Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fiú vagy lány? Megkezdték a naposcsibék ivar szerinti csoportosítását a Ceglédi Baromfikeltető Állomáson. Az MSZMP Központi Bizottságának távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságához A Dunakanyar távlati képe Jk kihasználatlan vállalati üdülök dolgát a munkaügyi miniszter elé terjesztik V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. MÁRCIUS 1, SZERDA Az MSZMP Központi Bizottsága a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a mongol népnek a magyar kommunisták harcos, testvéri üdvözletét fejezte ki a mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 40. évfordulója alkalmából. Hruscsov Szverdlovszkban Kedden Szverdlovszkba. az Urál-vidék nagyvárosába érkezett Nyikita Hruscsov miniszterelnök, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében van Dmitrij Poljansz- fkij, az OSZSZSZK miniszter- elnöke. a pártelnökség tagja és Gennagyij Voronov, az elnökség póttagja. Hruscsov, Poljanszkij és Voronov részt vesz az Urál-vidék kiváló mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén. A Dunakanyar Intéző Bizottságának vezetősége, Ta- usz János belkereskedelmi miniszter elnökletével, kedden ülést tartott a megyei tanácsházán a különböző szakminisztériumok és idegenforgalmi szervek, valamint az érdekelt megyék képviselőinek részvételével. Az ülésen Preisich Gábor, a DIB főépítésze ismertette a Dunakanyar fejlesztésének távlati tervét, amelyet egy lelkes mérnökgárda dolgozott ki. a szükséges előtanulmányok elvégzése után. A terv három megye, Pest, Komárom és Nóg- rád megye területét érinti, számba veszi az adottságokat. a meglevő intézményeket és berendezéseket és a forgalom várható növekedése alapján felvázolja a kielégítésre váró további szükségleteket, Preisich Gábor részletesen A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága 1961. február 21-én ülést tartott. Megtárgyalta a Monori Gépállomás munkájáról szóló jelentést. Információs jelentés alapján megtárgyalta a végrehajtó bizottság a tavaszi mezőgazdasági munka előkészítésének helyzetét, az 1961. évre biztosított mezőgazdasági gépek elosztásáról szóló jelentést, az 1960. évi felvásárlási terv teljesítéséről és az 1961. évi felvásárlási feladatokról szóló beszámolót. A megyei párt-végrehajtóbizottság valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat hozott. Eredményes volt a második félév A Szigetszentmárton és vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósága küldött- gyűlésen számolt be a tagságnak 1960. második félévi tevékenységéről. Az elmúlt küldöttgyűlésen még sok panasz merült fel a tagság részéről az áruhiányra és a gazdálkodással összefüggő hibák miatt, most viszont ilyen természetű kifogások már nem hangzottak el. A felszólalók örömmel állapították meg, hogy a földművesszövet-* kezet munkája évről évre javul, ami kifejezésre jut a nyereség növekedésében is. A TIT megyei közgyűlésire készülnek Mint már hírt adtunk arról lapunkban, április 23-án ‘artja a TIT Pest megyei szervezete vezetőségválasztó közgyűlését. A TIT életében nem mindennapi eseményt jelentős előKé- szület előzi meg. Je’enleg a járási és városi vezetőségválasztó Közgyűlések folynak. Ma például 5 órakor Szentendrén kerül sor a járási vezetőségválasztó közgyűlésre. Nagyivá tan pénteken délután 4 órakor, Vá- co't pedig vasárnap délután 3 órakor választják meg a TIT- vezetőséget. Március 14-től kezdve kerül sor a TIT szakosztályainak plenáris üléseire. Ezeken az üléseken értékelik a szakosztályok elmúlt három évi munkájának hibáit és eredményeit, megbeszélik az idei terveket, előkészítik a jövő év munkáját, majd a szakosztályok vezetőinek megválasztására kerül Mintegy 80 kismalaccal szaporodott a péceli Zöld Mező Tsz sertésállománya e kép elkészítéséig. Azóta ez a szám már valószínűleg megkétszereződött, hiszen akkor még csak 11 koca „tett eleget kötelességének” a 48 közül. Képünkön: Szmolica Jánosné és Bapik Jánosné két „újszülöttel” foglalkozott azokkal a természeti adottságokkal, amelyek ezt a vidéket szinte páratlanná teszik egész Európában. A terület mindenképpen alkalmas arra, hogy egyik legfontosabb központja legyen az idegenforgalomnak. Egyelőre azonban igen sok a hiányossága., A távlati terv programot ad azok pótlására. A tervezők a Dunakanyar huszonhét pontját találták alkalmasnak üdülőhely létesítésére. Ezek egy része már hivatalosan is üdülőhely, a többit ezután kell üdülőhellyé fejleszteni. A Dunakanyarban jelenleg mindössze 5600 férőhely van elszállásolásokra, de —tekintettel az üresen tátongó vállalati üdülő-, házakra —. jelentős részük kihasználatlan. Legalább 30 ezer férőhelyről kellene a jövőben gondoskodni. Javításra, rendezésre szarul a közlekedés is. A vác—szobi vasútvonal szintén diesele- sítésre vár. A HÉV szentendrei vonala elavult itt vonalkorrekcióra. a pomázi kanyarulat átvágására és a vonal meghosszabbítására lenne szükség, hogy a HÉV szerelvényei megközelíthessék a Pilist, A meglevő útháló^?- tot 'korszerűsíteni kelt. Síi-* Ivos probléma a szállodahiány, A távlati tervbe« kijelölték az építendő szállodák, motelek és víziszállók helyét. Preisich Gábor hatalmas térképeken mutatta be a bizottságnak a terveket, amelyekből a jövendő Dunakanyar valóban lenyűgöző képe bontakozik ki. Az érdekes ismertetés után Bebrits Lajos, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkára Visegrád jelentőségét hangsúlyozta. Itt nem a fellegvár a legfőbb _ attrakció, hanem Mátyás ’ palotája, amelynek frontja 600 méter hosszú és a maga nemében páratlan építészeti érdekesség. Balassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője örömmel támogatja azt a tervet, hogy a pilisi és börzsönyi erdőségeket természetvédelmi területté nyilvánítsák. Mohácsi István, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a perspektivikus terv és a községfejlesztési tervek egybehangolásának szükségességéről beszélt és bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium hathatósan kívánja támogatni a fejlesztési terveket. Fekete Sándorné, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, a pártbizottság támogatásáról biztosította az intéző bizottságot, dr. Lakatos Imre, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese kijelentette, hogy a távlati tervet reálisnak tartja és lépcsőzetes megvalósítására komoly lehetőséget lát. Tausz János foglalta össze a felszólalásokat és maga is hangsúlyozva a Dunakanyar nagy jelentőségét, köszönetét mondott a lelkes tervezőknek. A legfontosabb tennivaló most az ütemterv elkészítése, hogy az érdekelt megyei tanácsok az első ütembe felveendő tennivalókat beépíthessék második ötéves tervükbe. A függőben maradt részietek tisztázása után az egész tervet jóváhagyás végett a kormány elé keli terjeszteni. Az intéző bizottság a távlati tervet ezután egvhangúlag elfogadta, majd letárgyalta a kellőképpen ki nem használt vállalati üdülőkről szóló jelentést. Tausz János javaslatára a DIB úgy határozott, hogy a megyei tanácsot kéri fel a kérdés sürgős rendezésére. A megyei tanács a munkaügyi miniszter elé terjeszti ezt a kérdést azzal, hogy a miniszter kötelezze a kihasználatlan vállalati üdülők átadására az érdekelt vállalatokat. Ezeket az épületeket az idegenforgalmi hivatalok és a vendéglátó- ipar igen jól felhasználhatja idegenforgalmi célokra. (m. 1.) Képünkön: Horváth Istvánné „szortírozza” jércéket és kakasokat a jövendő (Gábor felv.) Megfelelően ellátta áruval a kiskereskedelem a megye lakosságát 1961-ben kilenc és félmilliót fordítanak a bolthálózat bővítésére A megyei tanács kereskedelmi osztálya a közelmúltban részletesen megvizsgálta a tanácsi kiskereskedelem ellátottságát, különös figyelemmel arra, hogy a lakosság növekvő szükségleteit maradéktalanul kielégítik-e, működésük mennyiben gazdaságos. Millió forintban számolva, 1955-ben a forgalom 1960 forint volt, míg tavaly már elérte a 3101 forintot. Ezen belül a három főbb árucsoportot vizsgálva, míg 1955- ben élelmiszerből 485, ruházatból 202 és vegyes iparcikkből 150 milliós volt, addig 1960-ban ugyanebben a sorrendben a forgalom már 696, 329, 330 millió forintot tett ki. Az áruforgalom belső ösz- szetételének változására az élelmiszer- és a vendéglátó- ipar forgalmának emelkedése a jellemző. Közelebbről megvizsgálva az élelmiszerüzletek áruellátottságát, azt tapasztaljuk, hogy 1960-ban az állami kiskereskedelem 14,2 százalékkal forgalmazott többet az előző évinél. Az ellátás a hús, húskészítmény, s a tejtermékek kivételével megfelelő. Más áruféleségből fennakadás nem volt, bár szórványosan előfordult, hogy az igényeket egyes árufajtákból nem tudták folyamatosan kielégíteni. Az elmúlt években gondot okozott a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Ennek javítására a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉK, valamint a MÉSZÖV bevonásával operatív bizottságot alakított. Ez a bizottság már az év elején megszervezte a jobb ellátást és így elegendő gyümölcsöt és zöldséget juttattak az üzletekbe. A ruházati cikkek forgalma 8,3 százalékos növekedést mulat, bár az ellátás így sem volt zökkenőmentes. Hiány mutatkozott fésűsszövetből, bútorszövetből, fehérneműből és cipőből. A hiányol', részben az ipar nem kielégítő szállításából, részben elosztási hibából következtek. Például a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi és nagykőrösi cipőboltjai Szolnokról és Kecskemétről olyan cipőket szereztek be, amelyet a budapesti cipőnagykereskedelmi vállalat nem tudott biztosítani. A vizsgált időpontban 10.5 százalékos növekedést mutat a vegyesipari cikkek forgalma. Az emelkedés azonban még nagyobb lehetett volna, mert egyes nagyértékű cikkekben (motorkerékpár, kerékpár, villamossági cikkek, bútor- és építőanyag) az igények egy része kielégítetlen maradt. A télen javult a ;búlorellátás, azonban a megye részére biztosított mennyiség az egy KÖVETENDŐ PÉLDA Kis. kertek ölén apró házak húzódnák meg az érdi Turul utca két oldalán. Ezejf egyikében kerestük Tárnoki Mihályné községi tanácstagot, hogy egy ügyben felvilágosítást kérjünk tőle. Szobájában az ablak mellett idős bácsika üldögél. Újság a kezében, szemmelláthatólag nyugdíjas. A hivatalos résszel hamar végeztünk. A cserépkályha mellől nagy zsivajgas. csivitelés hallat- izík. Elkerített helyen hatvan apró, sárgapelyhes csl- bécske tolakszik a fényt, meleget sugárzó asztali lámpa alá, amely a kotlóst hivatott pótolni. Tárnokiné meglepődésünket látva szapora magyarázatba kezd: — Érdemes bajlódni velük még akkor is, ha ezekben a hűvös napokban a szobában kell tartanom őket. Minden évben rendszeresen hozatok naposcsibét a csirkekelte tőből. Leszerződöm őket a ba romfibegyüjtőnél. Otven darabból 25 kilogramm súlyt kell beszolgáltatnom. Ez reális mennyiség. Kellő gondozás után hamar elérem náluk, ezt a súlyhatárt. Nemcsak baromfit, de sertést is nevelek. Tavaly három hízót adtam át, az idén már négyre szerződtem. Tárnoki Mihályné hatvanöt éves, férje is, ő is nyugdíjasok. Szorgalmas munkával, szerződött baromfi- és sertésneveléssel kikerekitik jövedelmüket. Rá is beszélik hasonló sorban élő ismerőseiket, kövessék példájukat. nem bánják meg. lakosra jutó országos átlagnál még így is alacsonyabb: A 'jelentés érdekes kimutatást közöl a bolthálózat fejlesztéséről is. Az országos adatokkal összehasonlítva, látható. hogy bár 1957 óta 64 új üzlet létesült, még ez sem elegendő. Az üzlethálózat nagy többsége elavult, kicsi, korszerűtlen. A boltok fele nem rendelkezik megfelelő raktárakkal, ez pedig nehezíti az áru kezelését és a társadalmi tulajdon védelmét. Még mindig sok megyeszerte a nem kereskedelmi célra használt üzlethelyiség, annak ellenére, hogy minisztertanácsi rendelet szabályozza az üzlethelyiségek eredeti célokra való visszaadását. A kiskereskedelmi vállalatok a nagyobb forgalom lebonyolítása érdekében 1959- ben kezdtek áttérni az új rendszerű kiszolgálási formákra. Ezek céljaira 132 boltot alakítottak át. A járási székhelyekéit és nagyobb helységekben érezhető üzlethiányt bizonyos mértékig csökkentette az új kereskedelmi formák fokozottabb alkalmazása. i 961-ben további 85 boltot alakítanak át hasonló célból. Az elmúlt évben a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója versenymozgalmat indított, hogy a nagyobb helységekben átállítják a hagyományos módszerrel működő boltokat az új kereskedelmi formákra. A verseny eredményeként Vác városában az élelmiszerboltok már új módszerre] üzemelnek. A versenyfelhívást a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat is magáévá tette és Szentendrén az összes élelmiszerboltokat ennek megfelelően átalakítják. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére az Országos Tervhivatal 1961. évre 440'ezer forint beruházási keretet hagyott jóvá. az elmúlt évben megkezdett beruházások befejezésére. Az új lakóházak földszintjén létesülő boltok berendezésének pénzügyi fedezetét a Belkereskedelmi Minisztérium biztosítja. Fentieket. valamint a vállalatok saját forrásait figyelembe véve. a tanácsi kereskedelem fejlesztésére 1961-ben több mint 9 és félmilliót fordítanak.
