Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f f ELTŰNIK A KANYAR ; á ;V . f i AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA JS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK A GYÓNI TITOK Nem kényes kérdés ALSOGÖDI TAVASZ Jószívűség — fizetésért A tagok érdekeltté tétele — a kukorica terméseredmények fokozásának biztosítéka Kukoricatermesztési tanácskozás a gödöllői Agrártudományi Egyetemen Amerika űjabb fegyvereket szállít a laoszi lázadóknak Régi panaszuk az autósoknak, de főleg az aulóbuszveze-' tőknek, hogy az ecser—maglódi összekötőút keskeny, iép- ten-nyomon veszélyes, kissugarú kanyarok nehezítik a közlekedést. A tervek szerint bővítik, szélesítik az utat, s nagyobb sugarú kanyarokkal oldják meg a biztonságosabb közlekedést. A munka megkezdése előtt a KPM Közúti Igazgatóságának egyik mérnöke felmérést végez kisegítőivel. (Foto: Mészáros Géza) ^\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v-„a,™,,, „ ---------------»<■ -------------- ----------f t ermében, az MSZMP Pest megyei Bizottsága es a Pest ^ megyei Tanács végrehajtó bizottsága rendezésében egész- napos megyei kukoricatermesztői tanácsikozást tartottak. 'j A tanácskozáson többek között megjelent Horváth András, á az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának el- 'f nöke, dr. Magyart András, a biológiai tudományok doktora, ^ az Agrártudományi Egyetem rektora, a megyei pártbizott- 'j ság és a megyei tanács több vezető beosztású dolgozója, a > a járási pártbizottságok első titkárai, mezőgazdasági ősz- í; tályvezetői, a járási tanácsok vezetői, valamint közel } négyszáz termelőszövetkezeti elnök, illetve agronómus, valamint több olyan kiváló traktorista, aikik részt vesznek majd a négyzetes kukorizavetésben. í, Király Lászlónak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának megnyitója után dr. Magyari András, az Agrár- £ tudományi Egyetem rektora tartott előadást. í <SXXXXXX\XXVXVVX>XXVXX\XVVXXXXXXV'* ........ I «VyXX>XXXXXXVXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXV Dr. Magyari András előadása — A mezőgazdasági szocialista nagyüzem — hangsúlyozta bevezetőjében — megteremtette a mezőgazdaságban is a tudomány és a technika, fel- használásának lehetőségét. Az a célunk, hogy éljünk is ezekkel a lehetőségekkel. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem a korábbi szétaprózott kisparaszti gazdálkodással szemben megteremti a mezőgazdasági termelés egységét, szervezettségét, s elősegíti a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését. A mezőgazdasági szocialista nagyüzemek előtt álló feladat röviden így fogalmazható meg: növelni a hozamokai, növelni a termelékenységet, s ezzel egyidejűleg csökkenteni a költségeket. Ezután gyakorlati példákkal bizonyította, hogy a nagyüzemben sorra kerülő gépesítés és jobb munkaszervezés növeli a termelékenységet, bizonyos területeken a munkáskezek százai szabadulnak fel, hogy még gazdaságosabban hasznosítsák erejüket. Bizonyításul a kombájnaratás és általában a gépi munka előnyeinek számszerű adatait ismertette. A kukoricater- mesztésnéi szintén nagymértékben növelhető a termelékenység. Az előadó elmondotta, hogy például a Herceghalmi Kísérleti gazdaságban a szükséges gépekkel és a gépkezelők szaktudásával elérték, hogy egy ember 100—150 hold kukorica minden munkáját elvégzi egyedül. Ezt a munkát korábban kézi erővel csak 40—50 ember végezhette el. A kukoricatermelésnek ez az iránya a Szovjetunióban. s az egész világon. Hangsúlyozta, hogy a mi termelési viszonyaink között a kukorica alapvető takarmány és jelentősége rendkívül nagy. Egységnyi területen a kukorica adja a legnagyobb mennyiségű és értékű takarmányt. A hozamemelkedésnek pedig olyan távlatai vannak, hogy a népgazdaság kincsesbányája lehet. Megyénkben. de országosan is a következőkben vázolta dr. Magyari András a kukoricatermesztés fontosságát: | A kukorica mind na- * gyobb fontosságot és figyelmet kap. A kisebb értékű takarmánynövények rovására nő a vetésterülete. Az összes vetésterület egyharmadára kukorica kerül Pest megyében is. 9 Az összes szemester- "* ménynek. beleértve a kenyérgabonát is, több mint felét a kukorica adja. Q Az összes feletetett táp- érték kétharmadát és az abrakban feletetett tápérték háromnegyed részét a kukorica adja. Az állattenyésztés és kihatásaiban nézve a nagyüzemek megszilárdulása elsősorban a kukoricatermelés sikerén áll vagy bukik. A A növénytermelés ho- ■*’ zárnának, színvonala emelésének legnagyobb tartalékai, lehetőségei éppen a kukoricatermesztésben vannak. Két-három év alatt olyan nagy értékű hozamemelkedést lehet elérni, amely vetekszik a jelenlegi összes mezőgazdasági beruházásra fordított állami hitel összegével. C A növénytermelési mun- ka termelékenységének emelésére is, így a mező- gazdasági termelés gazdaságosságának fokozására is, elsősorban a kukoricatermesz- tésben van a legnagyobb lehetőség. Az előadó ezután részletesen elemezte a kukoricatermesztés kihatásait az egész mezőgazdaságra, sőt, a népgazdaság egészére, valamint az exportlehetőségek fokozására. Ismertette azokat a kísérleteket és számításokat, amelyek külföldön és hazánkban is megmutatják a kukoricatermesztés irá- nyát és lehetőségeit. Összehasonlító számításokat ismertetett más takarmánynövények és a kukorica termesztésének gazdaságossága között. Ismertette a Szovjet- (unió, több szomszédos népi demokratikus ország és az I Amerikai Egyesült Államok I takarmánytermelésének helyzetét és irányát, | . Ezután a legfontosabb feladatokról beszélt. Felhívta a figyelmet a vetőmag és a terület kiválasztásának fontosságára, a jó talajmunka jelentőségére, majd arra kérte a termelőszövetkezeti • vezetőket, hogy fordítsanak nagy gondot a szövetkezet és a tagság érdekazonosságának kialakítására, mert a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltsége, munkakészsége és munkaereje nélkül nem oldható meg a kukoricatermesztés forradalmasításának ügye. Külön felhívta a figyelmet a traktorosok anyagi érdekeltségének megteremtésére. Majd hangsúlyoz^. hogy az adott lehetőségeken' belül fokozatosan kell bevezetni a fejlettebb módszereket, de a vetésterületnek nem szabad csökkennie, sőt tovább kell emelkednie. Befejezésül elmondotta, hogy az Agrártudományi Egyelem tanárai, kutatói minden segítséget igyekeznek megadni a gyakorlati termelőmunkát irányító vezetőknek és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a tanácskozás kezdőpontja lesz az egyetem és a gyakorlati szakemberek gyümölcsöző kapcsolatának. A laoszi lázadó három minisztere újabb meg- j beszélésekre a Kambodzsában tartózkodó Souvanna Phouma | laoszi miniszterelnökhöz utazott. Nosavan tábornok ezúttal ! nem tagja a küldöttségnek. | Sopsaisana herceg, a Boon Oum-kormány külügyi államtitkára, aki jelenleg Washing- ! ionban tartózkodik, tárgyalást ■ folytatott Chester Bowles amerikai külü^gy miniszterhely et lessel. akit a laoszi helyzet legújabb fejleményeiről tájékoztatott. Hivatalos amerikai körökben kedden kijelentették, hogy az Egyesült Államok ! „ésszerű keretek között” hajlandó teljesiteni a Boun Oum- ' kormány fggyvervásárlási ké- ' réseit. s ot mán> 'AXXWWWVXVAVWVV,VXXXXNV^XVXXWlXXVWlXxvxvwv,\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\ Gödöllői fogyókúra? — Csakugyan igaz? — Csak túlzással... p— Rossz a koszt? A gödöllői Ganz Árammérőgyár szociális megbízottja tiltakozik: — Ezt nem mondhatom. — Pedig nem dicsérik az ízét sem, de legfőképpen keveslik. — Nem is tudtam ... Nem mondták . .. De az a helyzet, hogy most alakítják át önkiválasztó rendszerűvé a gyári konyhát. Addig az egyetem adott helyet, hogy legalább egy tál ételt megfőzzünk az átmeneti idő alatt. De ezt természetesen megmondtuk az asszonyoknak is. — Erről most hiába is vitatkoznánk. Fő az. ho-av meddig tart a kifogásolt kényszerállapot? — Két hét múlva készen leszünk. S akkor 15 perc alatt megebédelhet egy-egy emberünk. olyan gyorsan megy az osztás. Űj konyha — aktuális húsvéti ajándék! (tgy.) A DCM határidő előtti üzembehelyezése népgazdasági érdek A DCM-nél tartotta ülését az EFEDOSZ elnöksége A vita A vitaindító előadást követően Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek dr. Baitner Károly professzor, az Agrártudományi Egyetem takarmányozási j tanszékének vezetője szólall j fel. Hangsúlyozta: a takarmánytermelésben az a cél. I hogy egységnyi területről mi- ! nél nagyobb mennyiségű takarmányt takarítsanak le a szövetkezeti gazdaságok. E cél elérésére a kukorica a legalkalmasabb takarmánynövény. Végül a munkaszervezés problémáiról szólott. Káló János, az MSZMP Szentendrei Járási Pártbizott! ságának mezőgazdasági osz- I tályvezetője a szentendrei já- j rásban szerzett tapasztalatait [ ismertette. Amint elmondotta, a szövetkezetekben általában a ! a leggyengébb, úgynevezett „maradék” földbe vetik a silókukoricát. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek a silókukorica vetésterületének növelése érdekében használják fel a dombok közötti mélyedéseket, törjék fel a savanyú füveket, a vizenyős legelőket. Dr. Kolbai Károly professzor, az Agrártudományi (Folytatás a 3. oldalon.) A Dunai Cement- és Mész- műnél kibővített ülést tartott tegnap az Építő-, Fa. és Építőanyagipari Dolgozók S zaiks ze r ve ze t ének elnöksége. Az ülést . amelyen részt vett Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a SZOT elnöke. Reszegi Ferenc, a szakszervezet elnöke vezette. A kibővített ülésre meghívták a kivitelező és a beruházó vállalatok vezetőit, a mozgalmi szervek képviselőit, az Építésügyi Min isztérium és a különböző megyei szervek felelős funkcionáriusait. Három jelentés szerepelt a napirenden. Az első a DCM építkezéseinek termelési helyzetét, a második a dolgozók szociális és kulturális helyzetét, a harmadik pedig a helyi szakszervezeti bizottság munkáját elemezte. A vita mindvégig követte azt a célt, amelyet Reszegi Ferenc, az EFEDÖSZ elnöke jelölt meg az ülés elején: — Elnökségünk azzal, hogy itt a helyszínen tartja ülését. segítséget kíván adni ennek a nagy és fontos objektumnak az építéséhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg akarjuk oldani a feladatokat a helybeli elvtársak helyett. Ez az ő dolguk. A munkát akarjuk könnyebbé lenni, a korábban megtartott vizsgálat és a mostani vita alapján. Az első jelentés hangsúlyozta. hogy a DCM mielőbbi üzem behelyezéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. Már 1963-ban 200 ezer tonna cement előállítását kell biztosítania. A teljes üzembehelyezés után évenként 62 ezer tonna cementet termel majd második ötéves tervünknek ez az egyik legnagyobb alkotása. E fontos népgazdasági ér- dektől^ vezérelve tárgyalta a szakszervezet elnöksége az építkezés eredményeit, őszintén feltárta a tapasztalt hiányossá,gokat, és olyan határozatokat hozott, amelyek végrehajtásával a hiányosságokat gyorsan meg lehet szüntetni. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a DCM építői .jó munkát végeztek az elmúlt két esztendőben, de az idén és a továbbiakban, még nagyobb feladatokat kell elvégezniük. A munka sikere érdekében jónéhány akadályt félre kell tenni az útból. Ilyen akadály például, hogy jónéhány tervdokumentáció késik. vagy többszörös módosításra szorul. Az akadályok közé tartozik. hogv — bár a sépszük- séslet már mintegy 90 százalékos arányban biztosítva van —. nem használják ki kellően a meglevő gépeket. Az elnökség nyomatékosan figyelmeztette az érdekelteket. hpgy ezen sürgősen változtassanak. de azzal is egyetértett. hogy több fontos gé- oet sürgősen biztosítani kell még az építkezéshez. — A fő visszahúzó erő a kényelmesség, az újtól való tartózkodás, a merev álláspont és a kezdeti sikertelenségekből eredő elcsüg- gedés — hangsúlyozta a jelentés és a vita. Az üzembehelyezés: határidők előbbrehozása érdekében hozott határozatok elsősorban a termelékenység növelésére, ezzel kapcsolatban a gépi munka jobb kihasználására. a veszteségidők tanulmányozására és a munka jobb megszervezésére hívják fel a figyelmet. A vitában felszólalt Mészáros Zoltán, a DCM KISZ- szervezője. aki elmondta, hogy nemrég jött meg az NDK-ból, ahol egy delegációval járt. Megbeszélték a német fiatalokkal: a DCM első kemencéjét az eredeti 1963 április 1-i határidőről közös munkával előbbrehozzák március 21-re, a KISZ megalakulásának évfordulójára. Ugyancsak a megbeszélés alapján, a második kemence üzembehelyezésének határidejét 1963 november 7-re kívánják előre hozni. Ehhez kérte a jelenlevők segítségét. Az ülésen számbavet- ték a lehetőségeket és a KISZ legújabb célkitűzéseit reálisaknak tartották, amelyhez minden támogatást megígértek. Az ülés elé terjesztett második jelentés megállapította, hogy a dolgozók szociális és kulturális ellátása kielégítő. bár még mindig sok a tennivaló. A vitában többen helytelenítették, hogy a múlt évben az ilyen irányú költségekből 3 millió forintot megtakarítottak. Ebből a pénzből sokmindent meg lehetett volna oldani, s ma nagyobb lenne a tisztaság a szállásokon és kevesebb szükséges eszköz hiányozna. Hosszas vita után egy bizottságot alakítottak, amelynek azt a feladatot adták. hogy vizsgálja meg a helyzetet, és a szükségleteknek megfelelően, a lehetőségekhez képest a helyi vezetőkkel együtt nyomban tegyen intézkedéseket. A kibővített elnökségi ülés után Reszegi Ferenc elvtárs a DCM aktívaülésén számolt be az elnökség tapasztalatairól és a hozott határozatokról. (f. i.)
