Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

(huftáAl Hive CEGLÉD. ALBE RT IRS A, C EG LÉ D BE RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE Ismeretlen „szörnyeteg" az árokban V. ÉVFOLYAM, «5. SZÁM 1961. MÁRCIUS 17. PÉNTEK • • Ünnepély a Kossuth-szobornál tanulókat, majd Molnár Jó­zsef városa KISZ-titkár mon­dott ünnepi beszédet. Az ün­nepi beszéd elhangzása után a gimnázium énekkara 1848-as Kossuth-dalokat énekelt, Ben- ke Lajos tanár vezetésével. Vörös Judit IV/c. osztályos gimnáziumi tanuló Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger című versét szavalta, majd a Szózattal fejeződött be az 1848-as hősökre és a dicső­séges szabadságharcra való m egemlékezés. A tárgyalóteremből Háromhónapi javító-nevelő munka veszélyeztetésért Mennyibe kerül egy láda zsír? Ezt minden ember pillana­tokon belül ki tudná számí­tani. Kár is lenne ezzel az időt tölteni, de ehelyett in­kább elmondom azt. hogy mennyibe került egy láda zsír Tóth Sándor kocsisnak, Végh Miklós rakodómunkás­nak és Junó Gábor kertész feleségének. Tóth Sándor 30 mázsa zsírt szállított a FÜSZÉRT-nek. Az ötletes ember Végh Miklós tudtával és közreműködésével az ülése alá rejtett egy láda zsírt és aztán — mint akik jól végezték dolgukat — el­vitték. a zsírt Junó Gáborné- hoz. akinek háromszáz forin­tért eladták, vagyis mélyen leszállított áron. A közúti közlekedés bal­eseteinek okai között talál­kozni lehet olyan esetekkel is, amikor a jármű vezetője síkos, csúszós úttesten a megengedettnél nagyobb se­bességgel közlekedik. Magyar István gépkocsive­zető is ezért állt a napok­ban a Pest vidéki Járásbíró­ság előtt. Magyar István a múlt év nyarán a Budapesti 16. szá­mú Autóközlekedési Vállalat tulajdonát képező egyik au­tóbuszt Budapestről a 4-es szánni országos főútvonalon Cegléd irányába vezette. A csúszós és nyálkás út­testen 25—30 km-es sebes­séggel vezetett. Közben az autóbuszt egy katonai teher­gépkocsi előzte meg, ame­lyet Magyar István huzamo­sabb ideig követett, anélkül, hogy a követési távolságot betartotta volna. A katonai gépkocsi vezetője jelezte, hogy balra akar fordulni, de megvárta, hogy az autó­busz elhaladjon. Magyar István azonban olyan közel zárkózott fel mö­géje, hogy a rövid távol­ság miatt az autóbusz a te­hergépkocsi hátuljának üt­között. A társadalmi tulaj­donban 3000 forint kár ke­letkezett. f Magyar István figyelmen kívül hagyta a KRESZ-nek azt a rendelkezését, hogy a járműnek az előtte haladó járművet csak annyira sza­bad megközelíteni, hogy kö­zöttük legalább a féktávol- ságnak megfelelő útszakasz szabadon maradjon. Ezenkí­vül szabálysértést követett el azzal is, hogy a csúszós úttesten nem 15 km-es se­bességgel haladt. A járásbíróság Magyar Ist­vánt a foglalkozás szabá­lyainak tudatos megszegésé­vel elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt 10 százalékos bércsökkentés mellett há­romhónapi javító-nevelő mun­kára ítélte. — orell — Id. Szalisznyó Ferenc érthe­tően megmeredt, amikor az | egyik szürke téli délután haza- J felé tartott a Déli úton. A kö- j rülbelül másfél méteres árok- \ ban rémülten látott valami patkányra emlékeztető szörny- j szülöttet, amely először is leg­alább ötször akkora volt, mint egy valamire való patkány, másodszor teljesen a majomé­hoz hasonló pofája volt: láb­ujjai között a kacsáéra emlé­keztető uszonyok és a vízben hüvelykujjnyi vastag farkával irányította magát. — Hijnye, de csúnya féreg! — tűnődött Szalisznyó Ferenc és a tűnődésben részt vett Jó­zsef Sámuel is, akiknek a véle­ménye teljesen megegyezett Szalisznyóéval. Nem lehet ez más. mint egy rettenetesen megnőtt vízipatkány, minden valamire való baromfi halálos ellensége. Ennek el kell pusz­tulni. Hogy honnan szereztek hir­telen kötelet meg egy cukros­ládát azt nem tudom, de tény: a szörnyet hurokkal megfog­ták, belegyömöszölték a ládá­ba és hogy miért, miért nem. Szalisznyó haza akarta vinni a vadat. Közben odavetődött egy ismeretlen cigány, aki szintén hitet tett amellett, hogy az pe­dig kártékony állat és rövid úton agyon is csapta a szeren­csétlen jószágot. De még így döglötten sem hagyták ott at árokparton. Először megpró­báltak megegyezni és Szalisz­nyó készséggel oda is adta vol­na 10 forintért az ismeretlen cigánynaík, ha annak lett vol­na Hz forintja. Röviden: Szalisznyó hazavit­te a dögöt, gondosan megnyúz­ta és egyik szomszédja taná­csára a bőrét 70 forintért el­adta. Ennyi a tényállás, ami kide­rült a per során, amit Farkas Andrásáé, Csutak Kálmán ut­cai lakos indított Szalisznyó Ferenc ellen s amiben 2000 fo­rintot követelt Szalisznyó Fe­renciéi azért, mert a nutria- tenyésztéséböl elszökött liím- nutriát elpusztította. A Ceglédi Járásbíróság Nagy Endre tanácsa igen sok tanút hallgatott ki az ügyben. A fel­peresnek azonban nem sikerült valószínűsíteni azt, hogy Sza­lisznyó Ferenc tudott volna ar­ról, hogy az elpusztított álldt- 77017c mi volt az értéke, ezért ar­ra kötelezte Szalisznyó Feren­cet, hogy az állat bőréért ka­pott 70 forintot fizesse meg a felperesnek. A felperes nem nyugodott bele az ítéletbe, Szalisznyó Fe­renc pedig fejcsóválva lépett ki a tárgyalóterem ajtaján. — Hát pedig, akár hiszik, akár nem, az ilyen csúnya férget el kellett pusztítani. Miért kivételek ? A ceglédi 1919-es szükségpénzről A direktórium a nyomasztó aprópénzhiány enyhítésére má­jus végén szükségpénzek kibo­csátását határozta el. Á címle­tek 1—5-—10 koronások voltak. A teljes fedezetet a Ceglédi Takarékpénztár Egyesületnél letétbe helyezte a város. A pénzek elfogadása mindenkire nézve kötelező volt, aki vona­kodott elfogadni, a forradalmi törvényszék elé került. Az ak­kori helyi lap, a Népakarat razziákat sürgetett az elzárt, visszatartott kispénzek előkerí- tésére. Váróczi József nyomdász, a múzeumban található emléke­zésekben így mondja el a pénz készítésének történetét: CttfNJ várói péntUr* MÁJ kivánsipára e ctni|ejyei EGY KORONA „1919 májusában a Sárik- nyomdában rézvonalkeretbe. felső galvanó díszítéssel az első sort Petit félkövérből, az EGY: KORONA sort Tertia kövérből,: a 3—4. sort Petit félkövérből, az : alsó sort Nonpareille betűből szedtem ki. Szép, rendezett és tiszta a mi kis utcánk: a Retek utca. Nyugodtan felvehetnénk* a versenyt, ha lenne ilyen a vá­rosban az egyes utcák között. A fákat gondosan kezeljük, a járdaszegélyen évelő virá­gok. Minden háztulajdonos szívesen szépíti a háza elejét. De van ennek a rövid utcá­nak két lakója, aki nem haj­landó részt venni ebben a tisztasági mozgalomban. Há­zuk eleje rendetlen. Sokat mondok, ha azt mondom, hofjy hat hétben talán egyszer söp- rögetnek. Sőt, mindkét ház­ban legalább 30 baromfi van és izeket nap mint nap kien­gedik az utcára. A baromfiak nemcsak a járdát piszkítják, hanem kikaparják a virágo­kat is. Jó lenne, ha ennek a két háznak a lakói példát venné­nek a többiekről és végre az egész utca tiszta és rendes lenne! Kökény József II. Retek utca 7. szám HIRDETMÉNY EGY PILLANATRA Megírták az újságban, hogy Több a nő itt. mint a térti, Statisztikai adat ez csak Mégis van ki félreérti. Bementein a hivatalba — Mondja egy férj — és ott kértem, A felesleges listára Vegyék rá a feleségem! — O —­A városi tanács mezőgazdasági osztása közhírré teszi, hogy a Földmíívelésügyi Minisztérium a tavaszi haszonállat-vizsgálat ok megtartását 1961. évben is el­rendelte. A tavaszi haszonállat-vizsgálat 1961. év március 23-től március 58-ig tart. A vizsgálatok sorrendje, he­lye és időpontja a következő: Március hónap 23-án a volt ga­bonapiacnál, Széchenyi tér 4. sz. alatt, 9 órától 11 óráig az I., II., III., IV.. V., VI., XI. és XII. ke­rületben lakók részére. Március hónap 24-én a volt ga­bonapiacnál, Széchenyi tér 4. sz. alatt, 9 órától n óráig, a VII., VIII., IX., X., XIII. kerületben la­kók részére. Március hónap 29-án a volt gabonapiacnál, Széchenyi tér 4. szám alatt általános pótvizsgá­lat, 9 órától 11 óráig. A tavaszi haszonállat-vizsgála­ton minden eg5rpatás állatot (lo­vat. öszvért és szamarat) egyen­ként kell megvizsgálni, ezért az egypatás állatok előállítása kö­telező. Kivételt képeznek az ál­landó állatorvosi felügyelet alatt álló lóálloniányok, nevezetesen az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és az állami vál­lalatok lovai, amelyeket a tava­szi haszonállat-vizsgálatokra elő­állítani nem kell. A vizsgálaton az állatokra vo­natkozó valamennyi iratot (mar­halevelei, fedeztetési jegyet stb.) fel kell mutatni. Aki egypatás állatát a tavaszi haszonállat-vizsgálatra nem állít­ja elő, az pénzbüntetéssel bün­tetendő szabálysértést követ el, a vizsgálatról elmaradt állatok utólagos vizsgálatára pedig az ál­lattulajdonos terhére és költségé­re, újabb vizsgálati időpontot kell kitűzni. A városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya — NYARSAPÁTON bővítik a kultúrotthon berendezését. 2000 forint értékben vásárol­nak berendezési tárgyakat. — A TANÁCSOK község­fejlesztési műszaki dolgozói kedden szakmai konferencián veitek részt a megyei tanáes­| nál, ahol az új építőipari ár­rendszerrel és az építőipari munkák költségeinek előirány- j zásával kapcsolatban bővítet- ! ték ismereteiket. — FELKÉSZÜLVE fogadják j a tavaszi vásárlókat a törteli önkiszolgáló cipőüzletben is. I Körülbelül 300 000 forint érték­ben várják a csinos, kényel­mes. ízléses nyári-, papucs- és íélcipök leendő új gazdáikat. — A V1LLAMOSIPARI GYÁR képviseletében Tankó Zoltán főmérnök és Hajós Jó­zsef termelési osztályvezető részt'vettek a lipcsei áruminta- vásárim. Élményeikről és ta­pasztalataikról a jövő héten tájékoztatjuk olvasóinkat. — OLVASÓINK közül sokan nem tudják, hogy városunk­nak körülbelül fél év óta köz­vetlen autóbuszösszeköttetése van Sztálinvárossal és Egerrel. Az autóbuszok naponta közle­kednek és reggel 8 óra 45-kor indulnak Eger, délután 17 óra­kor Sztálinváros felé. Mint ér­dekességet— jegyezzük—meg, hogy ez a vonal az ország leg­hosszabb vonala és keresztül halad Dunaföldváron, Kecske­méten. Nagykőrösön, Jászbe­rényen és Gyöngyösön. — 1961. MÁRCIUS 23-AN, csütörtökön délután 5 órakor a TIT Felnőtt Akadémia sorozat­ban. Az életszínvonal alaku­lása az ötéves tervben címei előadás lesz, fővárosi előadó­val. A belépés díjtalan! —■ MÁRCIUS 26-AN Rossini: Orly grófja című operáját né­zik meg a ceglédi gimnázium tanulói. Festik a Délibáb Cukrászdát, de azért feketét lehet inni a Kossuth Étteremben, ahová a festés idejére átköltözköd­tek. Ugyancsak itt fogyaszt­hatják a vendégek a közis­mert finom süteményeket is. A tatarozás előreláthatólag másfél hétig fog tartani. £ — Minden okom megvan trá! } — Örülök neki, Benő bg­£ esi, de még jobba n örülnék, 2 ha el is mondaná jókedvé- í nek okát. y ^ . — Hát hol is kezdjem ... Nahát a sportról először is! £ Veled már sokszor drukkol- £ lünk, örültünk, mérgelődtünk, f de mostanában úgy néz ki, ^ hogy tartósan örülünk csapa­ttunk jó szereplése miatt. £ — így van ez rendjén, Benő % bácsi! Ezek a derék fiúk sok í örömet szereztek már ne- íkünk! y £ — Azt bizony, de most an­$nak örülök, hogy az egyesü- í let vezetősége rólunk is gon- ídoskodik. Képzeld csak el, í milyen nagy mellénnyel uta­zzunk majd a mérkőzésre é& ínejn is akárhogyan, hanem í a^óbiisszal. Busszal, édes í fiam. Napok óta csak azt te­tszem, hogy az asszony ked­Nagygyőr Karolin és Török Já­nos március I8-án délután 4 óra­kor tartják esküvőjüket a ref. n a gy t em plo mba n. Lanyik Jusztina és Máté László március 18-án délután 6 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Dudás Rózsika és Dávid Sándor március 18-án délután 4 órakor tartják esküvőjüket a városi ta­nácsházán. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, szeretett és ál- dottlelkű édesapánk, nagyapánk és dédnagyapám: ití. Farkas Fe­renc temetésén megjelentek, rész­vétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. id. Farkas Ferencné és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, édesapánk, fiam, nagyapám és testvérünk: Horgos István tanító elhunyta alkalmából részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, a temetésén megjelentek, sír­iára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a ta­nító kartársainak és tanítványai­nak. özv. Horgos Istvánná és családja, id. özv. Horgos Istvánné, valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó édesapánk, nagyapánk, dédnaeyapám: Vinke Mihály te­metésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mindünk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, édesapánk, nagy­apánk: Agócs István temetésén megjelentek, fájdalmunkban rész­vétükkel osztoztak, sírjára koszo­rút virágot helyeztek. A gyászoló család — Nem sok az a 150 óra? — Nem! Ha minden héten csak 3 órát teljesítek, egy év alatt 156 társadalmi munka-, órám lesz és a jövő május 1-én a dísztribünön mellemre akaszthatják a kitüntetés, aranyfokozatát. — Nagyszerű ember maga. Benő bácsi! Remélem, nem fog megharagudni, hogyha ketten leszünk ott a dísztri­bünön. — Hát ha te is dolgozol érte, akkor már hárman le­szünk, mert a Miska barátom­mal is megállapodtunk már. — S ha ezt megírjuk az új­ságban, bizonyára lesz sok olyan — főleg fiatal —, aki majd a példánkat fogja kö­vetni. — De akkor azt is írjátok meg legalább, hogy hői és mi­kor lehet jelentkezni. Es még egyet! Szóljál már az illeté­keseknek, hogy a Rákóczi út 9-es házat nehogy szürkére fessék, szerintem csúnya, ko­mor ez a sok emeletes épü­let. mind olyan piszok-szür­kére festve. — Jól van, Benő bácsi — köszönöm a megbízatásokat, sietek, hogy teljesíthessem, őket. — Megszépül a Délibáb cukrászda is, Benő bácsi! — Látod! De van itt sok­sok olyan munka, ami szebbé, gazdagabbá teszi ezt a várost. De jó, hogy erről beszélünk, fiam. Tudod, a Népszabadság múlt szombati számában ol­vasom, hogy a Pest megyei Tanács „Községfejlesztésért’’ kitüntető jelvényt alapított. Azt írja az újság, hogy a ki­tüntető jelvény aranyfokoza­tát az kaphatja meg, aki jövő május 1-ig legalább 150, ezüstfokozatát az, aki 100 és a bronzfokozatát pedig az, aki legalább 75 társadalmi mun­kaórát végez. — Tudok róla, én is olvas­tam az újságban! — Tudsz róla! De ez kevés, édes fiam! Miért nem írtok róla ti is! Én úgy gondolom, hogy velem együtt lennének egynéhányan, akik tulajdono­sai szeretnének lenni ennek a kitüntetésnek. Ne kérdezd! Már mondom is! írjatok a ceglédi újságban arról, hogy hol és mikor, milyen társa­dalmi munkát lehet végezni, kik és hol fogják a teljesített munkaóránkat igazolni? De hát sietni kell ezzel fiam. mert az arany fokozatért vala­mit tenni is kell. vére járjak, tudod, érdemes most kedveskedni neki, nem­csak azért, hogy ne duzzog­jon azért, hogy elutazom, ha­nem azért is, hogy egy kis aprópénzt is adjon az én zseb­pénzem mellé. — Ezt én már biztosra ve­szem, s akkor együtt utazunk és ismét együtt drukkolunk! De sorolja csak tovább, Benő bácsi! — Sorolom, csak gyújtsunk már rá! Örülök, mert olyan élénk, egészséges tavaszi moz­gásba jött ez a város. — Mire tetszik gondolni? — Na nézd csak, itt van ez a hatalmas sarokház, a Rá­kóczi út és a Teleki utca sar­kán. Körülállványozták. tata­rozni fogják. Szépül a város, s ennek csak örülni lehet. Komolyan folyik a munka a gabonapiac helyén, az új kór­háznál, egyre több utcát, jár­dát, vízvezetéket hoznak rendbe, illetve építenek. A Tanácsköztársaság bukása után Páiyi detektívek a tégely­sajtó nyomórámájába zárt for­mát a Sárik-féle nyomdában felkutatták és felvitették ve­lem a rendőrség bűnügyi osz­tályához: „Miért szedted ki, te büdös kommunista!” — szavak kíséretében, persze, az általuk megszokott „kellő fenyítések” közepette”. Ez röviden az 1919-es ceglé­di szükségpénz története. Még csak annyit, hogy az aprópénz­hiány olyan nagy volt akkori­ban, hogy még a románok be­vonulása után is elfogadták váltópénznek. A szereplők kö­zül a nyomdász Váróczi József és a pénzt aláírók közül Zsa- don Miklós elvtárs jó egészség­ben körünkben él. Pályi de­tektív pedig olyan rongy em­ber volt, hogy még Horthy kutyaütői sem akartak vele együtt dolgozni és már 1920 elején elbocsátották a rend­őrségtől. (-y -ö) sX>XXXXVXX>XXXXXVSXVXXXXXXXVvXXX>XVVVVV\XXXV Csakhogy... a FŰSZERT emberei észrevették, hogy egy láda zsír hiányzik, ketten ke­rékpárra kaptak és hamaro­san megtalálták a Junóék háza előtt álló kocsit. A többi talán már nem is érdekes. Rendőrség. Feljelen­tés. Tárgyalás a Ceglédi Já­rásbíróság büntető tanácsánál, ahol büntetlen előéletükre való tekintettel Tóth Sándor 5 hónap és 1000 forint pénz­büntetést kapott, Végh Mik­lós 3 hónapot és 500 forintot. Junó Gáborné pedig 3 hóna­pot és 800 forintot. Ezek után pedig joggal te­hetjük fel a három érdekelt­nek. hogy az ő véleményük szerint mennyibe is kerül egy láda zsír? Szerdán délelőtt a Kossuth- szobornál a járási és városi KISZ-bizottság ünnepélyes diákgyűlést tartott, a ceglédi gimnázium, a technikum, az iparitanuló- és az általános iskolák tanulóinak részvételé­vel. A Himnusz elhangzása után Szabó Ildikó gimnáziumi ta­nuló Petőfi Sándor: A nép nevében ... című versét sza­valta. Gyigor József járási KISZ- titkár^idvözölte a megjelent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom