terme- | lesi értékek alapján leéli mérni, hanem úgy. hogy a tő gyártmányokat kísérjék figyelemmel. S most beszéljenek a makacs számok. A Gödöllői Gépgyárban az egv fő — egy napra jutó halmozott termelési értékének változtatásával mérik a termelékenység alakulását. Hivatalosan ezt kell tenniök. Tudvalevő, hogy a halmozott termelési értékben az anyag értéke is benne foglaltatik. Nos. ebben a gyárban szerkesztettek egy új hűtő- kompresszort. amely ugyanolyan teljesítményű, mint a régi. csupán abban tér el attól. hogy fele annyi anyagból készül. Ügynevezett „halmozott” értéke tehát a megtakarított anyag értékével kevesebb. Azaz. még ha többet is csinálnak az új kompresz- szorból a termelékenységük nem nő a mostani mérési módszer szerint, hanem csökken. Ha annyival többet csinálnak. hogy elérik a régi kompresszor gyártásával produkált halmozott termelékenységi értéket, ugyanannyi lesz a termelékenységük, mint amikor áttértek az úi kompresszor gyártására. Ettől kezdve aztán ismét emelkedik, de nem olyan mértékben, mintha a régit gyártanák, mert fele annyi anyag továbbra is kisebb értéket jelent a kész termékben Figyelembe kell venni, hogy a termelékenység alakulása döntő prémiumfeltétel. Az elmondottak után elképzelhető-e hogv szívesen módosítanak a régi konstrukciókon a műszakiak, amikor — bár nagv hasznot hajtottak a népgazdaságnak —. a prémiumtól esetleg mégis elesnek. Mást mutat a kép azonban, ha Bakai elvtárs javaslata alapján mérjük a termelékenységet. Csak két nagy- volumenű gyártmányukat vegyük alapul. Az egyiknél tavaly januártól az év végéig darabonként 267.4 óráról 193.3 órára csökkentették a gyártási időt. ami azt jelenti hogy ennek alapján kereken 27 százalékkal nőtt a termelékenység. A hivatalos mérés alapján viszont csak nyolc százalékos a növekedés. A már említett úi kompresszornál viszont 200 óráról 112 órára csökkentették a gyártási időt. úgv. hogy jobb műszaki megoldást alkalmaztak. Ha az anyag felének megtakarításához hozzávesszük, hogy ebből a gépből azonos idő alatt most majdnem kettő készül el addig, amíg régen esvet csináltak duola hasznot hajtottak a népgazdaságnak. A halmozott termelési értékkel való számítás azonban nem mutatja ezt m arányt Nyilvánvaló tehát, hogv p javasolt módszer a iobb. Éppen ezért az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Farkas István Ülést tartott a megyei TIT nemzetközi szakosztálya (T udósítónktól) Tegnap plenáris ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetének nemzetközi szakosztálya. Megvitatták a szakosztály ez évi munkatervét, majd megválasztották a vezetőséget. A megyei TIT szakosztályaiban egyébként igen élénk munka folyik, s a közeljövőben tíz különböző munkaközösség tartja meg plenáris ülését. Március 20-án a pedagógiai-lélektani szakosztály, valamint a közgazdasági szakosztály tart ülést. A további szakosztályi értekezletek sorrendje: március 21-én a művészeti, 22-én a biológiai és az irodalmi, 24-én a filozófiai, 25-én az egészségügyi, 28-án a műszaki, 29-én az agrártudományi, és 30-áíi a fizika-kémia-meteorológia-csillagászati szakosztály tartja meg plenáris ülését. A megyében élénk érdeklődés mutatkozik a TIT munkája iránt, különösen az egyes szakosztályok eredményes tevékenysége iránt. A márciusban lezajló szakosztályi ülések csak tovább erősítik a Pest megyei TIT széleskörű, nagy befolyású tevékenységét. Munkakönyv-hamisítökat tartóztattak le Köztudomású, hogy munka- könyv nélkül három napnál hosszabb időre állami vállalatnál nem lehet munkát vállalni. Olyanok, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatnak munkakönyvét, természetesen, igyekeznek a nagykapu mellett a kiskaput megkeresni, hogy ehhez a fontos okmányhoz hozzájussanak. Ahol a tanácsi szervezetbe megvesztegethető, pénzsóvár elemek furakodtak be, ott nem is volt nehéz céljukat elérni. A kávai tanácsházán három ilyen asszonyt is lehetett találni: Kalocsai Sándorné vb-titkár, galambos Jánosáé adminisztrátor és Erdei Istvánná Bényéről áthelyezett pénzügyi előadó személyében. A múlt év folyamén a három tisztviselőnő elhatározta, hogy a munkakönyvek kiadásából üzletet csinál. Kalocsámé megkérte Erdeinét, menjen át Bényére, a szomszédos községbe, ott keresse meg rokonát, Sztodola Pálnét és segítségével puhatolja ki, ezer forint ellenében kinek kellene munkakönyv. Sztodo- lánéra a rokoni kapcsolaton túl azért esett a választásuk, mert férje számára már egyébként is adtak hamis munkakönyvét, így benne megbízhattak. Erdei Istvánné hamarosan fel is kereste Sztodolánét, aki bényei ismerősei köréből még akkor este kerített is „kuncsaftokat”. Gubik András és Vereszki János átadták Szto- dolánénak személyazonossági igazolványukat és fejenként ezer-ezer forintot, s az kis kerülővel el is jutott a kávai tanácsra. Kalocsainé Érdemével és Galambosnéval testvériesen megosztozkodott a pénzen, majd a Munkaügyi Minisztériumtól a hivatalos formanyomtatványon engedélyt kértek Kalocsainé, illetve Ga- lambosné anyja nevére szóló munkakönyv kiállítására. Mikor postafordultával megjött a jóváhagyás, a munkakönyvét természetesen a „megrendelő” Gubik András és Vereszki János nevére állították ki, 1958 decemberére visszadátumozva. A fej bélyegző és körbélyeg- ző okozott csak problémát. Nem akarták ugyanis a kávai tanács fej bélyegzőjét használni. Ezen úgy segítettek, hogy a bélyegzőn a „Káva” szót egy papírdarabbal letakarták. Helyébe a postázásnál használatos „Mo- nor” bélyegzőt nyomták. így a bélyegző lenyomata a munkakönyvben „Községi Tanács VB Monor” lett. A körbélyegzőt viszont úgy nyomták a munkakönyvbe, hogy azon a község neve ne legyen olvasható. A fondorlatos közokirathamisítást végső soron mégis könnyű volt felfedezni, hiszen a Munkaügyi Minisztériumban levő nyilvántartásból nyomban megállapítható, hogy kinek a nevére kérték a meghatározott számú munkakönyv kiadását! A nagyszabású vesztegete- si és közokirathamisítási bűnügyben Kalocsai Sándorné és Erdei Istvánné pénzügyi előadót a megyei főügyészség letartóztatta, Bűnügyükben a vádirat hamarosan elkészül, s ezt követően a megvesztege- tőkkel együtt bíróság előtt felelnek cselekedeteikért. (gy) — mondják a kevésbé előrelátó tagok — hisz az ültetésre úgyis csak a jövő hónap elején kerül sor, addig meg bőven van Vnég idő”. így gondolkodik Csontos Gábor, Alföldi József meg Csete Béni is. még jó néhány társával. Nyúzó János, bár a vezetőségnek is tagja, mégis I elfeledkezett kötelességéről, még ő sem adta be a különben felajánlott vetőmagmennyiséget. Mások arra hivatkoznak, rossz volt a tavalyi termés, elvitte az aszály a kukoricát, ami meg van a padláson, az kell a hizlaláshoz. Hangsúlyozzuk, a vetésig még tényleg van néhány hét hátra. Igen ám, csakhogy az effajta hanyagsággal egyesek talán nem is sejtve, a közös munkát gátolják. Most már minden fogatra szükség lenne, s amelyik kocsi a vetőmagvak ösz- szegyűjtésével bajlódik — mert külön kocsi járja a késlekedő gazdák házait — az nem vehet részt a kinti, igen sürgős munkákban. Arra isgondolni kell, hogy a vetőmagcsere lebonyolítása is időt vesz igénybe, ugyanis hibridkukoricát vetnek. Tamási Áron párttitkár meg Paulik Lajos főmezőgazdász elmondották, hogy más vonatkozásban is veszélyeztetik a közös eredményeket, s a most folyó tavaszi munkákat a késlekedők. A Fejleszteni kell az önkéntes tűzoltóságot a tsz-ek kellő tűzvédelmének biztosítására A mezőgazdaság szocialista átszervezése szükségessé teszi a falvak tűzvédelmének bizonyos fokú újjászervezését is. Ezzel a kérdéssel foglalkozott legutóbb a Pest megyei Pártbizottság végrehajtó bizottsága, és úgy határozott, hogy a szükséges intézkedések sürgős megtételére hívja fel a megyei tanács figyelmét. Pest megyében, a városokban és az egyes nagyobb, vagy ipari községekben működő állami tűzoltóságon kívül minden egyes községben van önkéntes tűzoltótestület, és eddig valamennyi megfelelt a követelményeknek. Ezeket a tűzoltótestületeket azonban annakidején a kisparaszti gazdaságok körülményeinek figyelembe vételével állították fel és képezték ki. Valamennyi alkalmas arra, hogy a falu belterületén a megelőző tűzvédelmet ellássa, a kisebb tüzeket elfojtsa, vagy az állami tűzoltóság megérkezéséig a tűz tovaterjedését meggátolja. Az önkéntes tűzoltók munkájának eredményeképpen addig, amíg egy-egv parasztgazdaságnak a lakóház udvarán álló istállóját, padlásán berendezett magtárát, vagy. a falu szélén -levő széKiskertet kellett védelmezni, évről évre csökkent a mezőgazdasági terület tűzkára. A termelőszövetkezetek megalakulása után azonban, a belterülettől gyakran távoleső tsz-központ kialakítása, új követelményeket támaszt falun a tűzoltósággal szemben. Az önkéntes tüzoltótes- tületek nagy része megfelelő átszervezés nélkül ma már nehezen lenne képes jól ellátni a feladatát. Hogy az új helyzetben is megállja a helyét és képes legyen -megvédelmezni a tsz vagyonát. ehhez az önkéntes tűzoltóság továbbfejlesztésére van szükség. Nem szabad elfeledkezni arróL hogy az egyébként nagyon alkalmas és kitűnően bevált szerfás építkezések. építőanyaguk gyúlékonyságánál fogva, tűz esetén a bennük levő állatokkal együtt nehezebben védhetők meg. A tsz-központok egyéb gazdasági épületeiben felhalmozott termények és a takarmány pedig szintén köny- nyen gyűlő anyag, amelyek pusztulása minden esetben veszteséget jelent a népgazdaságnak, esetleg pótolhatatlan mm I Deákvári lakótelep a DCM dolgozói részére. (Gábor felv.) veszteséget a tsz tagjainak. A tanyaközpontok legnagyobb része a község lakott helyeitől nemcsak távol esik. de az év egv részében, ió út hiányában. nehezen is közelíthető meg. ez szintén mérlegelendő a tűzvédelem szempontjából. A nagyobb tűzkárok elkerülésére mindezért feltétlenül és sürgősen, még az új termés betakarítása előtt meg kell (enni a szükséges intézkedéseket. amelyek ugyan sokban a helyi szükségletektől függnek, mégis egységesen szabólyo- zandók. a tsz-vagyon tűzvédelme szempontjából. A tűzesetek száma mindenesetre csökkent az elmúlt évben. Ennek oka elsősorban a szűk. kisparaszti udvarokba történő berakodás megszűnése. Ugyanekkor azonban a mezőgazdasági termények nagyobb mennyiségben történő tárolása növelte a tűzkár összegét. 1959-ben Pest megye területén 130 mezőgazda- sági tűzesetnél 288 654 forint kár keletkezett, míg 1960-ban 125 tűzesetnél 408 032 forint. Ezek a számadatok bizonyítják, mennyire szükséges a tsz-ek tűzrendészetének és tűzvédelmének a pártbizottság által most sürgetett megfelelő szabályozása. amellyel a meigyei tanács már a legközelebb foglalkozik. Az állami tűzoltóság pedig ugyanakkor felkészült a tsz-tagokból kiegészítendő önkéntes tűzoltótestületek szakmai irányítására, és az új tagok kiképzésére, de emellett még az is szükséges, hogy a helyi vezetők is ellássák a tűzvédelem új feladataiból reájuk háruló kötelezettségeket. Ezenkívül a helyi párt- szervezeteknek is feltétlenül behatóbban kell foglalkozatók a tsz-ek tűzvédelmével, nevelő, felvilágosító és ellenőrző munkájuk íigen nagy mértékben járulhat hozzá a sikeres megelőzéshez.
