Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
1961. MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK ~Kffírlao 3 Az eredményességi munkaegység-rendszer következetes alkalmazása a gyónj Egyetértés Tsz sikereinek titka jelent kényes kérdés Megnövekedett kereset ■ Hasznos műszaki intézkedések Mii ven eredménnyel járt a normák felülvizsgálata A legtöbben csak Gyoni Gézáról, a neves költőről ismerik a Dabassal szinte egybeépült Gyón községet. Híres lehetett volna pedig e község termelőszövetkezeteiről is. Mégis ez jó ideig nem sikerült, legfőképpen azért, mert nem az egész község fogott össze a termelőszövetkezetekben, hanem csupán a falu parasztságának egy része. Azóta sok minden történt. A szétszórt, kis területű termelőszövetkezetek egyesültek, a falu határába kikerült a tábla: Gyón termelőszövetkezeti község. Uj vezetőséget választottak, szakemberekkel erősítették meg a szövetkezetei, s biztosítottnak látszik, hogy egy-két éven belül nemcsak Gyóni Gézáról, hanem eredményesen működő szövetkezetéről is híres lesz a község. Amikor az új vezetőség az elmúlt év elején munkához látott, kevesen hittek abban, hogy közös fáradozásuk meghozza gyümölcsét. Különösen azért kételkedtek ebben sokan, mert még i960 elején is csak-v nem 200 ezer forint mérleghiánya volt a tsz-nek. Csóválták a fejüket a közgyűlésen a szövetkezet gazdái, amikor hallották, hogy nemcsak az adósságot szándékozik rendezni és eltüntetni a tettrekész vezetőség a tagság tevékeny közreműködésével, hanem meghatározták — méghozzá 40 forintban — egy munkaegység értékét is. A napokban szövetkezet elnökével és főmezőgazdászával bejártuk a közös gazdaságot. Sokszor voltam már a tsz- ben és magam is meglepődtem azon a változáson, amit tapasztaltam. Az udvaron rend volt, az iroda előtti melegágyakban büszkén mutatták a szépen fejlődő retket, amiből sok-sok ezer csomót visznek majd piacra, valamint a fejesedé, korai primőrsalátát. Új épületeket emeltek a szövetkezet gazdái saját erejükből, meglepő rendet és tisztaságot találni a jól fejlett sertésekkel teli ólakban, dugig rakva a hatalmas kuko- ricagóré. Leginkább a szövetkezet gazdái csodálkoztak, amikor megtudták, hogy gazdag elképzeléseiket rendre sikerült megvalósítani: kifizették az „örökölt" adósságot, sok százezer forinttal gyarapították a közös vagyont, ennek ellenére megtalálta számítását a szorgalmasan dolgozó tagság is. Kérdezhetné valaki, minek köszönhetik ugrásszerű fejlődésüket a gyóni Egyetértés Tsz gazdái. A merésznek tűnő elképzelések azért valósultak meg, mert a hozzáértő vezetők irányításával szorgalmasan kivették részüket a munkából a tagok, helytálltak a legnehezebb hónapokban Is. Véleményünk szerint a meglepően gyors változásnak a magyarázata abban rejlik, hogy a szövetkezet vezetői a tagság egyetértésével sikeresen és következetesen tudták alkalmazni á jövedelemelosztás új formáját, az eredményességi munkaegységet. Köztudott, hogy az eredményességi munkaegységet alkalmazó tsz-ekben a jövedelem nagysága attól függ, hogy a megmunkált, le takarított területen mikor és mennyit termeltek. A tavasszal a tagokkal megállapodtak írásban, ki hány hold megművelését vállalja a különböző növényekből, megbeszélték azt is, hogy egy-egy mázsa terményért hány munkaegység jár. A tavalyi tapasztalatok alapján némiképp módosították a feltételeket a tszben. Az idén egy mázsa kukoricáért 0,9, egy mázsa burgonyáért 0,7, egy mázsa cukorrépáért pedig 0,3 munkaegységet írnak a tagok javára. A vállalt területet minden, kinek kijelölik, a vetéssel egyidőben, és ezt a földterületet a tagok gondozzák, ők takarítják le nemcsak a termést, hanem a szárat is. A megállapodásban pontosan meghatározták a tag és a szövetkezet kötelezettségeit és a várható részesedést az előző évek átlaga alapján tervezett 'termésátlagnak megfelelően. A jól alkalmazott jövedelemelosztási formának köszönhető nagyrészt, hogy egyik évről a másikra kiemelkedő eredményeket értek el a gyóni Egyetértés Tsz-ben. Az eredményességi munkaegység ugyanis kedvezőbben hat a terméshozamok növelésére. Ez a forma közvetlenül érdekeltté teszi a tsz-tagot a munkában, mert a közös földön szerezhető munkaegységek száma elsősorban a terméseredménytől függ. Serkentően hat az eredményességi munkaegység az egész családra és elősegíti a családtagok bevonását a közös munkába. Ennek különösen a Gyónhoz hasonló községekben van nagy jelentősége, mert ezekből a falvakból naponta több százan jár- j nak be a fővárosi, és a Buda- | pest környéki üzemekbe dolgozni. Gyónón nincs munka- \ erőprobléma, mert még az í üzemekbe bejáró dolgozók is részt veszneka családtagjaik j által vállalt terület megmű- j vetésében. A munkafegyelem összehasonlíthatatlanul jobb, mint pár évvel ezelőtt. Év közben nem kell felszólítani a tagokat, hogy igyekezzenek jobban kihasználni a munkára alkalmas időt, mert saját érdekük, hogy a lehető legjobban dolgozzanak a vállalt területen, s onnan minél korábban, minél többet érő terményt takarítsanak be. A titok nyitja az eredmé- j nyességi munkaegység követ- j kezetes alkalmazásában ke- j resendő Gyónón. Az elmúlt esztendő tulajdonképpen egy nagyszerűen bevált kísérleti év volt. Sok tapasztalatot leszűrtek. a tanulságokat az idei évben hasznosítják. Ez a záloga annak, hogy az elkövetkező egy-két év alatt még jobban megszilárduljon, megerősödjön és gyarapodjon a gyóniak közös gazdasága, végrehajtsák gazdag terveiket, nagyszerű elgondolásaikat. Csekő Ágoston KÜKORÍCATERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetem növénytermelési tanszékének vezetője felszólalásában elmondotta: jelenleg a nagyüzemek Is kénytelenek — kellő mennyiségű gép hiányában — kisüzemi módszerekkel termelni ezt a fontos takarmány- növényt. Ezért mindenütt használják fel a szövetkezeti parasztoknak a kisüzemi gazdálkodásban szerzett tapasztalatait. Kolbai Károly professzor a továbbiakban a gödöllői ikersoros kukorica- termesztési módszer előnyeit ismertette. Dr. Virág Árpád egyetemi docens a vegyszeres gyomirtás hazai tapasztalatairól és jelentőségéről beszélt. Dr. László Domokos. a zsámbóki Petőfi Tsz elnöke a kukorica talajának gondos előkészítését ismertette és javasolta, hogy a termelő- szövetkezetek miinél nagyobb területen termeljenek köz- tesmövényf. Kérte, hogy Az anyagi érdekeltségnél alkalmazzák a termelőszövetkezetek vezetői a természetbeni részesedést. A terven felül termelt kukorica 40—50 százalékát adják prémiumként a termelőszövetkezeti tagnak. Ez előnyös mind a közösségnek, mind pedig az egyénnek. Horváth András a továbbiakban néhány, napjainkban fontos feladat elvégzésének fontosságát hangoztatta. így a tavaszi árpa mielőbbi elvetését, a hiányzó vetőmagvak összegyűjtését az újonnan belépett i tsz-tagoktól és a termelési tervek elkészítését. Hozzászólása befejező részében ismét arra figyelmeztette a tanácskozáson részvevő termelőszövetkezeti vezetőket, párt- és tanácsi vezetőket, hogy munkájukat tartsák mindig szem előtt: úgy szervezzék meg a termelést, hogy a közösség érdeke mindenkor kapcsolódjon a tagság egyéni érdekével is. a Csepel Auló hajtóiiiügyárjí ban ? A múlt év végén sokan „kényes kérdés"-ként kezelték a termelékenység emelésével, a munkanormák rendezésével összefüggő intézkedéseket. Megindult a mendemonda: „feszitik a normákat, csökkentik a dolgozók keresetét”. Nem maradt el azonban a tényeket helyesen megvilágító szó. Az érintett dolgozók között is sokan helyesen látták. hogy a munkakörülmények változása, a fejlettebb technológia alkalmazása, a gyárba érkezett nagyteljesítményű gépek üzembe helyezése, általában a termelés feltételeinek változása esetén a munkanormáknak is változ- niak kell. A munlca jobb szervezése, a munkafegyelem javítása is sokat jelent a termelékenység emelése szempontjából. Ami akkor vita tárgya volt. az ma már mérhető va- ; lóság. December közepén a Csepel Autógyár haj tóm ű gy árán a k néhány dolgozóját kérdeztük meg: mi a véleményűik a tervezett intézkedésekről? Most is a hajtóműgyáriaknak tettünk fel kérdéseket: hogyan érintette a dolgozókat a megfelelő normák kialakítás a ? Mi volt a hatása a termelésben? A hivatalos adatokat Ónodi Béla, az üzemgazdasági osztály vezetője és Karmazsin ■János technológiai osztály- J vezető szolgáltatták, a janu- ; ár havi eredmények alapján. Az üzemben a teljesít- j ményszázalék januárban 100.1 volt. ; Az 1960. decemberi normákkal számítva, ez az eredmény 111,1 százalék lenne. Jól vizsgáztak tehát a hajtóműgyár dolgozói: elérték a kitűzött célt. Az új normaszinten elért termelési eredmény önmagában is megcáfolja a kereset- csökkenésről decemberben terjesztett híreszteléseket. Az üzemi szinten elért 100.1 százalékos teljesítmény azt jelenti. hogy a dolgozók többsége egyénileg is legalább száz százalékra teljesítette a tervet. Megállapították, hogy a munkása llományű dolgozóknak csupán hat százaléka neon érte el a 95 százalékos teljesítményt. Ennek az adatnak az értékelésénél figyelembe keli venni, hogy az üzemben sok új rmmkavá I- laló dolgozott januárban, akiknek a teljesítménye a betanulási idő alatt érthetően alacsonyabb volt az átlagosnál — bár akadt közöttük, aki 4—5 nap alatt elérte a normal! a tárt. Szemléltető képet ad a munkások decemberi és januári átlagkeresetének összehasonlítása: a hajtóműgyárban egy produktív munkás egy órára eső átlagkeresete decemberben 7 forint 41 fillér volt, januárban pedig 7 forint 77 fillér, tehát 5,3 százalékkal több. De nemcsak a statisztika. hanem a fizetési boríték is ezt tanúsítja. A hajtóműgyár januári jó eredményeit csak átgondolt, alapos műszaki-szervezési intézkedésekkel biztosították az üzem dolgozói. Karmazsin, János felsorol közülük néhányat: — A „7 C” típusú kardán- csapágy forgácsolását eddig revolver esztergán végeztük, most pedig 5 orsós automatán. Egy darab megmunkálásának időszükséglete 2 perccel — a norma 40 százalékával — csökkent. — Az „A” és a „D” műhelyben több helyen is áttértünk az egygépes rendszerről a kétgé- pes rendszerre. — A „B” műhely a fogazási műveleteknél a hagyományos 25—30 méteres vágósebességet jn lefejtő marógépiek beállt.ásóval 40 méterre tudta növelni. Ezzel mintegy 15—20 százalékos munkaidő megtakarítást értünk el. — A kormánycsigák techno] lógiáját átdolgoztuk, összevon- S tunk és elhagytunk egyes mű- j veleteket. Ennek az eredménye j is körülbelül 15 százalékos idő- j megtakarítás. Üzemi szinten az előirányzott 11 százalékos normakiigazítás több, mint felét ilyen műszaki intézkedésekkel lehetet* megoldani — és csak kisebb ; hányadát kellett a dolgozók be- i gyakorlottságának eredményeként jelentkező teljesítmény- I többletből fedezni. Az ..átállás*” segítette az is, ! hogy nem mereven, „felülről” hajtották végre a normák kiigazítását, hanem az érdekelt dolgozókkal megbeszélve. A munka oroszlánrészét a művezetők végezték a párt- és szak- szervezeti bizalmiak! és a brigádvezetők bevonásával. Lényegében tehát a műhelyek maguk oldo*ták meg a kérdést, gondos, alapos munkával, minden munkahelyen külön-külön mérlegelve a lehetőségeket. Az is előfordult a normafelülvizsgálat alkalmával, hogy nem csökkentették, hanem növelték az időt, ha ez indokolt volt. így történt például az 500-as sebességváltó egyes tételeinél, ahol ?» régi normák helytelenül — a teljesíthetőség határán túl — feszítettek voltak. A normákat most már állandóan figyelemmel kísérik, igazítják, ha szükséges. Természetes dolog, hoigy a technika fejlődésével a gyártás időszükséglete csökken. Ezért nem lehet a norma állandó. A hajtóműgyár példája is igazolja: helyes volt a normákat a technikai adottságokhoz kapcsolni. Találóan jegyezte meg a hajtómű gyár C műhelyében Fodor István esztergályos: — Nem járok rosszul: a keresetem nem változott. Fennakadás nélkül teljesítek 100 százalékot, tehát többet, mint a régi normával. Ez a többlet jelenti a fejlődést, a technika haladását, aminek eredményéből mindnyájan részesülünk. Menyhárt László a gépállomások traktorosai vállaljanak védnökséget a termelőszövetkezetek összefüggő kukoricatáblái felett. Gépeikkel segítsenek a szövetkezet tagjainak a növényápolásban. Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, az MSZMP Pest megyei Pártbizottságának első tátikára elöljáróban megköszönte az Agrártudományi Egyetem kutatóinak segítségét. amit azáltal nyújtottak, hegy ismertették a kukoricatermesztés élenjáró módszereit, majd a termelőszövetkezeteknek a kukoricatermelésben éléit tavalyi eredményeit ismertette. Az állami gazdaságok terméseredményeihez viszonyítva holdanként öt mázsával termeltek kevesebb kukoricát a szövetkezeti gazdaságok. Ennek oka: a kukorica java része nem őszi mélyszántásba került, késlekedtek a vetéssel, a kevés íj kézi munkát is elkésve kap- í ta a kukorica. A kései vetés í és a megkésett kapálás oka í főként a rossz munkaszer- } vezéstben keresendő. — Tavaly is ajánlottuk a tsz-ek vezetőségeinek, hogy ^ a tagokat közvetlenül te- ^ gyék érdekeltté a termés- ^ átlagok növelésében — ^ mondotta — de sok helyen ^ nem hallgattak ránk. J Ezeken a helyeken a család ta- \ gok javarésze nem vett részt a \ közös munkában és gazosak* maradtak a kukoricák. A ku-í koricatermelés növelésének fő ^ akadálya a munkaerőhiány.^ Enélkül pedig lehetetlen jó ^ termést elérni. ^ — El kell érni — folytatta^ — hogy ma ugyanazok vegye- ^ nek részt a kukorica megmű- j vélésében, akik akkor művel- í ték, amikor egyénileg gazdái-s kodtak. Anyagilag tegyük ér-j dekeltté a tagokat és akkor ez ^ megvalósítható. ^líóOClO di tai/aó; Kilencezer to saláta fejlődik a hollandiágyakban. Március második felében már vágják a salátát és piacra kerül az első idei zöldáruként. Kint a határban is folyik a munka sok egyéb feladat mellett. mint a szántás, hengerezés, műtrágyázás, megkezdték a kapáslucerna első kapálását is. Sok ezer tő cserepes virágot nevelnek 1000 négyzetméternyi üvegházukban. A virág pénzt adott a télen is, s pénzt ad egész évben. Es ami leginkább a tavaszt jelzi: készül a dinnyéskunyhó, a héten már kiköltöznek a dinnyések, hogy munkához lássanak az előkészített dinnyeföldön. (Foto: Tenkely) Az alsógödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezethez gyakran járnak tapasztalatcserére a környékbeli közös gazdaságok tagjai és vezetői. Ennek oka, hogy az alsógödiek már éve>k óta jól gazdálkodnak, időben látnak minden munkához, s ez meg is hozza eredményét. A korán beköszöntő tavasz sem érte őket készületlenül, ahogy erről képeink is tanúskodnak.
