Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

1961. MÁRCIUS 17, PÉNTEK M£cvr* 3 Termelőszövetkezeti pártszervezeteink feladatai a tavaszi mezőgazdasági munka megszervezésében A községek arculatának átalakításával párhuzamosan termeíőszövetkezetemkben — egy-két kivétellel — átszer­veztük, illetve létrehoztuk a pártszervezeteket is. Mint­hogy az eredményes gazdál­kodásnak elengedhetetlen fel­tétele a pártszervezetek jó po~- Utikai munkája, célul tűz- tsük ki a tsz-pártszervezetek állandó erősítését. Ez nem megy egyik napról a másik­ra. A Politikai Bizottság ha­tározata megszabta a meg­erősítés módját és az ezzel összefüggő feladatokat, E ha­tározat végrehajtásához a já­rási párt-végrehajtóbizottság intézkedési tervet készített. Ennek alapján készítjük fel tsz-pártszerveze beinket az ál­landó, illetve a kampányjel­legű feladatokra. Jelenleg a legfontosabbnak a tavaszi munka jó előkészítését és el­végzését tartjuk. Ez az, amelyhez pártszervezeteink­nek a maximális segítséget biztosítani kell. E feladat előkészítésére a tél folyamán többször tartot­tunk megbeszélést a tsz­pértezervezetókkel. Segítsé­get nyújtottunk a zárszám­adási beszámolóhoz, a köz­gyűlések előkészítéséhez. Se­gítettük a téli politikai és szakmai képzést, a munka- fegyelem megszilárdítását, ahol szükséges volt, a mun­kaszervezet kiépítését, illet­ve átszervezését. Mindinkább tapasztalható, hogy pártszer-1 vezetőink többsége kezdi megérteni; a pártszervezet politikai munkáját a terme­lőszövetkezetek munkafegyel­mére, gazdasági helyzetének és a vezetés megszilárdítá­sára kell irányítaniok. Ezt teszik az elkövetkezendő hó­napokban Is. A járási párt- bizottság a járási tanáccsal együttes ülésen tárgyalta meg a tsz-ek helyzetét és az elvégzendő feladatokat. Ez utóbbiak végrehajtásának módját, biztosítását mosta­nában tárgyalják pártveze- tősógi üléseken, taggyűlése­ken, tömegszervezeti érte­kezleteken, tanácsüléseken, A helyi feladatok meg­valósításában nagy szerepet kaptak pártszervezeteink, s Új utak, művelődési otthonok, óvodák (Folytatás az 1. oldalról.) tanterem, 34 iskolai tanterem. Épül ezeken kívül 23 új mű­velődési otthon, 13 kultúrott- hont pedig felújítanak. A köz­ségfejlesztési tervekben szere­pel még 2 új tűzoltószertár, 6 új sportpálya, 16 spontöltöző építése is. Arra a kérdésünkre. hogy reálisnak tekinthető-e ez a gazdag terv, dr. Farikas Mi­hály igy válaszolt: — A községfejlesztési ala­pok bevétele jóval megha­ladja ugyan a százmillió fo­rintöt. de a bevételek 20 szá­zalékát az érvényben levő rendelkezések értelmében, tar­talékolni kell, községeink ezt a pénzt csak jövőre költhetik el. A tervezett létesítmények tehát csakis akikor valósulhat­nak meg maradéktalanul, ha növeljük az önkéntes társa­dalmi munkát. Ezen a téren tavaly igen örvendetes volt a javulás, 1960-ban a megye terüle­tén végzett önkéntes tár­sadalmi munka megha­ladta az 1958. évi érték négyszeresét, hasonló arányban emelkedett a társadalmi munkások szá­ma is. Az idei tervekben óva­tos tanácsaink mindössze 7,3, millió forint értékű társadal- ! mi munkár irányoztak elő a: múlt 9 millió helyett, pedig a: tavalyra tervezett 9 millió fo- í ránt értékű társadalmi mun- ; ka helyett közel tizenegy és \ fél millió forint értékű ön-j kéntes munkát végzett a me­gye lakossága. A tervezésnél érvényesített óvatosság sem­miképpen sem tekinthető lo­gikusnak. Arra kell töreked­nünk, hogy községeink la­kossága az idén még a tava­lyinál is nagyobb mértékben vegye ki részét a községfej­lesztési munkából. Ez a törek­vés egészen reális, hiszen a népfront-aktívák hasznos köz­reműködésével mindenütt nagy és egyre fokozódó vissz­hangra talál a társadalmi munka gondolata, egyre job­ban tudatosodik a lakosság körében annak a fölismerése, hogy a fejlesztés elsősorban a községek lakosságának közvetlen érdeke, hogy okos összefogással köny- nyen meg lehet oldani a ne­hezebb problémákat is. A műit év elején a legtöbb község eléggé elhanyagolta a községfejlesztési tervek vég­rehajtását, így az első félév végén komoly elmaradás mu­tatkozott. Igaz. hogy az év második felében sokat pó­toltak belőle, a kampányszerű nekibuzdulásnak azonban sok­szor zűrzavar volt a követ­kezménye. A megyei szervek most, éppen a múlt évi ta­pasztalatok alaipián. arra ösz­tönzik a helyi tanácsokat, hogy szüntessék meg a köz­ségfejlesztési munkánál a karmpányszerűséget, és ideje­korán használják ki a lehető­ségieket. Ezekben a hetekben még a mezőgazdasági munka nem veszi igénybe a lakosság teljes munkaerejét, telhát most van alkalom az olyan község-fejlesztési munkák elvégzésére, amelyek a termelőszövetkezetek ér­dekeit is szolgálják. Most építhetik fel azokat az óvodákat és bölcsődéket, ame­lyek sok gondtól mentesítik azokat a nőket, akikre a tsz- ek ben komoly munka.vár. most építhetik meg a szükséges be- kötő-és dülőutakat. Ezekről a kérdésekről is beszélt dr. Farkas Mihály. — A lakosság nem várhat mindent az államtól. Ezeket a helyi problémákat saját erőből, öntevékenyen kell megoldania A községi ta­nácsok fogjanak össze tehát a termelőszövetkezetekkel, ve­gyék igénybe a közságfejlesz- tési alapokat, szervezzék meg a társadalmi munkát, és így oldják meg ezeket a fontos helyi problémákat. A termelő­szövetkezeti községek helyes községpolitikáiának ez az ösz- szefogás az alapja. Magyar László a jó munka érdekében intéz­kedési tervet is készítenek. Irányító és ellenőrző munká­juk során gondot fordítanak a helyi vezetés önállóságának biztosítására. a különböző szervek munkájának össze­hangolására. Arra töreked­nek tehát, hogy a termelő- szövetkezetekben az alapvető kérdésekben „egy nyelven beszéljenek” az emberek. A párttagok mellé pártonkívüli aktívákat szerveznek, hogy jobb legyen a tsz-tagság tá­jékoztatása. Feladatukká tet­tük a pártszervezeteknek a tsz-ek gazdasági tervének alapos megismerését. s így mind a zárszámadási, mind a terveket tárgyaló közgyű­lésen hatékonyan segítették a szövetkezeteket. Jelenlegi munkájuk fontos része, hogy a tavaszi munkával párhu­zamosan tervszerűbbé és szervezettebbé tegyék a párt­életet. Ahol lehetséges, tsz- brigádonként építik ki a pártcsoportokat, s a bizal­mi-hálózatot. Konkrétabban és szervezettebben foglalkoz­nak a tagjelölt- és tagfel­vétellel. Ahol mód van rá, az anyag sűrítésével megrö­vidítik a pártoktatás idejét, hogy mielőbb a tavaszi mun­kára fordíthassák teljes ere­jüket. A múlt évben a termelő­szövetkezeti tagok a hagyo­mányos munkaegységrészese­dés alapján dolgoztak. Ez év­ben tsz-eink a jövedelemel­osztás elvének ösztönzőbb módszerét alkalmazzák, és en­nek hatásaként a tsz-tagok családi megművelésre vál­lalták a területet. Most igen fontos, hogy a vetés után nyomban jelöljék ki minden tagnak azt a területet, ame­lyet művelésre elvállalt. A háztáji földet a törvényesen előírt módon, minden család­nak időben osszák ki. Általá­ban tartsák pártszervezete­ink egyik fő feladatuknak a törvényesség biztosítását, ne­veljék erre a tsz-tagságot. s ebben a párttagság járjon az élen. Fontos kérdés- a társa­dalmi tulajdon védelme is. Harcoljanak a vazarlás, a fe­lesleges kiadások n közös vagyon elherdálása ellen. Ha a tsz-tagság kötelessége mel­lett a iog gyakorlását is biz­tosítják. javul a munkafegye­lem. még eredményesebb lesz a munka. Ennek alapvető fel­tétele a tsz-demokrácia be­tartása. A járási párt-végrehajtó- bizottság közvetlen és ál­landó segítséget nyújt a tsz- pártszervezeteknek. Függetle­nített instruktorainak idejük nagyobb részét a területen töltik ki. Átszerveztük a tár­sadalmi munkában dolgozó falufelelősöket, több helyre küldtünk függetlenített párt- titkárokat. eredméríyessé kí­vánjuk tenni ipari és mező- gazdasági üzemeink patro­náló munkáját. Végül meg kell említeni, hogy a járási tanács és a já­rási párt-végrehajtóbizottság felülvizsgálta a tsz-ek káder- helyzetét. Törekvésünk az. hogy a vezető embereket meg­szilárdítsuk. Éppen ezért, akik megfelelően dolgoztak azo­kat megerősítettük beosztá­sukban. akiknél viszont nem láttuk megoldottnak a helyes vezetést azoknál személycse­rét iavasoltunk végrehajtani. Ügy \ éljük. az po­litikai, szervezeti és gazda­sági intézkedéseink valamint terveink alapján, ez évben jobb eredményt érnek el ter­melőszövetkezeteink, tovább erősödnek pártszervezeteink, megszilárdul termel őszövet- kezeteink politikai és gazda­sági helyzete Barta Balázs. a gödöllői járási pártbizottság osztályvezetői e Dícséretes, hogy a fiatal fóti, Vörösmarty Termelőszövetke­zet tavaly 120 sertésre kötött hizlalási szerződést. Kapott is az Állatforgalmitól 120 mala­cot, valamennyit felnevelte, meghizlalta és hogy mdst el­érték a megfelelő súlyt, jelezte a vállalatnak, jöhetnek, vihe­tik a hízott disznókat. Pár nap elteltével egyik dél­után, váratlanul, nagy halom papírra] a kezében, beállított a fóti tanácsházára az Állat­forgalmi megbízottja. Letette a sok papírt az asztalra. — Hoztam egy kis posta­munkát — mondotta kedvesen — ezt a pár járlatlevelet kell átírni, mert visszük a tsz-ből a sertéseket. Mindjárt meg is várnám, amíg elkészül... Elhültek a tanácsnál a sok járatlevél láttán, mert a hiva­talos idő vége már közeledett és 120 járlatlevél átírása bi­zony nem egy-két órás mun­ka. Hiszen nemcsak át kell írni, irányítani is kell, meg minden egyes darabot bevezet­ni a tulajdonátruházási könyv­be. Pontosságot és nagy fi­gyelmet igényel ez a munka és ehhez természetesen időt is. Egy-két óra alatt semmi­képpen sem lehet elvégezni. Meg is mondták. — Hát igen, igen, de nekünk azonnal kell, ha mégsem menne ma, holnap délig csak elkészül. El is készült. Az egyik ta­nácsi dolgozó este 9-ig, ameny. nyit tudott, megcsinált, más­nap meg ketten egyébbel sem foglalkoztak és mert másik két dolgozó éppen betegállo­mányban van, ezt a postamun­kát minden egyéb munka megsínylette. Nem is beszélve a személyesen jelentkező ügy­felekről. Egyik-másik óra­hosszat yagy még tovább is várakozhatott, míg sorra ke­rült, pedig Foton a tanácshá­zán máskülönben mindenki dolgát azonnal elintézik. A tsz vagy az Allatforgalmi hibájából hozták csak az utolsó percben a járlatleve- leket, nem vizsgáljuk. Mivel hasonló késedelmeskedés el­vétve másutt is előfordul, fel­vetjük mégis a kérdést, nem lehetne az átvétel előtt né­hány nappal elvinni átírásra a járlatleveleket, hogy a tanács dolgozói beoszthassák a mun­kát? Utóvégre a község lako­sainak is lehetnek, amint­hogy vannak is, sürgős el­intéznivalóik mindennap a tanácsnál. Minden más mun­kát nem tehetnek félre a ta­nácsházán 120 darab hízott sertés későn hozott okmá­nyai miatt... Sz. E. ...ÉS GYORSABBAN FOROGNAK A GÉPEK... Akik segítettek magukon — Elérni az országos szintet Vastagabb fizetési boríték Ha szovőgépgyárról lenne szó, csak egyszerű hírt kellene közreadnom, valahogy így; harminc új bélésszövő gépet gyártanak az idén, amelyből négy elkészült, s már dolgoz­nak rajta. A hátralevő hu­szonhatot december 15-ig ál­lítják munkába. Mivel azonban nem szövő­gépgyárról, hanem a Váci Bélésárugyárról szól a kró­nika, nem árt időzni a hírnél. Bármennyire furcsán is hangzik, a női divatnál kell kezdeni, Nálunk a nők sze­retnek szépen öltözködni, van is miből, ezért egyre több kell a jó minőségű textiliák­ból, köztük a különböző selymekből is. A konfekcióipar szintén ro­hamosan fejlődik, bélésanyag­ból is sokkal több kell, mint azelőtt. A selyemiparnak ki kell elégítenie a megnövekedett igényeket. Eleget is tesz en­nek a feladatnak, de nem könnyen, kerek egymillió négyzetméter selyemanyag le- szövésére nincs kapacitása. Ha nincs, meg kell teremteni. Ezt vállalták a selyemszövő gyá­rak. köztük a Váci Bélésáru- gyár. Az idő sürgetett, s miivel sehonnan se remélhettek szö­vőgépeket, saját maguknak kellett gondoskodniok har­minc új gép legyártásáról. Az asztal osm íjhely ben elkészítet­ték az öntőmintákat. A Váci Könnyűipari Öntöde és Alkat­részgyár vállalta az öntést. A bélésárugyár karbantartó mű­helye pedig elkészíti az új gépeket. S ennek a szükség­megoldásnak még haszna is van, mert egy-egy ilyen szö­vőgépet körülbelül hetvenezer forinttal olcsóbban készítenek el, mintha úgy vásárolták volna. Nem ez azonban az egyet­len említésre méltó esemény ebben a kis gyárban. Hétköz- . napjaikat átszövi a munka- feltételek szakadatlan fejlesz­tésére való törekvés. Vala- : mennyiről lehetetlen számot iadni, ezért a legfontosabbak- iról szólunk. ; Talán vannak, akik emlé- jkeznek még rá, az elmúlt év­iben hírt adtunk arról, hogy I bátor kezdeményezés révén ! százharmincról száznegyven- íötre növelték a szövőgépek fordulatszámát. t i ! Milyen egyszerű ezt így le- f írni. Valójában nem ment jilyen simán. Nem egyszerűen 'arról volt szó, hogy ki kell «cserélni egy meghajtó fogas­kereket. Maga a műszaki »probléma is bonyolultabb volt (ennél, de a maradiságot még (nehezebb volt legyőzni. S I mindkettő sikerült, í Azóta az is kiderült, hogy még j tovább növelhető a gépek for- | dulatszáma. A gyár igazgatója ; nemrég erről tanácskozott a i műszakiakkal. s kitűzték a leélt; a tervezett 7550 órán- ikénti vetésszám helyett kerek ; nyolcezret érnek el. A növe- ; kedés 6,3 százalék. Ezt úgy ;érik eL hogy a gépek fordu- j latszámát folyamatosan 150— |155-re emelik. Hadd toldjuk imeg ezt még egyetlen szám­iadattal: a nyolcezres vetés- jszám 700 ezer forintos gazda­gsági eredményt jelent a vál- i lalatnak. i Szólni kell még arról is, i hogy a n égy gépes rendszerről i áttérnek a hatgépes rend- íszerre. aminek először nem A szelei vadőr zik: csapdával, hu­rokkal. Igaz? Rex? — kérdezi a na­gyobbik kutyától, s az állat, megérez- vén, hozzá beszél a gazda, odatörleszke- dik a vadőr lábához, jelezve, helyesnek találja, amit az mond. — Ez — mutat Abonyi István — mert így hívják az alacsony termetű, fekete kucsmás, csiz­más kis embert — o Fürge, de a jobbak közül való ám, ki­lenc éve járja ve­lem a szelei erdőket. Engem különben — váltja kissé hivata­losabbra a hangját — a tápiószelei va­dásztársaság válasz­tott meg vadőrnek, nyolc évvel ezelőtt. — Feladatom? — ismétli a kérdést — hát a legfontosabb a vadvédelem. Egy­részt a dúvadak el­len védem az ál­lományt, irtom a ró­kákat, mert ezen a környéken talán ezek /a legveszedel­mesebb vadorzók. Szeretik a nyúlhúst, a foglyot sem vetik meg. Nem kímélem a szarkákat sem, s üldözöm a héjákat, meg a sasokat is. Másrészt a nagy vadorzók ellen is védem a környéket. — Veszélyes ka­landok manapság akkor már nemigen fordulnak elő? — Tudja, van egy régi, de jól bevált közmondás: betyár­ból lesz az igazi pandúr. Bár jóma­gam mindig tisztel­tem a törvényeket, a nagyapám viszont igen híres vadorzó volt, rettegtek tőle a környéken még az úrak is... ismét a mára te­i relődik a szó, arra, mennyi pénzt áldoz az állam vad­védelemre, s mit tesz a vadászszö­vetség, hogy erdeink- ben minél több szakképzett vadőr láthassa el felada­tát. Abonyi István­nak jó nagy a kerü­lete, ám „szenzációs” élményekről bár­mennyire is fagga­tom, nem tud be­nagyon örültek az emberék. amikor ezt termelési értekez­leten szóvá tették. A kézzel­fogható bizonyítékok viszont megcáfolhatatlanul igazolták az intézkedés szükségességét. Egyetlen adat is meggyőző. Szakkifejezéssel élve, egy-egy iparági dolgozó leterhelése or­szágosan 65—70 százalékos. A bélésárulgyárban viszont mindössze 58,2 százalékot mutatott a felmérés. A fordulatszám növelése es a hatgépes rendszerre való áttérés révén elérik az or­szágos „terihelési” szintet. Azonban ennél a megoldás­nál sem feledkeztek meg a dolgozókról. Egy látszólag je- lentéktelenmék tűnő műszaki megoldással jelentősen meg­könnyítették a szövőnők mun­káját. A ..serge” bélés szövé­sénél például 31 grammról 55 grammra növelik a cséve súlyát, ami azt jelenti, hogy 63 százalékkal több idő jut a gép munkájának figyelésé­re. ugyanis annyival később fogv le a szál a nehezebb csá­vóról. Ilyen körülmények között létjogosultsága van a febru­ár 1-től alkalmazott új minőségi bérezésnek is, amely jobban ösztönöz a ki­fogástalan áru termelésére, mint az előző. Az első dekád eredményei már kézzelfoghatóan bizonyí­tanak. Már az első tíz nap alatt 7.4 százalékkal meg­nőtt az elsőosztályú áru ará­nya. S hogy a dolgozók sem járnak rosszul, hadd bizonyít­suk egy-két példával. Ró- zenberg Róza. aki a régi bé­rezés alapján dekádonként 47 forint minőségi prémiumot kapott, most jobb munkával 83 forintot ért el. Ugyanez az összeg Gere Gézánénál 18 forintról 67 forintra. Pintér Jenőnénél 38 forintról 70 fo­rintra Toldi Miklósnénál 29 forintról 59 forintra emelke­dett. A népgazdaságnak és a dolgozóknak egyaránt hasz­nos tehát, hogv gyorsabban forogjanak a gépek ... Farkas István Ma Hajdúnánáson sorsolják a lottót A lottó 11. játékheti nyerő­számainak sorsolását ma dél­előtt 10 órai kezdettel Hajdú­nánáson, a városi művelődési házban rendezi a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. |évszázados erdő. Hatalmas tölgy­fa mögül torkolattűz villan, elszánt élet­halál harcot vív a vadőr egy vadorzó­val, aki vagy 25 méternyiről küldöz­geti gyilkos lövéseit. — Gyermekkorom­ban láttam valahol ezt a képet, s azóta ha a vadőr szót hal­lom, minduntalan ez a kép villan eszem­be. Igaz, végtére is csak a minap talál­koztam egy húsból- vérből való igazi vadőrrel Tápiószele . határában. Megval­lom, a negyedszáza­dos emlék után — vagy huszonhárom évvel ezelőtt láttam a képet — nem igy képzeltem én a vad­orzók rémét. Szelíd, barátságos ember a szelei vadőr. Német vizslával, meg egy apró, ; de gyorslábú kutyával jár, oldalán sörétes puska lóg. — Nem kell már. a [ vadorzóktól félni — ' bizonygatja — a ve­szedelmesebb fajtá- I júak kivesztek, akár- : csak a grófok. Aki : meg éhezik, a nyúl- \ vagy özpecsenyére. í óvatosabban dolgo­számolni. Legutóbb: — a múlt év őszén, \ ugyan ígérkezett egy \ kis kaland a györ-j gyei határban. Für- \ ge vette észre, hogy j a távolban valaki j hurkot rak Az ille-j töt féligmeddig fel • is ismerték, de ■ nem sikerült elkapni. Abonyi István „hur­kára” inkább csak apró vadorzók akad­nak: rókák, szür­ke varjúk, meg né­ha egy-egy ölyv. — Én már na­gyon szeretem ezt a foglalkozást — szólal meg ismét kis szü­net után a szelei vad-: őr — Szép is, érdé-1 kés is. Télidében ke-; vesebbet vagyunk j kinn, de nyáron 15 j —20 órát is az er-; dobén -töltünk. S j amíg megkerüljük \ az erdőt, hát bizony j még a kutyák is el-! fáradnak. — Tyű. a mindé- \ nit, de elszaladt az \ idő, talán már öt'( óra is van? : t Bólintok, hogy\ már el is múlt, erre! megigazítja vállán o! puskát, elköszön, a: két kutya meg ver- ’, senyt futva iramodik: a szomszédos erdők: felé. S. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom